Csongrád Megyei Hírlap, 1983. július (40. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-01 / 154. szám
Tanácsi testületi ülésekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról.)nek megfelelően újabb öregek napközi otthonait létrehozni, illetőleg: differenciált ellátásra törekedni, vagyis az egyéni problémákat és igényeket jobban megközelíteni. Dr. Szegedi Tamásné adatokkal bizonyította, hogy a szociális otthoni ellátás és a házi szociális gondozás tekintetében a megye helyzetejobb az országosénál. Dicsérettel szólt az ellátás minőségéről, színvonaláról. Egyetértett azzal, hogy a házi szociális gondozók munkáját anyagilag, erkölcsileg jobban megbecsüljék. Érvelt a pesti és a szegedi emelt szintű szociális otthon szükségessége mellett, és összességében jónak ítélte meg megyénkben a szociális ellátást. A törvényesség helyzetéről készített tájékoztatóval kapcsolatban Kiss Dezsőné (Csanádpalota), dr. Kovács Lajos (Szentes) és dr. Kun László (a Szegedi Megyei Bíróság elnöke), valamint dr. Lévai Tibor nyilvánított véleményt. * A megyei tanács július 1-ével intézményeket alapít Csongrád megyei Közlekedési Felügyelőség, Csongrád megyei Autóközlekedési Tanintézet elnevezéssel. A közlekedés irányításának átszervezésével függ össze, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága a szakigazgatási szervezeten belül közlekedési osztályt hoz létre. Július 1-től ennek vezetőjévé Balla Zoltánt nevezte ki, aki eddig a szegedi tanács vb építési és közlekedési osztályának helyettes vezetője volt. Érdemei elismerése mellett felmentették tisztsége alól dr. Müller Józsefnél a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetőjét, aki a szegedi városi tanács elnökhelyettesi funkcióját tölti be július 1-től. B. GY. GY. Szentesi szakközépiskola elismerése Tegnap délután Dóczi Gábor tanácselnök vezetésével ülést tartott a szentesi városi tanács végrehajtó bizottsága. Elsőként a közgazdasági és egészségügyi szakközépiskola oktató-nevelő munkájával foglalkoztak. Hajósi Pál igazgató előterjesztése alapján.. Az iskola nemcsak a városnak, hanem a környező településeknek is ad szakembereket, másrészt a maga módján és lehetőségeivel az ifjúsági mozgalom és a közélet számára is kineveli az utánpótlást. További erénye az intézménynek, hogy a szentesi városi kórháznak megfelelő számú és képzettségű egészségügyi középkádert biztosít. Jók az iskola kapcsolatai a helyi üzemekkel és vállalatokkal. Az elkövetkező években okvetlenül gondolni kell újabb tantermek kialakítására. Az iskola tanulói egyébként fele részben szentesiek, másik részük pedig a környékből való. A vitában többek között Sódar Mihály, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes vezetője megállapította: a szentesi iskolába járó tanulók neveltségi szintje a megyei átlagnál is többre becsülhető. Példás a tantestületi egység, jó a munkahelyi légkör. Feladatként jelentkezik a tanulók közgazdasági gyakorlatának jobb előkészítése, az ötnapos munkahéttel összefüggő oktatási és nevelési tennivalók, ébrentartása, a diákönkor- mányzat szélesítése. A testület határozatilag fejezte ki elismerését az iskolában folyó színvonalas munkáért. Dr. Virágos István osztályvezető ezután beszámolt a népesség-nyilvántartás tapasztalatairól, szerepéről és a további feladatokról. A téma vitájában részt vett az állami népesség-nyilvántartó hivatal központjának főosztályvezetője, Sódor József. Megelégedéssel szólt a Szentesen folyó munkáról, amely országos viszonylatban is kiemelkedően jó. Megemlítette, hogy kisebb-nagyobb technikai és feldolgozási változtatásokat vezetnek be az adatok még jobb rögzítése, összegyűjtése és szolgáltatása érdekében. Törekszenek arra is, hogy például a szentesi népesség-nyilvántartási adatok megfelelő nyilvánosságot kapjanak, hiszen ezekből fontos tájékoztatáshoz jutnak a munkahelyek vezetői és dolgozói. A testületi ülés további részében dr. Tóth József, titkársági osztályvezető adott tájékoztatást az információs munka tapasztalatairól és a további feladatokról. Ezzel kapcsolatban olyan vélemény is elhangzott, hogy a tanácstagoknak kulcsszerepük van a lakosság, a választópolgárok tájékoztatásában. Az előterjesztések során személyi kérdésben foglalt állást a testület. Bejelentés hangzott el, hogy a város környéki község, Nagytőke tanácsának elnökét, Márta Sándort egészségügyi állapotára való tekintettel, saját kérésére és érdemeinek elismerésével, a községi tanács felmentette tisztségéből. Agrár-innovációs társulás alakult Csütörtökön a MÉM-ben csak valamint az Állami Fej- zattal különféle vállalkozómegalakult az agrár-innolesztési Bank. Az új társusokat finanszíroz és szervez,vációs társulás. Alapítói: adás célja a műszaki, techno- Az intézmény pénzügyi te-Mezőgazdasági és Élelmezés- lógiai fejlesztések kibontavékenységével elsősorban a ügyi Minisztérium, a Tér-koztatása, gyorsítása a me- műszaki fejlesztési eredméyelőszövetkezetek Országos tőgazdaságban és az élelmi- nyek gyakorlati hasznosító- Tanácsa a Fogyasztási Szeszeriparban. Az agrárinnosát kívánja elősegíteni. vetkezetek Országos Taná-vációs társulás közös kocká (MTI) tevékenységet fejtettek ki a termelési struktúra korszerűsítésében. A gép- és vegyiparban egyedi új termékeket vezettek be, a könnyűiparban javították a termék megjelenési formáját, korszerűsítették a technológiát, az építőiparban — céljainkkal összhangban — tovább emelkedett a fenntartási munkák aránya. A gép- és építőanyag-ipar kivételével tovább javult a minőség. 52 áru vált jogosulttá a Kiváló Áruk Fóruma embléma viselésére. Az exportot egészében több mint 6 százalékkal növelték, sajnos, ezen belül a nem rubelelszámolású export visszaesett. A termelés fajlagos ráfordításait sikerült csökkenteni, termelékenység és hatékonyság egyidejű emelésével. A fogyasztási és értékesítési szövetkezetek szerepe is jelentős megyénkben. A szövetkezetek számát tekintve a megye országos részesedése meghaladja az 5 százalékot, a bruttó árbevétel aránya is ekörül alakul. E szövetkezetek bonyolították a múlt évben a kiskereskedelmi forgalom mintegy 32 százalékát, de az egyéb szövetkezetekkel együtt közel a 40 százalékát. Igen jelentős szerepet vállaltak a bolti élelmiszer forgalmazásában és a vendéglátásban, ahol részesedésük mindkét területen közel 40 százalék — az országos 34—37 százalékkal szemben. Elismerésre méltó, hogy bővítették tevékenységüket a munkahelyi és diákétkeztetésben. Az országos átlagnál kedvezőbb az ipari tevékenységgel való foglalkozás, az ebből származó árbevétel közel 20 százalékkal nőtt. Szerény lehetőségeik ellenére kivették részüket a nemrubelelszámolású exportból is. Örvendetes, hogy a lakásszövetkezetek tevékenysége és szerepe egyre bővülő, amit bizonyít az is, hogy a lakásfenntartó szövetkezetek több mint 11 ezer lakással rendelkeznek. A takarékszövetkezetek betétgyűjtési és hitelezési tevékenysége gazdaságpolitikai törekvéseinkkel összhangban fejlődött, és bővült azoknak a szolgáltatásoknak a köre, amelyek iránt az utóbbi időben fokozódtak az igények (utazások szervezése, biztosítás, átutalási betétszámla kezelése bérletek árusítása, ebédjegy-árusítás stb.). Előreléptek a gazdálkodásban is, bár az egyes szövetkezetek között indokolatlanul nagy különbségek vannak, melyek jelentős tartalékokra utalnak. ÖSSZESSÉGÉBEN jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy az egyes szövetkezeti ágak egyre magasabb színvonalon töltik be gazdasági és társadalmi hivatásukat. Mint az élet változásaira oly érzékeny szervezetek, a szövetkezés eszközeivel a termelés, szolgáltatás, kereskedelem sokszínű és változatos tennivalóit eredményesen oldják meg. A jelenlegi irányítási rendszerben gyorsan és rugalmasan tudnak alkalmazkodni a változó viszonyokhoz. A megye lakosságának jelentős része szövetkezeti tagként, alkalmazottként, vagy más formában kapcsolatban van a szövetkezeti mozgalommal. Ezért rendkívül fontos politikai kérdés, hogy szövetkezeteink eredményes tevékenységükkel rászolgáljanak a széles tömegek bizalmára. Ahhoz, hogy a megnehezült és gyorsan változó gazdasági körülmények között eredményesen megállják a helyüket, számos területen további előrelépésre van szükség. Az eddigieknél is tudatosabb és célirányosabb erőfeszítéseket igényel a hatodik ötéves terv fő célkitűzéseinek a végrehajtására való mozgósítás, és az ehhez szükséges feltételek biztosítása. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához való hozzájárulás nem nélkülözheti az exportlehetőségek további gondos feltárását, a minőség- és versenyképesség javítását, a termékstruktúra állandó korszerűsítését. Az elért életszínvonal megtartása érdekében a lakosság áruellátásában, valamint szolgáltatási igényei kielégítésében még tudatosabban szem előtt kell tartani az ellátás színvonalának javítását s ezen keresztül a községek népességmegtartó képességének fokozását, s általában a lakosság közérzetének javítását. E feladatokhoz rendelkezésre álló erőforrások szűkössége megköveteli az együttműködés fokozása mellett a meglevő kapacitások jobb kihasználását, a kereskedelmi szervezőmunka javítását, a kiegészítő tevékenység fejlesztését, a figyelmes, kulturált kiszolgálást. Az egyik legfontosabb tennivaló az egyes szövetkezeti ágak együttműködésének elmélyítése A szövetkezés alapeszméje is ezt hangsúlyozottan veti fel. Ehhez jó feltételeket teremt maga a szövetkezeti jelleg közössége, mindhárom szövetkezeti ág, de különösen a termelő- és fogyasztási szövetkezetek esetében a tevékenység is jórészt azonos településen folyik, és a tagság is lényegében azonos. Nagyon fontos, hogy a szövetkezetek megyei koordinációs tanácsa ehhez magasabb színvonalon biztosítsa a feltételeket. A TERMELÉS és a különböző tevékenységek hatékonyságának alakulása több év viszonylatában elég nagy tarkaságot mutat az egyes szövetkezetekben, és általános jellemzője, hogy elmarad egyrészt a lehetőségektől, másrészt a mai igényesebb követelményektől. Az indokolatlan differenciáltság is számos tartalékra hívja fel a figyelmet. A termelés szervezettsége, a minőségi követelmények érvényesítése, és ezzel öszszefüggésben a munka termelékenysége, egyes erőforrások hasznosítása is alacsonyabb színvonalú a lehetségesnél és az elvárhatónál. A különböző új formák és módszerek adta lehetőségek kihasználásával tovább szűkíthető a hiánycikkek száma, bővíthetők a szolgáltatások. A tapasztalatok arra is felhívják a figyelmet, hogy az eddigieknél jobban szükséges támaszkodni a lakosság személyes és anyagi közreműködésével mozgásba hozható erőforrásokra. A szövetkezeteinkre háruló feladatok eredményes megvalósításának egyik igen fontos feltétele a szövetkezeti demokrácia érvényesítése és szükség szerinti fejlesztése. Megyei tapasztalataink egyértelműen bizonyítják, hogy ott, ahol megfelelően érvényesül a demokrácia, ott jelentős mértékben segíti a termelési és szövetkezetpolitikai feladatok megoldását, ahol viszont megsértik, a fejlődés előbb-utóbb megtorpan. A szövetkezeti demokrácia intézményrendszerének fejlődése során mindenütt létrejöttek a különböző , fórumok, de működésük nem minden szövetkezetben, érdemi. Sok még a formális, bürokratikus elem. A termeléspolitikai célok megvalósítása, a minőségi és hatékonysági követelmények növelése indokolják a munkahelyi közösségek fokozottabb részvételét a szövetkezetek életében. A FEJLŐDÉS törvényszerű velejárója a szövetkezetek szocialista jellegének erősítése, ami mindenekelőtt a gazdasági eredményekben és a gazdálkodás tervszerűségében jut kifejezésre, de egyre inkább megmutatkozik a dolgozók tudati fejlődésében is. E tekintetben is legjobb jellemformálóerőt elsősorban a közösségben végzett munka jelenti, de nagyon fontos szerepe van a kulturális, művelődési és sporttevékenységnek is, amire örvendetes módon szövetkezeteink az utóbbi időben egyre több gondot fordítanak. 1 . Szövetkezeteink előtt álló feladatok megvalósításához összességében kedvezőek a feltételek. A szövetkezetek fejlettsége, vállalati gazdálkodásának megerősödése, helyük és szerepük rendezettsége társadalmunk gazdasági és politikai rendszerében, a szövetkezeti mozgalom tekintélye és megbecsülése a további sikeres előrehaladás záloga. PAPDI JÓZSEF, a megyei pártbizottság titkára PÉNTEK, 1983. JÚLIUS. 1. Korszerű szegedi közvilágítás Csütörtökön délelőtt Prágai Tibor, a tanácselnök általános helyettese vezetésével ülésezett a szegedi városi tanács végrehajtó bizottsága. Előbb előterjesztéseket tárgyalt meg és hagyott jóvá a testület. Közöttük a Felsővároson beütemezés szerint sorra kerülő 832 OTP-beruházású lakás felépítésének területbiztosítási tervét, valamint — az új gyógyszertári központ mögötti részen — területet biztosított a Szegedi Sütőipari Vállalat újonnan építendő kenyérüzemének, ami a tervek szerint 1905. végéig elkészül. Ezután a végrehajtó bizottság előterjesztéseket vitatott meg, és fogadott el, így Prágai Tibor ismertetése alapján a város peremkerületeinek ellátásáról; Kovács János, a DÉMÁSZ üzemigazgatója előadásában a megyeszékhely közvilágításának helyzetéről, valamint Tölgyesi Béla osztályvezető előterjesztése nyomán az engedély nélküli építkezések helyzetéről. * A megyeszékhely tanácsa legutóbb 1980-ban tárgyalta meg a munkás lakta peremkerületek ellátási színvonalát, és foglalt állást a megmutatkozó különbözőségek csökkentése mellett. Most a — városrészenként másmás gondot, továbbfejlesztési igényeket felvető — témakört előzőleg megvitatták a lakossággal, így a vb elé került összefoglaló anyag életszerűen tükrözi a — kimutatható fejlesztések ellenére — megmaradt ellentmondásokat. Egy-egy területen a vezetékes vízhálózati ellátást, máshol a tömegközlekedést és annak feltételeit, vagy éppen a kereskedelmi alapellátást sikerült az eltelt időszakban a kívánt színvonalra emelni. Más területeken ugyanakkor lemaradások mutatkoznak jelenleg is. Gyálarét vagy Kiskundorozsma például a különböző ellátások vonatkozásában általában előnyösebb helyzetben van, mint a patinás, régi városrészek, például Móraváros vagy Alsóváros. A vb úgy foglalt állást, hogy a tanács osztályai külön is kísérjék figyelemmel az egyes teremkerületek problémáit, és azokat — sürgősségi sorrendjüknek megfelelően — segítsék megoldani. Kiemelten kell kezelni azokat a feladatokat, amelyek kivitelezéséhez — például út-, járdaépítés, gázvezetés stb. — a lakosság szervezetten hozzájárul. * A DÉMÁSZ szegedi üzemigazgatósága beszámolót készített a megyeszékhely közvilágításának helyzetéről, illetve annak továbbfejlesztési lehetőségeiről. Az anyag egyébként 1974-től mutatja be a megyeszékhely közmiiikig. A hagyományos izzólámpás fényforrások aránya még 1974-ben is 20 százalék felett volt Szegeden, az azóta végrehajtott fejlesztés eredményeként napjainkra ez az arány 2,6 százalékra csökkent, míg a higanygőzlámpás fényforrások aránya 48 százalékról 96,6 százalékra növekedett. A város kiemelt forgalmi csomópontjaiban a DÉMÁSZ — együttműködve a tanács építési és közlekedési osztályával — 1979-től alkalmaz sárga fényű, nátriumgőzös fényforrást, amelyek száma már meghaladja a 200 darabot. A fejlesztések eredményeként Szeged közvilágítása kiemelt szintet ért el az ország többi nagyvárosához viszonyítva is, amit az 1931- ben éppen Szegeden megtartott közvilágítás-fejlesztési konferencia is elismert. Az országos elismerés kivívása nem kis eredmény, ha arra gondolunk, hogy a DÉMÁSZ szakembereinek csak a megyeszékhelyen naponta 25 ezer közvilágítást szolgáló fényforrás működését kell biztosítaniuk. A vb külön méltányolta a DÉMÁSZ energiamegtakarítási törekvéseit. A vállalat ugyanis 1979-től fokozatosan fejleszti a városban az úgynevezett féléjszakás — az éjszakai órák első felében világító — fényforrások hálózatrendszerét. E módszerrel a tanács 1970-től számítva közel 5 millió forint díjfizetési megtakarítást érhetett el. A vb elismerését fejezte ki a DÉMÁSZ egész kollektívájának Szeged közvilágítási szolgáltatásának biztonságáért, a városban végzett fejlesztési tevékenységéért, ami révén megyeszékhelyünk országos viszonylatban az egyik legjobban funkcionáló ilyen jellegű szolgáltatást kapja. Ugyanakkor felvetődött a lakossági áramfogyasztásban megmutatkozó, már-már pazarló jellegű tendencia is. Az elmúlt év első öt hónapjához viszonyítva ugyanis nem kevesebb, mint 12 százalékkal nőtt megyénkben a lakossági áramfogyasztás mértéke. Z. P. Motorvizsgáló próbapadok Diesel-motorok műszaki ellenőrzésére száz próbapadot rendelt a szovjetunióbeli kámai Kamaz Teherautógyár a Villamos Automatika Fővállalkozó és Gyártó Vállalattól, mintegy 300 millió forint értékben. . A szovjet partnerek ezekkel a berendezésekkel teljes egészében az automatikára bízzák annak ellenőrzését, hogy a gyárban felújított motorok, műszaki tulajdonságai megfelelnek-e a követelményeknek. Önálló csepeli vállalatok A Minisztertanács márciusi határozata alapján július 1-től megszűnik a Csepel Vas- és Fémművek Tröszt, az egyes csepeli vállalatok önállóan, illetve egy részük közös vállalatként indítja a második fél évet. Ezentúl önálló vállalatként működik a vas- és acélöntöde, a vasmű, a fémmű, a szerszámgépgyár, az egyedi gépgyár, a transzformátorgyár, a kerékpár- és konfekcióipari gépgyár, a tervező vállalat és a számítástechnikai vállalat. A fémmű székesfehérvári és móri gyáregysége is leválik az anyavállalattól. Kisvállalatként dolgozik az Anyagvizsgáló és Gépipari Minőségellenőrző Intézet és az oktatási vállalat. A hőerőmű és a szolgáltató vállalat 1984. január 1 -től valamennyi csepeli üzem, a Pannónia Külkereskedelmi Vállalat pedig négy üzem közös vállalata lesz. Hasonlóan közös vállalat a Szociális és Munkásellátási Intézet is. ----------------------------------3