Csongrád Megyei Hírlap, 1983. november (40. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-01 / 258. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Vásárhelyi kiadás 40. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. NOVEMBER 1. KEDD Intézkedések az aszálykárok miatt — A nagyüzemek, vállalatok testvéri együttműködése — Kalászos gabonából 38,2 ezer, kukoricából 28,5 ezer tonnával növelik a készleteket Takarmányszállítmán­yok a megye mezőgazdaságának Dunántúlról érkeznek a szerelvények Az idei évben ismételten bebizonyosodott az a régi megállapítás, hogy bajban ismerni meg az igazi bará­tot. Megyénk mezőgazdasága ugyanis elég súlyos aszály­kárt szenvedett, a tervezett­nél kevesebb gabonát adtak a földek, s ezért néhány szükségintézkedést kellett tenni a folyamatos takar­mányellátás érdekében. Ez többek között abban nyilvá­nult meg, hogy a dunántúli vidék termelőszövetkezetei, állami gazdaságai és gabo­naforgalmi vállalatai soron kívüli takarmányszállítmá­­nyokat indítottak útnak C­songrá­d megyébe. A cél kezdettől fogva a nagy- és kisüzemű állatállo­mány biztonságos és folya­matos ellátása volt. Az itte­ni takarmánykészletek kiegé-­ szítése állami áron.­­ Már a nyári és az őszi be­takarítás előtt számoltak az agrárüzemek, s egyben a megyei vezetés is a termés­­kiesésekkel. Ennek alapján született meg az a döntés, hogy növeljék a gazdaságok a tarlóvetések területét, fő­ként ahol öntözési lehetőség van. Továbbá: takarítsák be az összes szalmát, a kukori­caszárat és minden felhasz­nálható mellékterméket az állattenyésztési ágazat, ellá­tására. A nagyüzemek 6,5 ezer hektáron vetettek má­sodnövényeket amelynek mintegy 70 százaléka már a majorságokban van. A következő intézkedés­ként azt mérte fel az üze­mekkel karöltve a megyei gabonaipar, hogy hol, mi­lyen mértékű a hozamki­esés és mennyi takarmányt kell vidékünkre hozni a Du­nántúlról. Az igények egyez­tetése után kezdődtek meg a vasúti szállítások a Csong­­rád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a céggel kooperáló tsz-tápgyár­­tó üzemek, a fogyasztási szö­vetkezetek, s közvetlenül a közös gazdaságok részére.­­ Megyénkben több agrár­üzem, többek között a szen­tesi Termál, a vásárhelyi Rákóczi, a földeáki Egyetér­tés Tsz, vagy a Pankotai Ál­lami Gazdaság, a gabona­iparral együttműködve gyárt előtakarmányt a nagy- és a kisgazdaságok ellátására. Fontos tehát, a nagy raktár­­készlet a folyamatos üze­meléshez. A dunántúli gabo­naszállítmányok egy részét tehát ezekbe a feldolgozók­ba irányítják. Egyes nagy­üzemek viszont, többek kö­zött a Szegedi Á. G., a Vá­sárhelyi Egyetemi Tangaz­daság, a forráskúti Haladás Tsz a saját címükre kapják meg a rakományokat. A fo­­gyasztási szövetkezetek üz­lethálózatának ellátásáról a gabonaipar és az üzemi táp­feldolgozók gondoskodnak. A megyében egyébként az ál­lami, valamint a szövetke­zeti kereskedelem 120 és a gabonaipar 16 boltjában for­galmaznak előtakarmányt, s szemes terményt. A kínálatot a gabonaipari vállalat, s a Szegedi Szalá­migyár és Húskombinát is ellenőrzi. A szalámigyár szerződéses kapcsolatban áll a nagy- és kisüzemi állatte­nyésztési ágazattal, így köz­vetlenül érdeke a zökkenő­­mentes forgalom. A­­tapasz­talatok szerint mindenütt teljes választékban kapható táp és legalább egyféle sze­mes termény. A boltok egy­­harmadában kukoricából fo­lyamatos a kínálat, kéthar­madában a szállítmányok megérkezésétől függően, idő­szakos. Főként azokon a he­lyeken, ahol kicsi a raktár­tér. A takarmánybúzából vi­szont állandó a készlet . A kukoricabetakarítás kez­detén még nem alakult ki teljes kép a megye igényé­ről, s akkor kalászosokból 22,3 ezer, kukoricából mint­egy 20 ezer tonna beszerzé­sét indokolta meg a hozam­­csökkenés. Ez az igény idő­közben módosult, s a buda­pesti gabonatröszt a takar­mánybúzánál 38,2 ezer, míg a kukoricánál 28,5 ezer ton­nára növelte a szállítási ke­retmennyiséget. A legfrissebb adatok sze­rint ez ideig 18,5 ezer tonna búza, s 11,5 ezer tonna ku­korica érkezett meg a ga­bonaipar, illetve a megren­delők címére. Most, hogy Fejér, Tolna, Somogy és Za­la megyében is befejezés előtt áll az őszi szezon, egy­re több vasúti teherkocsi áll rendelkezésre a szállítások meggyorsítására.­­ Az ellátás folyamatossága érdekében a kínálat és a tényleges kereslet összhang­jának megteremtésére a megyei gabonaipar, a MÉ­SZÖV, a szentesi TSZKER, valamint az állami gazdasá­gok kereskedelmi irodájának a képviselői hetenként ülé­seznek. Felmérik a készle­teket, az utánpótlás ütemét, a felvásárlás alakulását. Előfordul ugyanis, hogy egy cég több helyről is rendel, s kap takarmányt, így nem minden dunántúli szállít­mányból igényelnek takar­mányt A felszabaduló ga­bonái természetesen másho­vá irányítják. A kereskedelmi ellátásban egyébként nincs rangsor, a népgazdaság egyaránt tart számot a nagyüzemi és a háztáji gazdaságok produk­tumára. T. J. Javuló csörmeellátottság Makón l ■ • • . i ■ I • Ülést tartott a városi tanács A makói városi tanács tegnapi ülésén — amelyet dr. Forgó István tanácselnök vezetett — nagy számban vettek részt a város környéki községek elnökei és más közéleti, gazdasági tisztségviselők. Megjelent többek között a ta­nácsülésen Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke és dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság első titkára is. A testület a napirendre vonatkozó írásos javaslatot elfogadta. Ennek megfelelően elsőként a lejárt határidejű határozatok teljesítését, valamint a két tanácsülés között végzett elnöki jelentést értékelték, majd a város út­i járda- és közműellátottságának helyzetével, a József Attila Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola tevékenységével, vé­gül pedig személyi kérdésekkel foglalkozott a testület. Márton Ferenc, a műsza­ki osztály vezetője terjesz­tette az első jelentést a tes­tület elé, amelyet a vita során szóban is kiegészített. A mai helyzetértékelés lé­nyege az, hogy az út, járda-, valamint a közműellátott­ság tekintetében az utóbbi évtizedben mélyreható vál­tozások következtek be Ma­kón. Ám a megye városai­nak sorában Makó e nagy fejlődés ellenére is, majd minden tekintetben még mindig az utolsó helyen van, évszázados lemaradást kell most viszonylag rövid idő alatt pótolni. A IV. és az V. ötéves tervcikluétőll- 25 ezer 361 négyzetmét szilárd bur­kolatú út épült a Városban. A belterületi utak, utcák felületének stabilizálása kü­lönféle eljárásokkal — ko­hósalakok, aszfaltos borítás­sal — a jelenlegi tervidő­szakban is kiemelt feladat. Ám a pénzügyi lehetőségek igen korlátozottak. Igyekez­nek jól karbantartani a föl­des utcák útjait is: időről időre nagyteljesítményű gré­­derrel — földgyaluval — egyengetik, domborítják az úttestet, hogy a csapadék­víz könnyen lefolyhasson. A városon áthaladó fő­­közlekedési utak állapota, az Április 4. út kivételével, jó. Kiépítettségük végleges­nek mondható. Az Április 4. út — amely Békéscsaba irányába képezi a város ka­puját — szélesítésre, a tel­jes rekonstrukcióra szorul­ó vízellátás tekintetében a helyzet kedvezőbb. E szá­zad elején Makón még csak kevesen és hírből ismerték a vezetékes ivóvizet. A múlt évben viszont már a városi vízmű 13 mélyfúrású kútjá­­ból 2 millió 449 ezer köb­méter vizet továbbított 271,8 kilométer vízvezeték-hálóza­ton keresztül a fogyasztók­hoz. Ez már közel négyszer annyi víz volt, mint ameny­­nyit tíz évvel ezelőtt adha­tott a városi vízmű. A víz­­fogyasztás mértéke azonban napjainkban is dinamikusan emelkedik. Ezért a tanács most állást foglalt abban, hogy meg kell építeni már a közeljövőben a harmadik főnyomóvezetéket is. Szük­ség van új víztározó ciszter­nákra is,­­ hogy a lakosság vízellátása, valamint a nagy­­mennyiségű ipari víz a nyá­ri fogyasztási csúcsokban is zavartalanul biztosítható le­gyen. Mind nagyobb gondot okoz a tanácsnak a szenny­víz tisztítása és továbbítá­sa. Ezért most állásfoglalás született abban is, hogy a szennyvízelvezetőcsatorna, hálózatot hamarosan bővíte­ni kell. Az ingói víztisztí­tó művet is szükséges fel­újítani, kapacitását meg­duplázni. A telefonhálózat fejlődé­sével jelenleg elégedett a városi tanács. A múlt év­ben két, egyenként ezer te­­lefonállomásos konténerköz­pontot kapott a város. Eddig 1022 előfizető kapott tele­font a városban, ezek közül 488 készülék vállalati, köz­­intézményi használatban van. Igen nagy, mondhatnánk sok évtizedes lemaradást sikerült pótolni mostanára a gázvezeték-hálózat kiépí­tésével is. A fejlődés mérté­két csak akkor érzékelhet­jük igazán, ha látjuk, hogy kilenc évvel ezelőtt Makón még nem ismerték a veze­tékes gázt. Ma viszont 56 kilométer hosszú csőhálózat­ból 10 ezer 80 fogyasztó kap földgázt. Tavaly a földgáz hasznosítása a lakosság és az ipari üzemek szolgálatá­ban megközelítette a 13,4 millió köbmétert. Elfogyasz­tott a város lakossága to­vábbá 2 ezer 646 tonna pa­lackos pb-gázt is, amely szintén közel háromszorosa a tíz évvel ezelőtti fogyasz­tásnak. Közben a távhőel­­látást is a lakosság kényel­mének a szolgálatába állí­tották. Jelenleg már 510 la­kás kapja Makón a hőener­giát meleg víz formájában, s ezt nyolc konténerkazán biztosítja. Végül a tanács elismeré­sét fejezte ki a műszaki osztálynak a műszaki ellá­tottság fejlesztése érdekében végzett eredményes munká­jáért. S határozatban jelöl­ték meg az osztály előtt ál­ló legsürgősebb feladatokat. * Beszámolót értékelt ez­után a tanács Szentpéteri János igazgató előterjeszté­sében, a József Attila Szak­munkásképző és Szakközép­­iskola tevékenységéről. Meg­állapították többek között, hogy az intézet a korszerű képzési feladatoknak mind­eddig jó színvonalon tett eleget. Az intézetben a mun­kásneveléshez a személyi,­s tárgyi feltételek igen jók* * * Ezután a tanácsülés ve­zetését Sárvári Zoltánná dr. a városi tanács elnökhelyet­tese vette át dr. Forgó Ist­vántól. Majd felkérte Ju­hász Tibort, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak titkárát, hogy ismertes­se a népfrontelnökség októ­ber 28-i állásfoglalását. Ju­hász Tibor ezután — az említett állásfoglalás alap­ján — javasolta a tanács­nak, hogy a testület fogad­ja el dr. Forgó István ké­relmét, miszerint mentsék fel őt, nyugállományba vo­nulására való tekintettel, ta­nácselnöki tisztségéből. Mi­után a kérelmet a tanács 1984. január 1-i hatállyal elfogadta, ugyancsak a vá­rosi Hazafias Népfront-bi­zottság elnökségének ajánlá­sa alapján szintén január 1-i hatállyal a városi ta­nács elnökévé választotta a testület Sarró Ferencet, a városi tanács elnökének ál­talános helyettesét A közeljövőben nyugdíjba vonuló tanácselnök érdeme­it meleg szavakkal, sok-sok dicsérettel elsőként Szabó Sándor méltatta. Kiemelte, hogy dr. Forgó István 1946 óta dolgozik az államigazga­tásban. S három hosszú év­tizeden át töltött be tanács­elnöki tisztséget. Makó város tanácsának elnökévé 1967. március 22-én választották meg, s az azóta elmúlt kö­zel 17 esztendő alatt ki­emelkedő érdemeket szer­zett a város szocialista épí­tésében, felvirágoztatásában. Ezért a megyei tanács elnö­ke, az Elnöki Tanács meg­bízásából a Munka Érdem­rend arany fokozata kitün­tetést adta át dr. Forgó Ist­vánnak. A búcsúzó tanácselnök érdemeit, fáradhatatlan munkabírását, kiemelkedő kommunista egyéniségét ez­után még számosan méltat­ták a tanácstagok soraiból. CS. J. A tízezredik OIF-lag­s Ünnepélyes kulcsátadás Szegeden Tegnap, hétfőn délelőtt a megszokottól eltérő lakását­adás volt a Gát utca 11/A. harmadik emeletén. Ünne­pélyes keretek között — je­lentős és hasznos ajándék kíséretében — adták át bol­dog tulajdonosainak azt a háromszobás lakást, amely az OTP Csongrád megyei Igazgatóságának beruházásá­ban a tízezredik. Az eseményen — amit jel­képesen a takarékossági vi­lágnapon rendeztek — részt vett többek között dr. Bar­­tha László, a Csongrád me­gyei pártbizottság gazdaság­­politikai osztályának veze­tője, dr. Petrik István, a megyei tanács elnökének általános helyettese, vala­mint Prágai Tibor, a Szeged megyei városi tanács általá­nos elnökhelyettese. Dr. Perjési Lászlónak, a Csongrád megyei OTP igaz­gatójának köszöntő szavai után dr. Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója adta át Gondos Bélának és öttagú családjának — akik eddig az újszegedi garzonházban laktak — új otthonuk kul­csát, s a tízezredik lakástu­lajdonosnak járó ajándékot, a Minimat mosógépet és a legnagyobb szobát díszítő csillárt. Az ünnepélyes lakásavató, illetve a takarékossági vi­lágnap egyben alkalmat nyújtott arra, hogy dr. Szir­mai Jenő jutalomban része­sítse mindazokat, akik az OTP-lakások építésében, il­letve ügyintézésében kiemel­kedő munkát végeztek sző­kébb pátriánkban. Pénzjutalmat kapott: Le­­hotai Ferenc, a DÉLÉP, An­­talicz József, a CSOMIÉP, Somogyi János, a DÉLTERV, Novákné Juhász Márta, a CSOMITERV, Füredi Fe­renc, a­­ beruházási vállalat dolgozója. A Csongrád me­gyei OTP Igazgatóság mun­katársai közül pénzjutalom­ban részesült Mezővári Ist­vánná, Kövecs Lászlóné és Rákos Imréné. Somogyi Károlyné felvétele ünnepélyes lakásavató Gondos Béláék új otthonában

Next