Csongrád Megyei Hírlap, 1983. szeptember (40. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-01 / 206. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD ■a- HEGYEI 40. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM ÁRA: 140 FORINT 1983. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Vásárhelyi kiadás Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága 1983. augusztus 31-én, szerdán Szegeden Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára elnökletével kibővített ülést tartott, amelyen meghívottként jelen voltak a városi, járási pártbizottságok első titkárai, a városi, járási fegyelmi bizottságok elnökei. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A testület meghallgatta dr. Komócsin Mihály, a KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára szóbeli előterjesztésében a Központi Bizottság 1983. július 6-i üléséről szóló tájékoztatót. A pártbizottság a tájékoztatót egyhangúlag tudomásul vette. Egyetért a Központi Bizottság 1983. július 6-i határozataival. Állást foglalt abban, hogy a KB határozatát alkalmazva ez év végéig áttekinti a Csongrád megyei ipar helyzetét és meghatározza továbbfejlesztésének irányelveit. Ezután dr. Sándor János, a megyei fegyelmi bizottság elnökének előterjesztésében megtárgyalta A pártfegyelem alakulásáról és a fegyelmi munka főbb jellemzőiről a XII. kongresszust követő időszakban című jelentést. A vitában a testület tagjai és a meghívottak közül felszólaltak: dr. Szalontai József, a hódmezővásárhelyi városi pártbizottság első titkára; dr. Dáni Mihály, a szegedi fegyelmi bizottság elnöke; Nagy Gizella, a Szegedi Textilművek munkásnője; Murányi György, a szegedi járási fegyelmi bizottság elnöke; Labádi Sándor, a szentesi városi pártbizottság első titkára; Vincze Rókus, a csongrádi Tisza Bútoripari Vállalat pártvezetőségének titkára; dr. Varga Dezső, a makói városi pártbizottság első titkára; Gyenes András és Farkas Ferenc, a hódmezővásárhelyi fegyelmi bizottság elnöke. A pártbizottság a jelentés és az elhangzott vita alapján megállapította: Megyénk párttagságának többsége példamutatóan él és dolgozik, teljesíti kötelezettségeit. A párt vezető szerepe érvényesül, a párttagság fegyelme egészében véve megfelel a kongresszus és a megyei pártértekezlet által megszabott követelményeknek. A pártszervezetek tevékenységének, a párttagok aktivitásának növekedése mellett egyes párttagoknál tapasztalható a szervezeti élet elhanyagolása, az aktivitás hiánya, bizonyos fokú közömbösség. A párttagok a fegyelemsértéseket általában elítélik. Egyes fegyelemsértésekkel kapcsolatban — italozó életmód, közlekedési szabálysértés, valamint vám- és devizavétségek — esetenként elnéző magatartás tapasztalható. A vezetők példamutatása a munkában, a társadalmi tevékenységben, az életvitelben, az emberekkel való törődésben alapjában érvényesül. Ugyanakkor a vezetők egy kis részénél tapasztalható szerénytelenség és szélsőség az anyagiak megszerzésében, esetenként az anyagiak hajszolása is. A pártfegyelmi munka a nehezebbé vált körülmények ellenére is egészében megfelel a XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak, a Szervezeti Szabályzat előírásainak. Sajátos eszközeivel jól szolgálja a párt céljait, erősíti a fegyelmet. A vizsgálatok alaposabbak, mélyrehatóbbak voltak, jobban hozzájárultak a neveléshez, okulásul szolgáltak az érintett párttagoknak és környezetüknek. A megyei pártbizottság elismerve az eddigi munka eredményeit, indokoltnak tartja, hogy az elkövetkező időszakban a pártfegyelmi munka, a fegyelmi helyzet további javulása még hatékonyabban segítse a XII. kongresszus, valamint a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtását. A megyei párttestület a továbbiakban elfogadta a megye gazdasága 1983. I. félévi fejlődésének tapasztalatairól, valamint a Központi Bizottság 1983. április 12—13-i határozata feldolgozásának politikai tapasztalatairól és a további pártfeladatokról szóló tájékoztatókat. Őszi csúcsforgalomra készen a vasút Az ősz a vasútnak is a legnehezebb erőpróba, ilyenkor zajlik a mezőgazdasági betakarítás, fokozott ütemben termelnek a gyárak, az üzemek, nagy erővel folynak az építkezések és megnő az igény a lakosság ellátását szolgáló fuvarozások iránt. A várható nagy munkára a vasút dolgozói jó előre felkészültek. A soron levő feladatok pontosítása érdekében augusztus második felében a szállításban érdekelt szakemberek megtartották egyeztető megbeszéléseiket, megállapodtak az elszállítandó áruk mennyiségéről, a fuvarozás idejéről és útirányáról. Ennek ismeretében gondoskodik majd a vasút a szükséges eszközökről, a teherkocsikról és mozdonyokról. A MÁV Szegedi Igazgatóság dolgozóinak az év utolsó négy hónapjában mintegy 4,3 millió tonna árut kell elszállítani. Ebből közel 3 millió tonnát az igazgatóság területén raknak vasúti kocsikba, 520—550 ezer tonnát exportra terveznek szállítani. A legnagyobb feladatot idén is a cukorrépa fuvarozása adja, annak ellenére, hogy a tavalyinál kevesebb termett. Az előzetes információk alapján körülbelül egymillió tonna répa feladásával kell számolni. A tervek szerint szeptember 9-én kezdi a feldolgozást a mezőhegyesi és a sarkadi cukorgyár, a répa vasútállomásokra hordása már a közeli napokban megkezdődik. A cukorrépa mellett közel 570 ezer tonna kavicsot és homokot adnak fel a vasútigazgatóság területén levő bajai, dunavecsei, szalkszentmártoni, kiskunlacházi, ócsai és délegyházi berakóhelyeken. Naponta 5-6 kavicsvonatot indítanak útnak, de ennél többre lenne igény. Jelentős munkát ad az exportra kerülő gabona valamint a romlandó mezőgazdasági termékek, a zöldségfélék, a különféle gyümölcsök, a burgonya, a konzerv továbbítása. Bács-Kiskun megyéből az elmúlt héten megindultak az almaszerelvények. Hetenként 140 vagont indítanak a Szovjetunióba, az NDK-ba és Csehszlovákiába. A konzervgyárak szállítása egyenletes, folyamatos, ami annak is köszönhető, hogy az exportra feladott konzerváruk jelentős részét konténerekben továbbítják. A szállítás gépesítésének érdekében úgynevezett „egyutas” rakodólapokat készítettek, melyek segítségével rövidebb idő alatt lehet megrakni egy-egy konténert. E módszert elsősorban a Nagykőrösi Konzervgyárban alkalmazzák, ahonnét ily módon továbbítottak az elmúlt hónapban hatezer tonna konzervet, befőttet. Sajnos, a rendkívül meleg, aszályos időjárás nem kímélte a zöldségféléket sem, emiatt a vártnál kevesebb zöldbab, zöldborsó, uborka és paradicsom termett, ami érezteti hatását a feldolgozásnál, a szállításnál is. Szőlőből viszont jó termésre van kilátás, ezért főleg Bács- Kiskun megyéből nagyobb mennyiségű palackozott bort, pezsgőt és hordós bort fognak külföldre feladni. Csongrád megyéből az exportgabona szállítása lényegében befejeződött. Az év hátralevő részében kettőezer tonna javító búzát küldenek Szabolcsba, ugyanakkor az ország más vidékeiről mintegy ötvenezer tonna takarmánybúza és -kukorica érkezése várható. A zavartalan áruszállítás érdekében a vasútigazgatóság számos intézkedést tett. Minden körülmények között biztosítani akarják az exportszállításokhoz szükséges vasúti kocsik időbeni kiállítását, a szállítófelekkel együttműködve csökkenteni kívánják a MÁV és az idegen kocsik állomási tartózkodási idejét, javítani a rakodási készséget és növelni a szombati, vasárnapi és éjszakai rakodásokat. Ez utóbbi érdekében ismét meghirdetik a hétvégi rakodási versenyt, szeptember 15. és december 15. közötti időszakra ismét köthető őszi forgalmi megállapodás, amelynek teljesítése esetén a vállalatok jövő év első negyedévében jelentős kedvezményben részesülnek. Még egy újdonság a vasútigazgatóság és partnerei kapcsolatában: a MÁV július elsejétől nemcsak bírságolja a késve rakodókat, hanem maga is kártérítést fizet azoknak, akik vele megállapodást kötöttek, s akiknek belföldi fedett és nyitott kocsikban fuvarozandó küldeményeihez az egy héttel korábban megrendelt és visszaigazolt, a hét minden egyes napjára szóló kocsiigényét nem teljesíti. A kártérítéssel párosuló, hétnapos kocsimegrendelést a vasút az év végéig kísérleti céllal vezette be. Ezzel is szeretnék pontosabbá tenni a szállítási információkat, szervezettebbé, egyenletesebbé tenni a rakodást, a fuvarozást. GELLÉRT JÓZSEF Autódaruval rakodják a betongerendákat a dorozsmai pályaudvaron Munkaverseny a szövetkezeti iparban Alkalmaskodni a gazdasági kúriát lgeez... A megye szövetkezeti iparára az első félév során is alapvetően azok a gazdasági és társadalmi tényezők hatottak, amelyek már a korábbi időszakban is meghatározóak voltak. A szocialista munkaversenynek, mint a társadalmi valóság szerves részének a megújulásra törekvő útkeresését — az általános hatásokon túlmenően — két körülmény külön is befolyásolta : a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozását megelőző szövetkezeti fórumok tapasztalatai, valamint az új vállalkozási és gazdálkodási formák következményei. Célok és tettek A szocialista brigád vezetők szövetkezeti fórumain az az álláspont került előtérbe, hogy a munkaverseny fejlődése mindenkor hűen tükrözte az adott időszak gazdasági és ideológiai állapotát, s a munkaverseny — a fogyatékosságai, gyengeségei, formális megoldásai ellenére — elősegítette a szövetkezeti ipar gazdaságpolitikai terveinek a teljesítését, a településfejlesztési elképze- lések mielőbbi valóra váltását, emellett hozzájárult az életkörülmények javításához, a szövetkezeti demokrácia kiszélesítéséhez, az életfelfogás szocialista jellegének az erősítéséhez. A brigádvezetők tanácskozásain felszólalók többsége azt elemezte, hogy a gazdasági élet gyorsan változó körülményeihez kell igazodnia a szövetkezetek munkaverseny-mozgalmának is. A munkaverseny változó elemeit ütköztetni kell a mai gazdasági élet körülményeivel, a versenyfelajánlásokat a munkaverseny feladatvállalások rövidebb távlataihoz kell igazítani, s mindinkább előtérbe kell állítani a versenyképességgel, a hatékonysággal és a minőséggel kapcsolatos célkitűzéseket. A szocialista brigádvezetők tanácskozásai arra is rámutatnak, hogy a munkaverseny elsősorban munkahelyi mozgalom. Ennek megfelelően a konkrét vállalások eddig is kapcsolódtak a szövetkezet legfontosabb gazdasági és politikai céljaihoz. A vállalások tartalmazzák a munkaköri kötelességet meghaladó teljesítményeket, és a korábbinál összetettebb gondolkodást is. Nevezetesen például azt, hogy a munkaverseny megújítására felhasználhatóa versenyvitutások kiterjesztése a gazdasági egységek, közötti együttműködésekre is. A szocialista munkaverseny és a gazdasági cél kapcsolatát a jövőben még szorosabbá kell tenni. Az új vállalkozási és gazdálkodási formák, kapcsolódva a másodlagos gazdaság korábban is meglevő formáihoz, ma már nem elhanyagolható módon hatnak a munkaversenyre. A szabad időben végezhető tevékenységek hátrányosan befolyásolják a munkaverseny szövetkezetpolitikai területeit — sport, kultúra, művelődés stb. Azokban a szövetkezetekben, ahol a szakcsoportok és a gazdasági munkaközösségek száma jelentős, ott érezhetően visszaesett a szocialista brigád mozgalom. Kollektíven és egyénileg Az ipari szövetkezetek munkaverseny-mozgalmának az első félévet az előző esztendőkben tapasztalt folyamatok jellemezték. Új elemek nem jelentkeztek, . A termeléssel kapcsolatos versenyvállalásokat befolyásolták a gazdasági fejlődés lelassulásával összefüggő tényezők, a piaci nehézségek, amelyek jelentős hatást gyakoroltak az ipari szövetkezetek gazdálkodására. Ezért a vállalásokban egyre jobban előtérbe kerültek a jövedel mezősé- gi mutatóhoz kapcsolódó feladatok. A jelenlegi időszakban is igen nagy erőfeszítéseket kíván a korábbi eredmények megtartása. A szocialista brigádok versenyvállalásaiban így egyre hátrább szorultak a termelés volumenével összefüggő tényezők. Mennyiségi többletvállalásokat a brigádok csak egy-két szövetkezetben tettek, mint például a Szegedi Kaz önjavító tsz-ben, vagy például a kisszövetkezetekben. A mennyiségi vállalások helyébe a gazdálkodás hatékonyságának a javítását szolgáló olyan vállalások kerültek egyre nagyobb hányadban, mint a szilitási határidők betartása, az I. osztályú termékek gyártása, az anyagtakarékosság, a hulladékfelhasználás, a nyereség és így tovább. A szocialista brigádok többsége most is az év elején tette meg felajánlását, de egyre nagyobb számban fordulnak elő egyéni vállalások is. A brigádok vállalásaikat a szövetkezeti demokrácia keretei között közösen teszik meg, értékelik és vitatják. A szövetkezeti tervek nagy segítséget jelentettek olyan vállalások elkészítésében, amelyek "j.l szolgálták a gazdaságpolitikai feladatok teljesítését. Önállóan, felelősséggel Az első félév egyik legfontosabb tapasztalata az, hogy a szocialista munkaverseny átalakulóban van. Igyekszik alkalmazkodni a gazdálkodj ma köryvényeihez és a dolgozók megváltozott, illetve változó értékrendjéhez. A mozgalom megújulásának a letéteményesei maguk a szocialista brigádok, az önállóságuk, a közösen viselt felelősségük és az önértékelésük alapján. Természetesen ezekhez a tényezőkhöz csatlakoznia kell a munkaverseny korszerűbb irányításának is.