Csongrád Megyei Hírlap, 1983. július (40. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

Tanácsi testületi ülésekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról.)­n­ek megfelelően újabb öre­gek napközi­ otthonait létre­hozni, illetőleg: differenci­ált ellátásra törekedni, vagyis az egyéni problémá­kat és igényeket jobban megközelíteni. Dr. Szegedi Tamásné ada­tokkal bizonyította, hogy a szociális otthoni ellátás és a házi szociális gondozás te­kintetében a megye helyze­te­­jobb az országosénál. Dicsérettel szólt az ellátás minőségéről, színvonaláról. Egyetértett azzal, hogy a házi szociális gondozók munkáját anyagilag, erköl­csileg jobban megbecsüljék. Érvelt a pesti és a szegedi emelt szintű szociális otthon szükségessége mellett, és összességében jónak ítélte meg megyénkben a szociális ellátást. A törvényesség helyzeté­ről készített­­ tájékoztatóval kapcsolatban Kiss Dezsőné (Csanádpalota), dr. Kovács Lajos (Szentes) és dr. Kun László (a Szegedi Megyei Bíróság elnöke), valamint dr. Lévai Tibor nyilvánított véleményt. * A megyei tanács július 1-ével intézményeket alapít Csongrád megyei Közlekedé­si Felügyelőség, Csongrád megyei Autóközlekedési Tanintézet elnevezéssel. A közlekedés irányításának át­szervezésével függ össze, hogy a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága a szak­­igazgatási szervezeten belül közlekedési osztályt hoz lét­re. Július 1-től ennek veze­tőjévé Balla Zoltánt nevez­te ki, aki eddig a szegedi tanács vb építési és közle­kedési osztályának helyettes vezetője volt. Érdemei elis­merése mellett felmentették tisztsége alól dr. Müller Jó­zsefnél a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetőjét, aki a szegedi vá­rosi tanács elnökhelyettesi funkcióját tölti be július 1-től. B. GY. GY. Szentesi szakközépiskola elismerése Tegnap délután Dóczi Gábor tanácsel­nök vezetésével ülést tartott a szentesi városi tan­ács végrehajtó bizottsága. Első­ként a közgazdasági és egészségügyi szak­­középiskola oktató-nevelő munkájával fog­lalkoztak. Hajósi Pál igazgató előterjesz­tése alapján.. Az iskola nemcsak a város­nak, hanem a környező településeknek is ad szakembereket, másrészt a maga mód­ján és lehetőségeivel az ifjúsági mozga­lom és a közélet számára is kineveli az utánpótlást. További erénye az intézmény­nek, hogy a szentesi városi kórháznak megfelelő számú és képzettségű egészség­­ügyi középkádert biztosít. Jók az iskola kapcsolatai a helyi üzemekkel és vállala­tokkal. Az elkövetkező években okvetle­nül gondolni kell újabb tantermek kiala­kítására. Az iskola tanulói egyébként fele részben szentesiek, másik részük pedig a környékből való. A vitában többek között Sódar Mihály, a megyei tanács vb művelődésügyi osztá­lyának helyettes vezetője megállapította: a szentesi iskolába járó tanulók nevelt­­ségi szintje a megyei átlagnál is többre becsülhető. Példás a tantestületi egység, jó a munkahelyi légkör. Feladatként je­­­­lentkezik a tanulók közgazdasági gyakor­latának jobb előkészítése, az ötnapos mun­kahéttel összefüggő oktatási és nevelési­ tennivalók, ébrentartása, a diákönkor-­ mányzat szélesítése. A testület határozatilag fejezte ki elis­merését az iskolában folyó színvonalas munkáért. Dr. Virágos István osztályvezető ezután beszámolt a népesség-nyilvántartás ta­pasztalatairól, szerepéről és a további fel­adatokról. A téma vitájában részt vett az állami népesség-nyilvántartó hivatal köz­pontjának főosztályvezetője, Sódor József. Megelégedéssel szólt a Szentesen folyó munkáról, amely országos viszonylatban is kiemelkedően jó. Megemlítette, hogy kisebb-nagyobb technikai és feldolgozási változtatásokat vezetnek be az adatok még jobb rögzítése, összegyűjtése és szol­gáltatása érdekében. Törekszenek arra is, hogy például a szentesi népesség-nyilván­tartási adatok megfelelő nyilvánosságot kapjanak, hiszen ezekből fontos tájékoz­tatáshoz jutnak a munkahelyek vezetői és dolgozói. A testületi ülés további részében dr. Tóth József, titkársági osztályvezető adott tájékoztatást az információs munka ta­pasztalatairól és a további feladatokról. Ezzel kapcsolatban olyan vélemény is el­hangzott, hogy a tanácstagoknak kulcs­szerepük van a lakosság, a választópolgá­rok tájékoztatásában. Az előterjesztések során személyi kér­désben foglalt állást a testület. Beje­lentés hangzott el, hogy a város környéki község, Nagytőke tanácsának elnökét, Márta Sándort egészségügyi állapotára va­ló tekintettel, saját kérésére és érdemei­nek elismerésével, a községi tanács fel­mentette tisztségéből. Agrár-innovációs társulás alakult Csütörtökön a MÉM-ben csak valamint az Állami Fej- zattal különféle vállalkozó­­megalakult az agrár-inno­­lesztési Bank. Az új társu­­sokat finanszíroz és szervez,­vációs társulás. Alapítói: a­dás célja a műszaki, techno- Az intézmény pénzügyi te-Mezőgazdasági és Élelmezés- lógiai fejlesztések kibonta­­vékenységével elsősorban a ügyi Minisztérium, a Tér-­koztatása, gyorsítása a me- műszaki fejlesztési eredmé­­yelőszövetkezetek Országos tőgazdaságban és az élelmi- nyek gyakorlati hasznosító- Tanácsa a Fogyasztási Sze­­szeriparban. Az agrár­inno­­sát kívánja elősegíteni. vetkezetek Országos Taná-­vációs társulás közös kocká­ (MTI) tevékenységet fejtettek ki a termelési struktúra korsze­rűsítésében. A gép- és vegy­iparban egyedi új terméke­ket vezettek be, a könnyű­iparban javították a termék megjelenési formáját, kor­szerűsítették a technológiát, az építőiparban — céljaink­kal összhangban — tovább emelkedett a fenntartási munkák aránya. A gép- és építőanyag-ipar kivételével tovább javult a minőség. 52 áru vált jogo­sulttá a Kiváló Áruk Fó­ruma embléma viselésére. Az exportot egészében­ több mint 6 százalékkal növel­ték, sajnos, ezen belül a nem rubelelszámolású­ ex­port visszaesett. A termelés fajlagos ráfordításait sike­rült csökkenteni, termelé­­kenység és hatékonyság egy­idejű emelésével. A fogyasztási és értékesí­tési szövetkezetek szerepe is jelentős megyénkben. A szö­vetkezetek számát tekintve a megye országos részesedése meghaladja az 5 százalékot, a bruttó árbevétel aránya is ekörül alakul. E szövetke­zetek bonyolították a múlt évben a kiskereskedelmi forgalom mintegy 32 száza­lékát, de az egyéb szövet­kezetekkel együtt közel a 40 százalékát. Igen jelentős szerepet vállaltak a bolti élelmiszer forgalmazásában és a vendéglátásban, ahol részesedésük mindkét terü­leten közel 40 százalék — az országos 34—37 százalékkal szemben. Elismerésre méltó, hogy bővítették tevékenysé­güket a munkahelyi és diák­­étkeztetésben. Az országos átlagnál ked­vezőbb az ipari tevékeny­séggel való foglalkozás, az ebből származó árbevétel közel 20 százalékkal nőtt. Szerény lehetőségeik ellené­re kivették részüket a nem­­rubelelszámolású exportból is. Örvendetes, hogy a la­kásszövetkezetek tevékeny­sége és szerepe egyre bő­vülő, amit bizonyít az is, hogy a­ lakásfenntartó szö­vetkezetek több mint 11 ezer lakással rendelkeznek. A takarékszövetkezetek be­tétgyűjtési és hitelezési te­vékenysége gazdaságpolitikai törekvéseinkkel összhangban fejlődött, és bővült azoknak a szolgáltatásoknak a köre, amelyek iránt az utóbbi idő­ben fokozódtak az igények (utazások szer­vezése, biz­tosítás, átutalási betétszám­la kezelése bérletek áru­sítása, ebédjegy-árusítás stb.). Előreléptek a gazdálkodás­ban is, bár az egyes szö­vetkezetek között indokolat­lanul nagy különbségek van­nak, melyek jelentős tarta­lékokra utalnak. ÖSSZESSÉGÉBEN jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy az egyes szövetkezeti ágak egyre magasabb szín­vonalon töltik be gazdasági és társadalmi hivatásukat. Mint az élet változásaira oly érzékeny szervezetek, a szö­vetkezés eszközeivel a ter­melés, szolgáltatás, keres­­kedelem sokszínű és válto­zatos tennivalóit eredmé­nyesen oldják meg. A je­lenlegi irányítási rendszer­ben gyorsan és rugalmasan tudnak alkalmazkodni a vál­tozó viszonyokhoz. A megye lakosságának je­lentős része szövetkezeti tag­ként, alkalmazottként, vagy más formában kapcsolatban van a szövetkezeti mozga­lommal. Ezért rendkívül fon­tos politikai kérdés, hogy szövetkezeteink eredményes tevékenységükkel rászolgál­janak a széles tömegek bi­zalmára. Ahhoz, hogy a meg­nehezült és gyorsan válto­zó gazdasági körülmények között eredményesen meg­állják a helyüket, számos te­rületen további előrelépésre van szükség. Az eddigieknél is tudato­sabb és célirányosabb erő­feszítéseket igényel­ a ha­todik ötéves terv fő cél­kitűzéseinek a végrehajtásá­ra való mozgósítás, és az eh­hez szükséges feltételek biz­tosítása. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tásához való hozzájárulás nem nélkülözheti az export­lehetőségek további gondos feltárását, a minőség- és ver­senyképesség javítását, a ter­mékstruktúra állandó kor­szerűsítését. Az elért élet­színvonal megtartása érde­kében a lakosság áruellátá­sában, valamint szolgáltatási igényei kielégítésében még tudatosabban szem előtt kell tartani az ellátás színvonalá­nak javítását s ezen keresz­tül a községek népesség­­megtartó képességének fo­kozását, s általában a lakos­ság közérzetének javítását. E feladatokhoz rendelkezésre álló erőforrások szűkössége megköveteli az együttműkö­dés fokozása mellett a meg­levő kapacitások jobb ki­használását, a kereskedelmi szervezőmunka javítását, a kiegészítő tevékenység fej­lesztését, a figyelmes, kul­turált kiszolgálást. Az egyik legfontosabb ten­nivaló az egyes szövetkezeti ágak együttműködésének el­mélyítése A szövetkezés alapeszméje is ezt hangsú­lyozottan veti fel. Ehhez jó feltételeket teremt maga a szövetkezeti jelleg közössé­ge, mindhárom szövetkezeti ág, de különösen a termelő- és fogyasztási szövetkezetek esetében a tevékenység is jó­részt azonos településen fo­lyik, és a tagság is lényegé­ben azonos. Nagyon fontos, hogy a szövetkezetek megyei koordinációs tanácsa ehhez magasabb színvonalon biz­tosítsa a feltételeket. A TERMELÉS és a külön­böző tevékenységek haté­konyságának alakulása több év viszonylatában elég nagy tarkaságot mutat az egyes szövetkezetekben, és általá­nos jellemzője, hogy elma­rad egyrészt a lehetőségek­től, másrészt a mai igénye­sebb követelményektől. A­z indokolatlan differenciáltság is számos tartalékra hívja fel a figyelmet. A termelés szervezettsége, a minőségi követelmények érvényesítése, és ezzel ösz­­szefüggésben a munka ter­melékenysége, egyes erőfor­rások hasznosítása is ala­csonyabb színvonalú a le­hetségesnél és az elvárható­nál. A különböző új formák és módszerek adta lehetőségek kihasználásával tovább szű­kíthető a hiánycikkek szá­ma, bővíthetők a szolgálta­tások. A tapasztalatok ar­ra is felhívják a figyelmet, hogy az eddigieknél job­ban szükséges támasz­kodni a lakosság személyes és anya­gi közreműködésével moz­gásba hozható erőforrásokra. A szövetkezeteinkre háruló feladatok eredményes meg­valósításának egyik igen fon­tos feltétele a szövetkezeti demokrácia érvényesítése és szükség szerinti fejlesztése. Megyei tapasztalataink egy­értelműen bizonyítják, hogy ott, ahol megfelelően érvé­nyesül a demokrácia, ott je­lentős mértékben segíti a termelési és szövetkezetpoli­tikai feladatok megoldását, ahol viszont megsértik, a fejlődés előbb-utóbb meg­torpan. A szövetkezeti de­mokrácia intézményrendsze­rének fejlődése során min­denütt létrejöttek a külön­böző , fórumok, de működé­sük nem minden szövetke­zetben, érdemi. Sok még a formális, bürokratikus elem. A termeléspolitikai célok megvalósítása, a minőségi és hatékonysági követelmények növelése indokolják a mun­kahelyi közösségek fokozot­tabb részvételét a szövetke­zetek életében. A FEJLŐDÉS törvénysze­rű velejárója a szövetkeze­tek szocialista jellegének erősítése, ami mindenekelőtt a gazdasági eredményekben és a gazdálkodás tervszerű­ségében jut kifejezésre, de egyre inkább megmutatkozik a dolgozók tudati fejlődésé­ben is. E tekintetben is leg­jobb jellemformáló­­erőt el­sősorban a közösségben vég­zett munka jelenti, de na­gyon fontos szerepe van a kulturális, művelődési és sporttevékenységnek is, ami­re örvendetes módon szövet­kezeteink az utóbbi időben egyre több gondot fordíta­nak. 1 . Szövetkezeteink előtt álló feladatok megvalósításához összességében kedvezőek a feltételek. A szövetkezetek fejlettsége, vállalati gazdál­kodásának megerősödése, he­lyük és szerepük­ rendezett­sége társadalmunk gazdasági és politikai rendszerében, a szövetkezeti mozgalom te­kintélye és megbecsülése a további sikeres előrehaladás záloga. PAPDI JÓZSEF, a megyei pártbizottság titkára PÉNTEK, 1983. JÚLIUS. 1. Korszerű szegedi közvilágítás Csütörtökön délelőtt Prá­gai Tibor, a tanácselnök ál­talános helyettese vezetésé­vel ülésezett a szegedi vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága. Előbb előterjeszté­seket tárgyalt meg és ha­gyott jóvá a testület. Közöt­tük a Felsővároson beüte­­mezés szerint sorra kerülő 832 OTP-beruházású lakás felépítésének területbiztosí­tási tervét, valamint — az új gyógyszertári központ mögötti részen — területet biztosított a Szegedi Sütő­ipari Vállalat újonnan épí­tendő kenyérüzemének, ami a tervek szerint 1905. vé­géig elkészül. Ezután a végrehajtó bi­zottság előterjesztéseket vi­tatott meg, és fogadott el, így Prágai Tibor ismerte­tése alapján a város perem­­kerületeinek ellátásáról; Kovács János, a DÉMÁSZ üzemigazgatója előadásában a megyeszékhely közvilágí­tásának helyzetéről, vala­mint Tölgyesi Béla osztály­­vezető előterjesztése nyomán az engedély nélküli építke­zések helyzetéről. * A megyeszékhely tanácsa legutóbb 1980-ban tárgyalta meg a munkás lakta perem­­kerületek ellátási színvona­lát, és foglalt állást a meg­mutatkozó különbözőségek csökkentése mellett. Most a — városrészenként más­más gondot, továbbfejlesz­tési igényeket felvető — té­makört előzőleg megvitatták a lakossággal, így a vb elé került összefoglaló anyag életszerűen tükrözi a — ki­mutatható fejlesztések elle­nére — megmaradt ellent­mondásokat. Egy-egy­ terüle­ten a vezetékes vízhálózati ellátást, máshol a tömegköz­lekedést és annak feltételeit, vagy éppen a kereskedelmi alapellátást sikerült az eltelt időszakban a kívánt színvo­nalra emelni. Más területe­ken ugyanakkor lemaradá­sok mutatkoznak jelenleg is. Gyálarét vagy Kiskundo­­rozsma például a különböző ellátások vonatkozásában általában előnyösebb hely­zetben van, mint a patinás, régi városrészek, például Móraváros vagy Alsóváros. A vb úgy foglalt állást, hogy a tanács osztályai kü­lön is kísérjék figyelemmel az egyes teremkerületek problémáit, és azokat — sürgősségi sorrendjüknek megfelelően — segítsék megoldani. Kiemelten kell kezelni azokat a feladato­kat, amelyek kivitelezésé­hez — például út-, járda­építés, gázvezetés stb. — a lakosság szervezetten hoz­zájárul. * A DÉMÁSZ szegedi üzem­­igazgatósága beszámolót ké­szített a megyeszékhely köz­világításának helyzetéről, illetve annak továbbfejlesz­tési lehetőségeiről. Az anyag egyébként 1974-től mutatja be a megyeszékhely közmi­iikig. A hagyományos izzó­lámpás fényforrások aránya még 1974-ben is 20 százalék felett volt Szegeden, az az­óta végrehajtott fejlesztés eredményeként napjainkra ez az arány 2,6 százalékra csökkent, míg a higanygőz­­lámpás fényforrások aránya 48 százalékról 96,6 száza­lékra növekedett. A város kiemelt forgalmi csomópont­jaiban a DÉMÁSZ — együttműködve a tanács építési és közlekedési osztá­lyával — 1979-től alkalmaz sárga fényű, nátriumgőzös fényforrást, amelyek száma már meghaladja a 200 da­rabot. A fejlesztések eredménye­ként Szeged közvilágítása kiemelt szintet ért el az or­szág többi nagyvárosához viszonyítva is, amit az 1931- ben éppen Szegeden megtar­tott közvilágítás-fejlesztési konferencia is elismert. Az országos elismerés kivívása nem kis eredmény, ha arra gondolunk, hogy a DÉ­MÁSZ szakembereinek csak a megyeszékhelyen naponta 25 ezer közvilágítást szol­gáló fényforrás működését kell biztosítaniuk. A vb külön méltányolta a DÉMÁSZ energiamegtaka­rítási törekvéseit. A válla­lat ugyanis 1979-től fokoza­tosan fejleszti a városban az úgynevezett féléjszakás — az éjszakai órák első fe­lében világító — fényforrá­sok hálózatrendszerét. E módszerrel a tanács 1970-től számítva közel 5 millió fo­rint díjfizetési megtakarítást érhetett el. A vb elismerését fejezte ki a DÉMÁSZ egész kollek­tívájának Szeged közvilágí­tási szolgáltatásának bizton­ságáért, a városban végzett fejlesztési tevékenységéért, ami révén megyeszékhe­lyünk országos viszonylat­ban az egyik legjobban funkcionáló ilyen jellegű szolgáltatást kapja.­ Ugyan­akkor felvetődött a lakos­sági áramfogyasztásban megmutatkozó, már-már pa­zarló jellegű tendencia is. Az elmúlt év első öt hónap­jához viszonyítva ugyanis nem kevesebb, mint 12 szá­zalékkal nőtt megyénkben a lakossági áramfogyasztás mértéke. Z. P. Motorvizsgáló próbapadok Diesel-motorok­­ műszaki el­lenőrzésére száz próbapadot rendelt a szovjetunióbeli ká­­mai Kamaz Teherautógyár a Villamos Automatika Fővál­lalkozó és Gyártó Vállalat­tól, mintegy 300 millió fo­rint értékben. . A szovjet partnerek ezekkel a beren­dezésekkel teljes egészében az automatikára bízzák an­nak ellenőrzését, hogy a gyárban felújított motorok, műszaki tulajdonságai meg­felelnek-e a követelmények­nek. Önálló csepeli vállalatok A Minisztertanács márciusi határozata alapján július 1-től megszűnik a Csepel Vas- és Fémművek Tröszt, az egyes csepeli vállalatok önállóan, illetve egy részük közös vállalatként indítja a második fél évet. Ezentúl önálló vállalatként működik a vas- és acél­öntöde, a vasmű, a fémmű, a szerszámgépgyár, az egyedi gépgyár, a transzformátorgyár, a kerékpár- és konfekció­­ipari gépgyár, a tervező vállalat és a számítástechnikai vállalat. A fémmű székesfehérvári és móri gyáregysége is leválik az anyavállalattól. Kisvállalatként dolgozik az Anyagvizsgáló és­ Gépipari Minőségellenőrző Intézet és az oktatási vállalat. A hőerőmű és a szolgáltató vállalat 1984. január 1 -től valamennyi csepeli üzem, a Pannónia Külke­reskedelmi Vállalat pedig négy üzem közös vállalata lesz. Hasonlóan közös vállalat a Szociális és Munkásellátási Intézet is. ----------------------------------3

Next