Csongrád Megyei Hírlap, 1982. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD T« MEGYEI »». ÉVFOLYAM, 27. SZÁM . . . ................................................................. _______ Szocialista háztáji Az általános programot ** tekintve céltudatosan egységes, míg a kivitelezés vonatkozásában elég sokarcú megyénk mezőgazdasága. Ott van először is a 69 termelő, s a 8 szakszövetkezet, az állami gazdaság a nagyüzemi termelés gerinceként. Mellettük a 80 ezer portára tehető háztáji, kisegítő gazdaság, amely a megye élelmiszer-termelésének mintegy 42 százalékát adja. A fogyasztási szövetkezetek keretében is tevékenykedik mintegy 70 szakcsoport. E kisgazdaságokból az exportra kerülő rózsatőtől a márványhúsú hízottmarháig megszámlálhatatlan féle termék kerül a felvevő piacra. Ha a mezőgazdasági termelés legfontosabb öszszetevőjét, az emberi viszonyokat tekintjük, rendkívül érdekes összefüggések kerülnek napvilágra. Egy szövetkezeti tag ugyanis közvetlen érdekeltségű tulajdonosként szántja fel, műveli be azt a földet, amely a háztáji termelés céljait is szolgálja. Amikor a barázdába kerül például a fábiáni Kinizsi, az eperjesi Ifjú Gárda, a makói Kossuth, vagy a vásárhelyi Rákóczi Tsz-ben a kukorica, ki tudja, melyik tábla adja ki a gabonaipar által várt takarmánymennyiséget, és melyik a háztáji igényt. Gyakorlatilag olyan öszszefonódott munkamegosztás alakul ki a nagy- és a kisüzemi termelés színterén, ahol egységesen érvényesül a tulajdonosi érdekkör. S mi több, ha valaki tudásának legjavát adja a közös munkához, ennek hatása jócskán viszszatükröződik a háztáji eredményekben. Vegyünk egy példát. Amennyiben a székkutasi Új Élet Tsz takarmánykeverőjében kiváló minőségű tápot gyártanak, akkor jobb a termék piaci pozíciója, kevesebb kell belőle a nagyüzemi állománynak — csökken tehát az önköltség —, s a háztájiban sem kell mérgelődni, hogy eszi a jószág a tápot, ám alig kerekedik tőle. A szövetkezeti gépésznek is közvetlen érdeke, hogy ne adja be a kulcsot a Zetor, az IFA betakarítási idény közepén, mert hogyan kerül akkor az új termés az otthoni portára. A háztáji állománynak. Legutóbb a tsz-ek megyei szövetsége hívta öszsze a házáji agronómusokat, az ágazat társadalmi bizottságainak elnökeit. És itt fogalmazták meg teljes egyetértésben azt a megállapítást, hogy tszekben a gazdálkodási színvonal egyenes arányban hat a másodlagos termelés színvonalára. A szentesi Árpád, illetve a forráskúti Haladás Tsz-ben az egymástól eltérő termőhelyi adottságoktól függetlenül igen magas a kertészeti árbevétel egy munkanapra, vagy éppen egy négyzetméter üvegházi felületre vetítve. S mindkét helyen a nagyüzem szintén magas szervezeti egységeként szerepel a háztáji üzemág. Forráskúton 80 millión felüli a kisüzemi forgalom árbevétele. Szentesen márkorábban megoldották a nagyüzemi primőrtermékek háztáji export előkészítését. S legyen szó hajtatott, korai burgonyáról, szentesi karalábéról, cecei paprikáról, a tsz gondoskodik a talajelőkészítésről, a fajtaazonos palántamennyiségről, a termesztéssel kapcsolatos szakmai tanácsról, a szállításokról, a biztos felveveőpiacról. Minden nagyüzemi gazdaságban elég nagy szerepet játszik a táj hagyománya is a tsz-ek és a kisegítőgazdaságok együttműködésében. Ám ez a kooperáció - a fejlődés új motívumaként -- már nem mindig kötődik az illető szövetkezet nagyüzemi profiljához. A vásárhelyi, sóshalmi határban pedig például mindig sok sertés hízott a nagy tanyaportákon. A Rákóczi Tsz-ben viszont egyáltalán nincs nagyüzemi sertéstenyészet. Milyen megoldáshoz folyamodtak tehát? Együttműködve a megyei húsiparral, ingyen, pontosabban hitelben adták ki százszámra a tenyészállatokat a háztáji udvarokra. A tsz vállalta a takarmányellátás, s a sertések szervezett értékesítését. A tag, a család a kétkezi munkát, ami a háztáji állattenyésztéssel jár Egyszóval anyagi jellegű bizalmat nyilvánított a Rákóczi Tsz a tagjai iránt. Noha mindezt a húsipar megbízásából tette, ez aligha változtat a lényegen. Közös pénz, anyagi érték került a háztájiba, a termelési kedv fellendítésére, a kisüzemi adottságok kihasználására. Kérdés csak az, az ilyen jellegű együttműködés jellemző megyénk nagy- és kisüzemi gazdaságaira? A korábbi években lehetett volna így fogalmazni. Ma viszont aligha. Egy minőségileg, tartalmilag új viszony kezd kialakulni a nagyüzemi és a kisgazdaságok kapcsolatában. Nevezetesen: a tagság mind jelentősebb anyagi erőket fektet a közös érdekeltségű termelés fejlesztésébe. A családi kassza „megnyitásával” korszerű, nagyüzemi beruházásokhoz folyósít anyagi eszközöket. Hármas céllal. A saját, a háztáji termelőerő, s az ezzel a személyes jövedelem növelésére, másrészt az üzemi, a közös árutermelés bázisának bővítésére, s végül a népgazdasági szükségletek teljesebb kielégítésére. Egyre nagyobb társadalmi elismerésnek örvend például a csongrád-bokrosi Kossuth Tsz tagságának akciója, hogy a korszerű ültetvénytelepítésekhez — egy-egy háztáji terület arányában — 60 ezer forinttal járul. Eddig már 10 millió forint összeget fizettek a gépesített művelésű, nagyhozamú szőlőfajták telepítéséhez. A szegedi Móra Tsz-ben a húsbaromfi, a szentesi vidék kertészkedő szövetkezeteiben a háztáji primőrtermelést mozdítják elő a tagok anyagi befektetésekkel. Most, a tsz-ek zárszámadó közgyűlésein értékelik a sokrétű együttműködés révén létrejött „szocialista háztáji” termelési tapasztalatait, e sajátos termelésfejlesztés további programjának meghatározásához. tóth József ÁRA: 1.40 FORINT ! Hazánkba érkezett a PFSZ küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására hétfőn a Palesztinai Felszabadítási Szervezet küldöttségének élén hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnöke. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Házi Vencel külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Abdallah Hijazi, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet budapesti irodájának vezetője. A megérkezést követően Sarlós István megbeszélést folytatott a Palesztinai delegációval. A szívélyes légkörű, az imperializmus elleni harcban vállalt kölcsönös szolidaritás szellemében megtartott tárgyaláson véleménycserére került sor a magyar és a Palesztinai arab nép kapcsolatáról, a PFSZ - szel kialakult együttművlsödésről. Sarlós István tájékoztatást adott társadalmi és gazdasági fejlődésünkről, a szocializmus építésének időszerű feladatairól. Jasszer Arafat ismertette a PFSZ tevékenységét, a Palesztinai arab nép harcának helyzetét. A megbeszélésen részt vett Nagy Gábor, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője és Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Délután az MSZMP Közönyi Bizottságának székházában Gyenes András tárgyalt Jasszer Arafattal. A baráti légkörben folytatott tárgyaláson áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket, különös tekintettel a közel-keleti térség legújabb fejleményeire. Aggodalmukat fejezték ki az imperialista körök törekvései, az izraeli vezetés agresszió politikája miatt, amelynek következtében változatlanul fefeszült a helyzet a Közel- Keleten. Ez nemcsak a térség, hanem az egész világ békéjét is fenyegeti. Gyenes András, az MSZMP és a magyar nép szolidaritásáról biztosította a palesztinai arab népnek a PFSZ vezetésével folytatott harcát. Jasszer Arafat tájékoztatást adott a közel-keleti helyzetről, a Palesztinai problémáról, és meleg szavakkal köszönetet mondott a Palesztinai arab nép nehéz küzdelméhez nyújtott magyar támogatásért Este a palesztin küldöttség megtekintette a KISZ Központi Művészegyüttesének műsorát az együttes budapesti székházában. Sarlós István és Jassza Arafat megbeszélése. (Telefotó—KS) Vásárhelyi kiadás 1982. FEBRUÁR 2., KEDD Salós István és Gyenes András megbeszélése Jasszer Arafattal Szegedi Textilművek: erőfeszítések a gondok leküzdésére Fonodás, szövődéi kilátások A legnagyobb úr a munkaerő — adtuk a címet, legutóbbi írásunknak, amely a Szegedi Textilművek tavalyi, utolsó negyedéves helyzetét, termelőmunkáját elemezte. Akkor beszámoltunk arról, hogy 1981-ben annyian hagyták ott a gyárat, mint még soha: a fonodai létszám 11,6, a szövődés 8,1 százalékkal csökkent. Ilyen körülmények között a legnagyobb erőfeszítésekkel sem sikerült elérni azt, hogy az üzem teljesítse 1981. évi tervét. Hogyan tovább? Nyilvánvaló, hogy az adottságok és a lehetőségek ismeretében túlzottan optimisták most sem lehetnek a gyár vezetői. Hasonló nehézségekkel találják magukat Szemben, mint az utóbbi pár évben, miközben egyre nagyobbak az elvárások. A szakembereket mindinkább szorítja a kérdés, a meglevő gépparkra alapozva és az egyre csökkenő munkáslétszámot figyelembe véve meddig lehet még többet és jobbat produkálni? Hol a határ, mennyire lehet megterhelni egy dolgozót, mit tudnak még segíteni a munkaszervezési módszerek? Noha már tavaly is óvatosan terveztek a Szegedi Textilműveikben, mégis váratlanul érte a gyár vezetőit a létszám nagymértékű csökkenése. Idén tehát ennek tudatában átlagosan (Szeged, Dorozsma, Kiskunhalas együttvéve) 5,7 százalékos munkaerő-csökkenésre számítanak. A problémákat tetézi, hogy 1982. lesz az az év, amikor — a szakmunkásképzés idejének három évre való felemelése miatt — első ízben hiányzik majd a gépek mellől az újonnan „felszabadult” szakmunkások nemzedéke. S hasonlóképpen idén lép érvénybe az a jogszabály, amely megszabja, hogy 18 éven aluliak nem foglalkoztathatók három műszakban — még önként jelentkezés esetében sem. A textilművek tehát újabb intézkedések bevezetését tervezi, a meglevők továbbfejlesztése mellett. Ezek sikeres alkalmazásától azt várják, hogy a termelés nem létszámarányosan csökken, hanem minden nehézség ellenére egy bizonyos szintet tartani lehet. Az intézkedések — mindenféle fontossági sorrend felállítása nélkül — a következők: a már bevezetett és sikeresen alkalmazott Werner-féle munkaszervezési módszert lassanként az egész gyár területére kiterjesztik. A rendszert, amely a mozdulatelemzésen alapul, s amelynek segítségével egy dolgozó ugyanannyi idő alatt magasabb teljesítmény elérésére képes, a fapoda két csarnoka után a szövődéi viszonyokra is alkalmazni próbálják. Állandó korszerűsítésekre természetesen úgyszintén szükség van, főleg egy olyan gyárban, amelyben a gépek nem a kor fejlett technikai színvonalán állnak. Amit ilyen körülmények között tenni lehet, azaz, „ hogy új elemeket visznek fel a gépekre, valamint olyan megoldásokat alkalmaznak (lásd: gépszélesítés), amelyek segítségével lehetővé válik egy nagyobb terület kiszolgálása, ellátása ugyanannyi munkáskézzel. A gépszélesítés eredményei A fonoda tehát, amely produktumát tonnákban méri, a körülményeket, a rajta kívülálló okokat figyelembe véve 1982-ben 2,7 százalékos termeléscsökkenéssel számol. Egy hónap tapasztalatainak birtokában úgy tűnik, hogy az éves terv időarányos részét teljesíteni tudták. A hangulat kedvező, az üzemszervezet javulóban van. A szövődében viszont nem ennyire kézzelfoghatók a számok, vagyis az első hónap adatait másfajta megközelítésből lehet csak elbírálni. A kiskunhalasi gyáregységben ugyanis ez idő alatt telepítettek széles gépeket, s nyilvánvalóan ezután hozzák majd azokat az eredményeket, amelyeket elvárnak tőlük. Az éves terv időarányos részét ezért csak 86 százalékra teljesítette a szövődé. Érdemes néhány mondat erejéig kitérni az úgynevezett gépszélesítésekre, arra az eredményes munkára, amelyet, a dorozsmai trriksok és a szegedi rezsiüzem dolgozói végeztek. A keskeny, 98 centiméter széles vásznat előállító kínai gépeket egy rész betoldásával úgy szélesítették meg, hogy most már 160 centiméter széles anyagot képesek gyártani, ráadásul olyat, asai, iyertre vevő a nyugati piac. Az újítással nemcsak a termelését (négyzetméterben számolva) volt képes megnövelni a gyár, hanem egy szövőnő keze alá nagyobb „területet” is lehetett adni. Egy dolgozó ma már 15 keskeny és 5 széles gépet kezel, különösebb megerőltetés nélkül. A gépszélesítési program keretében a textilművek eddig összesen 360 teljesen átalakított szövőszéket tudott beállítani a termelésbe. A széles gépek telepítésével sikerült egy időre újra elodázni a nagy problémát, a teljes rekonstrukció megvalósítását... Prolongált szombatok Az idei év fontos kérdései közé tartozik az ötnapos munkahét bevezetése is. Tavaly úgy képzelték a vezetők, hogy két lépésben oldják meg, azaz júliustól még minden hatodik héten szombatonként is bent lesznek a dolgozók, s csak 1982. januárjától lehet az összes hétvége szabad. Sajnos, a munkaerőhiány miatt idén hasonlóképpen megmaradtak a „dolgozós” szombatok, s majd az első félév eredményei után lehet, eldönteni: megadják-e nyugodt lelkiismerettel dolgozóiknak az amúgy törvényesen előírt plusz egy pihenőnapot. Az idő egyébként sürget, nem egy dolgozó az ötnapos munkahétre hivatkozik felmondási nyilatkozatában. Nagyon nehéz lesz hát minden feladatot megoldani a Szegedi Textilművekben: biztosítani az eredményeket, bevezetnie az ötnapos munkahetet, miközben lehetőleg a munkaerő se fogyjon el. Nem tud kedvezc kilátások ezek 1982-re... FEKETE KLÁRA .