Csongrád Megyei Hírlap, 1982. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-26 / 72. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 99. Évfolyam, 72. szám ÁRA: 1,40 FORINT Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Napirenden a jogalkotás helyzete, a közművelődési törvény végrehajtásáról szóló beszámoló Csütörtökön délelőtt 10 óra­kor, a Parlamentben össze­ült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelsőbb állam­­hatalmi testületünk tanács­kozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­­ke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke. Ott vol­tak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának más tagjai, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság el­nöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti külképviseletek több vezetője és tagja a dip­lomáciai páholyokban fog­lalt helyet. Apró Antal, az országgyű­lés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Bejelentette, hogy az országos választási elnök­ség benyújtotta az időközi választásokra szóló jelentést, amelyet a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsága tudomásul vett, s a választási jegyzőkönyv alap­ján megvizsgálta a Fejér megyei 1. sz. választókerü­letben megválasztott Szalai Gyula országgyűlési képvi­selő megbízólevelét. A bi­zottság megállapította: a megbízólevél a törvényben előírt feltételeknek minden­ben megfelel, ezért javasolja a képviselő igazolását. Az országgyűlés az országos vá­lasztási elnökség jelentését tudomásul vette és Szalai Gyula országgyűlési képvise­lőt igazoltnak jelentette ki. Ezt követően az országgyű­lés tudomásul vette az El­nöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alko­tott törvényerejű rendele­tekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az igazságügy-miniszter beszámolója a jogalkotás helyzetéről. 2. A művelődési miniszter beszámolója a közművelő­désről szóló, 1976. évi V. tör­vény végrehajtásáról. 3. Interpelláció. A jogalkotás helyzetéről szóló beszámolót dr. Markó­ja Imre igazságügy-minisz­ter terjesztette elő. (Beszé­dét külön ismertetjük.) Ezután az első napirendi téma bizottsági előadójaként dr. Antalffy György (Csong­­rád megye), a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora ismertette az or­szággyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ál­lásfoglalását. (Felszólalását lapunk 3. oldalán közöljük.) Ezt követően megkezdődött a vita, amelyben felszólalt: dr. Nezvál Ferenc budapesti, Rendi Tiborné Győr-Sopron megyei, Klabuzai Miklós So­mogy megyei és Sándor De­zső Borsod megyei képvi­selő. Ezután dr. Markója Imre vitazáró beszéde hangzott el, majd határozathozatal kö­vetkezett: az országgyűlés az igazságügy-miniszternek a jogalkotás helyzetéről szóló beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően az ország­­gyűlés — jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ja­vaslata alapján — írásba foglalt határozatot hozott a jogalkotásról. .. Ezután következett a má­sodik napirendi téma tár­gyalása : a közművelődési törvény végrehajtásáról szó­ló beszámolót Pozsgay Imre művelődési miniszter ter­jesztette elő. (Beszédét la­punk 2. oldalán ismertetjük.) E téma bizottsági előadó­jaként dr. Baráth Endre (Pest megye), az­ MSZMP szentendrei városi bizottsá­gának első titkára ismertette az országgyűlés kulturális bi­zottságának álláspontját. Ezután megkezdődött a közművelődési téma vitája, amelyben a következő­ kép­viselők szólaltak fel: Medvetzky Antalné (Ba­ranya megye), Bognár Rezső (Hajdú), Szurgyi Istvánná (Szolnok), Várkonyi Imre (Bács-Kiskun), Fábryné Do­hai Ilona (Heves), Gilányi János (Szabolcs), Király Ist­ván (Budapest), Kapinya Miklósné (Tolna), Szabó Má­ria (Veszprém), Pál József (Győr), Vallyon Aladárné (Csongrád megye), a csong­rádi Kossuth Lajos Általá­nos Iskola tanára — felszó­lalását lapunk­ holnapi, szom­bati számában ismertetjük —, Gárdos Zoltánná (Komárom megye). Ma, pénteken a közműve­lődési törvény vitájával — délelőtt 10 órától — folyta­tódik az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Tanácskozik a parlament. (Telefotó — KS) Dr. Markója Imre expozéja Dr. Markója Imre beveze­tőben arról szólt, hogy az el­múlt hónapokban többször emlékeztünk történelmünk legutóbbi negyedszázadának eseményeire. Köztük arra is, hogy milyen utat tettünk meg a szocialista törvényes­ség helyreállítása, megszilár­dítása és fejlesztése érdeké­ben. — A törvényesség fogalmi körébe tartozó kérdésekben a mai világ — különösen a tőkés világ — nyugtalanító képet mutat — mondotta. — Még olyan országokban is, amelyeknek társadalma a kö­zelmúltig — legalábbis kül­sőleg — a viszonylagos kon­­szolidáltság jegyeit viselte, nap mint nap érkeznek ri­asztó hírek, amelyek a jog­talanság, az erőszak eszka­lációját bizonyítják. A Magyar Népköztársaság­ban viszont — túlzás nélkül állíthatjuk — az alkotmá­nyos rend, a törvényesség alapvetően szilárd és állan­dóan fejlődik. Jóleső érzés, hogy egyéb sikereink mel­lett ez a vívmányunk is rangot, megbecsülést szerzett hazánkban és hazánknak a nemzetközi közvéleményben.­­ Természetesen nem va­gyunk és nem is lehetünk elbizakodottak. Jól tudjuk, honnan indultunk el, s az elért eredmények mögött milyen kemény, megfeszített, fáradságos munka áll. De azt is világosan látjuk, milyen további erőfeszítésekre van még szükség ahhoz, hogy végső ideáinkat megvalósít­hassuk. Ennek azonban min­den feltétele biztosított. A legfőbb garancia a Magyar Szocialista Munkáspárt poli­tikája, amely az elmúlt 25 évben — a személyi kultusz időszaka és az ellenforrada­lom keserű tapasztalataiból is levonva a megfelelő ta­nulságokat — mindig kiemelt figyelmet szentelt a törvé­nyesség ügyének. Sohasem tévesztette szem elől azt, hogy a szocializmus építése során az anyagi jólét növe­lése mellett a társadalom jó közérzetének az is rendkívül fontos eleme, hogy az em­berek kellő jogbiztonságban éljenek. Felidézte Markója Imre, hogy a törvényesség megszi­lárdításának és fejlesztésé­nek egyik fő módszere a szo­cialista jogrendszer kiépíté­se volt, amelyben kiemelke­dő szerep hárult az ország­­gyűlésre. Megállapította to­vábbá, hogy szocialista jog­rendünk az utóbbi több mint egy évtizedben nagyarányú átalakuláson ment keresztül. Ezt mindenekelőtt az a tár­sadalmi fejlődés váltotta ki, amelynek révén célul tűztük ki a f­ej­lett szocialista társa­dalom építését. A további­akban szólt az 1969-ben el­határozott jogalkotási prog­ram eddigi teljesítéséről, majd így folytatta: " Az állami élet fejlesz­tését szolgáló jogalkotói te­vékenységünk természetesen a jövőben is aktív lesz. Az 1985-ig terjedő időszakban többek között olyan fontos kérdésekkel kívánunk fog­lalkozni, mint a választási rendszer tökéletesítése, de­mokratizmusának elmélyíté­se vagy az alkotmányos el­vek érvényesülését szolgáló garanciarendszer továbbfej­lesztése. Folytatódik a köz­­igazgatás korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló munka, s az ezzel kapcsola­tos jogalkotási teendők fel­mérése és előkészítése is.­­ A bűnüldözést és igaz­ságszolgáltatást illetően szin­tén további jelentős témák kerülnek napirendre. A bű­nözés elleni hatékonyabb harc érdekében fokozott fi­gyelmet kell fordítani a (Folytatás a 2. oldalon.) Vásárhelyi kiadás 1982. MÁRCIUS 26., PÉNTEK Tanácsi testületek tanácskozásáról jelenttett Eredmények és gondok a szakmunkásképzésben Módosították a megyei településhálózat- fejlesztési tervet Csongrád megye Tanácsa Szabó Sándor tanácselnök vezetésével tegnap megtar­tóia soros ülését. A ta­nácselnök köszöntötte az el­nökségben helyet foglaló dr. Komócsin Mihályt, az MSZMP KB tagját, a me­gyei pártbizottság első tit­kárát, illetve dr. Kolláth Györgyöt, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosz­­tályvezető-helyettesét. Ez­után dr. Kemenes Béla, a tanács ügyrendi bizottsá­gának elnöke ismertette az időközi tanácstagi választá­sok eredményeit, valamint beszámolt a szegedi tanács­ülésen megtartott megyei tanácstagi választásról, melynek során a testület tagja lett: Leiéné Gonda Irén, Szilágyiné Miklós Ilo­na és Szeles Sándor. A tanács a vb által java­solt napirend szerint kez­dett munkához. A vb két tanácsülés közötti tevékeny­ségéről és a fontosabb tár­gyalásokról a tanács elnö­ke számolt be. Az 1981. évi költségvetés és fejlesztési alapgazdálkodásról dr. Pet­­rik István, a megyei­ tanács elnökének általános helyet­tese terjesztett elő írásos beszámolót, melyhez szóbe­li kiegészítést fűzött. A munkaerő-utánpótlás és a szakmunkásképzés helyzeté­ről, a további feladatokról Szab­ó G. László megyei ta­nácselnök-helyettes terjesz­tett elő írásban beszámolót, szóbeli kiegészítést fűzve hozzá. A vb múlt esztendei munkájáról a megyei ta­nácselnök tájékoztatta a testületet. A megye telepü­léshálózat-fejlesztési tervé­nek korszerűsítésére Gulyás Antal, a vb építési, közle­kedési és vízügyi osztályá­nak vezetője terjesztett elő javaslatot. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság idei munkatervét dr. Kakuszi László megyei NEB-elnök írásban terjesztette elő, s röviden szóban is kiegészí­tette. A megyei tanácsren­deletek felülvizsgálatára dr. Bozó Sándor vb-titkár terjesztett elő javaslatot. A tanács a beszámolókat és az előterjesztéseket meg­vitatta, megfelelő határoza­tokat hozott, és tudomásul vette a tájékoztatókat. A népfront megyei bi­zottsága elnöksége javasla­ta alapján dr. Brazovich Lászlót, a Csongrád megyei Levéltár igazgatóját a mű­velődésügyi és ifjúságpoli­tikai bizottság (nem ta­nácstag) tagjának megvá­lasztotta.. Ugyancsak a nép­front megyei bizottságának javaslata alapján a telepü­lésfejlesztési kommunális bizottság létszámát 11-ről 13-ra emelte, s egy megüre­sedett helyet is betöltöttek azzal, hogy a bizottság tag­jává megválasztották dr. Meleg András és Kovács Istvánné megyei tanácstago­kat és Kovács Imre megyei főépítészt. A tanácsülésen senki nem interpellált. A kommunális kötvényekről Az elmúlt évi költségve­tés és fejlesztési alap gaz­dálkodásáról előterjesztett írásos beszámolóhoz és szó­beli kiegészítéshez elsőinek Márki Ibolya (Rúzsa) szólt hozzá a számvizsgáló bizott­ság megbízásából. Kiemel­te, hogy az alapellátásra va­ló koncentrálás helyesnek bizonyult. Kifogásolható vi­szont, hogy egyes intézmé­nyek a bevételi lehetőségei­ket nem használják ki kel­lően, és szóvátette: felújítá­sok üteme még mindig nem kielégítő. Dr. Szucsán Sán­dor (Csongrád) a tervgazda­sági bizottság véleményét tolmácsolva a költségvetési pénzmaradványok magas összegét tette szóvá. Java­solta, hogy a gazdálkodási kérdésekről a tanács tagozat időben, s közérthetőbb megfogalmazásban tájékoz­tassák. Farkas Katalin (Szegvár) a szentesi járási községek eredményeiről és gondjairól szólt; a közsé­gi vezetők nem mindig ta­lálnak a fejlesztésekhez ki­vitelezői kapacitást, vala­mint a környezet tisztaságát — anyagiak hiányában — nem tudják kellően meg­szervezni. Dr. Perjési László (Szeged) egyrészt méltatta a lakásépítésben eddig elért eredményeket, másrészt ki­fogásolta, hogy a tervek olykor indokolatlanul drá­gák. Javasolta: az unifor­mizálódott lakásépítési szisz­témán változtatni kellene, valamint jobban törődni a minőséggel- Beszámolt ar­ról, hogy kialakulóban van a megyében egy lakáspiac. Az OTP a családi házak építéséhez tud kölcsönt biz­tosítani, és ezeket célszerű igényelni, mivel igen je­lentősek a magánerős épí­tési feladatok. Elmondotta azt is, hogy a kommunális kötvényekből Makón mint­egy 2,5 millió forint értékű már elkelt. Javasolta, hogy ezeket a megye más terü­letén is lehessen forgalom­ba hozni. Lányi István (Sze­ged) azt tette szóvá: a fej­lesztési alapokkal való gaz­dálkodást az építőipari ka­pacitáshiány, illetve a ké­sedelmes építkezések zavar­ják. Példa erre a rókusi víztorony, illetve a megyei KÖJÁL-székház. A megyei tanács elnöke egyetértett azzal a javaslattal, hogy a megye más­­településén is lehessen kommunális köt­vényt vásárolni, mely a ma­kói szociális otthon építé­sét szolgálja. Fegyelmezettek-e a tanulók? Szabó G. László szóbeli kiegészítőjében a szakmun­kásképzés legfőbb eredmé­nyeire és gondjaira hívta fel a figyelmet. Hangsúlyoz­ta: az iskolától azt lehet el­várni, hogy megfelelő alap­képzést adjon, a speciális képzést pedig a vállalatok­nál kell megszervezni. Dr. Vincze Zoltán (Kiszombor) arra kért választ: milyen a szakmunkásképzőkben a fe­gyelem? Ördöghné Gár­­gyán Mária (Mórahalom) azt kérdezte: miért nincs lehe­tőség a megyében szőlő- és gyümölcstermelő szakmun­kásokat képezni? Válasz­ként elhangzott: rossz a fe­gyelem a szakmunkáskép­zőkben, illetve, hogy évente 5—10 diák jelentkezik sző­lő- és gyümölcstermesztő (Folytatás « 2. oldalrm.1 (

Next