Csongrád Megyei Hírlap, 1982. október (39. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-01 / 230. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! .**■ -***- * * -ÍBCSONGRÁD ÍJ MEGYEI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 19. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. OKTÓBER 1., PÉNTEK Tudósítás tanácsi testületek munkájáról Szervezett gondoskodás a családról Szabó Sándor tanácselnök vezetésével tartotta meg soros ülését csütörtökön délelőtt Szegeden a Csongrád megyei Tanács. A tanácselnök bevezető szavaiban köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Gyárfás Mihályt és dr. Koncz Jánost, a megyei pártbizottság titkárait, dr. Kolláth Györgyöt, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetőhelyettesét. Ezt követően röviden megemlékezett dr. Vincze Zoltánról, a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság helyettes vezetőjéről, aki 1973-tól a megyei tanács tagjaként vett részt a közéletben és nemrégiben elhunyt. A testület egyperces néma felállással adózott emlékének, s érdemeit jegyzőkönyvileg megörökítették. A megyei tanács a vb által javasolt napirend szerint kezdett munkához. A tanácselnök beszámolt a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről. Szabó G László tanácselnök-helyettes szóbeli kiegészítést fűzött a tanácsok családpolitikai tevékenységéről és az ezzel kapcsolatos hosszú távú feladatokról kiadott jelentéshez. Dr. Patrik István, a megyei tanácselnök általános helyettese a megye hosszú távú környezet- és természetvédelmi koncepciójának jóváhagyására tett javaslatot írásban és szóban. A megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottságának munkájáról dr. Varró Vincének, a bizottság elnökének távollétében dr. Csáky Éva, a bizottság tagja számolt be. Szabó G. László tájékoztatta a testületet az ifjúsági parlamentek munkájáról. A tanács valamennyi beszámolót elfogadta és a tájékoztatókat tudomásul vette. Kedvező és kedvezőtlen tendenciák Szabó G. László szóbeli kiegészítőjében hangsúlyozta: a tanácsok családpolitikai tevékenységét elemző jelentés elkészítését jelentős mértékben segítették a társadalmi és tömegszervezetek szakbizottságaiban megtartott viták. A szakigazgatási szervek munkájában legnagyobb gond a koordináció hiánya Nemcsak a Szakigazgatási szerveknek, hanem a tanácsi háttérintézményeknek is szükségük lenne egy jól öszszehangolt programra. Szinte valamennyi részterületnek van gazdája. Megemlítette a házasság előtti tanácsadást, a terhesgondozást, az anya- és gyermekvédelmet és az ifjúságvédelem kiterjedt hálózatát. Továbbá a nevelési és pályaválasztási tanácsadókat, a deviáns magatartással foglalkozó szervezeteket és a szociális gondoskodás különböző korosztályokat átfogó intézményrendszerét Mindegyik végzi a maga részfeladatát, méghozzá felelősséggel, hivatástudattal. Ezek a felsorolt intézmények a prob tematikus esetekkel foglalkoznak. Jogos a kérdés: ki foglalkozik a „normál” családdal?! A tanácselnök-helyettes a mai magyar családról szólva a következőket mondotta: társadalmunkra jellemző két generációs, kettő, ritkábban háromgyermekes család. E családtípusnak a szocialista fejlődés során a következő jellemzői fejlődtek ki: megnőtt az anyagi biztonság; javult a családi élet demokratizmusa; kezd általánossá válni a jó értelemben vett gyermekcentrikus család; jelentősen növekedett a család tagjainak műveltségi színvonala; jó irányba változtak a párválasztást motiváló tényezők; viszonylag új tendencia a család kiegyenlítődési folyamat, vagyis a fiatal családok közelebb kerülnek egymáshoz anyagi viszonyaik, életelképzelésük és életvitelük tekintetében. Ugyanakkor számos kedvezőtlen tendencia is tapasztalható: növekszik a nem kellő mértékben stabil családok száma, amit jelez a válások gyakorisága: a családtagok közötti érzelmi kötődés gyakran hiányos; ezek részben előidézői az oly gyakran tapasztalt, rosszul értelmezett teljesítményi orientáltságnak; érezhetően mind nagyobb gond az anyagi javak indokolatlan hajszolása; sok embernél félresiklott, vagy nem is alakult ki a helyes értékorientáció; jórészt ebből következik, hogy egyre fogy a családtagok együtt töltött ideje, a megmaradó időben pedig fáradt, nemritkán túlhajszolt családtagok vannak együtt, fáradt szülők, akik nem tudnak gyermekeikkel foglalkozni. Az ötnapos munkahét általánossá válásával a családok időháztartása is megváltozott, ezzel együtt a szabadidő struktúra. Épp ezért nagy figyelmet kell fordítani ennek okos — céljainkkal egybeeső — szervezésére. Folyamatos figyelem, humanizmus A megnövekedett szabadidő a rekreáció, a tanulás a művelődés, a szórakozás mellett a családi együttlét forrása. Ezt a tanácsi szerveknek, a társadalmi- és tömegszervezeteknek folyamatosan és nagy erővel kell tudatosítani. A család a társadalom legfontosabb primér közössége, amelyben a gyermekek felkészülhetnek a szocializációra, elsajátíthatják az olyan alapvető emberi tulajdonságokat, mint a pozitív erkölcsi értékekhez való ragaszkodás, az egymás iránti felelősség, az odaadás, a hűség, az önzetlenség és a munka szeretete. A családokkal való törődés — ez eléggé közismert — nem csupán a tanácsok feladata. A munkahelyek szerepe, felelőssége ugyancsak nagy. Nem csupán a tárgyi, anyagi feltételek biztosítására, vagy a bajban levők megsegítésére van szükség. Olyan folyamatos figyelemre van szükség, mely a szocialista humanizmus egyik legszebb vonása.. Szükség van a nevelésre, mégpedig a tudatos, programok alapján folyó nevelőmunkára, az iskolákban, a közművelődési intézményekben a szocialista brigádokban és minden munkahelyi kollektívában. * Élénk vita A megyei tanács elnökhelyettese arra kérte a szakszervezeteket, a Hazafias Népfront megyei és helyi bizottságait a KISZ-szervezeteket, a Vöröskereszt szervezeteit, a TIT megyei és esélyi szervezeteit, hogy legyenek a továbbiakban is segítő partnerei a tanácsoknak e nagyfontosságú munkában. Bódi György (Zsombó) hozzászólásában arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, mely a gyerekek kettős neveléséből következik: mást tapasztal odahaza a családban, mint amire az iskolában tanítják, nevelik. Hiányolta a komplex felkészítést a családi életre, ugyanis a szexuális felvilágosítás egyoldalúan, olykor nem is szerencsésen történik. A szellemi pályák elnőiesedéséből az is következik, hogy ehhez a réteghez tartozó nők magányosak. A gyermekvállalás feltételeinek javításához — szerinte — az albérlők háza, a garzonházak rendszere jelentősen hozzájárul. Link Mihály (Szeged) dorozsmai példák segítségével érzékeltette azt a fejlődést, amely a gyerekek óvodai és általános iskolai nevelésében az elmúlt harminc évben bekövetkezett. Vagyis: társadalom mind nagyobb mértékben gondoskodik a gyermekek neveléséről. Baranyi Imréné (Hódmezővásárhely) azoknak a családoknak segítéséről szólt, akik szociális segélyre szorulnak. Beszámolt, a rokkantak szociális otthonának készüléséről, valamint arról, hogy ebben a városban a lakosság önkéntes pénzbefizetésekkel is hozzájárul egy új szociális otthon építéséhez. Dr. Kun László, a megyei "bíróság elnöke a családjogi perekről, a család intézményének védelméről szólva azt hangsúlyozta, hogy a gyermekek érdekeinek a védelme mindenkor elsődleges. Sajnálatos módon évről évre növekszik a családjogi perek száma. Minden harmadik ,megromlott házassági kapcsolat oka a mértéktelen alkoholfogyasztás. A házastársak elhidegülése egy hoszszabb folyamat eredménye, melynek többnyire a végén kerül sor a házassági bontóperre. A házasságok bizonyos százaléka nem bomla(Folytatás a 3. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács Napirenden: a lakásrendelet módosítása és a táppénzes helyzet A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: " A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta és elfogadta a lakásépítés és -fenntartás, valamint a lakásgazdálkodás és -elosztás továbbfejlesztését szolgáló jogszabályokat, amelyek célja a lakáshoz jutás esélyeinek javítása, a lakosság arányosabb teherviselésének kialakítása, a saját lakás építésében való érdekeltség fokozása, a lakásfenntartás állami terheinek mérséklése, továbbá a helyi tanácsok önállóságának bő-svítése. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az egészségügyi miniszter jelentését a táppénzrendszerről 1976-ban hozott határozat végrehajtásának tapasztalatairól. Megállapította, hogy az állami és társadalmi szervek, valamint az egészségügyi hálózat munkája nyomán az utóbbi években megállt a táppénzesek arányának növekedése. A Minisztertanács a társadalmi fegyelem növelése, az ellenőrzés fokozása útján lehetőséget lát az indokolatlan táppénzkifizetések további mérséklésére. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a külföldi részvétellel működő gazdasági társulások magyar vámszabad területen történő létesítéséről szóló előterjesztést. Felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a szükséges jogszabályokat kiadja és — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — indokolt esetben egyedileg engedélyezhesse a jogszabályok egyes pontjainak alkalmazását vámterületen működő vegyes vállalatokra is. Intézkedések a lakásgazdálkodás fejlesztésére Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1902. április 7-én — széles körű társadalmi vita után — irányelveket fogadott el a lakásépítés és -fenntartás, a lakáselosztás és -gazdálkodás fejlesztésére. A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta és jóváhagyta az ezzel kapcsolatos állami intézkedéseket. A Minisztertanács megállapította, hogy a lakáshoz jutás esélyei egyenlőtlenek. A lakásépítéssel és a lakásfenntartással összefüggő kiadások aránytalanul oszlanak meg az állam és a lakosság, illetőleg a lakosság egyes csoportjai között. Jelenleg a lakások 24 százaléka bérlakás. A legnagyobb terhet azok a bérből és fizetésből élő családok viselik, akik saját tulajdonukban levő lakásokban laknak, vagy ilyen lakást építenek, illetve vásárolnak. Nem megfelelő a meglevő lakásállománnyal való gazdálkodás, az új lakások építése még nem tud lépést tartani az igények növekedésével, ezért a városokban élő fiatal házaspároknak sokáig kell lakásra várakozniuk. A lakáscserék száma kicsi, s a jelenlegi pénzügyi feltételek nem is ösztönzik kellően cserére a lakosságot. A lakásépítésre és -vásárlásra, illetőleg a lakásfenntartás céljára adható állami támogatás nem igazodik eléggé a családok jövedelmi és szociális helyzetéhez. Az állami támogatás csak a települések egy részére, csak bizonyos építési formákra és foglalkozási rétegekre terjed ki, a lakásfenntartás költségeihez pedig csak a bérlakásban élők kapnak állami hozzájárulást. 1. A Minisztertanács az ellentmondások mérséklése vagy teljes feloldása érdekében 1963. január 1-i hatállyal módosítja a lakáselosztás, valamint a lakásépítés állami támogatásának rendszerét, az alábbiak szerint: — A lakáshoz jutásban néhány éven belül általánossá válik a fokozatosság. A városban élő fiatal házaspárok első lakásként szerényebb komfortfokozatú és kisebb alapterületű lakást vagy önálló lakrészt kaphatnak. Következő lakásukat — a család szociális és jövedelmi helyzetéhez igazodó feltételekkel — tanácsi lakáskiutalás útján, cserével, vagy önerőből való építkezéssel, illetőleg vásárlással szerezhetik meg. — Az állami lakásellátás keretében továbbra is tanácsi bérlakást kaphatnak az erre rászoruló kis jövedelmű és többgyermekes családok. E családok változatlanul az 1981-ben megállapított mértékek alapján fizetnek használatbavételi díjat. A jövőben korlátozott számban olyan családok is bérlakáshoz juthatnak, amelyek jövedelmi helyzetüknél fogva ugyan nem jogosultak erre, de nem kívánnak lakástulajdont szerezni. E családoknak azonban vállalniuk kell, hogy megfizetik a jogszabályokban előírt használatbavételi díj többszörösét, és a valóságos fenntartási költségeknek megfelelő nagyobb lakbért. A tanácsok csökkentik a szanálás miatt és a népgazdasági érdekből kiutalt bérlakásoknak a számát. Az új és a megüresedő lakásoknak a korábbinál nagyobb részét csereigények kielégítésére használhatják fel. Azoknak a bérlőknek, akik nagyméretű lakásukat a tanács révén kívánják kisebbre cserélni, a használatbavételi díj kétszeresének-háromszorosának megfelelő összeget térítenek vissza. A tanácsok és más szervezetek (pl. az OTP, az ingatlanközvetítő) fokozottabban bekapcsolódnak a személyi tulajdonú, lakások visszavásárlásába és újraértékesítésébe, s ezt a tevékenységüket lakossági szolgáltatásként végzik. A lakáscseréket segíti az is, hogy az átírási illeték 12 százalékról 5 százalékra mérséklődik. 2. A Minisztertanács elhatározta a magánerőből való lakásépítés támogatásának korszerűsítését azzal a céllal, hogy mérséklődjenek a lakásépítés pénzügyi feltételeiben mutatkozó indokolatlan különbségek a városon, illetőleg a falun élők, a vállalatoknál, intézményekben és szövetkezetekben dolgozók, valamint a különféle építési formák között. Az állami támogatás 1983. január 1-től a családok szociális helyzetéhez igazodik, amit legjobban a családtagok, illetve a gyermekek és az eltartottak száma tükröz. A jövőben a családi házat építők is kapnak gyermekenként 30 ezer forint, nagykorú eltartottakra pedig 20 ezer forint vis szá nem fizetendő támogatást. A lakásépítőknek és a lakásvásárlóknak egységesen 3 százalékos kamatra és 35 éves törlesztési időre adható építési kedvezményes kölcsön. A nagyobb létszámú családok az átlagosnál több hitelt kaphat- nak. Indokolt esetben a hi(Folytatás a 2. oldalon.) Lázár György befejezte ausztriai látogatását A Minisztertanács elnöke és kísérete hazaérkezett A Wiener Zeitung, az osztrák kormány hivatalos lapja csütörtökön első oldalán fényképpel illusztrált tudósítást közölt Lázár György miniszterelnök és Bruno Kreisky osztrák kancellár tárgyalásairól. A lap részletesen ismertette a szerdai díszebéden elhangzott pohárköszöntőket, kiemelve, hogy mindkét részről példásnak ítélték a két ország viszonyát, hozzájárulását az enyhülési politikához. „Mindent meg kell tenni a békéért” — idézte az Arbeiter Zeitung, az Osztrák Szocialista Párt központi lapja miniszterelnökünk kijelentéseit A polgári Die Presse ugyancsak fényképet közölt Lázár György és Bruno Kreisky tárgyalásairól. A pohárköszöntőkből idézve, a lap idézte minisztelnökünk megállapítását arról, hogy a két ország együttműködése sokkal szélesebb körű, mint az egyébként fontos gazdasági együttműködés s az emberi kapcsolatok is egyre szorosabbak. Lázár György és a kíséretében levő politikusok csütörtökön reggel megtekintették a bécsi Hofburg kincstárának gyűjteményeit, majd a Minisztertanács elnöke sajtófogadást tartott az osztrák és a nemzetközi sajtó képviselőinek. — Elégedetten térek haza a bécsi tárgyalásokról — jelentette ki Lázár György sajtóértekezletén. Hangoztatta: igen elégedett a vendéglátójával, valamint Rudolf Kirchschläger szövetségi elnökkel folytatott eszmecseréivel, mert megbizonyosodhatott róla, hogy mindkét fél egyaránt törekszik a példás jószomszédi viszony ápolására és továbbfejlesztésére. Fontos megállapítás volt, hogy további távlatok vannak a kapcsolatok fejlesztése előtt. A tárgyalásokon — mondotta Lázár György — nagy teret kaptak nemzetközi kérdések is. Teljes egyetértés volt abban hogy a legfontosabb feladat a fegyverkezési verseny megállítása, a világ válsággócainak felszámolása. Lázár György bécsi tárgyalásairól közös közleményt adtak ki. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, felesége, valamint a kíséretében levő személyiségek csütörtökön kora este különvonaton hazaérkeztek. (MTI)