Csongrád Megyei Hírlap, 1983. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-03 / 1. szám
erőtérben álló társadalompolitikaiés népgazdasági törekvéseket tükröznek, a soron levő feladatok megoldását szolgálják azok a felsőbb szintű jogszabályok, amelyeket az elmúlt esztendőben alkotott meg az Elnöki Tanács és a kormány, s hatályba lépésük időpontjaként 1983. január 1-ét jelölték meg. Az új törvényerejű rendeletek, jogszabály-módosítások, minisztertanácsi rendeletek, illetőleg határozatok olyan kiemelkedő jelentőségű témák és teendők részletes szabályait tartalmazzák, mint például a lakáshelyzet javítása, a nyugdíjasok segítése, a szigorúbb fellépés az alkoholizmus ellen, a szervezeti és irányítási rendszer korszerűsítése, a gazdálkodás területén a hatékonyabb vezetés, a dolgozók fokozottabb anyagi érdekeltsége. Az új rendelkezések sorában főként a legtöbb állampolgárt közvetlenül érintő paragrafusokat emelte ki öszszeállításában — sorrendben az Elnöki Tanács, majd a kormány által alkotott jogszabályokat tekintve át — Tóth Ferenc, az MTI főmunkatársa. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A társadalombiztosítást újabb rétegekre terjesztették ki, illetve jogszabállyal ösztönözték a nyugdíjasok szélesebb körű foglalkoztatását. Ami az érdekeltek körének bővülését illeti: rendeződött az egyéni gazdálkodók és az eseti megbízás alapján dolgozók társadalombiztosítási helyzete. Az egyéni gazdálkodók például jogot szerezhetnek családi pótlékra, nyugellátásra, baleseti ellátásra. Az ügyvédek és a munkaviszonyban nem álló előadóművészek is jogosulttá váltak táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre és családi pótlékra. A nyugdíjasoknak az elmúlt esztendő végéig egy naptári évre szóló 840 órás foglalkoztatási időkeretét felemelték 1260 órára. Emelkedett az egy év alatt kereshető összeg is: 30 ezer forint helyett ezután 60 ezer forint, s ugyanakkor megszűnt a nyugdíj és a kereset együttes összegéből korábban számított havi, 10 ezer forintos korlát. A változások a fizikai és a nem fizikai munkaköröket egyaránt érintik. SZÖVETKEZETI DEMOKRÁCIA A szövetkezetekkel kapcsolatos új szabályokkal elsősorban a szövetkezeti demokrácia alsó fórumrendszerét erősítik, növelve különösen a munkahelyi, s a területi tanácskozások szerepét, hatókörét. A küldöttgyűlésnek például nagyobb hatásköre lesz ezután az éves terv, nemkülönben a zárszámadás jóváhagyása tekintetében, s érdemibb lehetőségeket biztosítanak a felügvelő bizottságok működéséhez. Lehetőség nyílt — egységes intézményként — úgynevezett célrészjegy bevezetésére; ebben nemcsak a szövetkezethez tartozás, erősödő kötődés, a tulajdonosi érzés fejeződhet ki, hanem az ilyen önkéntes vagyoni hozzájárulás is növelheti az anyagi alapot a szövetkezetek által tervbe vett fejlesztésekhez, termelési célokhoz, közösségi érdekű vállalkozásokhoz. KÖTVÉNYKIBOCSÁTÁS Törvényerejű rendelet született — a Minisztertanács előterjesztése alapján — a kötvénykibocsátásról, amely lehetővé teszi a népgazdaságban megtakarított pénzeszközök rugalmas és hatékony felhasználását, szabad áramlását, kiegészítését. A kötvény olyan — átruházható, bemutatóra vagy névre szóló — értékpapír, amely tartalmazza a kibocsátó adósságait, kötelezettségeit, a hitelezőnek járó törlesztést, a kamatot és egyéb járulékokat. Kötvényt — az államon kívül — a tanácsok, a bankok, a pénzintézetek, a biztosító intézmények, a takarékszövetkezetek, valamint a gazdálkodó szervezetek bocsáthatnak ki. A tanácsok kötvénykibocsátása általában a lakosságot érintő fejlesztések vagy lakásépítés céljára történhet. A pénzintézetek fejlesztési célú pénzforrások összegyűjtésére és újraelosztására bocsáthatnak ki kötvényt, a gazdálkodó szervezetek pedig fejlesztési céljaik pénzügyi hátterének megteremtésére. Az állampolgárok — személyes döntésük alapján — azokat a kötvényeket vásárolhatják meg, amelyeket lakossági célokat szolgáló beruházások — például óvoda-, bölcsőde- és lakásépítés, telekalakítás — pénzügyi fedezetére bocsátanak ki. A magánszemélyek által megvett kötvények összege után járó kamat adómentes. ALKOHOLISTÁK GYÓGYÍTÁSA Az alkoholizmus elleni fokozottabb küzdelem társadalmi érdekből fakad, ugyanakkor a mértéktelenül italozók egyéni védelmét is szolgálja, egészségpusztítá- suk megakadályozásával, és törekvésekből fogantak azok , a rendelkezések, amelyeket az alkoholisták kötelező inttézeti gyógykezeléséről szóló új törvényerejű rendelet t tartalmaz. Az intézeti kezelés elrendelése iránt az eljárást az alkoholista lakóhe- 2 lye vagy munkahelye sze- rint illetékes tanács egész- zségügyi szakigazgatási szer- vénél bármely állami szerv, a szövetkezet, társadalmi szer- * vezet, illetőleg az alkoholis-ta által veszélyeztetett sze-mély kezdeményezheti. Tör- vényességi garancia, hogy az intézeti kezelést — amely legfeljebb két évig tarthat — a bíróság rendelheti el, s a döntés előtt kötelező igazságügyi orvosszakértő meghallgatása. AZ ANYAKÖNYVEZÉSRŐL Alapvetően állampolgári, ■ közelebbről személyiségi joggokat is érint, s érvényesí- tésüket gyorsabbá és egy- szerűbbé teszi az a törvényerejű rendelet, amely az anyakönyvekről, a házasság- , kötési eljárásról és a név- viselésről szól. Újdonság az anyakönyveknél, hogy ezután nem jegyzik bele a foglalkozást, a személyi számot viszont igen. A legfontosabb változás, hogy ezentúl a házasság megkötésére a házasulók egyikének lakkóhelye szerinti anyakönyvvezető helyett az lesz illetékes, akinél a házasuló két személy — vagy bármelyikük — a házassági szándékot bejelenti. A menyaszszonynak legkésőbb a házasságkötés időpontjáig nyilatkoznia kell arról, hogy feleségként milyen nevet kíván viselni (egyébként ennek négyféle lehetőségét szabályozza a családjogi törvény). A névváltoztatás körében az állampolgárok és a közigazgatás számára egyaránt könnyítést jelentő két szabály született: az egyik az, hogy a volt feleség a házasság megszűnése után egy ízben bármikor bejelentheti névváltoztatási igényét az anyakönyvvezető- nek. A másik könnyítő szabály szerint a 14 éven aluli kiskorúak utóneve egy alkalommal — belügyminisztériumi névváltoztatási eljárás nélkül — megváltoztatható, így a szülők, esetleg a gyermek véleményét megismerve, módosíthatják a születéskori névadást. LAKÁSETOSZTÁS ÉS VÁLLALATI * IRÁNYÍTÁS A lakáselosztás, valamint a lakásépítés állami támogatásának rendszere a kormány rendelete alapján módosul január 1-től. összegszerű előírások például: lakáscseréléze az átírási illeték 12-ről 7 százalékra mérséklődött; ezután a családi házat építők is kapnak — gyermekenként 30 ezer forint, nagykorú eltartottakra pedig 20 ezer forint vissza nem fizetendő támogatást. Több más , rendelkezés — így a lakbérek emelése — július 1-től lép életbe. Valamennyi változtatás — köztük a kormányhatározathoz kapcsolódó egyéb jogszabályok, rendelkezések egész sora — azt szolgálja, hogy a társadalom különböző rétegeinek, elsősorban a fiataloknak, javuljanak az esélyei a lakáshoz jutáshoz, arányosabb legyen a lakosság teherviselése az önálló otthon megteremtésében, fenntartásában, az érintettek érdekeltebbé váljanak abban, hogy saját erejükből építsenek lakást, s ezzel összefüggésben mérséklődjenek az állam ez irányú kiadásai. (A lakáshoz jutás részletes feltételeit s a lakásra várók előtakarékosságának formáit és mértékét a tanácsok — a helyi adottságoknak megfelelően — helyi lakásrendeletekben szabályozták.) Kormányhatározat rendelkezik a vállalati irányítás és szervezeti rendszer továbbfejlesztése érdekében a vállalati felügyelő bizottságok tevékenységének, a vállalati igazgató tanácsok jogkörének bővítéséről. A felügyeleti szervek által szervezendő bizottságok veszik át a minisztériumoktól és más alapító szervektől az átfogó felügyeleti ellenőrzést, értékelik a vállalat gazdálkodását, a vezetők tevékenységét; egyes trösztök és vállalatok igazgató tanácsainak jogköre pedig azzal bővül, hogy rájuk bízták a vállalati stratégiai kérdések eldöntését. Mód van ezután a vállalati vezetők pályázat útján történő kiválasztására. BÉKÉS KERESETSZABÁLYOZÁS Korszerűsítette rendeletével a kormány a bér- és keresetszabályozást. Két fő formája közül az egyik a vállalati jövedelmezőség színvonalától függ, a másikat, a központi bérszabályozást ott alkalmazzák, ahol az előbbi forma nem indokolt. Következetesebbé teszi az új rendszer az ösztönzést, mivel a bérfejlesztési lehetőséget a teljesítmények színvonalához és nem a teljesítménynövekményhez kapcsolja. A mezőgazdaságban is jelentkező anyag, energia stb. áremelések, valamint a támogatások mérséklésének következményeként vált szükségessé az a kormányrendelet, amely a felvásárlási árak kisebb mértékű — átlagosan 3,7 százalékos — emelését írta elő. Az árváltozások az egyes ágazatokban eltérő mértékűek. Egy részük központi hatósági intézkedések formájában, más részük a terméshelyzet, a piaci helyzet, a kereslet-kínálat alapján, a vevők-eladók megállapodása szerint valósul meg. Növelték például az étkezési búza, a kukorica, a vágómarha, a vágósertés, a tehéntej, a zsíros gyapjú felvásárlási árát, s hasonlóképpen a termelésben felhasznált egyes munkaeszközök és anyagok beszerzési árát. A kereskedelemben nagyobb önállósággal és ösztönzőbb anyagi érdekeltségi rendszerben működhetnek — kormányhatározat alapján — a hálózat közepes kategóriájába tartozó, általában 10—15 dolgozót foglalkoztató üzletei. Ha e boltok vezetői, kollektívái vállalják — a vállalattal kötött megállapodás alapján — a nagyobb önállóságot például az árubeszerzésben, a beszerzési források megválasztásában, az értékesítés megszervezésében, a létszám- és bér-, illetve az eszköz- és készletgazdálkodásban, akkor az eddigiektől eltérően nem forgalmi jutalékot kapnak, hanem a vállalat által előírt eredményt teljesítvén, olyan összegű prémiumot, amely az alapbér 50—100 százalékát is elérheti. KORSZERÉBB iparirányítÁs Az iparirányítás korszerűsítésével összefüggésben a Minisztertanács 1982. december 31-i hatállyal megszüntette a szénbányászati koordinációs központot és a szénbányászati igazgató tanácsot, helyében január 1-től bányászati egyesülés működik. Jogszabály — Mthatározat — alapján ez év első napjával megszűnt az Autófenntartó Ipari Tröszt. AFIT: a járművek nagyjavításával foglalkozó 14 korábbi AFIT-vállalat mostantól a KPM felügyelete alá tartozó önálló vállalatként működik, s számos autószerviz önálló kisvállalattá alakul. A vevőszolgálatot és a garanciális tevékenységet az AFIT-tól a Merkur vette át, a központi raktár az AUTOKER-hez került, s annak leányvállalataként látja el a személygépkocsi, alkatrész értékesítési feladatokat. (MTI) Ki jogszabályok január 1-től HÉTFŐ, 193. JANUÁR 3. . így indult az új év (Folytatás az 1. oldalról.) ban, agépműhelyből adott rövid tájékoztatást Ezek szerint a vállalatnál jelenleg legfontosabb feladat a termelési szünetben, a gépi eszközök téli felkészítése, karbantartása, felújítása, hogy a február 28-i termelési kezdésre minden egység és gép „harckész” legyen. Ugyanakkor a termelési előkészítés folyamatos az egyes osztályokon, ahol a tervek átnézése, a feladatvállalások egyeztetése és gazdasági előkészítése folyik. Még ebben a hónapban megkezdődnek a műszaki konferenciák az építésvezetőségeken, ahol az 1983- as év feladatait beszélik meg, készítik elő. A vásárhelyi Fémipari Vállalat igazgatója, Földvári Sándor elmondta, hogy bizonyos átállásra van szükség a világpiacon kialakult csökkenő kereslet miatt. Délután a munkásgyűlésen elsősorban erről esett szó, hogyan lehet ésszerűen a minden feltétellel rendelkező vállalaton belül a kapacitást helyes arányú és észszerű átcsoportosítással lekötni és a 83-as évben megújulni, „feltámadni”, hiszen a vállalat termékei, felkészültsége, szakembergárdája mindenképpen megfelelő. — Mindenki bejött dolgozni az új év első munkanapján Már régen nem történt ilyesmi, bár mindig ez lenne. Egyedül két segédmunkás hiányzott, de azoknak — viselt dolgaik miatt — már korábban kiküldtük a munkakönyvüket — újságolta tegnap délelőtt a megyei Fémtechnika Vállalat szentesi gyáregységének vezetője, Györy Mihály. Az országban csak itt készítenek nagy sorozatban — festett és galvanizált küllemű — fémből előállított üzemanyaghordókat Tavaly 65 ezer darabot gyártottak a főként 200 literes űrtartalmú termékből, továbbá több mint 30 millió forint értékben küldtek belföldi piacra úgynevezett közvilágítási lámpaoszlopokat. — Nem gondolunk új termékre 1983-ban, de a piachoz rugalmasan alkalmazkodunk. Az elmúlt évi tervünket 100 százalékra teljesítettük, és nyereségünk is lesz. Most — a feszes készletezés miatt — várjuk az anyagok pontos beérkezését. Az új esztendőre el vagyunk látva munkával, és mindent összevetve a gyáregység volumene 1983-ban meghaladja majd a 80 millió forintot. Olajosok feladatai A Kőolajkutató és Feltáró Vállalat szegedi üzemének dolgozói — közöttük negyven szocialista brigád tagjai — nem pihenhettek az ünnepek alatt sem. Tizennyolc berendezésnél folyamatosan dolgoztak, s erre szükség is van, hiszen az 1982-ben elvégzett csaknem 23 ezer méternyi kutató-, meg a 87 ezer méternyi feltáró fúrás után csupán méterekben kifejezve látszik egyszerűbbnek az idei évre szóló terv. A helyzet ugyanis az, hogy most már a Dél-Alföldön a nagyobb mélységekben húzódó rétegek vallatása kerül napirendre. Márpedig a négyezer méternél is mélyebb fúrások feladják a leckét a legnagyobb gyakorlattal rendelkező szakembereknek is, oly nagy rétegnyomással kell számolni minden egyes toronynál. Legfontosabb feladatként azt emlegetik az olajfúrók, hogy munkájuk révén teljesülhessen a termelőválla- latnál megfogalmazott terv, vagyis szinten tarthassák az olaj- és a gáztermelést. Ehhez véglegesen át kell adniuk termelésre az állási gázmezőt, valamint a dorozsmai, tavaly megkutatott olajrétegeket. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a legkisebb mértékben is háttér-be szorulna az idei feladatok között a Makón, Forráskúton és máshol megkezdett mélyrétegi kutatófúrás, és mindent megtesznek azért is, hogy az Ásotthalom északi térségében folyó, nagyon biztató kutatófúrások mihamarabb eredményt hozzanak. Ugyancsak a kiemelt feladatok között említik az olajfúrók a megyei pártbizottság energiaracionalizálási programjának teljesítésétszolgáló munkákat. Ennek részeként junilor végére le akarják fejezni a Szeged- Tabánban megkezdett hévízkutak fúrását, s a tapasztalatok birtokában aztán továbbiak megfúrására is sor kerülhet. Ezzel biztosíthatóvá válik ugyanis a tervek szerint 3000 családi otthon termálvízzel történő hitellátása. Mindenütt dolgoztak Makón Csak feltételezés, viszont hitelessége aligha vonható kétségbe: a makói üzemekben, gyárakban is számtalanszor elhangzott a jókívánság, Boldog új évet kívánok! Ezt követően azonban valamennyi helyen megkezdődött a munka. A Makói Redőnygyártó Vállalatnál tegnap reggel a dolgozóknak mintegy 70 százaléka állt munkába, valamennyi üzemrészben folyamatos volt a termelés. A Taurus makói gyárában ,,,melegüzem” várta a műszakkezdőket : a gépeket ugyanis felfűtötték, tehát zökkenőmentesen dolgozhattak a műszak elején is. Az év utolsó munkanapján tartott termelési tanácskozáson ismerkedtek meg a dolgozók az előttük álló feladatokkal, az 1983-ra kiszabott célokkal. A HÓDGÉP makói gyárában is hasonló információkat kaptunk, folyamatosan zökkenőmentesen indult be a termelőmunka. Valamennyi gépet kiszállítottak tavaly, s karácsony és szilveszter között nem is dolgoztak. A FÉG makói gyárában sajátos módon kezdődött ez év első munkanapja. Úgynevezett állóleltárt tartottak, de oly módon, hog’vegyes munkaterületeken dolgoztak is. Ma, hétfőn reg* 18 órakor műnk"'?•'ülést * tanak,, amelyen ismertetik a vállalat, valamint a makói gyár elmúlt évi termelési eredményeit, gondjait és nehézségeit, valamint az 1983. évre kiszabott tennivalókat. A főnök első munkanapján Szentesen azon ritka emberek közé tartozik Szőke Pál, aki új beosztásban kezdte az új esztendő első munkanapját, méghozzá nagyon felelős poszton. Röviden: főnöke lett egy olyan üzemnek, ahol több mint ezer ember dolgozik, és amelyik rendkívül fontos szerepet tölt be nemcsak a megye, hanem a MÁV Szegedi Igazgatóságának területén is. Ebből már nem nehéz kitalálni, hogy Szőke Pál vasutas és a szentesi körzeti üzem új vezetője. Civil megközelítésben: szerepét és súlyát nézve a szentesi vasúti központ Szeged után következik, de az igazgatóságon belül az utasforgalom közel 50 százalékát Szentes bonyolítja, az innen „kivezényelt” szerelvényekkel. A vonatok 200 kilométeres körzetben mozognak, tehát ebből is kitetszik a távolságok nagysága. Nem könnyű most eligazodni a szentesi vasútállomás épületében, mert több évre szóló átalakításnak a tárgya, s ami azelőtt iroda vagy hivatalos helyiség volt, az időközben bezárta ajtaját és megy körbe-körbe a költözködés. Egy ,,eligazító értekezlet” végére érkezem, és így azonnal tudok beszélni az új főnökkel. — A vasútnál más a szellem, mint egyéb munkahelyeken, mégis: okozott-e önnek nehézséget, hogy nem tősgyökeres szentesi? — Én 1977-ben kerültem Szentesre, és úgy érzem, hogy azóta jól beilleszkedem a kollektívába. A munkám és a felfogásom alapján elfogadnak, és én is csak tiszteletteljes megbecsüléssel tudok beszélni vasutas társaimról. Most nagy erkölcsi elismerésnek fogom fel, hogy a feletteseim kineveztek a körzeti üzem vezetőjének. Azelőtt a korábbi főnök közvetlen helyettese volt, és annak betegsége miatt az elmúlt hónapokban gyakorlatilag az irányítás legfőbb gondja Szőke Pál vállaira nehezedett. Ilyen szempontból tehát nem teljesen új a mostani beosztása és nem kell a „tanulóidőt” letölteni, hiszen ismeri az embereket, a tennivalókat akár a személyforgalomban, a kereskedelmi ágazatban, vagy a vontatási témákban. —... Jó is valamennyinknek, hogy nem „isme■etlen” vezető jött közénk. Tavaly a körzeti üzemeljesítette feladatait és ez ■emélhetölég így lesz 1983- ban is — jegyzi meg a beszélgetésnél jelenlevő Jirágos Imre, aki szintén ír beosztásban dolgozik az új év első munkanapjától: közvetlen üzemviteli helyettese az új főnöknek. • Nem lehetséges, hanem szükséges is egyéni módszereket keresni a munkában, bármennyire szabályozott és fegyelmezett a vasúti élet menete. Ezt vallja Szőke Pál is, aki nem kevés irányítási tapasztalattal rendelkezik. Még azért szokatlan, hogy a főnöki aláírás után nem kell odabiggyeszteni a ,,h” betűt, vagyis a helyettesi jelölést. Persze nem a formaságokon múlik, hanem a munka tartalmán. Azt kívánjuk Szőke Pálnak és munkatársainak, hogy ne csak a körzetükbe tartozó vasúti állomásokra jussanak el, hanem érjék el a, sikerek állomásait is az új esztendőben. SZABÓ RÓBERT 3