Csongrád Megyei Hírlap, 1983. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-03 / 1. szám

erőtérben álló társada­­­­lompolitikai­­és népgaz­dasági törekvéseket tükröz­nek, a soron levő feladatok megoldását szolgálják azok a felsőbb szintű jogszabá­lyok, amelyeket az elmúlt esztendőben alkotott meg az Elnöki Tanács és a kor­mány, s hatályba lépésük időpontjaként 1983. január 1-ét jelölték meg. Az új törvényerejű rendeletek, jogszabály-módosítások, mi­nisztertanácsi rendeletek, il­letőleg határozatok olyan ki­emelkedő jelentőségű témák és teendők részletes szabá­lyait tartalmazzák, mint például a lakáshelyzet ja­vítása, a nyugdíjasok segíté­se, a szigorúbb fellépés az alkoholizmus ellen, a szer­vezeti és irányítási rendszer korszerűsítése, a gazdálko­dás területén a hatékonyabb vezetés, a dolgozók fokozot­tabb anyagi érdekeltsége. Az új rendelkezések sorában főként a legtöbb állampol­gárt közvetlenül érintő pa­ragrafusokat emelte ki ösz­­szeállításában — sorrendben az Elnöki Tanács, majd a kormány által alkotott jog­szabályokat tekintve át — Tóth Ferenc, az MTI fő­munkatársa. TÁRSADALOM­BIZTOSÍTÁS A társadalombiztosítást újabb rétegekre terjesztet­ték ki, illetve jogszabállyal ösztönözték a nyugdíjasok szélesebb körű foglalkozta­tását. Ami az érdekeltek kö­rének bővülését illeti: ren­deződött az egyéni gazdál­kodók és az eseti megbízás alapján dolgozók társada­lombiztosítási helyzete. Az egyéni gazdálkodók például jogot szerezhetnek családi pótlékra, nyugellátásra, bal­eseti ellátásra. Az ügyvédek és a munkaviszonyban nem álló előadóművészek is jo­gosulttá váltak táppénzre, terhességi-gyermekágyi se­gélyre és családi pótlékra. A nyugdíjasoknak az elmúlt esztendő végéig egy naptá­ri évre szóló 840 órás fog­lalkoztatási időkeretét fel­emelték 1260 órára. Emel­kedett az egy év alatt keres­hető összeg is: 30 ezer fo­rint helyett ezután 60 ezer forint, s ugyanakkor meg­szűnt a nyugdíj és a kereset együttes összegéből koráb­ban számított havi, 10 ezer forintos korlát. A változások a fizikai és a nem fizikai munkaköröket egyaránt­­ érintik. SZÖVETKEZETI DEMOKRÁCIA A szövetkezetekkel kap­csolatos új szabályokkal el­sősorban a szövetkezeti de­mokrácia alsó fórumrend­szerét erősítik, növelve kü­lönösen a munkahelyi, s a területi tanácskozások szere­pét, hatókörét. A küldött­­gyűlésnek például nagyobb hatásköre lesz ezután az éves terv, nemkülönben a zárszámadás jóváhagyása te­kintetében, s érdemibb le­hetőségeket biztosítanak a felügvelő bizottságok műkö­déséhez. L­ehetőség nyílt — egységes intézményként — úgynevezett célrészjegy be­vezetésére; ebben nemcsak a szövetkezethez tartozás, erősödő kötődés, a tulajdo­nosi érzés fejeződhet ki, ha­nem az ilyen önkéntes va­gyoni hozzájárulás is növel­heti az anyagi alapot a szö­vetkezetek által tervbe vett fejlesztésekhez, termelési célokhoz, közösségi érdekű vállalkozásokhoz. KÖTVÉNY­KIBOCSÁTÁS Törvényerejű rendelet született — a Miniszterta­nács előterjesztése alapján — a kötvénykibocsátásról, amely lehetővé teszi a nép­gazdaságban megtakarított pénzeszközök rugalmas és hatékony felhasználását, sza­bad áramlását, kiegészítését. A kötvény olyan — átru­házható, bemutatóra vagy névre szóló — értékpapír, amely tartalmazza a kibo­csátó adósságait, kötelezett­ségeit, a hitelezőnek járó törlesztést, a kamatot­­ és egyéb járulékokat. Kötvényt — az államon kívül — a tanácsok, a bankok, a pénz­intézetek, a biztosító intéz­mények, a takarékszövetke­zetek, valamint a gazdálko­dó szervezetek bocsáthatnak ki. A tanácsok kötvénykibo­csátása általában a lakossá­got érintő fejlesztések vagy lakásépítés céljára történ­het. A pénzintézetek fej­lesztési célú pénzforrások összegyűjtésére és újraelosz­tására bocsáthatnak ki köt­vényt, a gazdálkodó szerve­zetek pedig fejlesztési cél­jaik pénzügyi hátterének megteremtésére. Az állam­polgárok — személyes dön­tésük alapján — azokat a kötvényeket vásárolhatják meg, amelyeket lakossági célokat szolgáló beruházá­sok — például óvoda-, böl­csőde- és lakásépítés, telek­­alakítás — pénzügyi fedeze­tére bocsátanak ki. A ma­gánszemélyek által megvett kötvények összege után já­ró kamat adómentes. ALKOHOLISTÁK GYÓGYÍTÁSA Az alkoholizmus elleni fo­­­­kozottabb küzdelem társa­dalmi érdekből fakad,­­ ugyanakkor a mértéktelenül­­ italozók egyéni védelmét is­­ szolgálja, egészségpusztítá-­­ suk megakadályozásával, é­s törekvésekből fogantak azok , a rendelkezések, amelyeket­­ az alkoholisták kötelező int­­­tézeti gyógykezeléséről szóló­­ új törvényerejű rendelet t tartalmaz. Az intézeti keze­­­­lés elrendelése iránt az el­­­­járást az alkoholista lakóhe- 2 lye vagy munkahelye sze-­­ rint illetékes tanács egész- z­ségügyi szakigazgatási szer-­­ vénél bármely állami szerv, a szövetkezet, társadalmi szer- * vezet, illetőleg az alkoholis-­­­ta által veszélyeztetett sze-­­­mély kezdeményezheti. Tör-­­ vényességi garancia, hogy­­ az intézeti kezelést — amely legfeljebb két évig tarthat — a bíróság rendelheti el, s a döntés előtt kötelező igazságügyi orvosszakértő meghallgatása. AZ ANYAKÖNYVEZÉSRŐL Alapvetően állampolgári, ■ közelebbről személyiségi jog­­­gokat is érint, s érvényesí-­­ tésüket gyorsabbá és egy-­­ szerűbbé teszi az a törvény­­erejű rendelet, amely az anyakönyvekről, a házasság- , kötési eljárásról és a név-­­ viselésről szól. Újdonság az anyakönyveknél, hogy ez­után nem jegyzik bele a foglalkozást, a személyi szá­mot viszont igen. A legfon­tosabb változás, hogy ezen­túl a házasság megkötésére a házasulók egyikének lak­­kóhelye szerinti anyakönyv­vezető helyett az lesz illeté­kes, akinél a házasuló két személy — vagy bármelyi­kük — a házassági szándé­kot bejelenti. A menyasz­­szonynak legkésőbb a há­zasságkötés időpontjáig nyi­latkoznia kell arról, hogy feleségként milyen nevet kí­ván viselni (egyébként en­nek négyféle lehetőségét szabályozza a családjogi törvény). A névváltoztatás körében az állampolgárok és a közigazgatás számára egyaránt könnyítést jelentő két szabály született: az egyik az, hogy a volt fele­ség­ a házasság megszűnése után egy ízben bármikor bejelentheti névváltoztatási­­ igényét az anyakönyvvezető-­­ nek. A másik könnyítő sza­bály szerint a 14 éven aluli kiskorúak utóneve egy al­kalommal — belügyminisz­tériumi névváltoztatási el­­járás nélkül — megváltoz­tatható, így a szülők, eset­leg a gyermek véleményét megismerve, módosíthatják a szül­etéskori névadást. LAKÁSET­OSZT­ÁS ÉS VÁLLALATI * IRÁNYÍTÁS A lakáselosztás, valamint a lakásépítés állami támo­gatásának rendszere a kor­­mány rendelete alapján mó­dosul január 1-től. összeg­szerű előírások például: lakáscserélé­ze az átírási il­leték 12-ről 7 százalékra mérséklődött; ezután a csa­ládi házat építők is kapnak — gyermekenként 30 ezer fo­rint, nagykorú eltartottakra pedig 20 ezer forint vissza nem fizetendő támogatást. Több más , rendelkezés — így a lakbérek emelése — július 1-től lép életbe. Vala­mennyi változtatás — köz­tük a kormányhatározathoz kapcsolódó egyéb jogszabá­lyok, rendelkezések egész sora — azt szolgálja, hogy a társadalom különböző ré­tegeinek, elsősorban a fia­taloknak, javuljanak az esé­lyei a lakáshoz jutáshoz, arányosabb legyen a lakos­ság teherviselése az önálló otthon megteremtésében, fenntartásában, az érintet­tek érdekeltebbé váljanak abban, hogy saját erejükből építsenek lakást, s ezzel összefüggésben mérséklődje­nek az állam ez irányú ki­adásai. (A lakáshoz jutás részletes feltételeit s a la­kásra várók előtakarékossá­­gának formáit és mértékét a tanácsok — a helyi adott­ságoknak megfelelően — helyi lakásrendeletekben szabályozták.) Kormányhatározat ren­delkezik a vállalati irányí­tás és szervezeti rendszer továbbfejlesztése érdekében a vállalati felügyelő bizott­ságok tevékenységének, a vállalati igazgató tanácsok jogkörének bővítéséről. A felügyeleti szervek által szervezendő bizottságok ve­szik át a minisztériumoktól és más alapító szervektől az átfogó felügyeleti ellenőr­zést, értékelik a vállalat gazdálkodását, a vezetők te­vékenységét; egyes trösztök és vállalatok igazgató taná­csainak jogköre pedig azzal bővül, hogy rájuk bízták a vállalati stratégiai kérdések eldöntését. Mód van ezután a vállalati vezetők pályá­zat útján történő kiválasztá­sára. BÉK­ÉS KERESET­­SZABÁLYOZÁS Korszerűsítette rendeleté­vel a kormány a bér- és ke­resetszabályozást. Két fő formája közül az egyik a vállalati jövedelmezőség színvonalától függ, a mási­kat, a központi bérszabályo­zást ott alkalmazzák, ahol az előbbi forma nem indo­kolt. Következetesebbé te­szi az új rendszer az ösztön­zést, mivel a bérfejlesztési lehetőséget a teljesítmények színvonalához és nem a tel­jesítménynövekményhez kapcsolja. A mezőgazdaságban is je­lentkező anyag, energia stb. áremelések, valamint a tá­mogatások mérséklésének következményeként vált szükségessé az a kormány­­rendelet, amely a felvásárlá­si árak kisebb mértékű — átlagosan 3,7 százalékos — emelését írta elő. Az árvál­tozások az egyes ágazatok­ban eltérő mértékűek. Egy részük központi hatósági in­tézkedések formájában, más­­ részük a terméshelyzet, a piaci helyzet, a kereslet-kí­­nálat alapján, a vevők-el­­adók megállapodása szerint valósul meg. Növelték pél­dául az étkezési búza, a kukorica, a vágómarha, a vágósertés, a tehéntej, a zsíros gyapjú felvásárlási árát, s hasonlóképpen a termelésben felhasznált egyes munkaeszközök és anyagok beszerzési árát. A kereskedelemben na­gyobb önállósággal és ösz­tönzőbb anyagi érdekeltségi rendszerben működhetnek — kormányhatározat alap­ján — a hálózat közepes ka­tegóriájába tartozó, általá­ban 10—15 dolgozót foglal­koztató üzletei. Ha e boltok vezetői, kollektívái vállalják — a vállalattal kötött meg­állapodás alapján — a na­gyobb önállóságot­ például az árubeszerzésben, a be­szerzési források megválasz­tásában, az értékesítés meg­szervezésében, a létszám- és bér-, illetve az eszköz- és készletgazdálkodásban, ak­kor az eddigiektől eltérően nem forgalmi jutalékot kap­nak, hanem a vállalat által előírt eredményt teljesítvén, olyan összegű prémiumot, amely az alapbér 50—100 százalékát is elérheti. KORSZERÉBB iparirányítÁs Az iparirányítás korszerű­sítésével összefüggésben a Minisztertanács 1982. de­cember 31-i hatállyal meg­szüntette a szénbányászati koordinációs központot és a szénbányászati igazgató ta­nácsot, helyében január 1-től bányászati egyesülés működik. Jogszabály — Mt­­határozat — alapján ez év első napjával megszűnt az Autófenntartó Ipari Tröszt. AFIT: a járművek nagyja­vításával foglalkozó 14 ko­rábbi AFIT-vállalat mos­­­­tantól a KPM felügyelete alá tartozó önálló vállalat­ként működik,­ s számos au­tószerviz önálló kisvállalat­tá alakul. A vevőszolgálatot és a garanciális tevékeny­séget az AFIT-tól a Merkur­­ vette át, a központi raktár az AUTOKER-hez került, s annak leányvállalataként látja el a személygépkocsi­­, alkatrész értékesítési felada­tokat. (MTI) K­i jogszabályok január 1-től HÉTFŐ, 193. JANU­ÁR 3. . így indult az új év (Folytatás az 1. oldalról.) ban, a­­gépműhelyből adott rövid tájékoztatást Ezek szerint a vállalatnál jelen­leg legfontosabb feladat a termelési szünetben, a gépi eszközök téli felkészítése, karbantartása, felújítása, hogy a február 28-i terme­lési kezdésre minden egy­ség és gép „harckész” le­gyen. Ugyanakkor a ter­melési előkészítés folyama­tos az egyes osztályokon, ahol a tervek átnézése, a feladatvállalások egyezteté­se és gazdasági előkészítése folyik. Még ebben a hónap­ban megkezdődnek a műsza­ki konferenciák az építésve­zetőségeken, ahol az 1983- as év feladatait beszélik meg, készítik elő. A vásárhelyi Fémipari Vál­lalat igazgatója, Földvári Sándor elmondta, hogy bi­zonyos átállásra van szük­ség a világpiacon kialakult csökkenő kereslet miatt. Délután a munkásgyűlésen elsősorban erről esett szó, hogyan lehet ésszerűen a­­ minden feltétellel rendelke­ző vállalaton belül a kapaci­tást helyes arányú és ész­szerű átcsoportosítással le­kötni és a 83-as évben meg­újulni, „feltámadni”, hiszen a vállalat termékei, felké­szültsége, szakembergárdája mindenképpen megfelelő. — Mindenki bejött dolgoz­ni az új év első munka­napján Már régen nem tör­tént ilyesmi, bár mindig ez lenne. Egyedül két segéd­munkás hiányzott, de azok­nak — viselt dolgaik miatt — már korábban kiküldtük a munkakönyvüket — új­ságolta tegnap délelőtt a me­gyei Fémtechnika Vállalat szentesi gyáregységének ve­zetője, Györy Mihály. Az országban csak itt ké­szítenek nagy sorozatban — festett és galvanizált kül­lemű — fémből előállított üzemanyaghordókat Tavaly 65 ezer darabot gyártottak a főként 200 literes űrtartal­mú termékből, továbbá több mint 30 millió forint ér­tékben küldtek belföldi piac­ra úgynevezett közvilágítási lámpaoszlopokat. — Nem gondolunk új ter­mékre 1983-ban, de a piac­hoz rugalmasan alkalmazko­dunk. Az elmúlt évi ter­vünket 100 százalékra tel­jesítettük, és nyereségünk is lesz. Most — a feszes kész­letezés miatt — várjuk az anyagok pontos beérkezését. Az új esztendőre el vagyunk látva munkával, és mindent összevetve a gyáregység vo­lumene 1983-ban meghaladja majd a 80 millió forin­tot. Olajosok feladatai A Kőolajkutató és Feltáró Vállalat szegedi üzemének dolgozói — közöttük negy­ven szocialista brigád tagjai — nem pihenhettek az ün­nepek alatt sem. Tizennyolc berendezésnél folyamatosan dolgoztak, s erre szükség is van, hiszen az 1982-ben el­végzett csaknem 23 ezer méternyi kutató-, meg a 87 ezer méternyi feltáró fúrás után csupán méterekben ki­fejezve látszik egyszerűbb­nek az idei évre szóló terv. A helyzet ugyanis az, hogy most már a Dél-Alföldön a nagyobb mélységekben hú­zódó rétegek vallatása kerül napirendre. Márpedig a négyezer méternél is mé­lyebb fúrások feladják a leckét a legnagyobb gyakor­lattal rendelkező szakembe­reknek is, oly nagy réteg­nyomással kell számolni minden egyes toronynál. Legfontosabb feladatként azt emlegetik az olajfúrók, hogy munkájuk révén telje­sülhessen a termelőválla-­ latnál megfogalmazott terv, vagyis szinten tarthassák az olaj- és a gáztermelést. Eh­hez véglegesen át kell ad­niuk termelésre az állási gázmezőt, valamint a do­rozsmai, tavaly megkutatott olajrétegeket. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a leg­kisebb mértékben is háttér-­­be szorulna az idei felada­tok között a Makón, Forrás­­kúton és máshol megkez­dett mélyrétegi kutatófúrás, és­­ mindent megtesznek azért is, hogy az Ásotthalom északi térségében folyó, na­gyon biztató kutatófúrások mihamarabb eredményt hoz­zanak. Ugyancsak a kiemelt fel­adatok között említik az olajfúrók a megyei pártbi­zottság energiaracionalizálá­si programjának teljesítését­­szolgáló munkákat. Ennek részeként junilo­r végére le akarják fejezni a­ Szeged- Tabánban megkezdett hé­­vízkutak fúrását, s a ta­pasztalatok birtokában az­tán továbbiak megfúrására is sor kerülhet. Ezzel biz­­tosíthatóvá válik ugyanis a tervek szerint 3000 családi otthon termálvízzel történő hitellátása. Mindenütt dolgoztak Makón Csak feltételezés, viszont hitelessége aligha vonható kétségbe: a makói üzemek­ben, gyárakban is számta­lanszor elhangzott a jókí­vánság­, Boldog új évet kí­vánok! Ezt követően azon­ban valamennyi helyen megkezdődött a munka. A Makói Redőnygyártó Vállalatnál tegnap reggel a dolgozóknak mintegy 70 szá­zaléka állt munkába, vala­mennyi üzemrészben folya­matos volt a termelés. A Taurus makói gyárában ,,,melegüzem” várta a mű­szakkezdőket : a gépeket ugyanis felfűtötték, tehát zökkenőmentesen dolgozhat­tak a műszak elején is. Az év utolsó munkanapján tar­tott termelési tanácskozáson ismerkedtek meg a dolgozók az előttük álló feladatokkal, az 1983-ra kiszabott célok­kal. A HÓDGÉP makói gyárá­ban is hasonló információ­kat kaptunk, folyamatosan zökkenőmentesen indult be a termelőmunka. Vala­mennyi gépet kiszállítottak tavaly, s karácsony és szil­veszter között nem is dol­goztak. A FÉG makói gyárában sajátos módon kezdődött ez év első munkanapja. Úgy­nevezett állóleltárt tartot­tak, de oly módon, hog­’v­egyes munkaterületeken dol­­goztak is. Ma, hétfőn reg* 1­8 órakor műnk"'­?•'ülést * tanak,, amelyen ismertetik a vállalat, valamint a makói gyár elmúlt évi termelési eredményeit, gondjait és ne­hézségeit, valamint az 1983. évre kiszabott tennivalókat. A főnök első munkanapján Szentesen azon ritka em­berek közé tartozik Szőke Pál, aki új beosztásban kezdte az új esztendő első munkanapját, méghozzá nagyon felelős poszton. Röviden: főnöke lett egy olyan üzemnek, ahol több mint ezer ember dolgozik, és amelyik rendkívül fon­tos szerepet tölt be nem­csak a megye, hanem a MÁV Szegedi Igazgatósá­gának területén is. Ebből már nem nehéz kitalálni, hogy Szőke Pál vasutas és a szentesi körzeti üzem új vezetője. Civil megközelí­tésben: szerepét és súlyát nézve a szentesi vasúti központ Szeged után kö­vetkezik, de az igazgató­ságon belül az utasforga­lom közel 50 százalékát Szentes bonyolítja, az in­nen „kivezényelt” szerel­vényekkel. A vonatok 200 kilométeres körzetben mo­zognak, tehát ebből is ki­tetszik a távolságok nagy­sága. Nem könnyű most el­igazodni a szentesi vasút­állomás épületében, mert több évre szóló átalakítás­nak a tárgya, s ami az­előtt iroda vagy hivatalos helyiség volt, az időköz­ben bezárta ajtaját és megy körbe-körbe a köl­tözködés. Egy ,,eligazító értekezlet” végére érke­zem, és így azonnal tudok beszélni az új főnökkel. — A vasútnál más a szellem, mint egyéb mun­kahelyeken, mégis: oko­zott-e önnek nehézséget, hogy nem tősgyökeres szentesi? — Én 1977-ben kerül­tem Szentesre, és úgy ér­zem, hogy azóta jól beil­leszkedem a kollektívába. A munkám és a felfogá­som alapján elfogadnak, és én is csak tiszteletteljes megbecsüléssel tudok be­szélni vasutas társaimról. Most nagy erkölcsi elisme­résnek fogom fel, hogy a feletteseim kineveztek a körzeti üzem vezetőjének. Azelőtt a korábbi főnök közvetlen helyettese volt, és annak betegsége miatt az elmúlt hónapokban gya­korlatilag az irányítás leg­főbb gondja Szőke Pál vál­­laira nehezedett. Ilyen szempontból tehát nem teljesen új a mostani be­osztása és nem kell a „ta­nulóidőt” letölteni, hiszen ismeri az embereket, a tennivalókat akár a sze­mélyforgalomban, a keres­kedelmi ágazatban, vagy a vontatási témákban. —... Jó is valamennyi­­­nknek, hogy nem „isme­­■etlen” vezető jött közénk. Tavaly a körzeti üzem­eljesítette feladatait és ez ■emélhetölég így lesz 1983- ban is — jegyzi meg a beszélgetésnél jelenlevő Jirágos Imre, aki szintén ír beosztásban dolgozik az új év első munkanapjától: közvetlen üzemviteli he­lyettese az új főnöknek. • Nem lehetséges, hanem szükséges is egyéni­ mód­szereket keresni a munká­ban, bármennyire­­ szabá­­lyozott és fegyelmezett a vasúti élet menete. Ezt vallja Szőke Pál is, aki nem kevés irányítási ta­pasztalattal rendelkezik.­­ Még azért szokatlan, hogy a főnöki aláírás után nem kell odabiggyeszteni a ,,h” betűt, vagyis a he­lyettesi jelölést. Persze nem a formaságokon mú­lik, hanem a munka tar­talmán. Azt kívánjuk Szőke Pál­nak­ és munkatársainak, hogy ne csak a körzetük­be tartozó vasúti állomá­sokra jussanak el, hanem érjék el a, sikerek állomá­sait is az új esztendőben. SZABÓ RÓBERT 3

Next