Csongrád Megyei Hírlap, 1981. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-01 / 101. szám
PÉNTEK, m mAlue ! Ijen a Magyar Szocialista Munkáspárt! (AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK MÁJUS ELSEJEI JELSZAVAIBÓL) Elfogadták a megye középtávú pénzügyi és fejlesztési tervét Szabó úr megyei tanácselnök vezetésével tegnap, csütörtökön lőtt megtartotta soros ülését Csongrád megye Tanácsa elnökségben foglalt helyet dr. Horváth László, az MP KB tagja, az Országos Tervhivatal elnökhelyettes. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyeizottság első titkára és dr. Kolláth György, a Miniszteri Tanácsi Hivatala főosztályvezető-helyettese. Az elnöszöntő és bevezető szavai után megemlékezett a nem elhunyt Munkácsy György megyei tanácstagról, akitől helyi, majd 1973-tól megyei tanácstagként vett a közéletben. A testület egyperces néma felállással ott emlékének, és tanácstagi munkásságé,nak eredmét jegyzőkönyvileg megörökítették. A teszi elfogadta a vb által javasolt napirendet. Először a két tanácsülés közötti tevékenységéről készített tanácsai beszámolót vették tudomásul, majd a vb múlt évi májáról számot adó előterjesztést, amellyel kapcsolatban mondotta véleményét Vígh Jánosné (szegedi járás) ácstag. Ezután az 1976—80. évi tanácsi pénzügyi terv hiteléről, valamint az 1980. évi költségvetési és fejlesztési-gazdálkodásról számolt be dr. Petrik István, a mai tanács elnökének általános helyettese, illetőleg ugyans ő terjesztette elő a hatodik ötéves középtávú megyenzügyi és fejlesztési tervjavaslatot, és azt a cselekvési számot, amelynek fő célja, feladataa pénzügyi terv végrehajtásának megalapozása. A tanácselnök általános tettese az írásban közreadott beszámolókat az ülésen szól kiegészítette. Tartóli vita után a tanács a beszámolókat elfogadta, jóváhagyta megyei tanácsi középtávú pénzügyi és fejlesztési tervét tudomásul vette a cselekvési programot. A test egyéb előterjesztéseket is tárgyalt: tudomásul vette ötödik ötéves terv településfejlesztésének tapasztalatai készült tájékoztatót és jóváhagyta a hatodik ötéves tervszakra vonatkozó versenyfelhívást. A tanulás az interpellációs kérdésekre adott válaszokkal, sok elfogadásával fejeződött be. Dr. Per István szóbeli tájékoztatván hangsúlyozta, hogy tanácsok jól használták lehetőségeiket az elit tervidőszakban, és legítőek az elkövetkezel évek célkitűzései is. Csongrámegyében a tanácsok azödik ötéves terv időszakáta 20,8 milliárd forintból dálkodtak. Ebből 11,1 miárd volt a költségvetési sözeg, azaz, enynyit fordítak az intézmények, esítmények fenntartására 9,7 milliárd forintot kértek fejlesztésükre, lakás,kórház, óvoda, bölcsőde építésére. A tanák kellő körültekintéssel gondoskodtak a gyerekjólé az egészségügyi és az oltési alapellátást nyújtó intmények szavartalan műtéséről, sokat tettek a tanú élő lakosság helyzeténe további javításáért. Azlmúlt öt év során több létesítményt adtak át, mi a korábbi ötéves tervidőszakában. A lakásépítő több mint 9 százalékkal isadta meg a negyedik özres tervét, és 24 ezer 60 fásba költözhettek be (öt szólókkal többen) a tervezettül Az adatokból kitűnik: 1 százalékkal növekedett közműves vízhálózatba bekapcsolt és 3 százalékká a szennyvízcsatorna-hózátba, illetve 8 százalékka vezetékes földgázhálzatba bekapcsolt laktok aránya. 1980- ban a becsődés korúak 14 százalékát tudták elhelyezni a szülő napköziben, míg öt évvel korábban csak 10 százalékát Figyelemre méltó az is, hogy a tervezettnél 44 százalkkal több óvoda épült, pontosabban 4 ezer 805-tel gyarapodott Csongrád meg óvodai hálózata. Három városban, Szentesen, Szegeden és Csongrádon vették birtokukba a fiatalok az új ifjúság házat. A kórházi ágyak 50 leg gyarapodtak, új kórházpavilonok épültek, bővült a gép- és műszerállomány Az 1975-ös évhez képest mintegy háromszorosára nőtt a házi szociális gondozásban részt vevők száma. A deszki 140 ágyas 24 milliárd forinttal gazdálkodnak A tanács megvitatta és jóváhagyta a VI. ötéves terv költségvetési és fejlesztési előirányzatát is. Ezek szerint a tanácsok csaknem 24 milliárd forintból gazdálkodpavilon átadásával Csongrád megyében központosították a tüdőgyógyászatot. Befejeződött a makói kórház új műtőszárnyának építése és a kórházrekonstrukció folytatódik. Az elmulasztott lehetőségeket sem lehet figyelmen kívül hagyni: objektív körülményektől függetlenül jobbak lettek volna az eredmények, ha a tervezett célcsoportos beruházású lakások elkészülnek, ha átadják azokat a bölcsődéket, amelyekre a szülők számítottak és befejezik a szennyvíztisztítók, csatornák építését, amelyek nélkül nem képzelhető el a további városiasodás. A nagyarányú fejlesztések ellenére is nagy a zsúfoltság az óvodákban és általános iskolákban, s bármilyen sok étterem, ABC-áruház, kis bolt épült. Csongrád megye vendéglátási körülményei továbbra is rosszabbak az országos átlagnál. Ennek ellenére megnyugtató, hogy jelentősen javultak a lakosság életkörülményei; az ötödik ötéves tervidőszakban megyénk fejlődését a dinamikus növekedés jellemezte, még ha a társadalmi közkiadások az utóbbi két évben mérséklődtek is. Az igen jelentős társadalmi összefogás ellenére sem szűnt meg néhány feszültség, amelynek megoldása a VI., illetve a hetedik tervidőszakra vár. A tanácsok növekvő felelősségtudatról, a körülményekhez alkalmazkodó és önálló cselekvési készségről tettek bizonyságot. Jól szervezték a lakosság társadalmi munkáját, amelynek az értéke az öt év alatt elérte az 1,3 milliárd forintot, s a helybeliek — sportpályától kezdve az óvoda építéséig bezárólag — szinte minden területen hozzájárultak ahhoz, hogy környezetük szebb, otthonosabb és komfortosabb legyen. A tanácsok kedvező kiindulási helyzetet teremtettek a VI. ötéves tervidőszak feladatainak megvalósításához: hatnak, 16,2 milliárd forintot fordíthatnak a költségvetési, működési kiadásokra, 7,5 milliárd forintot pedig a fejlesztésekre. A megyei tanács többször egyeztette elgondolását, az előirányzatokat a helyi tanácsokkal, az Országos Tervhivatallal és a Pénzügyminisztériummal. Tavaly novemberben és decemberben a terv koncepcióit társadalmi vitára bocsátották. Az észrevételeket, javaslatokat a szükségletek egybevetése mellett igyekeztek érvényesíteni a tervben. A megyei tanács lényegesnek tartja, hogy takarékos gazdálkodással hozzájáruljon a népgazdaság egyensúlyának javításához, a maga területén az életszínvonal megőrzéséhez, az életkörülményeknek a lehetőségekhez igazodó továbbfejlesztéséhez. Igen jelentős a fejlődés eredménye, az az ellátottsági helyzet, amely Csongrád megye infrastruktúráját a VI. ötéves terv elején jellemzi. A mostani körülményeink között elsősorban arra van szükség, hogy az erőforrásokat célszerűen, takarékosan használják ki. Az ötödik ötéves tervidőszakban a költségvetésen belül a társadalmi közkiadások évente átlagosan 9,6 százalékkal emelkedtek; gazdasági helyzetünk most 5,7 százalékos ütemet tesz lehetővé. Néhány adattal érzékeltetni lehet, hogy milyen hatalmasak a költségei az előző ötéves tervben megépült új intézményeknek. Például az új óvodák, általános iskolák, szociális otthonok és más új létesítmények működésére 900 millió forintot költenek Sok ezer családot érint a lakásépítés a VI. ötéves terv időszakában is. Az előirányzat szerint öt év alatt 20 ezer 500 lakás építésére nyílik lehetőség. Ebből 3 ezer 350 célcsoportos és 204 egyéb állami lakás lesz. A tervidőszakban 11 ezer 154 telepszerű, többszintes lakás épülhet a következő területi megoszlásban: Szegeden 8 ezer 424, Hódmezővásárhelyen 1055, Csongrádon 365, Makón 410, Szentesen 640 lakás. A célcsoportos lakásépítésre felhasználható öszszeg háromnegyed részét Szeged megyei város Tanácsa kapja és a Tisza partján 2 ezer 242 célcsoportos és 174 egyéb állami lakás épülhet. A lakásépítés területi meghatározásánál a megyei tanács az ellátottsági szintet vette alapul. Ugyanakkor a lakásviszonyok javításának nem lehet egyetlen lehetősége csak az építés, hanem jobban ki kell használni a meglevő otthonok korszerűsítését, és csökkenteni a szanálás arányát. Lényeges cél, hogy a lakásgazdálkodásban jobban érvényesüljenek az általános társadalompolitikai elvek — az igazságosság,s jogosultság. A korábbi ötéves tervekhez képest a megyei tanács ezekben az években jobban támaszkodik a lakossági erőforrásra, a magánépítőkre. De ez nem jelenti azt, hogy a tanácsok felelőssége csökkenne, hiszen több feladat vár a szakigazgatási szervekre az építési területek előkészítésénél, az építőanyag-ellátás zavartalanságának biztosításában. Ezenkívül a tanácsok feladata lesz a műszakirarendkívül felelősségteljes feladat az általános iskolai oktatás feltételeinek biztosítása. Alapos, sokrétű vizsgálódás után dőlt el, hol építenek új iskolát, és hol bővítik a régit. A legfontosabb feladat: általános ismajd; 300 millió forinttal növekszik az utak, hidak felújítására, s karbantartására, a tanácsi intézmények működésére előirányzott kiadás. Szolid mértékben lehet csak növelni az alapellátást nyújtó intézmények munkájának színvonalát. A mostani ötéves tervben is meghatározó szerepet kap az alapellátás, és biztonságának tanácsi garanciája. Az előirányzatok lehetővé teszik az intézmények zavartalan működését. A nem alapellátást nyújtó intézmények azonban az eddigi, vagy bizonyos esetekben csökkentett összegű keretből gazdálkodhatnak. A fejlesztési tervben továbbra is első helyen áll a lakásépítés, emellett igen fontos célkitűzés az egészségügyi alapellátás és fekvőbeteg-ellátás színvonalának megőrzése, illetve javítása. A harmadik fontos feladat az — a nagymértékben megnőtt létszámú — általános iskolai tanulók oktatási feltételeinek megteremtése, vagyis az iskolaépítés. A tanácsok megkülönböztetett figyelmet fordítanak — és a fejlesztéseknél ez a legfontosabb negyedik célkitűzés — a lakóházak és intézmények felújítására, a közművek rekonstrukciójára. A terv rugalmas, vagyis a kiemelt céloknak rendelik alá szükség esetén a kisebb feladatok megoldását, használják fel esetleg azoknak pénzügyi előirányzatait, nyítás feltételeinek megteremtése, az építésügyi igazgatás egyszerűsítése, korszerűsítése. Az építési területeket célszerű újból felülvizsgálni, s csökkenteni a szanálások arányát ott, ahol lehetséges. El kell érni, hogy adott beépítési területen megfelelő számú lakás készüljön el. A kórházépítést a VL ötéves terv ugyancsak kiemelten kezeli, mert cél: az egészségügyi ellátásban tapasztalható zsúfoltság megszüntetése. Áthúzódó beruházásként az elmúlt hetekben adták át a 200 ágyas szegedi kórházi épületet, amely jobb és korszerűbb feltételeket teremt a gyógyító munkához. Új beruházás: a szentesi kórház 2 ezer adagos konyhájának és a hódmezővásárhelyi kórház diagnosztikai épületének létesítése. A járóbetegellátás intézményhálózata az elmúlt öt év alatt lényegében kiépült, a VI. ötéves tervben új rendelőket elsősorban a lakótelepeken építenek. A bölcsődei helyek száma 765-tel, az óvodai hálózat pedig 1550 új helylyel bővül. Különösen nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a bölcsődei ellátottság az országos átlagot elérje. Ezért a tanácsok még fokozottabban támaszkodnak az üzemek, intézmények és a lakosság összefogására. A mostani tervidőszakban több erőt fordítanak a szociális otthonok építésére, az öregek napközi otthona hálózatának bővítésére. A terv szerint 460 hellyel bővül a szociális otthonok befogadóképessége, kolák építése. A megyei tanács 156 új tanterem építését határozta el. Kiemelt feladat a 624-es számú 15 tantermes csongrádi kisegítő iskola, valamint a szegedi Rózsa Ferenc Szakközépiskola négy műhelytermének idei befejezése, valamint a szegedi könyvtár és levéltár építése, a Szegedi Nemzeti Színház rekonstrukciója, az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark kiépítése, a szegedi sportuszoda lelátójának kialakítása. Természetesen nemcsak az egészségügyi és kulturális területen várhatók fejlesztések, hanem a közlekedésben, hírközlésben, a lakótelepek energiaellátásának javításában, a szolgáltatások fejlesztésének növelésében és a kereskedelmi hálózat bővítésénél is. Ez utóbbinál például a tanács biztosítja, hogy 9 ezer 622 négyzetméter bolti és 1182 négyzetméter alapterületű étterem, vendéglő készüljön el. A bolti hálózatbővítés 85 százaléka szegedi, ahol öt ABC-áruház épül. A kereskedelmi hálózat fejlesztése a lakossági alapellátás színvonalának megtartását, a meglevő aránytalanságok csökkentését segíti elő. A feladatok sikeres megvalósítása érdekében a tanácsok által koordinált együttműködésre van szükség. A kitűzött célok megvalósulásával mód nyílik arra, hogy a megye lakossága megőrizze az eddig elért eredményeket életviszonyaiban, sőt lassan, folyamatosan javítsa. Persze, néhány gond és feszültség minden valószínűség szerint ezt az ötéves tervet is végigkíséri, hiszen kevesebb tanácsi célcsoportos lakás épül, mint az elmúlt öt évben, ami bizonyára nem csökkentheti a fiatalok lakásgondját. Lehetőséget kell találni arra, hogy bővüljön a szennyvíztisztító kapacitás, épüljön több csatorna, s a kórházak, a szegedi színház és több iskola rekonstrukciója lehetőség szerint gyorsuljon. Nyilvánvaló, hogy még fokozottabb takarékosságra van szükség, mert az anyagi erőforrások az eddigieknél szűkösebbek. Megfelelő hangsúlyt kapott a társadalmi összefogás eddiginél nagyobb jelentősége. A tapasztalatok jól igazolják, hogy ennek feltételei elsősorban a településfejlesztési versenymozgalomban teremthetők meg. Szervezettebb lakásépítés Általános iskolai tantermek Tudósítás a megyei tanács üléséről Vélemények, javaslatok Kultván Rezső (Szeged) kért szót elsőnek és a számvizsgáló bizottság megbízásából elismerően szólt az eddigi eredményekről. Hangsúlyozta: a számok alapján biztosítottnak látja a bizottság a meghatározott feladatok megvalósulását, az intézmények biztonságos üzemeltetését. Kovács Imre (Hódmezővásárhely) a tervbizottság véleményét tolmácsolva kifejtette: az elmúlt fél évtizedben a települések szerepkörüknek megfelelően, differenciáltan fejlődtek. Véleménye szerint az ötödik ötéves terv eredményei megfelelő alapot teremtettek a továbblépéshez. Mivel növekszik a magánlakások építésének az aránya, ezért új feladatok várnak a tanácsokra. Papp G Gyula (Szeged tanácselnöke) elmondotta egyebek közt, hogy a hatodik ötéves terv előkészítésében milyen sokan közreműködtek, sok vitás kérdés tisztázódott. Majd elismeréssel szólt az ötödik ötéves terv eredményeiről. Szegeden például 12 ezer 600 új lakás épült, s így csaknem 40 ezer ember költözhetett új otthonba. Megemlítette azokat a feszültségeket is, amelyekkel jelenleg, s a következő években is számolni kell. Foglalkozott azzal, hogy miért nem csökken a lakásigénylők száma. Felhívta a figyelmet arra, hogy Szeged intézményei, kereskedelmi hálózata, szolgáltató egységei a város lakosságánál jóval több, mintegy 250 ezer ember igényét elégítik ki. Ez nagy feladatot ró a városra. Dr. Komócsin Mihály hozzászólásában először az elmúlt tervidőszak fejlődését értékelte; rámutatott arra, hogy 20,8 milliárd forint korábban soha sem állt egy tervciklusban a tanácsok rendelkezésére. Elismeréssel szólt azokról a szervezetekről, kollektívákról, szocialista brigádokról, amelyek tevékenységükkel, társadalmi munkájukkal a települések fejlesztésében, az életkörülmények javításában az átlagosnál nagyobb feladatot vállaltak magukra. Felhívta a figyelmet arra: az eredmények mellett azt is látni kell, hogy nemcsak objektív körülmények miatt nem valósult meg néhány létesítmény és nemcsak emiatt oly sok az áthúzódó beruházás, hanem bizonyos lemaradások munkánk gyengeségeiből fakadnak. Ezek tanulságait célszerű levonni. A jó előkészítő munkának ebben az időszakban is nagy a jelentősége. Az elmúlt időszakban több mint 24 ezer lakás épült meg, de azt is figyelembe kell venni, hogy ebből 7400 lebontott, szanált lakás pótlását szolgálta. Nagyon sokba került eddig az álnagyvonalúság a szanálásoknál, s nem használtuk ki eddig például a tetőtér-beépítések kínálkozó lehetőségeit sem. A jövőben például a parkok építésében és fenntartásában sokkal jobban igénybe kell venni a lakók társadalmi munkáját. Beszélt ezután a demográfiai, népmozgalmi helyzetről. Megyénk lakossága tudvalévően eléggé elöregedett. A nők foglalkoztatása a főváros után ebben a megyében a legmagasabb arányú. Mindenképp indokolt tehát a bölcsődei helyek eddiginél nagyobb arányú fejlesztése, a dolgozó nők tehermentesítése. Elmaradtunk eddigiekben a szociális otthonok fejlesztésében is, pedig erre nagy szükség van. Megemlítette azt is, hogy a megye gazdag termálenergiában, de eddig felhasználását — például lakóházak fűtésére — csak kis mértékben tudtuk elérni. Vígh Sándor (Székkutas) és Vecseri József (Szentes) a helyi eredményekről, illetve hiányosságokról beszélt. Bunecz Sándor (Makó) a fiatalok elvándorlásának okairól szólt. Az ország 96 városa közül csak Makó lakossága csökkent az elmúlt 10 évben. A nagyobb arányú makói lakásépítést sürgette. Dr. Dobóczky Károlyné (Szeged) megemlítette, hogy hasznos volt az a társadalmi vita, amely a tervkészítést megelőzte. Dr. Horváth László a kormány és a tervhivatal üdvözletét tolmácsolta, és hangsúlyozta: a megye ötéves terve alapos, jól kidolgozott. Majd néhány népgazdasági összefüggésre hívta fel a figyelmet. Rámutatott arra, hogy ez a terv a korábbiaktól abban tér el, hogy rugalmas, és nyitott lehetőséget biztosít a későbbi lényeges döntéshozatalra. Földesi Ferenc (Hódmezővásárhely), Vecsernyés Ferenc (szegedi járás) és Kiss Dezsőné (Csanádpalota) a helyi fejlesztési lehetőségekkel foglalkoztak felszólalásukban és a legsürgetőbb gondok orvoslására kérték a tanács támogatását A hozzászólásokra dr. Petrik István válaszolt. 3