Csongrád Megyei Hírlap, 1984. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-03 / 1. szám

Brunei független BANDAR SERI BEGAWAN Vasárnap kikiáltották Brunei függetlenségét, ezzel hivatalosan is véget ért a csaknem évszázados brit uralom. Hasszánéin Bolkiah, Brunei szultánja kinevezte országa első, családi alapo­kon nyugvó kormányát. Brunei , Ázsia leggazda­gabb országa. Lakóinak száma mindössze 200 ezer, területe kevesebb mint 6 ezer négyzetkilométer, Bor­­neó északnyugati partjainál fekszik. Gazdagságát első­sorban a kőolajnak és föld­gáznak köszönheti. A függetlenség kikiáltása alkalmából a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége táviratban üdvözöl­te Brunei szultánját, aki egyben az ország miniszter­­elnöke, pénzügy-, valamint belügyminisztere is. A táv­iratban a szovjet vezetés készségét fejezi ki Brünei­­vel a diplomáciai kapcsola­tok felvételére. Egyiptom Újabb politikai párt KAIRO Egyiptomban megjelent a politikai színpadon a hato­dik — és egyben a második legerősebb — legális politi­kai párt: az alkotmányjogi bíróság hétfőn törvényesen bejegyezhető, tevékenységé­ben nem korlátozható párt­nak nyilvánította az új VAFD-ot, a kormánypárt le­hetséges legesélyesebb ve­télytársát az áprilisban sor­­ra kerülő törvényhozási vá­lasztásokon. VAFD az 1952-es forra­dalom után szűnt meg. Elő­zőleg az ország legerősebb pártja volt. Amikor Szadat elnök 1973-ban ismét beve­zette a többpártrendszert ,,Új’ VAFD” névern ismét talpra állt, de csak három hónapnyi időre. Nigériában a arsom­bati ál­lamcsíny nyomán nyugalom uralkodik — jelentette a lago­­si rádió. A megbuktatott el­nök, Shehu Shag­ari sorsáról még nem állnak rendelkezésre megbízható információk, a le­tartóztatásáról keringő híre­ket nem erősítették meg. A hatalomra került legfel­sőbb katonai tanács 14 tagból­­áll, köztük van Mohamed Buhari dandártábornok, D. Y. Báli, az új nemzetvédelmi miniszter, Sintta Isiako, a fegyveres erők vezérkari fő­nöke, továbbá a három fegy­vernem főparancsnoka is. Tagja a tanácsnak Abacha dandártábornok is, aki a je­lek szerint a szombati hata­lomátvételt irányította. Buha­ri a testület elnöke, ő az ál­lamfő, és egyben a fegyveres erők főparancsnoka. A­ligha készültek jóked­­­­vűen az új esztendő köszöntésére a nigériaiak, az ország súlyos gazdasági válsága­­ eleve kedvüket szegte. A­ kérdésre, hogy a szilveszteri katonai hata­lomátvétel hírére jobb kedv­re derültek-e, csak talá­nyos válasz adható; igen is, meg nem is. Hiszen­ tudják, attól, hogy a katonák át­vették a kormányrudat Al­­haji Shehu Shagari polgári elnöktől, egy csapásra nem lesz jobb a gazdasági hely­zet Másrészt, még jól em­lékeznek az 1966 és 1979 kö­zötti időszakra, amikor öt katonai hatalomátvétel zaj­lott le a nyugat-afrikai ál­lamban, s a tisztek 13 évi országlása — a gazdasági felvirágzás ellenére — gon­dokat is okozott. S még va­lami felmerülhet a mintegy 100 milliós Nigéria lakóinak többségében, legalábbis azokban, akik a nyáron Sha­­garinak és pártjának, Nigé­ria Nemzeti Pártjának (NPN) szavaztak bizalmat; mi lesz a polgári demokra­tizálódási folyamat sorsa? A katonák 1983 utolsó napján azzal vették át a hatalmat, hogy Shagari kormányzata a gazdasági összeomlás szélére sodorta az országot, hozzá nem ér­téssel intézte az ügyeket, és elburjánzott a korrupció. Mindjárt hatályon kívül helyezték az alkotmányt, feloszlattak minden pártot, s éjszakai kijárási tilalmat rendeltek­­ el. A Nigéria élén álló legfelsőbb katonai ta­nács vezetője. Mohamed Buhari dandártábornok Nagy-Britanniában szerez­te katonai képesítését, s a kőolajipar szakértőjének számít. Az első megnyilat­kozások arra utalnak, hogy az ország társadalmi-gazda­sági rendszerében, nemzet­közi kapcsolataiban nem várható alapvető változás. Paradox módon, annak id­ején, 1979-ben a katonák éppen a most eltávolított Shagarinak adták át a ha­talmat, mert ér­ettnek ítél­ték a helyzetet a polgári kormányzáshoz való vissza­téréshez. Shagari akkor is, és most nyáron is az egy­séges Nigéria jelszavával nyerte meg a választásokat, s ennek a több mint 250 et­nikai csoportból felépülő országban aligha lebecsülhe­tő a jelentősége. Igaz, per­sze, hogy az 1960. október 1-től független Nigéria tör­ténetében eddig a polgári politikusok nem szerepeltek valami fényesen, önös ér­dekeiket részesítették előny­ben, s 1966-ra a polgárhá­ború szélére sodorták az országot. Ekkor lépett szín­re a hadsereg, amely ma­ga sem volt egységes a Ni­géria jövőjét formáló elkép­zelésekben. Ennek tudható be, hogy a katonák már nem voltak képesek meg­akadályozni a véres polgár­­háború kitörését, a biafrai tragédiát, amely kétmillió ember életét oltotta ki. Hogy mennyire kísért ez a fájdalmas múlt Nigériában, azt jelezték a nyári válasz­tások idején lezajlott za­vargások, a pártok közötti torzsalkodások, az újból felerősödött bizalmatlanság. Shagari elnök működése kezdetén — ez is az igaz­sághoz tartozik — az olaj­­boom már a végét járta, s ő egy kőolajra alapozott gazdaságot örökölt. A tova­tűnt esztendő, 1983, már igencsak a megpróbáltatá­sok éve volt; a tőkés világ­­gazdasági válság, az olaj­piaci pangás valóban alap­jaiban rendítette meg az ország gazdaságát. Az em­berek ezt saját bőrükön ta­pasztalták: a magas mun­kanélküliséget, a csillagá­szati élelmiszerárakat, az importmegszorító intézkedé­sek következtében beszű­kült áruválasztékot, az aka­dozó alapvető szolgáltatáso­kat. Ebben a közegben új­ból virágzásnak indult a feketepiac, új erőre kapott a korrupció. A gazdasági gondok fő oka, hogy Nigé­riában, akárcsak sok más olajtermelő országban, a fejlesztési terveket­ az 1974- től bőven áramló petrodol­­lárokra alapozták. Az olaj nemzetközi kereslete azon­ban időközben visszaesett: Nigéria ilyen jövedelme a felére csökkent, s már nem tudja tartani a 30 dolláros hordónkénti árat sem. Mind­eközben nem figyeltek oda a mezőgazdaságra: Nigéria egykor a földrész legna­gyobb élelmiszer-exportőre volt ma ugyancsak éllovas, de a behozatalban. Igen nehéz társadalmi­• gazdasági időszakban ♦értek vissza tehát a kato­nák a hatalom porondjára Nigériában. Vállalkozásuk sikeréhez aligha lesz elég pusztán a rendcsinálás. KOCSI MARGIT Nigéria• Új esztendő — katonákkal 2 1984. köszöntése a Szovjetunióban Optimizmus, remény, jövőbe vetett bizalom MOSZKVA A szovjet néphez intézett hagyományos újévi üdvözlet­ben a szovjet vezető testü­letek megállapítják: a szov­jet emberek optimizmussal, reménnyel és a jövőj­ükbe vetett meggyőződéssel kö­szöntik az új esztendőt. Az SZKP Központi Bizott­sága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa egyben kö­­szönetüket nyilvánítják mind­azoknak, akik önfeláldozó munkájukkal járulnak hozzá az ország anyagi és szellemi gyarapodásához. Az országban márciusban kerül sor a legfelsőbb taná­csi választásokra. Ez a nagy jelentőségű politikai esemény ismét demonstrálni fogja a párt és a nép egységét, s azt, hogy a szovjet emberek szo­rosan tömörülnek az SZKP lenini központi bizottsága, a Jurij Vlagyimirovics Andro­pov vezette politikai bizott­ság körül. Külpolitikai kérdésekről szólva, az üzenet megállapít­ja : az elmúlt év, sajnos, nem hozta a nemzetközi feszült­ség csökkenését. A Szovjet­unió, a szocialista közösség országai minden szükséges in­tézkedést megtesznek, hogy megakadályozzák a nunkleá­­ris háborút, megóvják a bé­két a jelenlegi, és elkövet­kezendő nemzedékek szá­mára. ­ reagani politikáról... NEW YORK A Reagan-kormányzat az­zal, hogy nem volt hajlandó komoly tárgyalásokra a Szovjetunióval, jelentősen megnövelte az atomháború veszélyét — mutatott rá a The New York Times ha­sábjain William Averall Harrim­an veterán amerikai diplomata, öt korábbi elnök főtanácsadója A reagani politika oda ve­zethet, hogy nem az atom­háború veszélye, hanem rea­litása fenyeget — legalább­is, ha tovább érvényesülnek a fegyverkezés és a szovjet —amerikai kapcsolatok ed­digi tendenciái — szögezte le Harriman. A szovjet-—amerikai vi­szony ennek a nemzedéknek az életében még sohasem volt olyan rossz, mint most — írta az idős amerikai dip­­­lomata, egyértelműen az amerikai kormányzatot hi­báztatva ezért a helyzetért. Az a viselkedés, amelyet az amerikai kormányzat a genfi eurorakéta-tárgyalásokon és a SALART-tárgyalásokon tanúsított, valamint a beter­jesztett amerikai javaslatok sok megfigyelőben komoly kétséget ébresztettek afelől, valóban értelmes megálla­podásra törekszenek-e az amerikai vezetők. A két tár­gyalássorozatot propaganda­fórumként, a rakétatelepíté­sek leplezésére és előnyszer­zésre használták, ahelyett, hogy az emberiség túlélését tartották volna szem előtt — mondta Harriman. A veterán amerikai diplo­mata kifejezte azt a meg­győződését, hogy a szovjet vezetők komoly tárgyaláso­kat akarnak és felszólította a Reagan-kormányzatot, mu­tasson ennek megfelelő tár­gyalókészséget. Tüntetés­­ a rakéták telepítése eltel GREENHAM COMMON Nagyszabású tüntetést tar­­tottak vasárnap brit bke­­harcosok az angliai Gren­­ham Commonban levő ra­kétabázisnál. A támaszpnt körül létesített táborokon lakó nők léggömböket ersz­­tettek fel, amelyekhez le­szerelést követelő felirto­­kat erősítettek. A tünt­és válasz volt a brit hadügy­­minisztériumnak arra a le­jelentésére, hogy Greenhan Commonban indítható álla­potba hozták az első tizen­hat amerikai manőverező robotrepülőgépet. Hivatalos megfogalmazás szerint ez annyit­ jelent, hogy „nukleáris támadás esetén” az amerikai légi-­­erő a London , melletti­ Greenham Commonból út­nak indíthatja ezeket a nukleáris eszközöket. Merényletek Franciaországban PÁRIZS Franciaországban nagy megdöbbenést keltett a szil­veszter éjszakáján elköve­tett kettős­­merénylet: előbb a Marseille és Párizs között közlekedő expresszvonatban robbant egy bomba, majd pedig a marseille-i pályaud­varon. A két merényletnek négy halálos áldozata volt, s 46-an megsebesültek. Az áldozatok száma jóval na­gyobb is lehetett volna, sze­rencsére az expresszvonat , amelyen csak kevés utas volt, nem siklott ki. A két merénylet után megerősítették a biztonsági intézkedéseket a vonatokon és a pályaudvarokon, de a rendőrség elismeri, gyakor­latilag tehetetlen az ilyen jellegű­­ merényletekkel szemben, mert nem ellen­őrizhetnek minden utast és poggyászt. Több francia lap emlékez­tet arra, hogy az „iszlám szent háború” nevű libanonni szervezet éppen tíz nappal ezelőtt jelentette be: amennyiben a francia csa­patok tíz napon belül nem hagyják el Libanon terüle­tét, „ismét vér fog folyni”, és „valóságos földrengés rázza majd meg lábuk alatt­­ a tavajt”. A Les Echos azt írja: Franciaországnak ezek­kel a merényletekkel kell­­ fizetnie libanoni politikájá­ért. Több kommentátor rá­mutat: a merényleteket ép­pen akkor követték el, ami­kor a televízióban elhang­zott Mitterrand elnök újévi üzenete, amelyben az elnök leszögezte, a francia csapa­tok csak akkor hagyják el Libanont, ha ott ,,küldetésü­ket már teljesítették”. A bejrúti francia alakula­tok létszámát január végén mintegy ötszáz fővel csök­kentik — jelentették be hétfőn Párizsban. 482 kato­náról van szó, akiket nem vonnak ki Libanonból, ha­nem visszairányítják őket a Dél-Libanonban állomásozó ENSZ békefenntartó erők (Unifil) kötelékébe. A párizsi kül- és hadügy­minisztérium együttes köz­leménye hangsúlyozza, hogy a Libanonban tartózkodó francia csapatoknak — a nyugati négyhatalmi erők és az Unifil katonáinak — fel­adata változatlan, és ere­jüket a „megfelelő szinten” tartják. TRIPOLI A libanoni francia beavat­kozással kapcsolatos az a hír is, hogy egy kevéssé is­mert csoport — a „Fegyve­res arab harc szervezete” — hétfőn magára vállalta a Dél-Franciaországban elkö­vetett újévi robbantásos merényleteket. Az észak-li­banoni Tripoli újságjaihoz eljuttatott üzenet szerzői közölték: a merényletekkel a Baalbek térségében vég­rehajtott, sok polgári áldo­zatot követelő francia bom­bázásokat „torolták meg”. Megváltozott közigazgatás (Folytatás az 1. oldalról) de, Sándorfalva (Dóc), Szatymaz, Tiszasziget (Új­­szentiván) és Zsombó; Csongrád város közremű­ködik Csanytelek, Felgyő és Tömörkény; Hódmezővásárhely város közreműködik Mártély és Székkutas; Makó város közreműkö­dik Apátfalva, Földeák (Óföldeák), Királyhegyes, Kiszombor (Ferencszállás, Klárafalva), Alagyarcsanád, Maroslele, Nagylak és Pit­varos (Ambrózfalva, Csa­­nádalberti, Nagyér). Szentes város­a közreműkö­dik Derekegyház, Fábiánse­­bestyén (Eperjes), Nagymá­­gocs (Árpádhalom), Nagytő­ke és Szegvár; Kistelek városi jogú nagyközség közreműködik Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer és Pusztaszer; Mórahalom városi jogú nagyközség közreműködik Ásotthalom, Pusztamérges (Öttömös), Rúzsa és Zá­kányszék irányításában. Közvetlen megyei irányí­tás alá tartozik: Csanádpa­­lota (Kövegy), Mindszent és Üllés (Forráskút). Hangsúlyozzuk: a köz­­igazgatás korszerűsítése nem azt jelenti, hogy a városok — városi jogú nagyközségek — mechanikusan átveszik a megszűnt járási hivatalok feladatait. Az irányításban sokkal szűkebb körű lesz a tennivalójuk, ezért a közsé­gek önállósága és felelőssé­ge megnőtt. Megfelelően intézkedtek arról, hogy a lakosság ügyeinek intézésében ezek­ben a kezdeti napokban sem történjen fennakadás. B. GY. GY. : A közigazgatási változá­sokkal összhangban január 1-től a megye néhány tele­pülésén megváltoztak, ille­tőleg módosultak a rendőr­ségi ügyek intézésének hely­színei. A továbbiakban a mindszenti és szék­kutasi la­kosok rendőrhatósági ügyeit Hódmezővásárhelyen, a csanytelekiek és tömörké­nyiek ügyeit Csongrádon, a szatymaziak, sándorfalviak és­­dóriak ügyeit pedig Kis­telek helyett Szegeden in­tézik.­­ Január elsejétől a városi és a városi jogú nagyköz­ségi tanácsok hatáskörébe tartoznak a megszüntetett járási hivatalok egészség­­ügyi és szociális feladatai is. Az egészségügyi minisz­ter erre vonatkozó rendele­tei és utasításai ezekben a napokban jelennek meg a Magyar és az Egészségügyi Közlönyben. A szabályok egyebek között előírják, hogy a következő évtől a közigazgatási körzetközpon­tokban intézzék például a speciális gyógyszerek kiadá­sát, az alkoholisták gyógy­kezelésével, az elhunytakkal kapcsolatos hatósági ügye­ket. A városi kórház-rende­lőintézet igazgatója mond szakvéleményt a­­ működési területéhez tarto­­zó körzeti orvosi állásokra pályázókról. Mindazokat az egészség­­ügyi és szociális feladato­kat viszont, amelyek meg­felelő ellátásához speciális egészségügyi szakképzettség nem szükséges, a községi, nagyközségi tanácsok telje­sítik majd. Gondoskodnak például az oktatási intéz­mények, a szervezett üdül­tetések orvosi ellátásáról, megállapítják a tanácsi böl­csődék és véleményezik az üzemi bölcsődék nyitvatar­tási idejét. Az állampol­gárok egészségügyi és szo­ciális problémáival tehát a közigazgatási átszervezés után is illetékesek, egész­ségügyi szakemberek foglal­koznak. Számos ilyen jelle­gű ügyet lakóhelyükön, vagy annak közelében in­tézhetnek a lakosok. A sza­bályok lehetővé teszik azt is, hogy a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai igé­nyeljék feladataik megoldá­sához — például a statisz­tikai adatszolgáltatáshoz, az adatok feldolgozásához — az egészségügyi intézmé­nyek nagyobb mérvű közre­működését. Az Egészségügyi Miniszté­rium egyébként közzé teszi a volt járási hivatalok egészségügyi, szociális fel­adatainak elosztására vo­natkozó jogszabályok jegy­zékét is. Tömpe István kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tömpe Ist­­vánnak, az Állami Rádió és Televízió Bizottság nyugal­mazott elnökének több évti­zedes kiemelkedő munkás­­mozgalmi és közéleti tevé­kenysége elismeréseként. 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság ba­bérkoszorúval ékesített­ Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke adta át. Jelen voltak a kitüntetés átadásánál Óvári Miklós, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága titkára és Sar­­lós István miniszterelnök­helyettes. Magyar—csehszlovák árucsere-forgalom Vas János külkereskedel­mi miniszterhelyettes és csehszlovák partnere, Ludo­­vit Priecel Budapesten aláírta a két ország közötti 1984. évi árucsere-forgalmi és fi­zetési jegyzőkönyvet. Az árucsere-forgalom az idén várhatóan meghaladja az 1,4 milliárd rubeles nagy­ságrendet. A jegyzőkönyv 4 százalékos forgalomnöveke­dést irányoz elő, ez nemcsak volumenében jelentős, ha­nem áruösszetételében is, hozzájárul mindkét fél nép­gazdasága szükségleteinek kielégítéséhez. A csehszlovák kivitelben jelentős helyet foglalnak el a szerszámgépek, tehergép­kocsik, traktorok, az erős- és gyengeáramú elektronikai termékek. A magyar fél a többi között építő-útépítő gépeket, mezőgazdasági gé­peket, 450 darab autóbuszt szállít és kukoricatermesz­tési rendszert ad át. A fogyasztási cikkek pia­cának gazdagítása érdekében elektromos és elektronikus fogyasztási cikkeket, konfek­cióipari termékeket stb. szál­lítunk a szomszédos baráti országnak. A magyar lakos­ság ellátását olyan csehszlo­vák termékek segítik, mint például a textíliák, sportci­pők, játékok, hangszerek, öt­venezer darab lemezjátszó, elektromos háztartási gépek, 20 ezer Moped, Skoda sze­mélygépkocsik, bútorok, gyógyszerek. Az áruforgalmi előirányza­tok stabilitását erősíti, hogy 1984-ben a kölcsönös árufor­galom közel 40 százalékát te­szik ki a sokoldalú és kétol­dalú szakosítás és kooperá­ció keretében realizálódó termékek, produktív alkatré­szek és részegységek. KRnn, 1984. JANUÁR 3.

Next