Csongrád Megyei Hírlap, 1981. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-01 / 51. szám

advizis távirat­i Mongol Sápi Forradalmi Párt hatvan éve gol néphadsereget szervez­tek, amely a Vörös Hadse­reg segítségével 1922 közepé­re az ország egész területé­ről kiverte az idege­n csapa­­­­tokat. 1923-ban a főpapi re-­­­akció meggyilkoltatta a nép hősét, Szuhe Bátort. 1924. november 26-án a parlament, a Népi Hurál kikiáltotta a Mongol Népköztársaságot. A mongol kommunisták vezették, azt a történelmi küzdelmet, amelynek során az ország, a fejlődés tőkés szakaszát átugorva, a korai feudalizmusból a szocializ- m­raus építésének útjára lépett. A Mongol Népi Forradalmi Párt áldozatos munkájának hatvan éve alatt a Mongol Népköztársaság a fejletlen, nomád­ állattenyésztő ország­ból agrár­ipari országgá vál­tozott, ahol ma már ipar ad­ja a nemzeti jövedelem 30 százalékát, az ország tagja a szocialista országok gazdasá­gi közösségének. A MAGYAR kommunis­ták, a magyar nép tisztelet-­­­tel köszönti a mongol kom­munisták pártját megalaku­lásának 60. évfordulóján, és további sikereket kíván a tá­voli, de hozzánk mégis kö­zel álló mongol népnek. (KS) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága március 1-én táviratban üdvözölte a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságát, a párt megala­kulásának 60. évfordulója al­kalmából. (MTI) Kádár János, a Magyar­­ Szocialista Munkáspárt Köz-­­­ponti Bizottságának első tit­kára és Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, távirat­iján köszöntötték Pham Van­g Bongot, a­. Vietnami Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának tagját, a Viet­nami Szocialista Köztársa­ság miniszterelnökét 75. szü­letésnapja alkalmából. AMIKOR hatvan eszten­dővel ezelőtt, 1921. március 1-én megalakult a Mongol Népi Forradalmi Párt, az or­szág hivatalosan önálló volt. Ám az 1911-ben alakult Kül­­ső-Mongólia két szomszédos nagyhatalom, a cári Orosz­ország és a kínai birodalom közös befolyási területe volt. Pétervár is, Peking is igye­kezett a maga akaratát érvé­nyesíteni a feudális-teokra­­tikus államvezetés, az ország élén álló lámaista-buddhista papi kormányzat felett. A Magyarországnál tizenhat­­szorta nagyobb, de akkori­ban alig valamivel több, mint félmillió lakosú ország­ban 1917—18-ban, a Nagy Október győzelmét követő hónapokban kommunista csoportok alakultak, közöt­tük két igen jelentős, Szuhe Bátor és Csolbajszán vezeté­se alatt. A két csoport 1919 —20 telén egyesült és a kö­zös programban a forradal­mi párt egyik fontos felada­taként jelölte meg az ide­gen megszállók, a fehérgár­disták és a kínai nacionalis­ták kiűzését a mongol nép földjéről. Ideiglenes forra­dalmi kormányt, majd mon­ Kekkoneis K­issiepel Urho Kaleva Kekkonen, finn államfő ma, március 1­1-én ünnepli 25. évforduló­ját annak, hogy első ízben a Finn Köztársaság elnökévé választották. Finnország államfője ezzel egyedülálló személyiség a világ országainak választott elnökei között. Az államfő egyidős századunkkal, ta­valy szeptemberben ünne­pelte 80. születésnapját. KGS tanácskozás Az NDK-beli Karl-Marx- Stadtban pénteken befejező­dött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa rádiótech­nikai és elektronikai ipari állandó bizottságának 40. ülésszaka. Az ötnapos ta­nácskozáson a tagországok — köztük Magyarország —,va­lamint Jugoszlávia képvise­lői e népgazdasági ágazatok műszaki-tudományos és gaz­dasági együttműködése to­vábbi elmélyítésének felada­tait vitatták meg. Nem közönyről van szó! A kisipari találta­nyok h­asznosításáról Ne­ legyenek a feltalálók saját maguk menedzserei, mert abból nem sok jó szár­mazik. Ez lehetne a mottója a szombaton kezdődött két­napos ankétnak, amelyen több mint 200 kisiparos, jo­gi, pénzügyi, kereskedelmi szakember vitázott a kisipari találmányok hasznosítási le­hetőségeiről a kohó- és gép­ipar technika házában. A kisiparosok sorra pana­szolták föl, hogy mire egy­­egy találmányukból termék vagy berendezés lesz — ha egyáltalán lesz — éveket, százezreket és főleg energiát emészt föl a találmányokkal való házalás. Még mindig közönyösek a vállalatok? Nem közönyről van szó — mondta a tudománypolitikai bizottság munkatársa a fel­szólalásában. Jó és ösztönző határozatok születtek az el­múlt években a találmányok hasznosítására, és nagy át­lagban jó vállalatok, jó ku­tatóintézetek és jó kisiparo­sok dolgoznak az országban, ám hiányoznak a munkáju­kat összekötő láncszemek. Az egyik láncszemként a menedzserszemlélet és ma­gukat az ötleteket felkaroló menedzsereket hiányolta. A feltalálónak ugyanis csak ta­lálmányához, szakmájához illik értenie, az iparjogvé­delmi, pénzügyi, közgazda­­sági teendőket éppen a me­nedzsereknek kellene ellát­niuk, nem pedig az ebben gyakorlatlan feltalálóknak. A hozzászólásra nyomban ja­vaslattal állt elő az egyik kisiparos, s javaslata meg­nyerte a jelenlevő külkeres­kedelmi, pénzügyi, tudo­mánypolitikai és kisipari ve­zetők tetszését. Hozzon lét­re a KIOSZ egy innovációs menedzserirodát három-négy alkalmazottal és egy telefon­nal, amely közvetítené a kis­iparosok találmányait a vál­lalatoknak. Ugyanakkor ez az iroda gyűjtené össze az ipar, s más ágazatok szelle­mi termékigényeit is. Egy ilyen iroda — később pedig több — meggyorsítaná a szellemi termékek hasznosu­lását, s kizárná a lehetősé­gét a kenőpénznek, s a túl­­szubjektív elbírálásoknak is. A résztvevők minden kriti­kai hang és javaslat mellett egyetértettek abban, hogy a feltalálói tevékenység, akár­csak maga a kisipari mun­ka, csupán egy rész a gaz­dasági életben. Ebből faka­dóan a mai közgazdasági és jogi szabályozó rendszer alapjain kell meggyorsítani a szellemi termékek­­ hasznosí­tását, az innovációs folya­matot. A tanácskozást ma, vasár­nap folytatják. Pillér Istvéb, lis­sza Bútoripari Vállalat 5. számú gyáregységének egyik szocialista brigádvezetője magabiztosan beszél mun­kájáról, életéről. Azt, hogy munkájára mennyire büsz­ke, azt a bemutatkozás után gyorsan megtudom. A vállalathoz 1969-ben került, mint ipari tanuló. A csong­rádi 610. számú Szakmun­kásképző Intézetben végzett. 1972-ben szerzett szakképe­sítést. Szakmunkásként a vállalatnál helyezkedett el, méghozzá az exportrészleg­nél. Különbözetivel Kiskun­félegyházán a gimnázium harmadik osztályára iratko­zott be, és 1975-ben sikeres érettségit tett. Mindjárt utána elvégezte az egyéves marxista középiskolát. Ez­után jelentkezett a techni­kusminősítőre. A budapesti Faipari Szakközépiskolában 1977-ben tett vizsgát, majd bevonult katonának. Két év katonai szolgálat után került vissza a gyár­ba. Ám akkor már birtoká­ban volt az Aranykoszorús KISZ-jelvény, a Kiváló Dol­gozó kitüntetés, és a Haza Szolgálatáért Érdemrend bronz fokozata Jelenleg a Marxizmus—Leninizmus Es­ti Egyetem elsőéves hallga­tója Szentesen, a konzultá­ciókra pedig Csongrádon kerül sor. A fiatal szakmunkás ha­tározottsága, szakmai ráter­mettsége a megszerzett tu­dáson alapszik. Érthető, hogy beszélgetésünk elsősor­ban az általa szervezett szo­cialista brigádra és annak munkájára terelődik.­­ Hadd kérdezzem meg, mielőtt a kis közösségről beszélnénk, hasznát vette-e mindannak, amit tanult? — Jobbára én szorgal­maztam a tanulást, de nem lehetek eléggé hálás az üzememnek, hogy elhatáro­zásomat munkaidő-kedvez­ménnyel, tanulmányi sza­badság biztosításával és egyéb módon segítette. Néz­ze, jelen pillanatban is ugyanazt a munkát végzem, mint akivel én egy időben „szabadultam”, és az nem képezte magát. Úgy látom, én jobban eligazodom a mai politikai és gazdasági körül­mények között Minden bi­zonnyal ennek köszönhetem azt is, hogy a „Szocialista Forradalom” brigád vezető­jévé választottak. Az ideo­lógiai továbbképzésben is azért veszek részt, mert fontosnak tartom. Általános iskolás korom óta érdekel a politika. Érdekel minden, ami a világban történik. 1975-ben kértek fel engem, hogy alakítsam ki a brigá­domat. A brigád tagjainak kiválasztása könnyen ment, hiszen egy munkahelyen dolgoztunk. Végszerelőbri­gád a miénk. A velünk együtt dolgozó másik bri­gád ugyancsak héttagú, így egy „fiókozó” és egy ajtó­kat „akasztó” brigád ver­seng egymással. Ifjúsági brigádként alakult annak idején a miénk, mivel az átlagos életkora huszonhét év körül volt, de annyi most is, mert közben fiata­lodott. Először megismer­kedtünk a brigádélettel, ké­sőbb egyre jobban kamatoz­tattuk tudásunkat a közös munkában. — És milyen felelősség hárul most, a jelenlegi kö­rülmények között, a brigád­vezetőre..? — Megmondom őszintén, nem könnyű poszt a brigád­vezetői. Ma már minden egyes brigádtagnak megvan a maga elfoglaltsága. Ezt az embernek meg kell érteni, annál is inkább, mert csa­ládja van, problémái van­nak. Ennek ellenére a bri­gádok zöme részt vesz a politikai oktatásban, de az állami oktatásból is kiveszik egyesek a részüket. Miközben Pintér István az­ eredményekre és a fel­adatokra utal, kombinatív készségét figyelem. A terv­teljesítés, a minőség kérdé­seit éppúgy a mai munká­val veti össze, mint a soron következő hatodik ötéves terv üzemen belüli vitáját, a vállalt feladatok megoldá­sának módozatait. Amikor azután a minőségi munka részletkérdései felől érdeklődöm, sietve egészíti ki az elmondottakat: — A „Munkád mellé add a neved!” országos kezde­ményezéshez tavaly csatla­kozott a brigádom, és ezzel, a gyáron belül elsőként tet­tünk lépéseket a minőség javításáért. Lényege, hogy az általunk kibocsátott termékért mi vállaljuk a garanciát, a hibás árut ki­javítjuk, csak minőségileg kifogástalant adunk ki a kezünkből. Milyen szakembernek ér­demes lenni? Kérdezem Pintér Istvánt. „Csak jó szakembernek!” válaszolja, és magyarázatképpen ismét az összefüggéseket említi. Előfordulhat, sőt elő is for­dul, éppen a jelenlegi mun­kahelyen, hogy a dolgozó­nak át kell menni egyik műhelyből a másikba, és ott is meg kell állnia a helyét. — Az ilyen munkásokra mondják — magyarázza —, hogy univerzális emberek. Itt is tudják alkalmazni, ott is. Azt hiszem, a vállalat vezetősége egyre inkább az ilyen emberek mellé áll a jövőben. Fotó: ENYEDI ZOLTÁN Szöveg: POLNER ZOLTÁN Munkád mellé al a neved ! VASÁRNAP, 1981. MÁRCIUS . Mnzsh!? a fintor A tavasz­as időjárás a csanádnalotai határban is annyira megszilt- ITIUS.JU- C­­­SÍI -CS­I riasztotta már a talajt, hogy rámerészk­ednek a mezőgazdasági gének. A Szabadság Tsz — kihasználva a kedvező alkalmat — igyekszik a lehető leggyorsabban felszántani azokat a területeket, amelyeket az őszi esőzések miatt a betakarítás után már nem lehetett. Közvetlen a falu mellett láttuk meg és kaptuk lencsevégre ezt a lánc­talpas traktort, amely a hozzákapcsolt ekével szorgalmasan térült-fordult, és forgatta a földet. Az erőgép vezetőfülkéjében: Fejes József. (Fotó: Pintér József.) Gyorsabban kerülhetnek! Iszpda az új cikkek Az 1968 óta többször is módosított jogszabály helyé­be lép március 1-én a bel­kereskedelmi miniszter ren­delete a minőségvédelem egyes kérdéseiről. A rende­let — három korábbi he­lyett — egységesen és egy­értelműen meghatározza a fogyasztás cikkek előzetes minőségvizsgálatával és a KERMI hatósági ellenőrzé­seivel kapcsolatos teendő­ket, s ily módon segíti al­kalmazásukat. Ugyanakkor nagyobb önállóságot, hatás­kört, s egyben nagyobb fe­lelősséget biztosít a vállala­toknak a minőség-ellenőr­zésben. A rendelet a korábbihoz hasonlóan előírja, hogy az érdekelt ágazati miniszte­rek egyetértésével meghatá­rozott új termékek csak előzetes minőségvizsgálat után hozhatók belföldön forgalomba. Eltérően vi­szont az eddigiektől nem a belkereskedelem, hanem a gyártó, illetve az importáló vállalat kötelességévé teszi az előzetes minőségvizsgálat elvégeztetését, amely to­vábbra is elsősorban a ke­reskedelmi minőség-ellenőr­ző intézet — vagy a KER­MI által kijelölt más minő­ségvizsgáló szerv — felada­ta. Lényeges módosítás, hogy a belkereskedelmi miniszter felhatalmazására azok a gyártó vállalatok, amelyek­­nél adottak hozzá a megfe­lelő személyi és a tárgyi feltételek, külön kérésre maguk is elvégezhetik az előzetes minőségvizsgálatot. Ezentúl — az élelmiszeres kivételével — olyan import­cikkeknél, amelyek nemzet­közileg elismert ,külföldi in­tézetek megfelelő preferen­­ciáját bírják, a KERMI en­gedélyével eltekinthetnek az előzetes kötelező vizsgálat­tól. Változott a vizsgálatra kötelezett termékek köre, amely eddig az árformától függött, minden fix és ha­tósági áras cikkre érvényes volt. Most a termék jellege, s a fogyasztói érdekvédelem szempontjai alapján állított össze a minisztérium az ed­diginél szűkebb listát. Az új termékek forgalom­ba kerülésének gyorsítását szolgálja az a rendelkezés is, amely szerint a KERMI- nek a kötelező minőségvizs­gálat eredményéről soron kívül, de legalább 30 napon belül szakvéleményt kell adnia. Amennyiben a köte­lezően vizsgált áru nem fe­lel meg a követelménynek, az intézet megtiltja vagy feltételekhez köti a forgal­mazást; a gyártó viszont a belkereskedelmi miniszter­től kérheti a szakvélemény felülvizsgálatát, addig azon­ban nem hozható forgalom­ba az érintett árucikk. (MTI) RENDELET A MINŐSÉGVÉDELEM EGYES KÉRDÉSEIRŐL ---------3

Next