Csongrád Megyei Hírlap, 1981. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-01 / 204. szám

Pokolgépes merénylet Teheránban Meghalt az elfiih és a kormányfő Baniszadr­­a Radzsavi nyilatkozata Mohammad Ali Radzsai iráni elnök és Mohammad Dzsavad Bahonar miniszter­elnek életét vesztette. A két magas rangú tisztségviselő annak a merényletnek esett áldozatul, amely vasárnap történt a teheráni miniszter­elnöki hivatalban. A me­rényletet a kormányzat el­lenségei nagy erejű pokol­géppel hajtották végre. A hírt hétfőn hajnalban hoz­ták nyilvánosságra teheráni hivatalos források, köztük a PARS hírügynökség szóvivő­je és az iszlám köztársasági párt hivatalos lapja. Az AFP hírügynökség jelentette, hogy a merényletet a Mod­­zsahedik Khalk nevű balol­dali szervezet vállalta ma­gára. A vasárnapi jelentések be­számoltak ugyan a merény­letről, ám közvetlenül a rob­banás után még nem közöl­tek értesüléseket a halottak és sebesültek számáról, azok kilétéről. A PARS hírügy­nökség vasárnapi első jelen­tése öt halottról és 15 sebe­sültről adott hírt, de az ál­lamfő és a miniszterelnök sorsáról még nem tett em­lítést. Behzad Nabavi kor­mányszóvivő akkor arról tá­jékoztatott, hogy Radzsai és Bahonar a sebesültek kö­zött volt, s hogy mindkettőt kórházban ápolták. A legújabb jelentésekből kitűnik, hogy a robbanás pil­lanatában — vasárnap, ma­gyar idő szerint 13.30 óra­kor — tíz személy tartózko­dott a miniszterelnöki irodá­ban. A merényletnek végül hét halálos áldozata és ti­zenhárom sebesültje volt azokkal együtt, akik más, közeli helyiségekben voltak. A robbanás áldozatainak holtteste elszenesedett, s így nehéz volt pontosan felis­merni őket. Az elnök és a miniszterelnök holttestét fogsoruk alapján sikerült végül azonosítani. Az iráni ideiglenes elnöki tanács, amely Radzsai elnök és Bahonar miniszterelnök halála miatt vette át az ál­lamfői teendők intézését, hétfőn hivatalos közlemény­ben szólította fel a kormány minisztereit: továbbra is lássák el tisztségükből faka­dó feladataikat az új minisz­terelnök kinevezéséig. A fő­városban eközben több százezres tömeg gyűlt össze a medzslisz (parlament) előtt, hogy részt vegyen a két meggyilkolt iráni veze­tő temetési szertartásán. A PARS hírügynökség hét­főn közzétette az iráni kor­mány közleményét, amely­ben az iráni vezetés azzal vádolja Sapur Bakhtiar volt miniszterelnököt és Bani­­szadr volt államfőt, hogy ré­szük volt a vasárnapi rob­bantásos merényletben. Mohammed Mahdavi-Kani belügyminiszter nyilatkozat­ban szólította fel a bizton­sági erőket, hogy tegyenek meg mindent a rend fenn­tartása érdekében. . ..A vasárnapi merénylet előre látható volt, természe­tes dolog, hogy■ az erőszak szervezői akciójuk áldozatá­vá válnak” — jelentette ki hétfőn az Europe—1. rá­dióban Abol Hasszán Bani­­szadr, a franciaországi emig­rációban élő volt iráni ál­lamfő. Baniszadr azonban hozzáfűzte, hogy a merény­let előkészítésében semmifé­le szerepet nem játszott, és megállapítását „szociológiai megfigyelésnek” minősítette. Baniszadr formulája szerint utódának és Mohammad Ba­honar miniszterelnöknek a halála egyfajta öngyilkosság volt, amennyiben ők maguk készítették elő azokat a fel­tételeket, amelyek a merény­letet kiváltották. Nyilatkozatban kommentál­ta hétfőn reggel Masszud Radzsavi, a Modzsahedin Khalk iráni szervezet veze­tője is — aki a múlt hó­napban Baniszadrral együtt menekült Franciaországba — a teheráni merényletet, amely az új köztársasági el­nök és a­ miniszterelnök éle­tébe került. A modzsahedinek vezetője „teljesen természetesnek és elengedhetetlennek” nevezte az akciót azzal szemben, amit a „modern világtörté­nelemben példátlan terror­­rendszer”-nek nevezett. A modzsahedinek irányítója ily módon mintegy szentesítette a terror eszkalációját; jelez­te, hogy szervezete akcióinak fokozásával válaszol a ki­végzések ütemének növelé­sére — de a korábbi beje­lentéssel ellentétben, amely szerint a Modzsahedin Khalk­­szervezet a tettet magára vállalta volna — Radzsavi most nem ment el odáig, hogy közvetlenül­­ szervezete nevében vállalja a teheréri merényletet. Radzsavi kijelentette: „Kho­­meininek távoznia kell, és hamarosan távozni is fog. Az iráni nép és a modzsa­hedinek már most sem en­gedik meg neki, hogy vég­rehajtsa mindazt, amit ha­tártalan szadizmusa diktál.” A modzsahedin vezető azt mondotta, hogy az iráni nép „demokráciát, függetlensé­get, társadalmi-gazdasági fej­lődést és békét követel”, és az iráni kivégzések, a 12 ezer iráni politikai fogolyra kényszerített súlyos körül­mények elleni tiltakozásra szólította fel a nemzetközi közvéleményt, a külföldi ál­lam- és kormányfőket. Nyúl­átvétel Szeptember 3 án délelőtt 11 órakor 42,— Ft kg. Vásárhely, Almos u. 3. Táp állandóan kapható 380,— Ft/1. Bácskai Tsz. 2 A teheráni robbanás A legújabb hírek — és a vasárnapi detoná­ció — riasztó fényében jo­gosnak tűnik az a megál­lapítás, amely szerint Iránban állandósul a ki­végzések és a merényletek iszonyú körforgása. Ami­kor 1981. június 28-án egy hetvennégy áldozatot köve­telt teheráni robbanás szinte lefejezte az iszlám fundamentalisták csaknem teljes vezérkarát, kevesen hitték volna, hogy egy ilyen akció kíséretiesen ha­sonló körülmények között megismétlődhet. Márpedig vasárnap dél­ben mégis ez történt az iráni fővárosban. Az ese­ményekből kézenfekvő ta­nulságok következnek. E tanulságok egyike az, hogy valami alapvető baj le­het a biztonsági szolgálat hatékonyságával, vagy (és ez legalább ilyen valószí­nűnek látszik) a rezsim el­lenfelei magas posztokon beépültek — a többi kö­zött — az elhárítás vezér­­karába is. Erre utal mind a bomba elhelyezése a kormányfői hivatal épüle­tében, mind az időzítés „szakmailag” tökéletes ha­tékonysága. Azok, akik a szerkeze­tet — a jelek szerint min­den gond nélkül — elhe­lyezték a hatalmi gépezet egyik fellegvárában, pon­tosan tudták, hogy az épü­letben két olyan fontos tanácskozás is folyik, amelyeken részt vesz a rezsim több irányító sze­mélyisége, köztük az ál­lamfő, a miniszterelnök, a parlament elnöke, a had­ügyminiszter, a vezérkari főnök, a forradalmi gárdis­ták parancsnoka és Kho­meini ajatollah két szemé­lyes képviselője is. Ha egy ilyen színhelyen olyan detonációra kerülhet sor — a június­ végi ta­pasztalat ellenére! —, amelynek nyomán a köz­társasági elnök és a mi­niszterelnök elszenesedett holttestét csak fogsoruk se­gítségével lehet azonosíta­ni, akkor ez a robbanás túlmutat önmagán és fé­nye sok mindent megvilá­gít. Ebben a halálosan va­la kító fényben vi­szonylag részletkérdéssé válik még az is, hogy va­lóban a Mutizsahedin Khalk (vezetője Bariszadr­­ex-elnökj­el szökött Pá­rizsba) nevű szervezet, az ahhoz csak lazán kapcso­lódó „muzulmán diákok szövetsége”, vagy éppen más csoport követte el a merényletet. A lényeg saj­nos az, hogy e fényben újra világosan látszik: az olajeladási gondokkal, az Irak ellen vívott háború terhével küszködő, az igazi vagy vélt baloldalra kivégzések százaival lesúj­tó jelenlegi vezetés pilla­natnyilag nem talál kiutat egy forrongó társadalom ezernyi dilemmájából HARMAT ENDRE fi líbiai forradalom 12 éve Ez a kép majd’ 12 esz­tendeje érkezett a líbiai fő­városból, Tripolból. Azon az októberi nagygyűlésen ez­rek és ezrek tettek hitet a forradalom mellett. Líbiá­ban 1069. szeptember­bén Kadhafi vezetésével katona­tiszti csoport megdöntötte N­­­drisz király kormányát. A fiatal tisztek a nép föleme­lését, a közélet tisztaságát, a külföldi befolyás visszaszo­rítását tűzték ki célul. A képen Moammer Kadhafi ezredes, a líbiai forradalmi kormány vezetője, alig más­fél hónappal a király el­űzése után elszánt harcra buzdítja honfitársait, katonai támaszpontok felszámolásá­ért. De készülhetett volna ez a felvétel akár 1981 augusz­tusában is, hiszen ma ha­sonló fotók érkeznek Tri­­poliból. Napjainkban ismét tömegdemont­rációk színhe­lye a líbiai főváros: a Sidra­­öbölben végrehajtott ame­rikai provokáció 12 év múl­tán arra figyelmezteti e távoli ország lakóit, hogy az Egyesült Államok nem ad­ta fel, sőt fokozta erőfeszí­téseit a líbiai haladó rend­szer felszámolására. A for­radalom védelme ma tehát épp olyan fontos feladat Lí­biában, mint 12 esztendeje volt. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Líbia nemzeti ünnepe alkalmából távirat­ban üdvözölte Moamer el- Kadhafi ezredest, a Líbiai Arab Dzsamahirija vezetőjét. * (Fotó : MTI Külföldi Képszolgálat - KB) fi pápa békefelhívása ROMA II. János Pál pápa a ná­ci Németország agressziójá­nak, a második világháború kitörésének évfordulója al­kalmából békefelhívásban fordult a Világ valamennyi nemzetéhez, politikai rend­szeréhez, az államférfiakhoz és a haderők vezetőihez. Castelgandolfóban, mintegy 14 ezer zarándok előtt mondott szokásos vasárnapi beszédében, a leszerelésre szólított fel és valamennyi nukleáris fegyver sürgős be­tiltását javasolta. Emlékeztetett a Hirosimá­ban és Nagaszakiban tett februári látogatása alkalmá­ból elhangzott felhívásra, s arra a tényre, hogy az el­ső atombomba ledobása óta a nukleáris fegyverek mind mennyiségükben, mind mi­nőségükben, mind pusztító erejükben jelentősen nőttek. — Most ismét újra erőtelje­sen hangsúlyozni kell, hogy minden erő összefogására szükség van a béke biztosí­tásához — mondotta II. Já­nos Pál. Jaruzelski Lengyelország kritikus ponton van VARSÓ Lengyelországban — a ha­gyományoknak megfelelően — a hitleri német agresszió évfordulójának előestéjén, vasárnap országszerte tiszt­avató ünnepségeket tartot­tak. A koszalíni légvédelmi tisztiiskola végzős növendé­keihez Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, minisz­terelnök, nemzetvédelmi mi­niszter intézett beszédet. A kormányfő hangsúlyoz­ta: a Szovjetunió és a Var­sói Szerződés többi tagálla­mának hadseregeivel kiala­kult fegyverbarátság a len­gyel néphadsereg, a lengyel nép történelmi vívmánya, és egyben a szocialista Len­gyelország biztonságos, bé­kés fejlődésének alapja. Ez­zel kapcsolatban erélyesen elítélte az olyan cselekmé­nyeket, amelyeknek elköve­tői emlékműveket gyaláztak meg. Jaruzelski a továbbiakban rámutatott: a Lengyel Egye­sült Munkáspárt IX., rendkí­vüli kongresszusa megerő­sítette és elmélyítette a szocialista megújulás fo­lyamatát, amelytől nem le­het eltérni. „Annál inkább jogos a kérdés, meddig le­het próbára tenni a megál­lapodások irányvonalát, a néphatalom türelmét, mér­sékletét, jóakaratát” — mon­dotta. Majd így folytatta: „Régi és új panaszokkal, vé­­getérni nem akaró követelé­sekkel, rágalmazó nyomtat­ványokkal és szavakkal le­het zaklatni a hatalmat, le­het a kedélyeket szítani, de nem lehet velük lakásokat fűteni, házakat építeni, em­bereket táplálni. Az állandó tagadás sehová sem vezet". A népi hadsereg fennállá­sának 38 éve alatt éppen elég szolgálatot tett Len­gyelországnak ahhoz, hogy állampolgári és erkölcsi jo­ga legyen kijelenteni. ..elég a fellazításból”. A nép életét meg kell javítani, de nem szabad megengedni, hogy az ellenség letöntse a­a­anc­á­­got a szocializmus- útjáról. „Országunk kritikus pon­­ton van. Közeledik a Szoli­daritás kongresszusa, és a társadalom széles körei vá­laszt várnak arra a kérdés­re, vajon konstruktív együtt­működés következik-e, vagy pedig konfrontáció’” — mon­dotta a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy ez a válasz komoly kihatással lesz az ország jövőjére.­­ Varsóban szombaton elő­zetes megegyezéssel végző­dött a tárgyalások újabb fordulója az állami rádió és televízió bizottság, vala­mint a Szolidaritás országos ngyeztető bizottsága képvise­lői között a szakszervezet szeptember 5-én kezdődő or­szágos kongresszusának a rádióban és a televízióban történő közvetítéséről. Ar­ról, konkrét megállapodás született, hogy a kongresz­­szust megelőzően a központi rádió és a televízió egyes csatornáján két alkalommal siiaáro-uak érvenként fél­fi­.-'s, Gdanskban készíted mú-mrt, amelyekben meg­­sz­óhnt a Szolidaritás elnöke és több más vezető munka­társa is. ­ A dél-afri­kai csapa­tok meg* * erősítenék állásaikat flasciai helyzetkép Chama városát teljesen lerombolták — közölte Frank Kennedy, Nagy-Bri­tannia luandai nagykövete, miután visszatért Luandába a harcok sújtotta ország­részből, ahol az angolai kor­mány felkérésére a francia, a nyugatnémet, az olasz és a román nagykövettel együtt láthatta a dél-afrikai agresz­­szió következményeit. A la­kosságot kitelepítették, csak a helyi míncia és a hadse­reg tagjai maradtak a vá­rosban — folytatta beszá­molóját a nagykövet. Angolai közlések szerint, továbbra sínes semmi jele annak, hogy a dél-afrikai csapatok kivonulóban len­nének. Az inváziós erők Xangango és Ngiva, Cunene tartomány székhelye körül megerősítették állásaikat. * A Biztonsági Tanács el nem kötelezett tagállamai határozattervezetet terjesz­tettek elő, amely élesen el­ítéli Dél-Afrikát az Angolai Népi Köztársaság ellen vég­­­­rehajtott agressziója miatt, széles körű és kötelező szankciókat indítványoz Pre­­tória ellen. a dél-afrikai kár­térítést sürget Angola szá­mára. Gyászünnepség Bécsben Folytatódik a nyomozás a terrortámadás ügyében BÉCS Rendkívüli biztonsági in­tézkedések előzték meg Bécsben a szombati terror­támadás áldozatainak — egy idős férfinak és egy 25 éves asszonynak — az em­lékére rendezendő hétfői gyászünnepséget. A késő dé­lutáni órákban sorra került szertartáson a bécsiek ezrei fejezték ki részvétüket. Időközben a rendőrség folytatja a nyomozást a bé­csi zsinagóga ellen szomba­ton végrehajtott támadás ügyében. A közlemények szerint az egyik tettes, a helyszín közelében elfogott arab férfi, hosszabb ideje Bécsben tanult, míg sebe­sült társa Svájcból utazott be az akcióra Ausztriába, és korábban nem álltak kap­csolatban. A rendőrség va­sárnap őrizetbe vett hat pa­lesztin diákot is, akik ugyan­csak az osztrák fővárosban tanultak, majd újra szaba­don engedte őket, miután bebizonyosodott, hogy nem­ állnak kapcsolatban a tá­madás elkövetőivel. Kreisky kancellár meg­győződése szerint a PFSZ ártatlan az ügyben. Ugyan­akkor elmarasztalta az izra­eli kormányt, amely — mint­ mondotta —­ merev, a kéreü­­lékenységet elvető politiká­jával közvetve bátorítja az arab mozgalom szélsőséges elemeinek tevékenységét. AZ ALFÖLDI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR felvételre, keres­őszfirkevas-öntödéjébe öntő-formiső szakmunkásokat eev műszakos munkakörökbe Kereseti lehetőség: 3400—5200 Ft/hó. Kezdő szakmun­kások jelentkezését is várik Vidéken lakók részére munkásszállást és utazási költségtérítést biztosítunk. 1931. január 1-től minden héten szabad szombat. Je­lentkezni lehet a termelési osztály vezetőjénél. Oros­háza, Bajcsy-Zsilintszky u. 41. A Maros menti ÁFÉSZ Skála Maros Áruház rendezé­sében a makói városi művelődési központban 1981. szeptember 4-től 12-ig SKÁLA-EXPO árubemutatóval egybekötött vásár Gazdag áruválasztékkal várjuk kedves vásárlóinkat. Egyes áruféleségeknél 10-30/£-os árengedmény @ SKAuSrm&p KEDD, 1981. SZEPTEMBER 1.

Next