Csongrád Megyei Hírlap, 1982. április (39. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-01 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD * HEGYEI 39. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT Sarlós István látogatása Szegeden A lakásépítésről, -gazdálkodásról tárgyalt a megyei népfrontelnökség • Eszmecsere az új szegedi népfrontkörzetek munkájáról Szerdán délelőtt Szegeden ülésezett­­ a Hazafias Nép­front Csongrád megyei El­nöksége. A testület munká­jában részt vett Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Ha­zafias­ Népfront Országos Tanácsának főtitkára, vala­mint dr. Kovácz János, a megyei pártbizottság titká­ra is. Nagy István elnöki meg­nyitóját követően — a me­gye­­lakásépítésének és -gaz­dálkodásának­­ helyzetéről ké­szített írásos tájékoztató alapján — elhangzott­­ kér­désekre válaszolva dr. Pet­­rik István, a megyei tanács elnökének általános helyet­tese mintegy rövid szóbeli kiegészítést fűzött az írás­ban foglaltakhoz. Ezt köve­tően sokoldalú eszmecsere botakozott ki, melyben részt vettek: Sarlós István, Mo­­ravszky Ferenc (nyugdíjas, Makó), dr. Tényi Mária (egyetemi tanár, Szeged), Kulcsárné dr. Kiss Piroska (városi népfronttitkár, Sze­ged), dr. Márton Sándor (tsz-főkönyvelő, Szentes), dr. Gyányi Lajos (a Magyar Nemzeti Bank osztályvezető­je, Szeged), Szabó Gáborné (a megyei pártbizottság okta­tási igazgatóságának vezető­helyettese, Szeged), Turcsik­­né Süli Mária (a KISZ Csongrád megyei Bizottságá­nak titkára, Szeged), Bíró Lajos (a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei Bi­zottságának titkára, Szeged) és dr. Tihanyi Ernő (a me­gyei NEB elnökhelyettese, Szeged). Ezt követően Molnár■ Sán­dor, a népfront megyei tit­kára előterjesztésében jóvá­hagyták a Csongrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga és a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottsága együttműködési megállapo­dásának tervezetét. Majd a­ dr. Mózes Ervinnek, a me­gyei népfrontbizottság politi­kai munkatársának írásos tájékoztatója alapján érté­kelték a településfejlesztési verseny múlt évi eredmé­nyeit, s meghatározták az 1982. évi célokat. Végül Ősz Károly titkárhelyettes javas­latot tett a Fogyasztók Me­gyei Tanácsa megalakítására. "A lakásépítés, a meglevő lakása­­ld­itánnyal való gaz­dálkodás, a nemzeti vagyon tekintélyes részét alkotó la­kásvagyon megóvása, felújí­tása elsőrendű társadalom­­poltikai kérdés, közügy a javából. Ezt bizonyította a népfrontelnökség ülésén ki­bontakozó eszmecsere is. Többen beszéltek arról, hogy a lakásigény jóval nagyobb, mint ennek kielégítésére rendelkezésre álló anyagi erő. A jelenlegi tervidőszak­ban minden eddiginél na­gyobb segítséget kellene ad­ni a magánerős családi há­zak építéséhez. A tapaszta­latok szerint több dolog is megnehezíti, vagy kedvét szegi az erre vállalkozóknak. Egyik égető gond a telek megszerzése,­­ egyrészt. azért,­­ mert. a jó helyén­­ levőknek az ára igen magas, másrészt nem mindig az igények sze­rint alakítják ki, előközmű­­vesítik a telkeket, továbbá pénzügyi akadályai is van­nak, hogy ez folyamatossá és a körülményekhez job­ban igazodóvá váljék. Ma­kón például a két- vagy há­romszintes házak építésére nem akad vállalkozó. Töb­ben javasolták, hogy a ta­nácsok szervezettebben bo­csássanak­­olcsóbb telkeket a lakásépítők részére, a pálya­kezdő, különösen az értel­miségi foglalkozásúak lakás­hoz való jutását könnyítsék meg. Indokolatlannak, tart­ják az emberek, hogy az épí­tőipari vállalatok gyors ütemben növelik áraikat. Ezt is felül kellene vizsgál­ni. Szegeden különösen be­szédtéma, hogy sok az üres lakás. Nemcsak itt, hanem a megye más városaiban is az lenne az ésszerű, hogy mind az állami, mind a magán­kézben levő üres lakásokat hasznosítsák valamilyen mó­don. A lakáscserék bonyolí­tása is nehézkes, pedig a többlépcsős cserékkel javíta­ni lehetne a közérzetet. Számtalan jogszabály is megköti a kezét azoknak, akik rugalmasabban akar­nak a lakással gazdálkodni. Ehhez szükség van a taná­csok nagyobb önállóságára. Mint a népfrontelnökség megállapította: mind a la­kásépítéssel, mind a gazdál­kodással a jövőben is szük­séges foglalkozni, mert sok embert foglalkoztatnak ezek a kérdések.­­­­ A kora délutáni órákban a Csongrád megyei pártbizott­ságra látogatott Sarlós Ist­ván, ahol megbeszélést foly­tatott dr. Komócsin Mihály­­­­­yal, az MSZMP KB tagjá­val, a megyei pártbizottság első titkárával. A megbeszé­lésen időszerű politikai kér­désekről esett szó. Az ese­ményen jelen volt dr. Koncz János és Molnár Sándor is. Sarlós István tegnap dél­után az újszegedi körzeti pártszékházban, a városrész két körzeti népfrontbizottsá­gának tagjaival találkozott. Gion János, az I. számú új­szegedi körzeti népfrontbi­zottság elnöke köszöntötte a vendéget, majd beszámolt tevékenységükről. Az eszme­csere során többen szót kér­tek és a népfrontmunka sa­játosságait, nehézségeit és örömeit, azaz eredményeit ismertették saját tapasztala­taik­ alapján. A­­népfront fő­titkára — bekapcsolódva­­az eszmecserébe — a két nép­­frontbizottság jó együttmű­ködésére hívta fel a figyel­met hangsúlyozta, hogy­ a kapcsolatteremtés, azaz a la­kóhelyi közösség szervezése nem könnyű feladat. Külö­nösen az újonnan épült vá­rosrészekben. Arra a kezde­ményezésre reagálva, hogy Újszegeden a lakók saját környezetüket rendben tart­ják, azt fejtette ki, hogy ez nagyon jó gyakorlat! Sarlós István a késő dél­utáni órákban visszautazott Budapestre. B. GY. GY. Tanácskozik a megyei népfrontelnökség, melynek munkájában részt vett Sarlós István is — balról a második. (Fotó: Enyedi Zoltán) IfácnnhAlvi In­ndné 1982. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK Tanácsi vb-ülésekről jelentjük Földvédelmi eredmények Vásárhelyen Egyéb előterjesztések k­­el­­lett, egymással nagyon ös­s­szefüggő témákat tárgyalt tegnapi ülésén­ a­­vásárhelyi, városi tanács végrehajtó, bi­­­zottsága. A testület — Csiz­madia Sándorné dr. tanács­elnök vezetésével — megvi­tatta a földvédelmi törvény végrehajtásának tapasztala­tairól, a tordos tanyák bon­tásának helyzetéről, majd a városban élő idős emberek helyzetéről előterjesztett tájé­koztatókat. Az egyéb előter­jesztések között a testület döntött Kiss Lajos néprajz­tudós szerzői jogdíjának fel­­használásáról­. Ismeretes, hogy hazánkban — és Vásárhelyen is, — az elmúlt években folyamato­san csökkent a termőföld te­rülete. Olyan kincsünk ez, amely a mezőgazdaság nél­külözhetetlen, mással nem pótolható termelőeszköze. A földvédelmi törvény vég­rehajtása érdekében a város párt- és tanácsi szervei az elmúlt­­években számos in­­tézkedést és figyelemre mél­tó erőfeszítéseket tettek. Kö­vetkezetesen megtartották a tavaszi és őszi határszemlé­­ket, amelyek során ellenőriz­ték a beművelt, illetve par­lagon hagyott területeket, s ez utóbbiakkal kapcsolatban hatékony intézkedéseket hoz­tak. Ily módon például a mezőgazdasági nagyüzemek­nél az 1979. évi 322 hektár­ról a múlt évben 25 hektár­ra csökkent a tavasszal ve­tetlenül maradt terület, s a gazdaságok az őszi határ­szemlék idejére ezt is teljes egészében beművelték. Az elmúlt három év folya­mán a város határában a földhivatal — különböző okokból, — összesen 245 hek­tár termőföld mezőgazdasági művelésből történő kivoná­sára adott engedélyt Ezek­nek több, mint a felén, 190 hektáron vízügyi létesítmé­nyek, meliorációs munkák, iparbővítés és erdőtelepítések valósultak meg. A testület (Folytatás a 2. oldalon.) Színvonalas nyári programok Százezer látogatót várnak a szegedi ipari vásárra Már 72 ezer jegy elkelt a játékokra • Gazdag sportrendezvények Tegnap délelőtt Szegeden, a városi tanácsházán, Bá­nyainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyette­sének vezetésével ülést tar­tott a fesztivál intéző bizott­ság. Csikós Ferenc, a városi tanács vb titkára, a Szegedi Ipari Vásár igazgató taná­csának elnöke a július 23-án nyíló árubemutató előkészü­­­leteiről tájékoztatta a meg­jelenteket. A vásáron 318 kiállítóra számítanak és ez egyben azt is jelzi, hogy igen nagy az érdeklődés a kétévenként megrendezésre kerülő ipari vásár iránt — mintegy százezer látogatót várnak —, melynek célja az ipar, a kereskedelem és a fogyasztó találkozása, vala­mint­­a termelővállalatok kö­zötti kooperáció kiszélesíté­se. Az idei vásárra az or­szág­­valamennyi megyéjéből jelentkeztek kiállítók, és 27 magánkisiparos is képvisel­teti magát. Kiállítóvendége­ket várnak Jugoszláviából, Turkuból, Odesszából és Te­mesvárról is. A vásár időtartama alatt három szakmai napra kerül sor, előbb a textilipar, utá­na a mezőgazdaság, majd az élelmiszeripar mutatja be termékeit, végül a nemzet■v­közi nap keretén belül a nagyszámú jugoszláv kiállí­tók, akik Szeged testvérvá­rosából,­­Szabadkáról érkez­nek Szegedre. A szakembe­rekből alakuló zsűri 20 díjat oszt ki a kiállító vállalatok között és elnyerhetik a kö­zönség díját a versengő vál­lalatok is. A Szegedi Ipari Vásár augusztus 1-én zárja kapuit, és tíznapos munká­járól részletes felvilágosí­tást ad majd a készülő ka­talógus, valamint a Vásári Újság. Horváth­ Mihály, a Szege­di Szabadtéri Játékok igaz­gatója tájékoztatójában el­mondta, hogy az idei elő­adásokra elővételben eddig már mintegy 72 ezer jegy kelt el. A Háry János és A cigánybáró már most „telt házas” produkció, de A tru­badúr, a Lakodalmas és a permi balett előadásában be­mutatásra kerülő Csajkovsz­kij A hattyúk tava című mű egy-egy előadása is már el­kelt elővételben. A Szegedi Szabadtéri Játékok előadá­sai az idén este fél 9 óra­kor kezdődnek. Július 23-án, a Kodály-centenárium kere­tében Kodály Háry János cí­mű daljátéka kerül színre, majd július 24-én Verdi A trubadúr című operája az újabb bemutató a Dóm té­ren. A permi balett augusz­tus 13-án és 15-én mutatja be Csajkovszkij A hattyúk tava című művét, a Magyar Állami Népi Együttes ven­dégjátékára pedig augusztus 18­-án, 20-án és 21-én ke­rül sor. Az előadásokon ne­ves fővárosi és szegedi mű­vészek szerepelnek. A tru­badúr­­ bemutatójának két hí­res szovjet vendégművésze lesz. A szegedi ünnepi hetek programját gazdag hangver­senyműsor egészíti ki. A vá­rosi tanácsház udvarára a szegedi kisopera bemutató­jára kerül sor, a dómban pedig három alkalommal rendeznek koncertet. Az Or­szágos Rendező Iroda szer­vezésében Szegeden szerepel az Edda-, a Korál- és az East-együttes. A kiállítások programja is gazdag. Ki­emelkedik a XXIII. Szegedi Nyári Tárlat díjazottjainak kiállítása, a fotóklub szegedi szalonja, Gerle Margit, Tö­rök László, Fritz Mihály ki­állítása. A tudományos prog­ramok közül az ismeretter­jesztő társulat megyei szer­vezetének két nyári egyete­me, valamint a XV­. szegedi ifjúsági napok, amelyre jú­lius 30-án, 31-én és augusz­tus 1-én kerül sor, és ame­lyet a hagyományos karne­vál zár be. Érdeklődésre tarthatnak számot a folklórprogramok, valamint a nemzetközi sport­­versenyek, köztük a mara­toni verseny, a salakmotor­versenyek és a nemzetközi vízilabdakupa. Ismét meg­rendezik a Szőke Tisza ’82 nemzetközi társastáncver­­senyt is a sportcsarnokban. Temes megyei küldöttség érkezése Hazánk felszabadulásának közelgő évfordulója alkal­mából szerdán délután Csongrád megyébe érkezett romániai testvér­megyénk, Temes küldöttsége. Constan­tin Potinga, a Román Kom­munista Párt Temes megyei Bizottságának titkára, a me­gyei­ néptanács alelnöke (a delegáció vezetője), Constan­tin Posa, az RKP Temes megyei Bizottsága, megyei munkásellenőrző tanácsának alel­nöke, a megyei nép­t­a­nács végrehajtó bizottságá­nak tagja, Rákóczi Ferenc, az RKP Temes megyei Bi­zottsága irodájának póttagja, a­ párt Zsombolya városi, bi­zottságának titkára, a városi, néptanács elnöke (a delegáció tagjai). A nagylaki határátkelő­­helyen a vendégeket dr. Koncz János, a n­egyei párt­­bizottság titkára, Szabó G. László, a megyei tanács el­nökhelyettese és Lantos Ist­ván, a makó városi pártbi­zottság titkára fogadta. A kölcsönös köszöntés so­rán meleg szavakkal méltat­ták az immár hagyományos testvérmegyei kapcsolatokat, rövid eszmecserét folytattak az elkövetkező napok prog­ramjáról, majd a Temes me­gyei küldöttség tagjai ven­déglátóik kíséretében Sze­gedre utaztak. Látogatásai­kat ma, csütörtökön kezdik meg. A Temes megyei küldöttség és kísérete a nagylaki határ­­állomáson (Fotó: Pintér József)

Next