Csongrád Megyei Hírlap, 1983. október (40. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-01 / 232. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) és békeövezeteket alakíttatnának ki. Szeretném külön hangsúlyozni, mennyire nagy jelentőségűnek tartom a Varsói Szerződés tagállamai által az idén januári prágai ülésükön tett azon javaslatot, amely indítványozza a NATO-tagállamainak, hogy kössenek velük szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Mivel a világon a létező fegyverzetek túlnyomó, többsége és legpusztítóbb fajtái e két szövetségi rendszer birtokában vannak, úgy vélem, egy ilyen szerződés hathatós intézkedés lehetne a békét fenyegető cselekmények megelőzésére. A Magyar Népköztársaság különleges fontosságot tulajdonít a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó szovjet— amerikai tárgyalásoknak, és őszintén reméli, hogy azok eredményesek lesznek. Az emberiség békés jövőjét súlyosan fenyegetné, ha a fegyverkezési hajszát kiterjesztenék a világűrre. Ennek megelőzését szolgálja a most benyújtott nagy fontosságú szovjet javaslat, amelyet a Magyar Népköztársaság kormánya ezért teljes mértékben támogat. Magyarországot sok más európai országgal együtt nyugtalanítja az új típusú amerikai nukleáris eszközök tervezett nyugat-európai telepítése. A meglevő stratégiai egyensúly megbontása messzemenő következményekkel járhat nemcsak Európa, hanem az egész világ békéjére és biztonságára. Meggyőződésünk, hogy a legjobb megoldás Európa teljes atomfegyver-mentesítése lenne,és erről a célról nem mondunk le. Addig pedig, amíg e cél elérését a nemzetközi.|*1 £}«***' lasa lehetőve*Rftirf teszi & legelfogadhatóbfcr '5 'megbítf&ítt* a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök számának csökkentésében, és semmiképpen sem növelésében látjuk. Elnök úr! Három évig tartó tárgyalássorozat után a madridi európai biztonsági és együttműködési találkozó tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásával fejezte be munkáját. E záródokumentum hosszú évek óta az első lényeges és széles körű kelet-nyugati megállapodás, aminek jelentőségét az adott nemzetközi helyzetben aligha szükséges külön hangsúlyoznom. Kivételesen fontosnak tartjuk, hogy a találkozó úgy döntött: összehívja az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferenciát. A madridi találkozó eredményes külügyminiszteri szintű befejezése reményt ad arra, hogy lehetséges a Helsinkiben megkezdett sokoldalú folyamat továbbvitele. Erősíti abbeli meggyőződésünket, hogy a hetvenes évek kedvezőbb légköre nem múló epizód Európa történelmében, s a jövő ismét az enyhülési politikáé lesz. A Magyar Népköztársaság kormánya a maga részéről ezentúl is ennek érdekében fog munkálkodni, s arra fog törekedni, hogy miként eddig is, a jövőben is hiánytalanul végrehajtsa a helsinki záróokmány és a madridi záródokumentum elveit és ajánlásait. Megtiszteltetésként fogadjuk, hogy 1985-ben Budapest lesz a madridi találkozó által elhatározott kulturális fórum színhelye, s megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy e fontos rendezvény sikeres legyen. "A magyar kormány őszintén kívánja, hogy a madridi eredmény legyen kedvező hatással a világ más térségeire is. Sajnos azonban, a szélsőséges körök politikája világszerte kedvezőtlenül érinti a pozitív törekvéseket, hátrányosan befolyásolja a válsággócok felszámolását célzó erőfeszítéseket. A mai feszült nemzetközi helyzetben nagy szerepet tölt be az el nem kötelezettek mozgalma, amelynek tagjai Földünk országainak és népességének nagy többségét képviselik. Új-delhi csúcsértekezletük újólag bizonyította, hogy az el nem kötelezettek igyekeznek hatékonyan elősegíteni korunk súlyos gondjainak megoldását. A velük való együttműködés további elmélyítése jelentős helyet foglal el a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseiben. Az Egyesült Nemzetek Szervezete kezdettől fogva részt vállalt a közel-keleti válság rendezési elveinek meghatározásából. Mégis évek óta olyan törekvések tanúi vagyunk, melyek az ENSZ távoltartására, különmegállapodásokra, egyes érdekelt feleknek a rendezési folyamatból való kirekesztésére irányulnak. Ezért történhet meg, hogy több mint egy évvel a Biztonsági Tanács határozatának egyhangú elfogadása után az izraeli megszálló csapatok továbbra is Libanonban vannak, s folytatódik a Palesztinai arab nép szenvedése és kiszolgáltatottsága. Nyilvánvaló, hogy a közel-keleti válság centrális elemének, a palesztin kérdésnek a megoldatlansága, s az igazságos és tartós rendezést célzó javaslatok elvetése csakis a válság további elmérgesedéséhez vezethet. A Magyar Népköztársaság meggyőződése, hogy a térség helyzetét csak valamennyi érdekelt fél, köztük a Palesztinai Felszabadítási Szervezet részvételével tartott nemzetközi konferencián lehet rendezni. A békéért küzdő erők agrodampfet az elmúlt időszakbat nem csekély mértékbeen növelték a Közép- Amerika és a Karib-térség haladó országai ellen indított akciók. Meggyőződésünk, hogy e válságokat sem lehet az erőszak kategóriáiban gondolkodva, egyes hatalmak érdekeinek mindenek fölé helyezésével megoldani. Megoldásra itt is csak az vezethet, ha tiszteletben tartják az érintett népek önrendelkezési jogát, felhagynak a belügyekbe való beavatkozással, s lemondanak a katonai fenyegetés, a megfélemlítés, a gazdasági és politikai nyomás eszközeiről. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe szolidáris Latin-Amerika népeinek a nemzeti függetlenségért, az önrendelkezésért, a társadalmi haladásért, az elnyomás és az újgyarmatosító törekvések ellen vívott küzdelmével. Támogatjuk a földrész országai által a tárgyalásos rendezés, a térséget feszültségben tartó konfliktusok igazságos és békés megoldása érdekében tett közös lépéseket. Hasonlóképpen nagyra ér- tékeli a Magyar Népköztársaság az indokínai országok erőfeszítéseit a délkeletázsiai feszültség csökkentésére, és támogatja a külügyminisztereik áprilisi és júliusi tanácskozásán megforgalmazott javaslatokat. A magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a ciprusi probléma olyan békés rendezésének, amely megfelel a szigetország mindkét népközössége érdekeinek, biztosítja a Ciprusi Köztársaság szuverenitását, el nem kötelezettségét, s kizár minden külső beavatkozást. A magyar kormány osztja a nemzetközi közvélemény felháborodását azon, hogy a fajüldöző dél-afrikai rezsim apartheid politikája a széles körű nemzetközi elítélés ellenére folytatódik. Namíbia esetében különösen szembetűnő, hogy a nemzetközi feszültség növekedése közepette aktivizálódnak az újgyarmatosítás erői. Hiába a rendezés elveit tartalmazó biztonsági tanácsi és közgyűlési határozatok, a dél-afrikai rezsim és külső támogatóinak stratégiai és gazdasági érdekei miatt Namíbia még mindig nem nyerhette el a függetlenségét. Egyesek önkényes, ENSZ-határozat által nem szentesített feltételeket szabnak, igyekeznek háttérbe szorítani a Swapót, a namíbiai nép egyedüli törvényes, képviselőjét. A magyar kormány elítéli ezeket a törekvéseket, és szorgalmazza, hogy — a párizsi Namíbia-konferencia nyilatkozatával összhangban — hajtsák végre az ENSZ rendezési tervét. Elnök úr! A nemzetközi, kapcsolatok romlása, a világgazdaság elhúzódó válsága és bizonyos politikai indítékú lépések folyamatosan kedvezőtlen hatással vannak a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és műszaki-tudományos együttműködés szinte minden területére. Ez megnehezíti a nemzetközi munkamegosztásban különösen érdekelt országok, köztük Magyarország helyzetét is. Köztudott, hogy a Magyar Népköztársaság tagja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, e nyitott gazdasági közösségnek, élvezi a szocialista államok együttműködéséből eredő biztonságot és előnyöket- Országunk azonban komolyan érdekelt a valamennyi államhoz fűződő gazdasági kapcsolatok erősítésében is, függetlenül azok társadalmi berendezkedésétől és politikai hovatartozásától. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés zavarainak megszüntetése csak közös erőfeszítéssel, a kölcsönös előnyökön alapuló és megkülönböztetésektől mentes együttműködés bővítésével lehetséges. Mi a magunk részéről minden erőnkkel ezen kívánunk munkálkodni. Ezt követelik nemzeti érdekeink, s csak ezen az alapon látjuk megvalósíthatónak az ENSZ tagállamainak túlnyomó többsége által jogosan igényelt új, igazságosabb nemzetközi gazdasági rend és kapcsolatrendszer kialakítását is. A Magyar Népköztársaság úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi kapcsolatokra oly káros előítéletekkel, nemzeti gyűlölködéssel, elzárkózással szemben a legjobb eszköz egymás megismerése. Ez kormányunk kiindulópontja az emberi kapcsolatok és az emberi jogok vonatkozásában is. A szocialista Magyarországnak e területen sincs szégyellni- vagy rejtegetnivalója. Mi az emberi jogok szférájábólnem felejtjük il az élethez és a munkához való alapvető jogot, s nem értünk egyet azokkal, akik szűkebbre vonják az emberi jogok körét. Köztudott, hogy részünkről milyen propagandisztikus megfontolások játszanak ebben közre. De vajon az, ha embereket tömegesen fosztanak meg annak lehetőségétől, hogy társadalmuk hasznos tagjai, családjuk támaszai legyenek, nem érinti-e a legközvetlenebbül az élet minőségét és az emberi jogok érvényesülését? Elvi álláspontunk az, hogy a nemzetközi közösségnek elsősorban az emberi jogok tömeges és durva megsértésére kell felhívnia a figyelmet. -E Ezek közül külön is kiemelem az apartheid, a faj, a bőrszín, a nemzeti kisebbségi hovatartozás és a hitfelekezet alapján előforduló jogsértő megkülönböztetéseket. Sajnos, az ilyesmi sok országban mindennapos jelenség. A Magyar Népköztársaság ezt határozottan elítéli. A magyar kormány úgy véli, hogy erőfeszítéseinket az ilyen gyakorlat megszüntetésére kell összpontosítani, nem pedig olyan propagandakampányok szervezésére, amelyek az emberi jogok nemes eszményeit tőlük idegen politikai szándékok eszközeivé teszik-Elnök úr! Minél feszültebb a nemzetközi helyzet, annál irikább nő minden egyes állam felelőssége a békéért. A magyar kormány a fele-lősség ráeső részét vállalva, mindenütt, ahol erre adottságainál, fogva lehetősége van, a párbeszéd, a tárgyalások alternatíváját állítja szembe a konfrontációs törekvésekkel. Úgy véljük, hogy ebben, miként a viták békés, tárgyalásos rendezésében, az ENSZ-nek jelentős szerepet kell betöltenie. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya határozottan kiáll az ENSZ — alapú okmány szerinti — szerepének erősítése, hatékonyságának fokozásamellett. A Magyar Népköztársaság eddig is partnere volt és ezután is partnere kíván lenni minden kormánynak a béke erősítését célzó nemzetközi együttműködésben. Meggyőződésünk, hogy nincs az a vitás kérdés, amelyet ne lehetne békésen, tárgyalások útján rendezni. A leghatározottabban elvetjük azt a korunkban öngyilkos alternatívát, hogy a fegyverek mondják ki a végső szót A Magyar Népköztársaság, amelynek külpolitikája egybeesik az alapokmányban megfogalmazott nemes célokkal és elvekkel, kész arra, hogy kivegye részét a világszervezet ... béke-erőfeszítéseiből. Küldöttségünk ebben a szellemben vesz részt a jelen ülésszak munkájában. Köszönöm a figyelmüket Losonczi Pál beszéde az ENSZ 38. ülésszakán 2 Mérséklődtek Szegeden a munkaerőigények tízibr./.Li..- Dl-*-. . •. M t -i..?• Vnv..- «*•.. »-•. r .......... A városi tanács vb Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt tartotta soros ülését. A testület megtárgyalta a tanács következő ülésének összehívására és napirendjére vonatkozó javaslatokat. Eszerint a városi tanácsot 1983. október végére hívják össze, a következő napirendi javaslat alapján: a lakásépítésről és -gazdálkodásról, a lakások fenntartásáról és elosztásáról szóló jogszabályok végrehajtásának helyzete; Tájékoztató a tanácstagok munkájáról szóló népfrontjelentésről. Előterjesztések, interpellációk, bejelentések. A vb emellett beszámolót hallgatott meg az alsófokú oktatási intézmények gazdasági és műszaki gondnokságának működéséről, és megvitatta a munkaügyi osztály tevékenységét, különös figyelemmel a munkaügyi információs és szolgáltatóiroda munkájára. A munkaerőhelyzet a gazdasági életben bekövetkezett változások miatt sajátosan alakult az elmúlt években. Erre mindenekelőtt a munkaerőigény mérséklődése jellemző. A számok ezt így illusztrálják: Szegeden az 1978-ban bejelentett munkaerőigény meghaladta a 36 ezer főt — a múlt esztendőben ennek már csak egyötöde volt. Ez a természetes mérséklődés avulttá tette a korábbi munkaerő-mozgatási kötöttségeket (a közvetítés kötelező jellegét, a vállalatok kategorizálását), s 1981. januárjától hatályon kívül helyezték az ezt kifejező rendeletet. A munkaügyi osztály elemzéséből az tűnik ki, hogy számos vállalatnál, főleg a könnyűiparban, létszámcsökkenés történt, ennek ellenére a vállalatok általában teljesítették tervfeladataikat, s javult a munka hatékonysága és nőtt a termelékenység. A fizikai dolgozók állománya nagyobb mértékben apadt, a nem fizikai foglalkozásúaké, pedig mérsékeltebben. Leginkább az iparban figyelhető meg a csökkenés, legmérsékeltebben a szállításban és a hírközlésben. Külön vizsgálták az egészségügyi intézmények középkáder- és kisegítő állományának létszámellátottságát. Átmeneti nehézségeket tapasztaltak ugyan a vizsgálódás során, de egészében súlyos zavarok nem keletkeztek emiatt az egészségügyi intézmények tevékenységében. Áttekintették a munkavállalás új szervezeti formáját is. Szegeden az év első felében 212 gazdasági munkaközösség jött létre, és ezekében közel 1600 fő dolgozik. A város aktív keresőihez képest ez a szám 1,7 százalékot képvisel. Az összes gazdasági munkaközösségből 149 vállalati üléséről jelentjük ahol 1300 fő munkálkodik. Az egyéni szervezésű munkaközösségek száma 63, s ezekben közel 250 személy dolgozik. A vállalati gazdasági munkaközösségek tevékenységére általában az jellemző, hogy a létszámhiányból eredő termeléskiesés pótlására szerveződnek. Az utóbbi időben megnövekedettaz egyműszakos üzemelésű szolgáltató munkahelyek iránti érdeklődés, kedvezőbbek a fiatalok foglalkoztatásának és beilleszkedésének tapasztalatai, de továbbra sem megoldott a gyermekgondozási segélyen levő nők részfoglalkoztatása, elsősorban érdeklődésük lanyhasága miatt. A megváltozott munkaképességűek számára van elegendő munkahely, de nem kellő színvonalú még a rehabilitációs tevékenység. Az időskorúak munkavállalási kedve növekedőben van. Érdekükben az SZMT közreműködésével a munkaalkalmak széles körű feltárására történt kezdeményezés, ami jelentős eredményeket hozott. A munkaügyi információs iroda elsősorban a munkavállalók és a szolgáltatók széles körű tájékoztatását szolgálja, mindkét oldal lehetőségeiről, illetve érdeklődéséről. Ügyfélforgalmára jellemző, hogy az idén az első félévben 5-6 ezer ember kért segítséget az elhelyezkedésben. Naponta átlagosan 70 személy igényli az iroda segítségét főállás ajánlásához, továbbá alkalmi munka, mellékfoglalkozás, bedolgozás iránt érdeklődve. Sajnos, e nagy ügyfélforgalomhoz képest az iroda technikai feltételei messze elmaradnak az elvárható színvonaltól. Közreműködik az iroda ideiglenesen nélkülözhető munkaerőcsoportok ,,kölcsönadásában’ is, továbbá segítséget nyújt az idényjellegű munkák zavartalan ellátásában (konzervgyár, paprikafeldolgozó). A lakosság érdeklődését felkeltették az úgynevezett ,,humán szolgáltatások” beindításával. Még csekély számban, de már jellemzően felkeresik az irodát pótmamaszolgálatot, háztartási munkát, ebédhordást kerti munkát stb. felajánló emberek is. A végrehajtó bizottság a munkaügyi osztály számára határozatban írta elő hogy tovább folytassa Szegeden és a környező községekben a munkaerőhelyzet tanulmányozását, kiemelt figyelmet fordítson a pályakezdők feszültségmentes munkába állítására; tegyen hatékony lépéseket a munkáltatóknál a nyugdíjasok számára alkalmas munkakörök szaporítása érdekében; segítse elő, hogy a tanácsi vállalatoknál tovább emelkedjék a munkaerő-gazdálkodás, az üzem- és munkaszervezés színvonala. Kína ünnepe Világtörténelmi horderejű — mindmáig ható — esemény, volt a Kínai Népköztársaság kikiáltása. A jövő évtizedes, áldozatos nemzeti felszabadító harc és vele párhuzamosan a tartalom szocialista átalakításáért vívott küzdelem, valamint a saovihik Huo .iniö CJA ásíiona huta segitseg^, ^ tette w ^e£ejtöve# hogy gyiggon-k legnépesebb' országában 1949. október 1-én * regkezdődhetett a'szocialista' ephromunka. A kínai nép győzelme mindemellett az akkor meg gyarmati sorban sínylődő, vagy ebpen . t^l^zabadult országok szamara ^eménykeltő példát jelentett. : " - -Afiatal, köztársaság első évtizedének eredményei igazolták is ■a várakozásokat. Szorgos népek áldozatos munkájával és a szocialista államok tevékeny segítségével a népi Kína korszakos átalakításokat hajtott végre. Pedig az évszázados elmaradottság és a háborús pusztítások örökségének terhei nagyok voltak, imperialista fenyegetésnek is ki volt téve. Ebben a nehéz idő,szakban Kína természetes szövetségeseire, a szocialista országokra támaszkodhatott Sajnos, az ötvenes évek végén a kínai vezetésben felülkerekedő nacionalista-kispolgári irányzat képviselői voluntarista módon más irányt szabtak az ország útjának. Bel- és külpolitikában egyaránt torzulások következtek be! A „nagy ugrás”, a személyi kultusz, majd a „kulturális forradalom” és a „három világ” elmélete mérhetetlen károkat és szenvedéseket okozott a kínai népnek. A súlyos torzulások kiigazításához azonban 1976 után hozzáfogott az új vezetés. Belpolitikai síkon — a párt tekintélyének helyreállításában, a szocialista termelési viszonyok korszerűsítésében, valamint az életszínvonal emelésében — születtek is figyelemre méltó eredmények Ám úgy látszik, hogy még mindig nem vonták le kellő mértékben mindennek a külpolitikai következtetéseit. A szocialista közösség államai — köztük hazánk is — a kölcsönösség jegyében, változatlanul készek a viszony normalizálására, sőt a kapcsolatok fejlesztésére. Az utóbbi egy-két évben e téren szerény előrelépés mutatkozik is. Korlátokat szab azonban e pozitív folyamatnak, hogy rendezetlenek maradtak Kína és több, vele szomszédos szocialista ország kapcsolatai. Abban a reményben azonban, hogy a meglevő ellentétek előbb-utóbb megszűnnek, nemzeti ünnepén őszintén kívánunk Kína népének további sikereket a szocialista építőmunkában. JKS) ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT A Kínai Népköztársaság megalakulásának 34. évfordulója alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Li Hszienmien államelnököt és Csao Ce-jang ot, az Államtanács elnökét. SZOMBAT, 1983. OKTÓBER 1.