Csongrád Megyei Hírlap, 1984. február (41. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-01 / 26. szám
SZERDA, 1981. FEBRUÁR 1 A műszaki iistorisi Éolttésa szeté!. Konferencia Szegeden, február 23-án A köztudatban az OMIKK mert az ország műszaki ér is, hogy ez év január 1-jg nem más, mint könyvtárételmiségét, vezetőgárdáját az OMIKK-nak szegedi , ahol műszaki könyveket, ki- még mindig nem sikerült helyezett információs kadványokat, folyóiratokat, ha elég hatékonyan bekapcsolni hája áll a szakemberek te,nulmányokat tárolnak. Hol az információs rendszer rendelkezésére. Nemcsak ír ott az OMIKK (Országos Pedig a jelenlegi nehéz, világosítással szolgál, hanti Műszaki Információs Köz- pénzszegény és beruházás- bizonyos témák kidolgozó - pont és könyvtár) már ré- visszafogott gazdasági kosára ad hoc teameket ha gén kinőtte ezt a szerepkört,rülmények között valameny- létre a Dél-Alföld széllei manapság arról nevezetes, nyi vállalatnak az lenne az kapacitásából, és eladja , hogy Magyarországon is megérdeke, hogy jövőjét csak itt született szakértőivé akarja valósítani a műszaki biztos információk birtokeleményeket, megoldásokat, információk őrzését, továbbá han tervezze meg. Ehhez leadás-vételét. Hagyományos dig az kell, hogy a vezető módszerekkel és gépi úton teli, a döntések meghozatala TT , ......... .. . , egyaránt vállalja a tudó előtt, információkat gyűjtse- Holnap, csütörtökön, tudományos-műszaki és gazdaságnok arról, hogy: amit el- kétnapos konferencia kogi témák figyelését, úgy képzeltek reális-e, megaladódik az OMIKK új szóignevezett online-információ- pozott-e; az adott problétatásairól Szegeden, a Tec - keresést, kapcsolatot teremt- mának jelenleg milyen ironika Házában. Délutánre a világ legnagyobb vidalma van, esetleg milyen órakor kerekasztal-megb' - , „ . .. ... ”. . . megoldások születtek, ér- szélésre kerül sor gazti . . demes-e egyáltalán neki közsági vezetők részvételét adatbázisaival. deni a fejlesztésnek, avagy amelyen Ágoston Mihály, . S hogy miért kellett mind egyszerűbb a licencet meg OMIKK főigazgatója és ő ezt elmondani, akkor, ami vásárolni? Az OMIKK olyan Markó Imre főosztályvezet kar alig három hónapja az mélységekig képes a meg- ad tájékoztatót. Péntek: ” OMIKK kétnapos előadássa bízással foglalkozni, amely pedig előadások, filmbomrozattal mutatkozott be nyit a vállalat „pénztárrutatók lesznek, valamint ki Csongrád megyében? Azért, ja” megenged. Új dolog az állítás ryílik. Érdekközvetítés, érdekképviselet A Magyar Kereskedelmi Kamara munkájáról A hazai gazdasági élet demokratizmusát erősítve az elmúlt időszakban a Magyar Kereskedelmi Kamara — 1981 januárjában elfogadott új alapszabály alapján — elsősorban érdekközvetítő, illetve érdekképviseleti tevékenységét fejlesztette tovább — mondotta Beck Tamás, a kamara elnöke kedden a Parlamentben megtartott sajtótájékoztatón. Bevezetőben kiemelte: általánosítható tapasztalat, hogy a gazdaságirányítás igényli a kamara közreműködését a döntések előkészítésében és meghozatalában. Az intézmény munkájában 870 tagvállalat veszrészt, így képes arra, hogy felmérje a gazdálkodók véleményét, s arról rendszeresen tájékoztassa a gazdaságirányítást. Az elmúlt évek során a kamara több olyan javaslatot dolgozott ki, amelyet a gazdaságirányítás figyelembe vett például az árszabályozás, a készletgazdálkodás módosítása, az 1983-as szabályozórendszer előkészítése során. Most a gazdaságirányítás továbbfejlesztésével foglalkozó szakmai munka minden kérdésében részt vesz a Magyar Kereskedelmi Kamara. A hazai vállalatok érdekeinek rendszeres egyeztetésében még igen kevés eredményt sikerült elérni. Gondot okoz, hogy a gazdálkodói etika színvonala korántsem éri el a kívánt szintet, a kamara etikai ki- hat területi bizottságot hozottságát viszont csak kevés jött létre, hogy azok a het vállalat keresi meg tavalyi érdekképviseletet ellátszával. Az etikai bizottságnok részt vegyenek a tért segítségével megkezdődött letfejlesztési, a munkáén az általános szállítási alap- gazdálkodási, az infrastruk feltételek kidolgozása, metorális és a határ menti gallyet a kamara tagvállalatai- hasági kapcsolatokból adódnak ajánl. Eddig a mezőfeladatok megoldásába: gazdasági gének és bérén Emellett a kamarai területezések, a közúti járművek, bizottságok tanácsadó szóla konfekcionált ruházati gáratukkal a vidéki válla termékek, illetve a vastllajok külpiaci munkáját is megcikk-ipari termékek szál- segítik, lítására dolgoztak ki általa- Beck Tamás beszámozos alapfeltételeket. A vit arról, hogy a Magyar Ketás ügyek rendezésében Kereskedelmi Kamarának fobkozatosan nő a kamara mint 100 országban varvrva mellett működő választott jól kiépített kapcsolata bíróság szerepe is. A Ma- Ezek munkája is arra ir. . gyár Kereskedelmi Kamara nyúl, hogy kutassák az ő tagvállalatainak több mint piacnyitási lehetőségeket a fele nem a fővárosban, fejlesszék a vállalatok ma hanem vidéken működik,keting tevékenységét, tám. Ennek megfelelően a kagassák a harmadik piamára az elmúlt időszakban kooperációt. Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése Az országgyűlés mezőgaz- élelmezésügyi miniszter, vzdasági bizottsága Cselőteilamint Kovács Antal állan László elnökletével kedden titkár, az Országos Vízügylést tartott a Mezőgazda Hivatal elnöke tájékoztatsági és Élelmezésügyi Mi a mezőgazdaság, illetvenisztériumban. Az ülésen ... ... • * részt vett és felszólalt Apród , Antal, az országgyűlés és a gazdálkodás feltételeire nöke is. Az ülésen a testület me, A bizottság tagjait Ván tárgyalta és elfogadta Kdócsa Jenő mezőgazdasági és munkatervét is. A múlt évi tapasztalatok alapján Pénzügyi tervek 1984-re A Magyar Nemzeti Bank elnökének sajtótájékoztatója Tinár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden sajtótájékoztatót tartott a bank múlt évi munkájáról és idei feladatairól. Elmondta, hogy a cserearányok romlása és az aszálykár ellenére tavaly jelentős eredményeket ért el a magyar népgazdaság, s ennek köszönhető, hogy nemzetközi fizetési pozícióink javultak. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban az előző évinél lényegesen nagyobb kiviteli többletet sikerült elérni, s jóllehet ez az aktívum a tervezettet nem érte el, a nettó adósság mérséklődött . Az ország nemzetközi hitelkapcsolatait is a javulás jellemezte. HITELKÉPESSÉGÜNK NEMZETKÖZI MEGíTfiLfiSE Gazdaságpolitikai erőfeszítéseink sikerei alapot teremtettek arra, hogy az ENSZ két nemzetközi pénzügyi intézményétől, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF- től) és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (Világbanktól) hiteleket kérjünk és kapjunk. Az 1982 decemberi hitelmegállapodás alapján 1983-ban a nemzetközi valutaalaptól lehívtunk mintegy 360 millió dollárt. 1983 első felében 200 millió dollár középlejáratú hitelt vettünk fel egy bankkonzorciumtól. Világbanki tagságunk révén a második félévben — úgynevezett társfinanszírozás formájában — 270 millió dollár hosszúlejáratú hitelt tudtunk felvenni két nemzetközi bankkonzorciumtól. Különös jelentősége van annak, hogy ebben az ügyletben — hitelnyújtóként — maga a Világbank is részt vett, így 1983-ban — fizetési kötelezettségeink teljesítése mellett — likviditási helyzetünket is javítani tudtuk.hitelképességeink nemzetközi megítélése javult. A népgazdasági terv fő célja az idén is a belső és a külső egyensúlyi helyzet javítása, nemzetközi fizetőképességünk további szilárdítása érdekében csökkenteni kívánjuk az adósságállományt. Ez konvertibilis elszámolású viszonylatban 700—800 millió dollár áruforgalmi aktívum elérését teszi szükségessé. Mégpedig olyan körülmények között, amikor a múlt évi aszály áthúzódó hatása még érezhető, s értékesítési lehetőségeink érdemleges javulására sem számíthatunk. Rubelelszámolású viszonylatban az alapvető cél a kiegyenlített fizetési mérleg létrehozása. ■ Tervezzük, hogy az idén is felveszünk kölcsönt a Világbanktól, ezúttal ez a kölcsön a konvertibilis exportárualapokat bővítő célokhoz és a szénhidrogén-programhoz kapcsolódna. Szintén a Világbankban való részvételünkhöz kapcsolódik, hogy Bankinform néven a Magyar Nemzeti Bank új számítógépes szolgáltatást vezet be amelynek keretében a vállalatok — szerény térítés mellett — megkapják a Világbank által finanszírozott létesítményekről beérkező mindazokat az információkat, amelyek a kölcsönnyújtás egyes fázisaihoz kapcsolódnak, és hasznosak lehetnek a rendszerben részt vevő magyar vállalatok számára a versenytárgyalásokra való sikeres felkészüléshez. TOVÁBBRA IS: SZIGORÚ FELTÉTELEK Ezután arról szólt, hogy a kormány hitelpolitikájában az idén lényeges változások nem lesznek, a hitelezést áltozatlanul szigorú feltételekhez kell kötni. A beruházási hitelek elsősorban az export növelését, az import gazdaságos helyettesítését, arele mint anyag- és energiafelhasználásának csökkentését segítik elő. A bank arra törekszik, hogy elsősorban azok a kisebb, kiegészítő jellegű fejlesztések részesüljenek hitelben, ahol a várható jövedelmezőség magas, továbbá a saját erő kellő aránya lehetővé teszi, hogy a hitelt a lehető legrövidebb időn belül visszafizessék. A vállalati beruházások céljára rendelkezésre álló hitelkeret — a múlt évihez hasonlóan — 22 milliárd forint. Az igény ennél jóval magasabb. A keret bővítése érdekében a bank az eddigi gyakorlatot követve az év elején felülvizsgálja a már meglevő beruházási hitelszerződéseket. Azoknál a beruházásoknál, ahol nem várható a szerződésben vállalt feladatok teljesítése, esetleg a bank visszavonja folyósítási kötelezettségét, vagy azt átütemezi. Az MNB továbbra is szorgalmazza a gyorsabb hiteltörlesztéseket, azoknál a vállalatoknál, amelyeknek pénzügyi helyzete ezt lehetővé teszi, lámivel kevesebbet a hitelkérelmekben ígértnél. Ebben közrejátszottak a világpiaci árcsökkenések is (a konvertibilis elszámolású kivitelünk árai 1983-ban körülbelül 10 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban). Nehezítették azonban az exportot az értékesítés mennyiségi korlátai, de belső problémák is, például a minőség hibái. Elmaradás leginkább a kohászati és gépipari vállalatoknál tapasztalható. Az élelmiszeripar teljesítette a hitelszerződésekben vállalt kötelezettségét, a mezőgazdasági üzemek azonban — az aszálykárok miatt, az eddigi évek során először — némileg elmaradtak a teljesítésben. AZ INNOVÁCIÓS IIS A VÁLLALKOZÁSI ALAp Az MNB elnöke kitért az innovációs alap és a vállalkozási alap működésének tapasztalataira is. Az innovációs alap, 600millió forintos alaptőkéjéből 1983 végéig mintegy 370 millió forintot helyezett ki, ebből körülbelül 100 millió forint már meg is térült. A vállalkozási alapot az MNB 1983-ban azért hozta létre, hogy kiegészítő hitelezéssel, pénzátcsoportosításokkal segítse a vállalatokat, tőkét biztosítson az újonnan megalakuló gazdasági társulások és társaságok alapításához és működéséhez, új finanszírozási formákat (lízing, kötvény) honosítson meg, és mindezekhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokat nyújtson. A vállalkozási alap pénzeszközeinek felhasználását — a fejlesztés- és hitelpolitikai előírások keretei között— alapvetően üzleti szempontok. Vagyis a jövedelmezőség, a megtérülés, a kockázat határozzák meg. A vállalatok és szövetkezetek az alap igénybevételére 1983-ban 325 millió forint összegben kötöttek szerződést. A magánerős lakásépítéssel kapcsolatos szolgáltatások fejlesztésére például gazdasági társaság alakult az alap 100 millió forintos részesedésével. Feladata: országos bolthálózat kiépítésével építőipari kisgépek kölcsönzése a lakosságnak. Egy másik vállalkozás keretében az alap 33 millió forintot folyósított egy külföldi film Magyarországon történő forgatásához. A modern elemes bútorok gyártását 14 millió, s könyvritkaságok kiadását pedig eddig 30 millió forinttal segítette a vállalkozási alap. (MTI) A KÉSZLETGAZDÁLKODÁS JAVÍTÁSÁÉRT A forgóeszköz-hitelezések elvei sem módosulnak 1984- ben. A készletgazdálkodás javításának fokozott ösztönzésére azonban azok a termelőeszköz-, illetve külkereskedelmi vállalatok, amelyek felesleges készleteket ,hasznosítás, értékesítés céljára más vállalatoktól átvesznek, középlejáratú, a fejlesztési alap felhasználása nélkül (vagyis az árbevételből) törleszthető hitelt kaphatnak. A hitel szabályozó szerepének növelése érdekében a bank az év folyamán kidolgozza a kereskedelmhitelnyújtás rendszerét, és javaslatot tesz annak bevezetésére. Ezután arról szólt, hogy a gazdaságirányítás intézményrendszerének átalakításával összefüggésben felvetődött a pénzügyi intézményrendszer továbbfejlesztése is. Az elgondolások a központi beavatkozás csökkentését, a vállalati önálló- ságot, a piac, illetve a ver- seny szerepének növelését célozzák. Ehhez az szüksé- ges, hogy erősödjék a jegy banki funkció, és javuljon az üzleti banki tevékenység. Timár Mátyás részletesen foglalkozott a különféle cí-meken nyújtott hitelek fel- használásának tapasztalatai ]val. Elmondta például, hogy 1983-ban az exportfejlesztő beruházások eredményeként ] mintegy 1,1 milliárd dollár értékű árut exportáltak, va- 1 Az idén áprilisban lesz 35. f _ _ _ __ _ - - _ nyújt majd a csoportos élelMiM áj szoláltatások a foiztositásokait utSS az Állami Biztosító Nemzetit , amely az egy összegű szó. Vállalatot. Ezt követően tását. E módszer például te kárkifizetés kedvező alakúlasztotta az emelt hozamú váltatás mellett járadékot kezdte meg rr működését a ma hetévé teszi, hogy a továbblásának következtében azon szerződést tartalmaz, térítést nyújt is funkcionáló intézmény, biakban az eddiginél azoban az intézet 251 millió fő Az országban az ÁB 4 baleseti táppénzes állományrről, valamint az elmúlt nyosabb és a veszélyes terint, úgynevezett méltányos millió 121 ezer személyhsz- időszakára is, évi eredményekről és az ervékenységet jobban tükröző jogi kártérítésben tudta létosítást tart nyilván. Ha eh- Lakáskárokra tavaly 61 évi elképzelésekről tájékozó díjat fizessenek a szerződésresíteni az ország 34- hez számítjuk, hogy a la- ezer esetben fizetett kárt mtatta tegnap kedden Buda- partnerek. Ez év elejétől a aszály sújtotta nagyüzemét. kosság körében mennyire elérítést a biztosító, gépjárműesten az újságírókat Tal gazdálkodó szervezetek a rrjtonsága jelent az idén terjedt ma már a lakás-, a károkra pedig 289 ezer a Jenő, az ÁB ügyvezető igaz- meglevő álló- és forgóesz- U1Q _ fe a- ,a" gépjármű-, az utas- és balkálommal. Ez utóbbiak kapgatója. Elmondta egyebek köz-biztosítást kiegészítve a mezőgazdaságban, hogy a esetbiztosítás, akkor könycsán meg kell említeni, hog között, hogy az ÁB ma kötik oly módon, hogy béke- biztosító magasabb összegű nyen következtetni lehet az- a CASCO-díjak az egyes szt -zel 7 ezer képzett munka vetkező káraik után a tény- kártérítést tud majd nyújta ra, h°gy az ÁB szinte valamelygépkocsi típusok társsal és mintegy 40 ezer leges helyreállítást, pótlást mi természetesen aránya mennyi családdal — olykor árának arányában emelkedő megbízottal látja el felada- fedező költséget térítse meg saz emelt díjakkal — a nő többszörösen is — kapcsonok a jövőben, tart a biztosító, vendék- és hízóállattartók- latban áll. Meglepő adat a meglevő több mint 150-A vállalati és szövetkezeti A tavaszi fagykárok ta-nak. Bizonyos fokig a ta- Például, hogy az elmúlt év- féle biztosítási szerződésbe szerződéskötések területén az vagy 40 százalékkal kisebb vagy felmerült aszálykárra- nem 621 forintot költött biztos alapján tavaly 2 es f a feladat hogy a kárfedezeti, területet károsítottak, a jégtanításra is alkalmas egy tositásra minden magyar a*- millió alkalommal fizető rendszer , mind jobban beverés a korábbiaktól eltérő- most bevezetésre került állampolgár beleértve meg a térítést az ÁB a kötvényt, épüljön a gazdálkodó szeren tulajdonképpen csak hajdonság: a növénytermesztő csecsemőket tulajdonosoknak, összese vezetek pénzügyi mechaniz megyét érintett súlyosan, üzemekt az eddigi, legutolsó A CSÉB-nek nem keves mintegy 10 milliárd forrusába, járuljon hozzá a Mindez azt eredményezte, három év átlaga helyett a tebb, mint 3,5 millió tagja értékben. Az intézményes vállalkozások anyagi bizton- hogy az ÁB mezőgazdasági magasabb hozamra köthet- van az országban. A biztosizel minden vonatkozásba sogikoz. Az ÁB két évvel jellegű kárkifizetése mintegy nek biztosítást. Ez azt is tette az idén választékbővítés- teljesíteni tudta tervét. DE ezelőtt kezdte el felmérni az 20 százalékkal csökkent az lenti, hogy a , hozamkiesést ként vezeti be az úgyneve- teremtette meg a lehetőség: állami vállalatok különféle elmúlt esztendőben. Az ár — akár aszály esetén is — tett „CSÉB 150”-es módozat arra, hogyaz ÁB ebben a kárveszélyességű tevékenyságot legnagyobb mérték- téríti majd az ÁB. Talán a tot. A magasabb — 150 fő évben bővíteni próbált cégeit, és kialakította ezzel benyújtó aszály vesztesége- tavalyi példa , következő forintés — díjtételért lényege- szolgáltatásainak körét — kapcsolatos kockázatvállalásre az intézet nem vállalt nye is, hogy eddig már 135 sen . több szolgáltatást és mondotta az ügyvezető igazának kárarányos díjszáml- kockázatot. A mezőgazdasági mezőgazdasági nagyüzem rá magasabb terítési lehetőséget gató: Z. P. Mr