Csongrád Megyei Hírlap, 1981. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-01 / 77. szám
KSIttközgyítés a KISZOV-nál A háziipari szövetkezetek tagfelvétele Az Ipari Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetségének küldöttközgyűlését tegnap, kedden délelőtt tartották Szegeden, a Nívó Faipari és Játékkészítő Ipari Szövetkezet kultúrtermében. A napirendek elfogadása után Horváth János, a KISZÖV elnöke ismertette az OKISZ ajánlását, melynek alapján a megyében levő kilenc háziipari szövetkezet és a Szegedi Ruházati Ipari Szövetkezet tagsága úgy dönttött, hogy csatlakozik a megyei szövetséghez. A KISZÖV elnöksége előterjesztésében megemlítette, hogy a háziipari szövetkezetek többsége figyelemre méltó ipari tevékenységet folytatott. Tagként való felvételükkel erősödik a megyei szövetség. Az eddigi 46 tagszövetkezet helyett a jövőben 56 szövetkezet érdekeit képviselik. A létszámnövekedés szükségessé tette az elnökség, a felügyelő bizottság és a szakbizottságokkibővítését. A KISZÖV elnökségébe és felügyelő bizottságába titkos szavazással választották meg a tagokat. Ezt követően került sor a kitüntetések átadására. Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült Huszka Péter (Hódmezővásárhely, Apolló Cipőipari tsz), Halmi Imre (Szegedi Nívó Faipari és Játékkészítő Isz). A Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta: Csordás József (Hódmezővásárhelyi Vas- és Fémipari Szövetkezet), Raboczki István (Szentesi Asztalos- és Vasipari Szövetkezet), Makfi Istvánná (Makói Szövőipari Szövetkezet), Klopfer Ferenc (Csongrád megyei Építőipari és Szolgáltató Szövetkezet), Dékány István (Szegedi Gépjárműjavító tsz), Cselovszki János (Szegedi Fémtex tsz). Születésnapi köszöntés Kórász Mihályt, a forradalmi munkásmozgalom régi szegedi harcosát hetvenedik születésnapja alkalmából otthonában köszöntötte Pápai József, a Csongrád megyei pártbizottság titkára és Berta István, a Szeged városi pártbizottság titkára. Kórász Mihály 1936 óta tagja a pártnak. Évtizedeken át aktívan tevékenykedett, a munkásmozgalomban, a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem, az Árvízvédelemért Emlékérem, a Munkásőr Emlékérem és több más kitüntetés tulajdonosa. Az ünnepeltnek Papdi József nyújtotta át a megyei pártbizottság születésnapi köszöntő levelét, emlékplakettet és vörös szegfűcsokrot. Lesz elegendő húsáru Bő választék húsvétra Százhét tonna húsvéti füstölt áru , várhatóan ekkora mennyiséget szállít a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát a húsvéti ünnepek előtt az üzletekbe. Nagy lesz a választék darabolt és kötözött sonkából, füstölt tarjából és lapockából, valamint csülökből, ígérték az illetékesek. Több évre visszatekintő hagyomány szerint tegnap délelőtt kóstolóval is egybekötött árubemutatót tartott a vállalat az illetékes kereskedelmi szervek képviselőinek. Lobkovitz Sándor, termeltetési és kereskedelmi igazgató elmondotta, hogy Csongrád megye és Szeged lakosságának húsvéti füstölt áruval való ellátása nagy feladatot ró a kombinátra minden évben. A sonkák „gyártását” idén már január első hetében elkezdték. Összesen 11 ezer 518 darab fél sertést vágtak fel, megközelítően 36,5 vagonnyi mennyiséget. A vizsgálati eredmények alapján a hús kifogástalan minőségű volt, remélhetőleg a sonka is az lesz... Az igazi elismerés, a fogyasztóké még várat magára, hisz a kiszállítást az üzletekbe a tegnapi nap során kezdték meg. Április 16-ig folyamatosan látja el a vállalat a kereskedelmi egységeket, hogy ne fogyjanak ki egyszerre a készletekből. Képünkön: a Pick-szalámit csomagolják a szalámigyárban. Reméljük, húsvét előtt e közkedvelt csemegéből is többet vásárolhatunk, mint máskor... (FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN) Megfelelő béltartalom, minősíti prémium A feldolgozó ipar sikeres tevékenységének kulcsa a megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyag. A fonó- és szövőipar számára a rostokkal szemben támasztott igények közül legfontosabb értékmérő tulajdonságok: a szakítóerő, illetve annak szórása és a rostfinomrság. E három tulajdonság objektíve mérhető, s az eredmények a rostok minőségét tükrözik. Ahhoz, hogy a termés jó minősítést kapjon, elengedhetetlen a műszaki fejlesztés. A Szegeden megtartott tegnapi kendertermesztési tanácskozáson éppen a műszaki fejlesztésről, s a beltartalmi tulajdonságok premizálásáról tanácskoztak termelők, felvásárlók, kutatók és feldolgozók. A Szegedi Kendertermelési Rendszer 1976. óta több partnergazdasággal, kutatóintézettel, növényvédelmi és agrokémiai állomással, s a vállalat — KSZV — textilkutató részlegével vizsgálta a termelt „kórót”, illetve annak beltartalmi minőségét. A vizsgálatok — más szóval az ipari értékelés — a következő eredményeket adták: a kóró rosttartalma mennyiségi vonatkozásban megfelelő, minőség tekintetében azonban a szakítószilárdság alacsony. A rostfinomság, amelytől a fonodas feldolgozás függ, nem megfelelő — a rostkötegek merevek, vastagok, pedig az ipari feldolgozás igényli a nagyobb szakítószilárdságú, jobban fonható alapanyagot. A rostkenderkóró beltartalmi tulajdonságainak javítása érdekében 1976-tól különböző mezőgazdasági és ipari feldolgozási kísérletet állítottak be, s ezeket évenként értékelték. Az eredmények alapján módosították a termesztéstechnológiát. Az 1978—80. évi vizsgálatok kiterjedtek a tápanyagellátásra, a növényvédelmi és betakarítási technológiára. Megállapították, hogy a rostok kialakulásának egyik alapvető feltétele, hogy a talajban megfelelő mennyiségben és a növény által felvehető állapotban legyen a tápanyag. A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a levéltrágyák közül a magasabb káliumtartalmú készítmé KENDERTERMESZTÉSI TANÁCSKOZÁS A MEGYESZÉKHELYEN nyek elősegítik a rostképződést. Szövettani vizsgálatok igazolták azt is, hogy a rostkender „defóliálást” csak a technikai érettség kezdetén szabad elvégezni. A korábban végzett lombtalanítás arostok kifejlődését megállítja. Az idén minden táblát külön bírál el a rendszerközpont. A betakarítási munkák szervezésénél el kell érni, hogy a kenderkévért még az aratás napján szellős kúpba kerüljenek, s a kiszáradás után bálázzák őket. A megfelelő termesztéstechnológiával tehát minőségi nyerskórót kap az ipar, s ezt prémiummal honorálja — a termőterület, a termésnagyság függvényében, a beltartalmi tulajdonságok értékelése mellett. A minták beltartalmi vizsgálatának eredménye nyomán — ahol a jobb tételeket premizálják — a rostkendert termelő partnergazdaságok érdekeltsége szélesedik. Végül is jól jár a termelő és a felvásárló-feldolgozó is, hiszen a cél e kölcsönös érdekeltség kialakítása, az alapanyag minőségének javításával. SZERDA, 1986 ÁPRILIS 1. Nyolc új termék — Első lépés• holtsarok... Gabonaipari termékbemutató Szegeden A gabonaipar 1978—79- ben kezdte meg termékskálájának bővítését, korszerűsítését. Az új termékeket már régóta ismerjük, ám az újak ismeretlenek, eddig emberi táplálkozásban nem játszottak különösebb szerepet. Melyek ezek az új termékek? A szegediek már tegnap meggyőződhettek erről, ha ellátogattak a Csillag téri és a Széchenyi tér 17. szám alatti zöldség-gyümölcs boltba. A korszerű táplálkozás feltételeit biztosító új gabonaipari termékeket ugyanis itt mutatta be a Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat.• Az új termékek közé tartozik az étkezési búzakorpa és búzacsíra, az árpa gyöngy, a sárgaborsóliszt, a rizsliszt, a szójaliszt, a kukoricaliszt és a kukoricadara. Az étkezési búzakorpa az őrlés során a búza héjrészeinek kiválasztásával készül. A búzakorpa ideális táplálékkiegészítő és alkalmas a hiányzó rostanyag pótlására is. Fogyókúrás diéta esetén csökkenti az éhségérzetet anélkül, hogy jelentős kalóriabevitel történne. A búzacsíra is értékes kiegészítő táplálék. Vitamin- és ásványianyag-tartalmánál fogva kitűnő erősítő, frissítő tulajdonsággal rendelkezik. Célszerű egy-egy evőkanál búzacsírát bekeverni a tejbe, joghurtba, kefirbe, főzelékbe tejes ételbe, süteményekbe dió helyett. Ismeretes, hogy az első gabonaipari termékeket árusító mintaboltot Budapesten nyitották meg. A fővárosi siker után az országban folyamatosan nyílnak meg olyan új mintaboltok, vagy létesülnek a bolthálózatokban boltsarkok, ahol ezen árukat teljes választékukban és főként folyamatosan lehet kapni.• Április 1-től tehát — a szegedi ÉLIKER-rel és a Szeged és vidéke ÁFÉSZ- szel összefogva — a Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat is megkezdi az új gabonaipari áruskála felvonultatását. A vállalat április 1-től 8-ig mindkét boltban 15-től 17 óráig szaktanácsadással áll a vevők rendelkezésére, válaszolnak az új termékekkel kapcsolatos kérdésekre, ám a tasakon feltüntetett útmutatón túl külön recepteket, felhasználási tanácsokat is adnak. A vállalat vezetői úgy tervezik, hogy ez év második felében saját kezelésű mintaboltot is nyitnak, ahol e termékek teljes választékban megfelelő menynyiségben és minőségben kerülhetnek a fogyasztók kosarába. Magyar-HDK árucsere-forgalmi megállapodás Kedden Budapesten Vas János és Dietrich Lemke külkereskedelmi miniszterhelyettesek aláírták hazánk és az NDK 1981. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvét. A megállapodás több mint 1,4 milliárd rubel forgalmat irányoz elő. A kölcsönös gépkereskedelem a teljes forgalom csaknem 65 százalékát, mintegy 900 millió rubelt tesz ki. Az együttműködés fő területei továbbra is a járműipar és a mezőgépgyártás. A magyar járműipar többek között 750 Ikarus autóbuszt, 100 bútorszállító teherkocsit, valamint közel 50 millió rubel értékű alkatrészt és részegységet szállít az NDK-ba. Az NDK-ból egyebek között 8 ezer tehergépkocsit és mikrobuszt, 20 ezer 300 Trabant és 14 ezer Wartburg személygépkocsit, 9 ezer MZ motorkerékpárt és körülbelül 63 millió rubel értékű járműalkatrészt és részegységet vásárolunk. Magyarország számottevő mennyiségben szállít növényvédőgépeket és részegységeket, importunkban fontos helyet foglalnak el a mezőgazdasági betakarító gépek. Ötszáz E 516 és E 512 típusú gabonakombájn, 300 rendre arató és szecskázógép, valamint 700 pótkocsi érkezik az NDK-ból. A hosszú lejáratú árucsereforgalmi egyezmény előirányzatainak megfelelően folytatódnak a nyers- és alapanyagok kölcsönös szállításai. Ez évben is széles választékban importálunk az NDK-ból a magyar vásárlóközönség körében kedvelt és keresett fogyasztási cikkeket, tovább növeljük sörbehozatalunkat, amely ez évben eléri a 230 ezer hektolitert. Magyarország továbbra is az NDK hagyományos szállítója marad különféle mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből. Többek között 460 ezer hektoliter bort és pezsgőt, 140 ezer tonna friss és feldolgozott zöldséget és gyümölcsöt, szalámit, vágott baromfit, szállítunk az NDK- ba (MTI) A juhtenyésztés aktuális kérdéseiről Országos tanácskozás Vásárhelyen Országos juhhústermelési tanácskozást tartottak tegnap Hódmezővásárhelyen, az állategészségügyi főiskolai karon. Az eseményen megjelent szakembereket dr. Korell Ferenc kari igazgató köszöntötte, majd az előadások hangzottak el. Elsőként dr. Kukovics Sándor, a herceghalmi ÁTK tudományos munkatársa beszélt a juhhústermelés növelése érdekében alkalmazott, hibridizálásról. Dr. Gaál Mihály, az ÁTE Állategészségügyi Főiskolai Kar igazgatóhelyettese „A báránynevelés alkalmazása a szaporulat növelésére" címmel tartott előadást Dr. Tóth Imre, a MÉM mezőgazdasági főosztály munkatársa a központi elképzelésekről és irányelvekről, míg dr. Pelle Emil, a herceghalmi ÁTK munkatársa a folyamatos elletéssel szerzett tapasztalatokról tájékoztatta hallgatóit. Az anyajuhok szinkronizálása és a juhhústermelés összefüggései, tapasztalatai címmel dr. Latits György számolt be tudományos kísérleteiről, és az elért eredményekről. Dr. Németh János, az OTÁF munkatársa a juhhústermelés érdekében kifejtett tenyésztési munkáról, míg Szabó Antal, az Állami Gazdaságok Országos Központjának munkatársa a juhhústermelés gyakorlati tapasztalatairól, a tenyésztés állami gazdaságokban végzett kísérleteiről szólt. A szolnoki Agrocoop részéről Kövér László Az anyajuhok vemhességvizsgálata és a juhhústermelés összefüggései címmel tartott előadást Kenyeres Imre, a Füzesgyarmati Lucernatermesztési Rendszer munkatársa a Békés megyei partnergazdaságokban folytatott juhhústermelési munkáról számolt be. A szünet után Bálint János, a Csongrád megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség adatait ismertette a témakört illetően, míg Kurucz István a Bács-Kiskun megyei Takarmányozási és Állattenyésztéssi Felügyelőség juhhústermelési célkitűzéseiről beszélt. Ugyancsak a felügyelőség tapasztalatait mondta el a Békés megyéből érkezett Deák Antal is. Tatai Imre, a karcagi Május 1. Termelőszövetkezet szakembere a legeltetéses rendszerben végzett juhtenyésztésről, -tartásról szólt. Dr. Kovács Gábor, az ÁTE Állategészségügyi Főiskolai Kar tanára az optimális takarmányozási eljárásokról, a kutatási eredményekről és gyakorlati alkalmazásairól beszélt hallgatóinak. A bárányhizlalás tapasztalatai Szentegáton címmel Széles Sándor tartott előadást. Andrikó István, a szentesi Termál Tsz hizlaldájának juhhústermelési tapasztalatairól számolt be, míg dr. Szkita József a Szabolcs- Szatmár megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség juhtörzstenyészetekre vonatkozó megyei adatait ismertette. Végül dr. Bucsi Imre az állategészségügyi kar docense az állategészségügyi tennivalókról és a prevenció fontosságáról beszélt. ----------------------------3 |