Csongrád Megyei Hírlap, 1983. december (40. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-01 / 283. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 40. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. DECEMBER 1. CSÜTÖRTÖK Magyarország és az NDK kapcsolatairól, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről Kádár János berlini tárgyalásai Erich Honecker magyar kitüntetése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, szerdán délelőtt egynapos baráti látogatásra Berlinbe érkezett. Kíséreté­ben van Szűrös Mátyás, az MSZM­­­P Központi Bizottsá­gának titkára, Karvalics László és Kótai Géza, a KB osztályvezető-helyettese. Kádár János Erich Honek­­kernek, az NSZEP KB fő­titkárának, az NDK Állam­tanácsa elnökének meghívá­sára érkezett a demokrati­kus német állam fővárosá­ba. A berlini Ostbanhofon Erich Honecker üdvözölte Kádár Jánost és kíséretét. A fogadtatáson jelen volt Hermann Axen, az NSZEP Központi Bizottságának tit­kára és dr. Szalai Béla, a Magyar Népköztársaság ber­lini nagykövete. Egy órával megérkezése után Kádár János a nieder­­schönhauseni kastélyban megkezdte hivatalos meg­beszéléseit vendéglátójával, Erich Honeckerrel. A ta­lálkozón áttekintették Ma­gyarország és az NDK kap­csolatainak alakulását és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Délben a kastély fogadó­termében bensőséges hangu­latú ünnepség keretében Kádár János átadta Erich Honeckernek a Magyar Nép­köztársaság gyémántokkal ékesített Zászlórendje kitün­tetést, amelyet hetvenedik születésnapja alkalmából adományozott kimagasló ér­demeinek elismeréséül az Elnöki Tanács a demokra­tikus német állam vezetőjé­nek. Az ünnepségen jelen vol­tak a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizott­ságának tagjai, köztük Wil­li Stoph miniszterelnök, va­lamint a Kádár János kísé­retében levő személyiségek. A kitüntetés átadásakor Kádár János a következőket mondotta: Tisztelt Honecker elvtárs! Kedves elvtársak! A magyar nép ismeri és nagyra értékeli azokat a kimagasló eredményeket, amelyeket a Német Demok­ratikus Köztársaság népe a Német Szocialista Egység­párt vezetésével a szocialis­ta társadalom építésében el­ért. Az első német munkás­paraszt állam­ létrejötte és fejlődése Marx és Engels szülőföldjén, Európa, máso­dik világháború utáni törté­nelmének­­kiemelkedően­ fon­tos tényezője. A szocializ­mus útján járó­­Német De­mokratikus Köztársaságnak a­ két világrendszer határán jelentős szerepe van a béke és biztonság megőrzéséért, a különböző társadalmi be­rendezkedésű országok bé­kés egymás mellett éléséért vívott,­­küzdelemben. Kedves Erich Honecker elittárs! Ezek az eredmények, a Német Demokratikus Köz­társaság fejlődése, elvi ala­pokon nyugvó nemzetközi tevékenysége elválaszthatat­lanul összeforrtak az ön ne­vével, aki a Német Szocia­(Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke a berlin-niederschönh­auseni kastélyban. (Telefotó — ADN/ZB—MTI—KS) MTESZ-székház Vásárhelyen Dilbira tatéit a véres viszsli éd­esflistre Húsz évvel ezelőtt néhány tucatnyi műszaki és agrárér­telmiségi jelentette a maga­san képzett szakemberállo­mányt Hódmezővásárhelyen. S ha bármilyen szakmai gondjuk támadt, netán, ha véleményt akartak­­ cserélni tágabb körben is, akkor —­­jobb híján — Szegedre utaz­tak, hogy a Műszaki­ és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetsége ottani klub­jában találkozzanak mér­nöktársaikkal. A város gaz­daságának fejlődésével pár­huzamosan gyarapodott a termelésben foglalkoztatott műszakiak létszáma is, míg­nem tíz esztendeje elérke­zettnek látták az időt, sa­­ját, városi szervezetük lét­rehozására. A városban min­denki, tanácsi, párt- és nép­­frontvezetők szívesen támo­gatták ebbeli törekvésüket, s ez elegendőnek is bizonyult az előrelépéshez. Megalakult az intéző bizottság. Most új állomásához ér­kezett a vásárhelyi műsza­ki értelmiséget soraiban tö­mörítő egyesület fejlődése. A városi tanács, valamint 22 helyi iparvállalat, szövetke­zet és mezőgazdasági üzem anyagi támogatásával elké­szült az MTESZ helyi szék­háza. A Kossuth téren a közelmúltban átadott új épület egy­ részét Novák Ist­ván építésztervező és Szeke­res Mihály belsőépítész el­képzelései szerint a kun­szentmártoni Uniszöv dol­gozói alakították ki. Van ott kisebb-nagyobb tárgyaló­terem, kellemes klubhelyi­ség. A ma már jóval több mint ezerfőnyi műszaki , ér­telmiség érdeklődési körébe vágó, bármilyen típusú elő­adás tartására pedig ren­delkezésre áll az a nagyte­rem, amelyet a házban dol­gozó, területi pártalapszerve­­zet tag­sága is használ. Egyszó­val, szerényen, de szépen berendezett otthonra leltek a műszakiak, az agrárértel­miségiek, és persze a köz­gazdászok Vásárhelyen. A most elkészült házban avatóünnepséget tartottak tegnap délelőtt. A megje­lenteket — dr. Györffi Lászlót, a m­egyei pártbizott­ság osztály­vezető-helyettesét, valamint Hódmezővásárhely párt-, tanácsi, KIÍSZ- és szakszervezeti vezetőit — Farkas Ferenc, a DÉMÁSZ üzemigazgatója, a városi MTESZ-szervezet elnöke kö­szöntötte. A házigazda jo­gán köszönetet mondott az épületet fölépítő Csongrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, valamint a belső építést végző szövetkezet ve­zetőinek és dolgozóinak. Nem utolsósorban pedig a költsé­geket előteremtő tanácsi és vállalati kollektíváknak. A továbbiakban dr. Tóth János, a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetsége főtitkára szólt a jelenlevőkhöz. Elöljáróban az országos választmány ne­vében is köszönetet mondott a vásárhelyi Technika Háza létrehozása körül szorgos­­kodóknak, majd a műszaki értelmiségre váró felada­tokról­­ beszélt. A tennivalók közül azt emelte ki, hogy a jelenlegi világgazdasági hely­zetben a már korábban el­ért pozíciók megőrzése is lényegesen magasabb mű­szaki színvonalú teljesít­ményt igényel egész gazda­ságunktól. Hozzátette azt is: a mi társadalmunk nem csu­pán őrizni kívánja a helyét, hanem szüntelenül előrébb akar kerülni. Ehhez a mű­szaki értelmiségnek is hozzá kell adnia egész tehetségét, s munkakészségét. Tárgyi fel­tételei most Vásárhelyen is messzemenően biztosítottak már annak, hogy­­a mérnö­kök, a technikusok és a köz­gazdászok társadalmi tevé­kenységük során újra meg újra tanúbizonyságát adják az új iránti fogékonyságuk­nak, alkotó erejüknek. Eh­­hez egyébként a társadalmi feltételek is jók, s egyre in­kább kiteljesednek, hiszen az MTESZ a közeljövőben rang­jában is előrelép. Társadal­mi szervezetként önállósága tovább növekszik, vélemény­alkotó jogköre terebélyese­dik. Amikor­ tehát az egye­sületben a mérnökök és a közgazdászok szak­mai vitá­kat folytatnak, ezen az úton is keresve az előrelépés le­hetőségeit, munkájuk semmi esetre sem marad hatásta­lan. És a nagyobb teljesít­ményre szükség is van mind a tényleges, napi munkában, amelynek a termelőüzemek a színhelyei, mind pedig a településfejlesztési tervek (Folytatás a 2. oldalon.) A vásárhelyi székházavató ünnepségen dr. Tóth János, az MTESZ főtitkára beszélt a megjelentekhez. (Fotó: Pintér József) Vásárhelyi kiadás A tavalyinál jobb, választékosabb lesz a karácsonyi árukínálat Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszter szerdán a Parlamentben tartott sajtó­­tájékoztatón értékelte az idei esztendő áruellátási ta­pasztalatait, tájékoztatott a várható év végi ünnepi kí­nálatról, s ismertette a ke­reskedelem jövő évi terveit. Mint elmondotta, a keres­kedelem idén mind folyó, mind változatlan árakon többet értékesített a múlt évinél, és a tervezettnél egy­aránt, az éves forgalom vár­hatóan eléri a 440 milliárd forintot. Az élelmiszer-kínálat mennyiségében és összetéte­lében egyaránt egész évben kielégítő volt, egyes termé­kekből — például diabeti­kus készítményekből és né­hány fajta konzerváruból — javult a választék. Az ipar­­cik­kellát­ást a múlt évivel azonos színvonalúnak ítélte a miniszter, bár, mint mon­dotta, egyes termékekből javult, másokból romlott a kínálat. Bútorokból és ve­gyi árukból például kiegyen­súlyozottabbá vált az ellá­tás, ugyanakkor — főként a nagyobb arányú magánépít­kezés miatt — szaporodott a tartós­ az­ időleges hi­ány és kit az építőanyagokból és­­szerelvényekből. A kereskedelem karácso­nyi felkészülését­ értékelve, a miniszter hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló készletek a tavalyinál jobb választékosabb kínálatot tesznek lehetővé. Különösen javult a kínálat játékokból, szabadidő-ruházati pikkek­ből, férfiingekből, téli sport­szerekből, valamint híradás­­technikai készülékekből. Élelmiszer bőségesen­­ lesz, december elején az eddigi­nél nagyobb mennyiségben megjelenik a déligyümölcs is a boltokban, narancsból a tavalyival azonos mennyi­ség, banánból valamivel több lesz. A­­ miniszter a továbbiak­ban arról tájékoztatott: az iparnak jövőre fontos fel­adata lesz, hogy az export­kötelezettségek maradékta­lan teljesítése mellett az ideinél kevesebb zökkenővel, folyamatosan lássa el a ha­zai piacot. Ne becsüljék le a gyártók a hazai fogyasz­tókat. A kereskedők szerint ez a magatartás idén a tex­tiliparban érződött, és meg­látszott a ruházati termékek kínálatán. Az ipar erőfe­szítései nyomán a kereske­delem jövőre csökkentheti a hiánycikkek körét, javít­hatja az ellátást egyebek közt különösen az iparcik­kekből, az idén hiányzó hű­tőgépekből, bojlerekből, au­tomata mosógépekből, s nem utolsó sorban az építő­anyagokból. A kereskedelem részben a hiánycikkek pót­lására, részben pedig a vál­­aszték­ színesítésére növeli a termeltetést, valamint a belkereskedelmi választék­cserét, a határ menti és az áruházi csereakciókat is. Ugyancsak igyekeznek töb­bet forgalomba hozni azok­ból a márkás termékekből, amelyek külföldi kooperá­cióból származnal­. Juhár Zoltán elmondotta, hogy a kereskedelemben beváltak az új üzemelési formák: ma már 8600 szer­ződésé.? üzlet és vendéglátó­­hely működik az országban, s 1700 a jövedelemérdekelt­­ségű boltok száma. Ezekben az üzletekben — ahol a dol­gozók fokozottan érdekeltek a forgalom növelésében — javult a kínálat, a létszám­­gazdálkodás, kevesebb dol­gozó foglalkoztatásával ma­gasabb nyereséget értek el. A tervek szerint 1985-ben már szerződéses, jövedelem­érdekeltségű és bérleti rend­szerben működik az üzletek és vendéglátó helyek 40 szá­zaléka, s ezek a forgalom mintegy 60 százalékát bo­nyolítják le. Vidéken már rendeződtek a nyitvatartással kapcsola­tos problémák, amelyek az ötnapos munkahét beveze­téséből adódtak. A korábbi­ rendelkezésektől eltérően ma már a tanácsok a válla­latokkal és a szakszerveze­tel közösen határozzák meg a boltok nyitvatartását, s ezzel jobban alkalmazkod­­hatnak a helyi­­vásárlási szokásokhoz. A Belkereske­delmi Minisztérium a me­zőgazdasági tárcával, közö­sen felmérte a hétfőnként jelentkező igényeket, s an­nak értékelése után változ­tatnak a szállításokon. A húsipar például vállalja, hogy megoldja a kereske­delem hétfőnként­­­igényei­nek kielégítését. (MTI)

Next