Csongrád Megyei Hírlap, 1981. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-01 / 51. szám
advizis távirati Mongol Sápi Forradalmi Párt hatvan éve gol néphadsereget szerveztek, amely a Vörös Hadsereg segítségével 1922 közepére az ország egész területéről kiverte az idegen csapatokat. 1923-ban a főpapi re-akció meggyilkoltatta a nép hősét, Szuhe Bátort. 1924. november 26-án a parlament, a Népi Hurál kikiáltotta a Mongol Népköztársaságot. A mongol kommunisták vezették, azt a történelmi küzdelmet, amelynek során az ország, a fejlődés tőkés szakaszát átugorva, a korai feudalizmusból a szocializ- mraus építésének útjára lépett. A Mongol Népi Forradalmi Párt áldozatos munkájának hatvan éve alatt a Mongol Népköztársaság a fejletlen, nomád állattenyésztő országból agráripari országgá változott, ahol ma már ipar adja a nemzeti jövedelem 30 százalékát, az ország tagja a szocialista országok gazdasági közösségének. A MAGYAR kommunisták, a magyar nép tisztelet-tel köszönti a mongol kommunisták pártját megalakulásának 60. évfordulóján, és további sikereket kíván a távoli, de hozzánk mégis közel álló mongol népnek. (KS) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága március 1-én táviratban üdvözölte a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságát, a párt megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. (MTI) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz-ponti Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke, táviratiján köszöntötték Pham Vang Bongot, a. Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnökét 75. születésnapja alkalmából. AMIKOR hatvan esztendővel ezelőtt, 1921. március 1-én megalakult a Mongol Népi Forradalmi Párt, az ország hivatalosan önálló volt. Ám az 1911-ben alakult Külső-Mongólia két szomszédos nagyhatalom, a cári Oroszország és a kínai birodalom közös befolyási területe volt. Pétervár is, Peking is igyekezett a maga akaratát érvényesíteni a feudális-teokratikus államvezetés, az ország élén álló lámaista-buddhista papi kormányzat felett. A Magyarországnál tizenhatszorta nagyobb, de akkoriban alig valamivel több, mint félmillió lakosú országban 1917—18-ban, a Nagy Október győzelmét követő hónapokban kommunista csoportok alakultak, közöttük két igen jelentős, Szuhe Bátor és Csolbajszán vezetése alatt. A két csoport 1919 —20 telén egyesült és a közös programban a forradalmi párt egyik fontos feladataként jelölte meg az idegen megszállók, a fehérgárdisták és a kínai nacionalisták kiűzését a mongol nép földjéről. Ideiglenes forradalmi kormányt, majd mon Kekkoneis Kissiepel Urho Kaleva Kekkonen, finn államfő ma, március 11-én ünnepli 25. évfordulóját annak, hogy első ízben a Finn Köztársaság elnökévé választották. Finnország államfője ezzel egyedülálló személyiség a világ országainak választott elnökei között. Az államfő egyidős századunkkal, tavaly szeptemberben ünnepelte 80. születésnapját. KGS tanácskozás Az NDK-beli Karl-Marx- Stadtban pénteken befejeződött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának 40. ülésszaka. Az ötnapos tanácskozáson a tagországok — köztük Magyarország —,valamint Jugoszlávia képviselői e népgazdasági ágazatok műszaki-tudományos és gazdasági együttműködése további elmélyítésének feladatait vitatták meg. Nem közönyről van szó! A kisipari találtanyok hasznosításáról Ne legyenek a feltalálók saját maguk menedzserei, mert abból nem sok jó származik. Ez lehetne a mottója a szombaton kezdődött kétnapos ankétnak, amelyen több mint 200 kisiparos, jogi, pénzügyi, kereskedelmi szakember vitázott a kisipari találmányok hasznosítási lehetőségeiről a kohó- és gépipar technika házában. A kisiparosok sorra panaszolták föl, hogy mire egyegy találmányukból termék vagy berendezés lesz — ha egyáltalán lesz — éveket, százezreket és főleg energiát emészt föl a találmányokkal való házalás. Még mindig közönyösek a vállalatok? Nem közönyről van szó — mondta a tudománypolitikai bizottság munkatársa a felszólalásában. Jó és ösztönző határozatok születtek az elmúlt években a találmányok hasznosítására, és nagy átlagban jó vállalatok, jó kutatóintézetek és jó kisiparosok dolgoznak az országban, ám hiányoznak a munkájukat összekötő láncszemek. Az egyik láncszemként a menedzserszemlélet és magukat az ötleteket felkaroló menedzsereket hiányolta. A feltalálónak ugyanis csak találmányához, szakmájához illik értenie, az iparjogvédelmi, pénzügyi, közgazdasági teendőket éppen a menedzsereknek kellene ellátniuk, nem pedig az ebben gyakorlatlan feltalálóknak. A hozzászólásra nyomban javaslattal állt elő az egyik kisiparos, s javaslata megnyerte a jelenlevő külkereskedelmi, pénzügyi, tudománypolitikai és kisipari vezetők tetszését. Hozzon létre a KIOSZ egy innovációs menedzserirodát három-négy alkalmazottal és egy telefonnal, amely közvetítené a kisiparosok találmányait a vállalatoknak. Ugyanakkor ez az iroda gyűjtené össze az ipar, s más ágazatok szellemi termékigényeit is. Egy ilyen iroda — később pedig több — meggyorsítaná a szellemi termékek hasznosulását, s kizárná a lehetőségét a kenőpénznek, s a túlszubjektív elbírálásoknak is. A résztvevők minden kritikai hang és javaslat mellett egyetértettek abban, hogy a feltalálói tevékenység, akárcsak maga a kisipari munka, csupán egy rész a gazdasági életben. Ebből fakadóan a mai közgazdasági és jogi szabályozó rendszer alapjain kell meggyorsítani a szellemi termékek hasznosítását, az innovációs folyamatot. A tanácskozást ma, vasárnap folytatják. Pillér Istvéb, lissza Bútoripari Vállalat 5. számú gyáregységének egyik szocialista brigádvezetője magabiztosan beszél munkájáról, életéről. Azt, hogy munkájára mennyire büszke, azt a bemutatkozás után gyorsan megtudom. A vállalathoz 1969-ben került, mint ipari tanuló. A csongrádi 610. számú Szakmunkásképző Intézetben végzett. 1972-ben szerzett szakképesítést. Szakmunkásként a vállalatnál helyezkedett el, méghozzá az exportrészlegnél. Különbözetivel Kiskunfélegyházán a gimnázium harmadik osztályára iratkozott be, és 1975-ben sikeres érettségit tett. Mindjárt utána elvégezte az egyéves marxista középiskolát. Ezután jelentkezett a technikusminősítőre. A budapesti Faipari Szakközépiskolában 1977-ben tett vizsgát, majd bevonult katonának. Két év katonai szolgálat után került vissza a gyárba. Ám akkor már birtokában volt az Aranykoszorús KISZ-jelvény, a Kiváló Dolgozó kitüntetés, és a Haza Szolgálatáért Érdemrend bronz fokozata Jelenleg a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem elsőéves hallgatója Szentesen, a konzultációkra pedig Csongrádon kerül sor. A fiatal szakmunkás határozottsága, szakmai rátermettsége a megszerzett tudáson alapszik. Érthető, hogy beszélgetésünk elsősorban az általa szervezett szocialista brigádra és annak munkájára terelődik. Hadd kérdezzem meg, mielőtt a kis közösségről beszélnénk, hasznát vette-e mindannak, amit tanult? — Jobbára én szorgalmaztam a tanulást, de nem lehetek eléggé hálás az üzememnek, hogy elhatározásomat munkaidő-kedvezménnyel, tanulmányi szabadság biztosításával és egyéb módon segítette. Nézze, jelen pillanatban is ugyanazt a munkát végzem, mint akivel én egy időben „szabadultam”, és az nem képezte magát. Úgy látom, én jobban eligazodom a mai politikai és gazdasági körülmények között Minden bizonnyal ennek köszönhetem azt is, hogy a „Szocialista Forradalom” brigád vezetőjévé választottak. Az ideológiai továbbképzésben is azért veszek részt, mert fontosnak tartom. Általános iskolás korom óta érdekel a politika. Érdekel minden, ami a világban történik. 1975-ben kértek fel engem, hogy alakítsam ki a brigádomat. A brigád tagjainak kiválasztása könnyen ment, hiszen egy munkahelyen dolgoztunk. Végszerelőbrigád a miénk. A velünk együtt dolgozó másik brigád ugyancsak héttagú, így egy „fiókozó” és egy ajtókat „akasztó” brigád verseng egymással. Ifjúsági brigádként alakult annak idején a miénk, mivel az átlagos életkora huszonhét év körül volt, de annyi most is, mert közben fiatalodott. Először megismerkedtünk a brigádélettel, később egyre jobban kamatoztattuk tudásunkat a közös munkában. — És milyen felelősség hárul most, a jelenlegi körülmények között, a brigádvezetőre..? — Megmondom őszintén, nem könnyű poszt a brigádvezetői. Ma már minden egyes brigádtagnak megvan a maga elfoglaltsága. Ezt az embernek meg kell érteni, annál is inkább, mert családja van, problémái vannak. Ennek ellenére a brigádok zöme részt vesz a politikai oktatásban, de az állami oktatásból is kiveszik egyesek a részüket. Miközben Pintér István az eredményekre és a feladatokra utal, kombinatív készségét figyelem. A tervteljesítés, a minőség kérdéseit éppúgy a mai munkával veti össze, mint a soron következő hatodik ötéves terv üzemen belüli vitáját, a vállalt feladatok megoldásának módozatait. Amikor azután a minőségi munka részletkérdései felől érdeklődöm, sietve egészíti ki az elmondottakat: — A „Munkád mellé add a neved!” országos kezdeményezéshez tavaly csatlakozott a brigádom, és ezzel, a gyáron belül elsőként tettünk lépéseket a minőség javításáért. Lényege, hogy az általunk kibocsátott termékért mi vállaljuk a garanciát, a hibás árut kijavítjuk, csak minőségileg kifogástalant adunk ki a kezünkből. Milyen szakembernek érdemes lenni? Kérdezem Pintér Istvánt. „Csak jó szakembernek!” válaszolja, és magyarázatképpen ismét az összefüggéseket említi. Előfordulhat, sőt elő is fordul, éppen a jelenlegi munkahelyen, hogy a dolgozónak át kell menni egyik műhelyből a másikba, és ott is meg kell állnia a helyét. — Az ilyen munkásokra mondják — magyarázza —, hogy univerzális emberek. Itt is tudják alkalmazni, ott is. Azt hiszem, a vállalat vezetősége egyre inkább az ilyen emberek mellé áll a jövőben. Fotó: ENYEDI ZOLTÁN Szöveg: POLNER ZOLTÁN Munkád mellé al a neved ! VASÁRNAP, 1981. MÁRCIUS . Mnzsh!? a fintor A tavaszas időjárás a csanádnalotai határban is annyira megszilt- ITIUS.JU- CSÍI -CSI riasztotta már a talajt, hogy rámerészkednek a mezőgazdasági gének. A Szabadság Tsz — kihasználva a kedvező alkalmat — igyekszik a lehető leggyorsabban felszántani azokat a területeket, amelyeket az őszi esőzések miatt a betakarítás után már nem lehetett. Közvetlen a falu mellett láttuk meg és kaptuk lencsevégre ezt a lánctalpas traktort, amely a hozzákapcsolt ekével szorgalmasan térült-fordult, és forgatta a földet. Az erőgép vezetőfülkéjében: Fejes József. (Fotó: Pintér József.) Gyorsabban kerülhetnek! Iszpda az új cikkek Az 1968 óta többször is módosított jogszabály helyébe lép március 1-én a belkereskedelmi miniszter rendelete a minőségvédelem egyes kérdéseiről. A rendelet — három korábbi helyett — egységesen és egyértelműen meghatározza a fogyasztás cikkek előzetes minőségvizsgálatával és a KERMI hatósági ellenőrzéseivel kapcsolatos teendőket, s ily módon segíti alkalmazásukat. Ugyanakkor nagyobb önállóságot, hatáskört, s egyben nagyobb felelősséget biztosít a vállalatoknak a minőség-ellenőrzésben. A rendelet a korábbihoz hasonlóan előírja, hogy az érdekelt ágazati miniszterek egyetértésével meghatározott új termékek csak előzetes minőségvizsgálat után hozhatók belföldön forgalomba. Eltérően viszont az eddigiektől nem a belkereskedelem, hanem a gyártó, illetve az importáló vállalat kötelességévé teszi az előzetes minőségvizsgálat elvégeztetését, amely továbbra is elsősorban a kereskedelmi minőség-ellenőrző intézet — vagy a KERMI által kijelölt más minőségvizsgáló szerv — feladata. Lényeges módosítás, hogy a belkereskedelmi miniszter felhatalmazására azok a gyártó vállalatok, amelyeknél adottak hozzá a megfelelő személyi és a tárgyi feltételek, külön kérésre maguk is elvégezhetik az előzetes minőségvizsgálatot. Ezentúl — az élelmiszeres kivételével — olyan importcikkeknél, amelyek nemzetközileg elismert ,külföldi intézetek megfelelő preferenciáját bírják, a KERMI engedélyével eltekinthetnek az előzetes kötelező vizsgálattól. Változott a vizsgálatra kötelezett termékek köre, amely eddig az árformától függött, minden fix és hatósági áras cikkre érvényes volt. Most a termék jellege, s a fogyasztói érdekvédelem szempontjai alapján állított össze a minisztérium az eddiginél szűkebb listát. Az új termékek forgalomba kerülésének gyorsítását szolgálja az a rendelkezés is, amely szerint a KERMI- nek a kötelező minőségvizsgálat eredményéről soron kívül, de legalább 30 napon belül szakvéleményt kell adnia. Amennyiben a kötelezően vizsgált áru nem felel meg a követelménynek, az intézet megtiltja vagy feltételekhez köti a forgalmazást; a gyártó viszont a belkereskedelmi minisztertől kérheti a szakvélemény felülvizsgálatát, addig azonban nem hozható forgalomba az érintett árucikk. (MTI) RENDELET A MINŐSÉGVÉDELEM EGYES KÉRDÉSEIRŐL ---------3