Csongrád Megyei Hírlap, 1982. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-26 / 72. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 99. Évfolyam, 72. szám ÁRA: 1,40 FORINT Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Napirenden a jogalkotás helyzete, a közművelődési törvény végrehajtásáról szóló beszámoló Csütörtökön délelőtt 10 órakor, a Parlamentben összeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti külképviseletek több vezetője és tagja a diplomáciai páholyokban foglalt helyet. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásokra szóló jelentést, amelyet a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tudomásul vett, s a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Fejér megyei 1. sz. választókerületben megválasztott Szalai Gyula országgyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottság megállapította: a megbízólevél a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolja a képviselő igazolását. Az országgyűlés az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette és Szalai Gyula országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az igazságügy-miniszter beszámolója a jogalkotás helyzetéről. 2. A művelődési miniszter beszámolója a közművelődésről szóló, 1976. évi V. törvény végrehajtásáról. 3. Interpelláció. A jogalkotás helyzetéről szóló beszámolót dr. Markója Imre igazságügy-miniszter terjesztette elő. (Beszédét külön ismertetjük.) Ezután az első napirendi téma bizottsági előadójaként dr. Antalffy György (Csongrád megye), a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora ismertette az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának állásfoglalását. (Felszólalását lapunk 3. oldalán közöljük.) Ezt követően megkezdődött a vita, amelyben felszólalt: dr. Nezvál Ferenc budapesti, Rendi Tiborné Győr-Sopron megyei, Klabuzai Miklós Somogy megyei és Sándor Dezső Borsod megyei képviselő. Ezután dr. Markója Imre vitazáró beszéde hangzott el, majd határozathozatal következett: az országgyűlés az igazságügy-miniszternek a jogalkotás helyzetéről szóló beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően az országgyűlés — jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának javaslata alapján — írásba foglalt határozatot hozott a jogalkotásról. .. Ezután következett a második napirendi téma tárgyalása : a közművelődési törvény végrehajtásáról szóló beszámolót Pozsgay Imre művelődési miniszter terjesztette elő. (Beszédét lapunk 2. oldalán ismertetjük.) E téma bizottsági előadójaként dr. Baráth Endre (Pest megye), az MSZMP szentendrei városi bizottságának első titkára ismertette az országgyűlés kulturális bizottságának álláspontját. Ezután megkezdődött a közművelődési téma vitája, amelyben a következő képviselők szólaltak fel: Medvetzky Antalné (Baranya megye), Bognár Rezső (Hajdú), Szurgyi Istvánná (Szolnok), Várkonyi Imre (Bács-Kiskun), Fábryné Dohai Ilona (Heves), Gilányi János (Szabolcs), Király István (Budapest), Kapinya Miklósné (Tolna), Szabó Mária (Veszprém), Pál József (Győr), Vallyon Aladárné (Csongrád megye), a csongrádi Kossuth Lajos Általános Iskola tanára — felszólalását lapunk holnapi, szombati számában ismertetjük —, Gárdos Zoltánná (Komárom megye). Ma, pénteken a közművelődési törvény vitájával — délelőtt 10 órától — folytatódik az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Tanácskozik a parlament. (Telefotó — KS) Dr. Markója Imre expozéja Dr. Markója Imre bevezetőben arról szólt, hogy az elmúlt hónapokban többször emlékeztünk történelmünk legutóbbi negyedszázadának eseményeire. Köztük arra is, hogy milyen utat tettünk meg a szocialista törvényesség helyreállítása, megszilárdítása és fejlesztése érdekében. — A törvényesség fogalmi körébe tartozó kérdésekben a mai világ — különösen a tőkés világ — nyugtalanító képet mutat — mondotta. — Még olyan országokban is, amelyeknek társadalma a közelmúltig — legalábbis külsőleg — a viszonylagos konszolidáltság jegyeit viselte, nap mint nap érkeznek riasztó hírek, amelyek a jogtalanság, az erőszak eszkalációját bizonyítják. A Magyar Népköztársaságban viszont — túlzás nélkül állíthatjuk — az alkotmányos rend, a törvényesség alapvetően szilárd és állandóan fejlődik. Jóleső érzés, hogy egyéb sikereink mellett ez a vívmányunk is rangot, megbecsülést szerzett hazánkban és hazánknak a nemzetközi közvéleményben. Természetesen nem vagyunk és nem is lehetünk elbizakodottak. Jól tudjuk, honnan indultunk el, s az elért eredmények mögött milyen kemény, megfeszített, fáradságos munka áll. De azt is világosan látjuk, milyen további erőfeszítésekre van még szükség ahhoz, hogy végső ideáinkat megvalósíthassuk. Ennek azonban minden feltétele biztosított. A legfőbb garancia a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája, amely az elmúlt 25 évben — a személyi kultusz időszaka és az ellenforradalom keserű tapasztalataiból is levonva a megfelelő tanulságokat — mindig kiemelt figyelmet szentelt a törvényesség ügyének. Sohasem tévesztette szem elől azt, hogy a szocializmus építése során az anyagi jólét növelése mellett a társadalom jó közérzetének az is rendkívül fontos eleme, hogy az emberek kellő jogbiztonságban éljenek. Felidézte Markója Imre, hogy a törvényesség megszilárdításának és fejlesztésének egyik fő módszere a szocialista jogrendszer kiépítése volt, amelyben kiemelkedő szerep hárult az országgyűlésre. Megállapította továbbá, hogy szocialista jogrendünk az utóbbi több mint egy évtizedben nagyarányú átalakuláson ment keresztül. Ezt mindenekelőtt az a társadalmi fejlődés váltotta ki, amelynek révén célul tűztük ki a fejlett szocialista társadalom építését. A továbbiakban szólt az 1969-ben elhatározott jogalkotási program eddigi teljesítéséről, majd így folytatta: " Az állami élet fejlesztését szolgáló jogalkotói tevékenységünk természetesen a jövőben is aktív lesz. Az 1985-ig terjedő időszakban többek között olyan fontos kérdésekkel kívánunk foglalkozni, mint a választási rendszer tökéletesítése, demokratizmusának elmélyítése vagy az alkotmányos elvek érvényesülését szolgáló garanciarendszer továbbfejlesztése. Folytatódik a közigazgatás korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló munka, s az ezzel kapcsolatos jogalkotási teendők felmérése és előkészítése is. A bűnüldözést és igazságszolgáltatást illetően szintén további jelentős témák kerülnek napirendre. A bűnözés elleni hatékonyabb harc érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a (Folytatás a 2. oldalon.) Vásárhelyi kiadás 1982. MÁRCIUS 26., PÉNTEK Tanácsi testületek tanácskozásáról jelenttett Eredmények és gondok a szakmunkásképzésben Módosították a megyei településhálózat- fejlesztési tervet Csongrád megye Tanácsa Szabó Sándor tanácselnök vezetésével tegnap megtartóia soros ülését. A tanácselnök köszöntötte az elnökségben helyet foglaló dr. Komócsin Mihályt, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, illetve dr. Kolláth Györgyöt, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezető-helyettesét. Ezután dr. Kemenes Béla, a tanács ügyrendi bizottságának elnöke ismertette az időközi tanácstagi választások eredményeit, valamint beszámolt a szegedi tanácsülésen megtartott megyei tanácstagi választásról, melynek során a testület tagja lett: Leiéné Gonda Irén, Szilágyiné Miklós Ilona és Szeles Sándor. A tanács a vb által javasolt napirend szerint kezdett munkához. A vb két tanácsülés közötti tevékenységéről és a fontosabb tárgyalásokról a tanács elnöke számolt be. Az 1981. évi költségvetés és fejlesztési alapgazdálkodásról dr. Petrik István, a megyei tanács elnökének általános helyettese terjesztett elő írásos beszámolót, melyhez szóbeli kiegészítést fűzött. A munkaerő-utánpótlás és a szakmunkásképzés helyzetéről, a további feladatokról Szabó G. László megyei tanácselnök-helyettes terjesztett elő írásban beszámolót, szóbeli kiegészítést fűzve hozzá. A vb múlt esztendei munkájáról a megyei tanácselnök tájékoztatta a testületet. A megye településhálózat-fejlesztési tervének korszerűsítésére Gulyás Antal, a vb építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője terjesztett elő javaslatot. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság idei munkatervét dr. Kakuszi László megyei NEB-elnök írásban terjesztette elő, s röviden szóban is kiegészítette. A megyei tanácsrendeletek felülvizsgálatára dr. Bozó Sándor vb-titkár terjesztett elő javaslatot. A tanács a beszámolókat és az előterjesztéseket megvitatta, megfelelő határozatokat hozott, és tudomásul vette a tájékoztatókat. A népfront megyei bizottsága elnöksége javaslata alapján dr. Brazovich Lászlót, a Csongrád megyei Levéltár igazgatóját a művelődésügyi és ifjúságpolitikai bizottság (nem tanácstag) tagjának megválasztotta.. Ugyancsak a népfront megyei bizottságának javaslata alapján a településfejlesztési kommunális bizottság létszámát 11-ről 13-ra emelte, s egy megüresedett helyet is betöltöttek azzal, hogy a bizottság tagjává megválasztották dr. Meleg András és Kovács Istvánné megyei tanácstagokat és Kovács Imre megyei főépítészt. A tanácsülésen senki nem interpellált. A kommunális kötvényekről Az elmúlt évi költségvetés és fejlesztési alap gazdálkodásáról előterjesztett írásos beszámolóhoz és szóbeli kiegészítéshez elsőinek Márki Ibolya (Rúzsa) szólt hozzá a számvizsgáló bizottság megbízásából. Kiemelte, hogy az alapellátásra való koncentrálás helyesnek bizonyult. Kifogásolható viszont, hogy egyes intézmények a bevételi lehetőségeiket nem használják ki kellően, és szóvátette: felújítások üteme még mindig nem kielégítő. Dr. Szucsán Sándor (Csongrád) a tervgazdasági bizottság véleményét tolmácsolva a költségvetési pénzmaradványok magas összegét tette szóvá. Javasolta, hogy a gazdálkodási kérdésekről a tanács tagozat időben, s közérthetőbb megfogalmazásban tájékoztassák. Farkas Katalin (Szegvár) a szentesi járási községek eredményeiről és gondjairól szólt; a községi vezetők nem mindig találnak a fejlesztésekhez kivitelezői kapacitást, valamint a környezet tisztaságát — anyagiak hiányában — nem tudják kellően megszervezni. Dr. Perjési László (Szeged) egyrészt méltatta a lakásépítésben eddig elért eredményeket, másrészt kifogásolta, hogy a tervek olykor indokolatlanul drágák. Javasolta: az uniformizálódott lakásépítési szisztémán változtatni kellene, valamint jobban törődni a minőséggel- Beszámolt arról, hogy kialakulóban van a megyében egy lakáspiac. Az OTP a családi házak építéséhez tud kölcsönt biztosítani, és ezeket célszerű igényelni, mivel igen jelentősek a magánerős építési feladatok. Elmondotta azt is, hogy a kommunális kötvényekből Makón mintegy 2,5 millió forint értékű már elkelt. Javasolta, hogy ezeket a megye más területén is lehessen forgalomba hozni. Lányi István (Szeged) azt tette szóvá: a fejlesztési alapokkal való gazdálkodást az építőipari kapacitáshiány, illetve a késedelmes építkezések zavarják. Példa erre a rókusi víztorony, illetve a megyei KÖJÁL-székház. A megyei tanács elnöke egyetértett azzal a javaslattal, hogy a megye mástelepülésén is lehessen kommunális kötvényt vásárolni, mely a makói szociális otthon építését szolgálja. Fegyelmezettek-e a tanulók? Szabó G. László szóbeli kiegészítőjében a szakmunkásképzés legfőbb eredményeire és gondjaira hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: az iskolától azt lehet elvárni, hogy megfelelő alapképzést adjon, a speciális képzést pedig a vállalatoknál kell megszervezni. Dr. Vincze Zoltán (Kiszombor) arra kért választ: milyen a szakmunkásképzőkben a fegyelem? Ördöghné Gárgyán Mária (Mórahalom) azt kérdezte: miért nincs lehetőség a megyében szőlő- és gyümölcstermelő szakmunkásokat képezni? Válaszként elhangzott: rossz a fegyelem a szakmunkásképzőkben, illetve, hogy évente 5—10 diák jelentkezik szőlő- és gyümölcstermesztő (Folytatás « 2. oldalrm.1 (