Csongrád Megyei Hírlap, 1981. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-01 / 230. szám
Napirenden: is közérdekű bejelentések, javaslatok intézése •• Ülést tartott a megyei népfrontelnökség Tegnap délelőtt Szegeden ülést tartott a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottságának elnöksége. A tanácskozáson jelen volt Szögi Béla, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának osztályvezetője is. Az elnökség tagjai dr. Bozó Sándornak, a megyei tanács vb-titkárának előterjesztésében tájékoztatót hallgattak meg a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézéséről, különös tekintettel az 1980. évi jelölőgyűléseken és a népfrontválasztáson elhangzottakra. A tanácskozáson dr. Márton Sándor (tsz-főkönyvelő, Szentes, a megyei népfrontbizottság alelnöke) elnökölt. A vitában felszólalt Szabó Gáborné (az MSZMP megyei oktatási igazgatóságának vezetőhelyettese, Szeged), Molnár Sándor (a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára), Turcsikné Süli Mária (a KISZ megyei bizottságának titkára), dr. Szőkefalvi-Nagy Béla (egyetemi tanár, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke), Ferenczi József (a földeáki Egyetértés Tsz gépszerelője, országgyűlési képviselő), Kulcsárné Kiss Piroska (a szegedi városi népfrontbizottság titkára), dr. Mester János (rendelőintézeti főorvos, Csongrád), dr. Bíró Lajos (a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára, Szeged), Lóczis Imre (a szegedi városi NEB elnökhelyettese) és dr. Márton Sándor. A felszólalók értékes megállapításokkal egészítették ki az előterjesztést, melyet egyhangúlag elfogadtak, megállapodva abban is: a benne foglaltakra felhívják a helyi népfronttestületek figyelmét, hogy azokat hasznosítsák mindennapi munkájuk során. Az 1980. június 8-án megtartott általános országgyűlési képviselői és tanácstagi választások sikeres előkészítésében jelentős szerepet töltöttek be az április 17. és 30-a között tartott jelölőgyűlések, amelyen több mint kilencvenezer választópolgár vett részt és közülük közel nyolcezer mondott véleményt, adott hangot lakókörzete eredményeinek, problémáinak és gondjainak. A felszólalók 2036 közérdekű bejelentésnek és 3493 közérdekű javaslatnak minősülő észrevételt tettek és mindössze 51 egyéni problémát tartalmazó panasz hangzott el. Sokan egyúttal mindjárt társadalmimunka-felajánlást is tettek az általuk felvetett gond mielőbbi megoldását szorgalmazva és elősegítve. A problémák jelentős részére a felszólalók már a helyszínen érdemleges választ kaptak. Ahol erre nem adódott mód és lehetőség, ott a tanácsi szervek a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézéséről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően nyilvántartásba vették az elhangzottakat, és adtak választ harminc napon belül írásban vagy a megválasztott tanácstag közreműködésével. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a helyi tanácsok nagy felelősséggel és az anyagi lehetőségek messzemenő figyelembe vételével foglalkoztak a felvetésekkel, az azokban foglaltak megvalósításával. A VI. ötéves tervre való felkészülés során a tanácsi szervek kiemelten kezelték a jelölőgyűléseken elhangzott közérdekű bejelentéseket és javaslatokat, azoknak a tervek helyi koncepcióiba való beillesztését. A közérdekű bejelentések, javaslatok legnagyobb része a közművek és a kommunális ellátás színvonalának fej- llesztésére, illetve az alap- t vető szolgáltatások bevezetésére irányult. Viszonylag nagy százalékot képviseltek a kereskedelmi ellátással és szolgáltatással összefüggő közérdekű bejelentések, javaslatok. Ezek zöme ugyanakkor tulajdonképpen nem is elsősorban új üzletek létesítésére, hanem a kereske , delmi ellátásban még fellelhető hiányosságok — szállítási zökkenők, áruválasztékhiány, súlycsonkítás, stb. — megszüntetésére irányult. Kedvezően éreztette hatását a helyi tanácsok és a népfronttestületek között kialakult megfelelő együttmű- ■ ködés, melynek során rendszeresen konzultáltak a javaslatokban, felvetésekben foglaltak megvalósításának lehetőségeiről, a tervbe való beépítéséről, a sorrendiség reális érvényű meghatározásáról. A népfront segített az informálódás erősítésében, szervezte a közhasznú társadalmimunka-akciókat a megye minden területén. Az elért eredményekben meghatározó jelentősége volt annak, hogy az irányító pártszervek és pártbizottságok rendszeresen figyelemmel kísérték a jelölőgyűléseken elhangzott felvetésekben foglaltak intézésének tapasztalatait, összegezve az elmondottakat, megállapítható, hogy az 1980. évi általános választásokat megelőző jelölőgyűléseken elmondott javaslatok meghatározó szerepet játszottak a helyi tanácsok mindennapos tevékenységében. A Hazafias Népfronttal való — egyre javuló — együttműködés keretében lehetőség nyílt az eredmények elérésére és a lakosság megértő támogatásának elnyerésére. Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy a jelölőgyűlések kapcsán végzett felvilágosító és szervező munka, valamint a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok gondos intézése kedvező hatással volt a lakosság közéleti aktivitásának kibontakoztatására. S mindez hozzájárult — és hozzájárulhat az elkövetkezendőkben is — ahhoz, hogy a lakosság még eredményesebben vegye ki részét a város- és községpolitikai tervekben foglaltak megvalósításából. Szólt az előterjesztés az elmúlt év utolsó harmadában sorra került népfronttisztújítások tapasztalatairól is. Megállapította, hogy az ezzel kapcsolatos rendezvényeken mintegy 19 ezer állampolgár vett részt , és tíz százalékuk mondott véleményt, tett észrevételt nem csupán a konkrét népfrontmunkával, hanem egyéb, a lakosságot foglalkoztató helyi kérdéssel összefüggésben is. Az itt elhangzott közérdekű bejelentések, javaslatok többsége a közlekedéssel, a kereskedelmi ellátással, a belvízrendezéssel, az utak, járdák építésével, a villanyhálózat bővítésével, a telefonhálózat korszerűsítésével, továbbá az orvosi és a szociális ellátás gondjaival foglalkozott. Több esetben mindjárt társadalmi munkafelajánlás is elhangzott — főleg gyermekintézmények, iskolák javára, tornatermek, parkok, játszóterek bővítésére vonatkozóan. CSÜTÖRTÖK, 1i. OKTÓBER 1. Tervteljesítés A mecseki szénmedencében az idén a komlói Kossuth-bányában dolgozó szocialista brigádok teljesítették elsőként éves tervüket. A Szekeres István vezette „bányamentő” csapat, amely a gázkitörés veszélyes telepekben alakít ki biztonságos termelőhelyeket, már átadta az egész évre előirányzott 400 méter elővájást és Szilveszterig további 200 métert ígérnek, utánuk a Molnár György által vezetett elővájó szocialista brigád jelenthette 700 méteres éves tervének teljesítését, s vállalták, hogy az év hátralévő időszakában még 150 méter vágatot hajtanak ki. Siker Hannoverben Eredményesen szerepeltek a magyar szerszámgépgyártó iparvállalatok és a TECHNOIMPEX a napokban zárt hannoveri szerszámgép világkiállításon. A külkereskedelmi vállalat vezetői, hazatérve a nagyszabású seregszemléről az MTI munkatársának elmondták: a várakozásnak megfelelően sikert arattak a magyar ipar szerszámgépújdonságai, közöttük is elsősorban a Csepel Művek szerszámgépgyárában előállított megmunkáló központ. • A TECHNOIMPEX együttesen 3 millió dollár értékű szerszámgépre kapott megrendelést NSZK-beli, svájci, osztrák és olasz vállalatoktól. Egyházi vezető látogatása Tegnap, szerdán Csongrád megyébe látogatott dr. Timkó Imre görög katolikus megyéspüspök, miskolci apostoli kormányzó. Bemutatkozó látogatása során az egyházi vezetőt fogadta Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke és tájékoztatta a megye gazdasági eredményeiről, illetve beszélgetést folytattak a görög katolikus egyház tevékenységéről. A megyei tanács elnökénél tett látogatás után a püspök felkereste Papp Gyulát, Szeged megyei város Tanácsának elnökét is. Minden liter tejre, minden kiló húsra szükség van! Szakbizottsági ülés Vásárhelyen Vásárhelyen, az Állatorvostudományi Egyetem Állategészségügyi Főiskolai Karán tartotta tegnap idei soron következő kibővített ülését a TOT ágazati és koordinációs főosztály mellett működő szarvasmarha-tenyésztési szakbizottság. Az ország különböző megyéiből érkezett szakembereket dr. Kiss József, a szakbizottság titkára köszöntötte. Elmondta, hogy sikeresnek ítélte a kétnapos program tegnapelőtti eseményét, a szegvári és a mártélyi termelőszövetkezetekben tett látogatást. A Puskin Tsz-ben egy jól üzemelő, kevés munkaerő-felhasználással dolgozó, szakosított szarvasmarhatelepet tekintettek meg az érdeklődők, míg a mártélyi Fürst Termelőszövetkezetben egy beruházás nélküli, kistermelőkhöz kihelyezett szarvasmarha-állománnyal üzemelő ágazatot láthattak. Az ott tapasztaltakat az előadások hivatottak kiegészíteni. Ezt követően dr. Csomós Zoltán, a MÉM főosztályvezető-helyettese tartott tájékoztatót az V. ötéves terv eredményeiről és a VI. ötéves terv állattenyésztésre, ezen belül a szarvasmarha-ágazatra vonatkozó időszerű kérdéseiről. Elmondta többek között, hogy ugrásszerű változás következett be az állattenyésztésben; részesedése, 1980- ban, a teljes bruttó termelési értékből 47 százalék. A fejlődéstől az eredmények sem maradtak el. Az állattenyésztő ágazat öszszességében eleget tudott tenni az exportkövetelményeknek. Mindebben jelentős szerepe van a megváltozott szemléletű takarmányozásnak. Mindannak ellenére is igaz ez — mondta —, hogy sok még a tennivaló. A feladatokról szólva hangsúlyozta: középpontban továbbra is a tej- és a hústermelés áll, amelynek útja változatlanul a szakosodás. Minden mennyiségű húsra, minden liter tejre szükség van, az esetenkénti relatív tejtöbblet ellenére is. A továbbiakban az üzemekre háruló feladatokról beszélt, kiemelve a szigorúbb szelekciót, valamint a jó tenyészbikák alkalmazásának szükségességét. Tájékoztatóját követően dr. Kovács Gábor tanszékvezető főiskolai tanár tartott előadást a takarmányok rost- és ásványianyag-tartalmáról, ezeknek a tejelő tehenek termelésére gyakorolt hatásáról. — Legfontosabb — mondta —, hogy az állatok takarmányadagját élettani sajátosságuknak, változó igényeiknek megfelelően alakítsuk ki. Különös figyelemmel kell lenni a takarmányok oldhatatlan részeire, a rostra és az egyéb emészthetetlen anyagokra, amelyek jelentősen befolyásolják a tejtermelés mennyiségét és minőségét. Dr. Facsar Imre főiskolai tanár, igazgató az állategészségügyi főiskolai kar szakemberképzéséről, ennek módjáról, jelentőségéről tartott tájékoztatót. Szólt a fiatalok elhelyezkedéséről, a gazdasági életbe történő beilleszkedéséről. A délelőtti program vitával ért véget. ♦ Délután a főiskolán egy újabb rendezvényre került sor: dr. Jerzy Mazurczak, a Varsói Mezőgazdasági Akadémia profeszszorának előadását — A nagyüzemekben tartott fiatal állatok természetes immunitásának fokozásáról — dr. Takács Tibor főiskolai docens tolmácsolásában hallgat- hattak meg a szakemberek. J. E. Kedvező változások az energiafelhasználásban A megyei NEB üléséről Tegnap délelőtt dr. Kakuszi László elnök vezetésével ülésezett a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület munkájában részt vett dr. Petrik István, a megyei tanács elnökének általános helyettese is. Megtárgyalták az energiagazdálkodási és racionalizálási intézkedések megvalósításáról, illetve a folyékony üzemanyagokkal való takarékos gazdálkodás figyelemmel kíséréséről készített népi ellenőri jelentéseket. A hatodik ötéves terv előirányzatainak teljesítése nagymértékben függ az energiaprogram megvalósulásától is. Az energiagazdálkodás javítása és racionalizálása ezért változatlanul kiemelt feladat, amelynek teljesítését értékelték — két munkacsoportban dolgozva — a megye népi ellenőrei. Megállapították, hogy a megye energiagazdálkodásában lényeges változás következett be. Az ipar tavaly 15,5 százalékkal csökkentette a szilárd tüzelőanyagok felhasználását, 1979-hez viszonyítva. Ugyanakkor a folyékony tüzelőanyag felhasználását 8,4 százalékkal, a villamosenergia-fogyasztást 5,6 százalékkal, a geotermikus energia igénybevételét 0,5 százalékkal csökkentették. Egyedül a gázfelhasználás növekedett a megye iparában az elmúlt évben, 4,4 százalékkal. A megye ipara 7200 tonna olajegyenértéknek megfelelő energiával kevesebbet használt fel 1980-ban, mint egy esztendővel korábban. A mezőgazdaság területén a folyékony tüzelőanyag-felhasználás 1,6 százalékkal csökkent, a szilárd, a villamos és geotermikus energia-igénybevétel a korábbi szinten maradt, míg a gázfelhasználás 16 százalékkal növekedett. A NEB munkabizottságának tagjai a kijelölt üzemeket, vállalatokat nem egy alkalommal ellenőrizték, folyamatosan figyelemmel kísérték e vonatkozású gazdálkodási tevékenységüket. Az első vizsgálatok után — a munkabizottság tagjai észrevételeire — 650 konkrét intézkedést tettek üzemnek az energiagazdálkodás javítása érdekében. A vizsgált egységeknél az első népi ellenőri észrevételezések óta 18,8 millió forintot fordítottak az energiamegtakarítás elérésére, s ennyi idő alatt a tényleges megtakarítás öszszege máris megközelítette a 19 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy a ráfordítások igen rövid idő alatt megtérültek. Ugyanakkor megállapították a népi ellenőrök, hogy sok helyen nehezen születnek meg energiatakarékosságot szolgáló beruházási döntések. A kivitelezéseik előkészítésének átfutási ideje hosszú, olykor két-három év is. További késedelmeket okoz a kivitelezői hiány, vagy a gyakori késedelmes teljesítés is. A vállalatok és intézmények ugyanakkor nem élnek kellőképpen az energiaracionalizálás állami támogatásának lehetőségeivel. Azt is kimutatták az ellenőrzések, hogy az alkalmazott vállalati energetikusok jó vagy gyengébb munkája meghatározó egész gyárak, üzemek energiagazdálkodási tevékenysége szempontjából. Jó példaként említhető a megyében erre a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, a FIM vásárhelyi Alföldi Porcelángyára, míg ilyen szempontból elmaradtak a várható eredmények a Szegedi Konzervgyárban és a szegedi Új Élet Tsz-ben. Összegzésként mégis az mondható el, hogy a megye ipari és mezőgazdasági üzemeiben is jelentős szemléletváltozás következett be az energiagazdálkodással kapcsolatban, pozitív irányban. A kőolajárak 1973—74-ben bekövetkezett robbanásszerű emelkedése, majd az azt követő ismétlődő áremelkedések tették fontossá népgazdaságunknak a folyékony energiahordozókkal való takarékos gazdálkodást is. A népi ellenőrök a megyében 16 ipari és mezőgazdasági üzemben mérték fel az üzemanyag-felhasználás gyakorlatát, a takarékos felhasználás módszereit, illetve kerestek választ a takarékossági intézkedések hiányára. Az ellenőrzött ipari vállalatok 75 százaléka, míg a mezőgazdasági üzemeknek csak 30 százaléka készített például intézkedési tervet az üzemanyag-megtakarítások elérésére. Az ipari üzemekben például a gépkocsivezetők anyagi érdekeltségének útján biztosítottnak látják a megtakarítások elérését is. Holott ez önmagában még egyáltalán nem garancia. A benzines gépjárművek készpénzes elszámolása valamennyi gazdálkodó egységnél előírásszerűen működik, a mezőgazdasági erő- és munkagépek teljesítményének a mérése, illetve üzemanyag-felhasználási adatai azonban a gazdálkodó egységek több mint felénél megoldatlanok. Az ipari vállalatoknál az üzemanyag-fogyasztási normákat az előírásoknak megfelelően alkalmazták, de sok helyen a maximálisan engedélyezett fogyasztáson felüli mértékben. A gépjármű-karbantartók energiatakarékosságra való ösztönzési rendszere megoldatlan, a mezőgazdasági üzemek vonatkozásában pedig az a legnagyobb gond, hogy még a fogyasztásmérések elvégzésére sincsenek technikailag, berendezkedve. A gépjárművek, illetve a mezőgazdaságban foglalkoztatott erőgépek és lassú járművek üzemeltetése energiafelhasználás szempontjából tehát még sok tennivalót kíván. Z. P. Magyar— jugoszláv határtalálkozó Városkeresztes vezetők »elbeszélése Szegeden A Jugoszláv Vöröskereszt négytagú delegációja — Maximilian Klansek elnök vezetésével — kedden Szegedre érkezett, ahol a már hagyományossá vált határtalálkozók keretében megbeszéléseket folytatott a Hantos János főtitkár vezette Magyar Vöröskeresztküldöttséggel. A két delegáció véleményt cserélt a nemzetközi Vöröskereszt mozgalom időszerű kérdéseiről, köztük a Vöröskereszt idén novemberben Manillában megtartandó 24. nemzetközi konferenciájának napirendjén szereplő témákról, amelyek a mozgalom jövője szempontjából igen jelentősek. A küldöttségeket szerdán a déli órákban fogadta Papp Gyula, a Szeged megyei városi tanács elnöke. A delegáció tagjai a délutáni órákban elutaztak Szegedről. 3