Csongrád Megyei Hírlap, 1984. április (41. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-01 / 78. szám
Bizonnyal sokáig emlékezetes marad majd Padala Pál Gyuláné fonónő életében az idei felszabadulási ünnep. Hogyisne maradna, hiszen munkáséletének elismeréseként ebből az alkalomból megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Méghozzá nem is munkahelyén, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat Szegedi Kender-fonógyárában, hanem Budapesten, az Ipari Minisztériumban vehette át a magas kitüntetést. — Amikor mondták először, hosz, Pestre kell utazni a minisztériumba, csak azt feleltem rá. Persze, majd nont nekem! Aztán megmutatták a hivatalos levelet, s akkor meg valahogy az csúszott ki a számon miért Dont én — mesélte egy nappal a kitüntetés átvételét követően, immár az ő birodalmában a fonógép mellett. Így aztán megismételhetővé vált a kérdés, miért Dont Padalánét érte ez a megtiszteltetés? Válaszként az alábbiakat mesélte el nekem: — Március 29-én a minisztériumban rendezték az ünnepséget. Amíg meg nem kezdődött, ideges voltam. Mindegyre az járt az eszemben, hogy is kerültem én ide. Sokféle dolog eszembe jutott Még azon is, amikor először dolgoztam a gyárin a to fonodában. Huszonkét évvel ezelőtt volt... Más, nagyon más volt akkor még a gyár A lányom kisebb volt, mint most a legnagyobb unokám. Piát, én meg persze, kicsivel fiatalabb — nevette el magát, aztán folytatta a történetét. — A nyugdíjra nem gondoltam akkor Most meg azért egyre gyakrabban jut eszembe, hogy még a jövő esztendőt dolgozom végig. A szakmánknak adott ötéves korkedvezmény nagyszerű dolog. Nem mondom, meg is érdemli mindenki, aki a fonógépek között éri meg az ötvenet Tudja, rengeteget kell talpalni addig. Egyszer abba is kellett hagynom, mert a lábaim fölmondták a szolgálatot. Pihentettek is egy esztendőt a raktárban. Tovább azonban nem bírtam, és visszajöttem a gén mellé. Meg persze a többiek közé. Akkoriban választottak meg először szakszervezeti bizalminak. Mondták, hogy nekem jó nagy szám van, hát képviseljem a műhelyt. De mindig mondjam el mindenkinek, akire tartozik, hogy mi is a valóságos helyzet a fonodában. Ez volt az én útravalóm.. Lehet hogy nem tűnik valami soknak, de én értettem pontosan. Eleinte persze nehezen nyílt ki a szám, amint értekezleten kellett szólni. Pedig ha belegondolok, csak azt kell mondani ott is, amiről az öltözőben beszélgetünk, magunk között. Hogy például ilyen anyaggal nem lehet normát teljesíteni, mert meg sem köti az ember, s már megint szakad. Meg hogy a gének állapota sem valami hej, de rózsás! Na, ezeket csak úgy példának sorolom. Hetvenkettőben alakítottuk meg a brigádunkat, azzal az elhatározással, hogy a ,,Vörös Zászló” brigád nevét majd megismertetjük nemcsak a gyárral de az egész vállalattal. Kilencen voltunk, és a többiek engem választottak brigádvezetőnek .. . Hát az a bizonyos megismertetés? Mit is mondjak? Azóta minden brigádkitüntetést megkaptunk már Ha igaz, az idén versenyben vagyunk a szakma kiválója címért ami ugye mégiscsak azt jelenti, hogy tudunk fonni, és akarni is. Még ha nem is sikerül, azért csak nagy dolog, hogy elértünk eddig. Igaz, megfogyatkozva, hiszen már négyen nyugdíjasok a régi tagok közül. Tudja, így visszagondolva, mégaz is eszembe jut, hogy volt olyan pillanat is, amikor elhatároztam, nem csinálom tovább. Se a brigádvezetést, se a bizalmiságot. Nagyon keserves volt tudomásul venni, hogy akiknek a nevében szóltam egy bizonyos dolog miatt, azok csak hallgattak, amikor terítékre került a dolog . . . Hát, azt is lenyeltem később .. . Szerencsére akadtak, akik magyarázták. éppen azért kell szólni annak, aki tud, mert a fonógép mellett állók között mindig voltak, és lesznek is, akik semmiért sem szólnak . .. Most már tudom, és mondom is a többieknek, ha bajotok van, szóljatok! A vezetés azért van, hogy figyeljen a munkásember lányára is. Nincs ebben hiba nálunk a gyárban se, meg a vállalatnál se. Nyugodtan kimondhatom ezt, mert magam tapasztaltam a vállalati párt-végrehajtó bizottságban, meg az igazgatótanácsban is. H Ha olyan napirendet tárgyalunk, ami a fonodai munkát, vagy a fonalminőséget érinti, biztos, hogy megkérdeznek. Úgy aztán könnyebb is beszélni... Még ha nem is sikeredik olyan kerekre a felszólalás, amilyennek szeretné az ember, csak látni azért, hogy figyelnek a többiek, meg hogy a végén azért zöldágra vergődünk, mondjuk a szövősökkel folytatott vitákban is. Mert a fonoda meg a szövőde között mindig van min vitatkozni. Akik voltak már textilfevalban, azok tudják, hogy ha ma gond van a szövődében, az azt is jelenti, hogy tegnap a fonodában kínlódtak ugyanazzal az anyaggal. Csodát tenni nem lehet, ha egyszer nem sikerült a fonalkeverés. Csak az a fontos, hogy itt se, meg a szövőben se nyugodjunk bele az anyaghibába. Szólni kell, és akkor lehet megoldás találni, segítenek a műszakiak Hát, enynii. Ennyi minden szomba jutott amikor lótunk a minisztériumi ünneplésen. És még aztan hozzátartozik, hogy az én ottani idegességem tulajdőnkéntien azzal szűnt meg hogy körül’észegettem a teremben. Figyeltem a többieket, akik ugyanolyan meghívólevélre érkeztek mint én. És az arcokról valamiképpen az olvastam le, hogy akik a munkától nem félnek, nem idegeskednek, azok nyugodtan ülhetnek, s várhatják végig az ünnepséget, amíg az ő nevük is elhangzik a szólítottak között... BEDŐ NÁNDOR „...azt kell mondani ott is” ! VASÁRNAP, 1984. ÁPRILIS 1. Tavaszi munkák teljes erőbedobással (Folytatás az 1. oldalról.) szerezése folyik, ami ugyancsak meghatározó fontosságú agrotechnikai folyamat. A szárazság miatt lassan fakadnak a lucernák, de a szárítóüzemben már megkezdték a gépek javítását A legnagyobb problémát az itteni szakemberek számára is a kevés csapadék okozza. De április első napjaitól hozzákezdhetnek a mesterséges öntözéshez, elsősorban a gencsháti legelőterületeken. Folyamatosan készülnek a kukorica vetésére, amit április 10. körül — a talajhőmérséklet függvényében — szándékoznak elkezdeni. A Május 1. Termelőszövetkezetben is jól elhaladtak a szántóföldi munkákkal. A napokban elvetették a lucernamagot, s pénteken befejezték a fűszerpaprikamag vetését. Készen vannak az őszi kalászosok trágyázásával, valamint a tavaszi vetésű növények alapműtrágyázásával. A szőlőben, a metszés befejezését követően, a támberendezések felújítását és a talajmunkákat végzik. Bizakodva várják ők is a talajhőmérséklet emelkedését, hogy hozzákezdhessenek a napraforgó és a kukorica vetéséhez. Kiszombor határában a 43-as főközlekedési út mentén igazán szemet gyönyörködtető szép búzatáblája látható a helybeli Új Élet Tsz.nek. Jóllehet itt is úgyszólván tombolt a kora tavaszi szárazság. Még a legmélyebb csattornák medrei is szárazak voltak, pedig más években nem is győzik mindig elszállítani innen a felgyülemlő felesleges csapadékvizet. A növényeket védeni azonban szárazság idején nemcsak öntözéssel hanem jobb tápanyagellátással is lehet. Szakemberek körében ismert szabály ugyanis, hogy a növények testébe beépülő hatóanyagok vivője a víz, s ha ebből — mint most is — kevés van, akkor érdemes bátrabban műtrágyázni, hogy a kevés víz — csapadék — töményebb koncentrátumot képezhessen. Vagyis kevesebb vízzel több nitrogén, foszfor kálium és különféle nyomelem kerüljön a növényekbe. Az ilyen gabona sokkal tovább tűri el a szárazságot, jobb állapotban várja be a késlekedő áldást hozó esőt. Az Új Élet Tsz gazdái ezt a szabályt követve e napokban is újra fejtrágyázzák őszi kalászosaikat. Jóllehet, azok fejlettségi állapota a trágyázás előtt is időarányosan jónak mutatkozott. Fontos számukra azonban, hogy jó is maradjon ez a fejlődés. * Úttörő-vezetői küldöttértekezletek (Folytatás az 1. oldalról.) Ka Gyula, a KISZ városijárási bizottságának megbízott titkára. A küldöttek megfogalmazták az úttörővezetők VIII. országos konferenciája határozataiból adódó helyi feladatokat. Felhívták a figyelmet arra, hogy az úttörőelnökség ne csak elvi irányító legyen, hanem közvetítse az úttörőcsapatok jó kezdeményezéseit, hagyományait. Javasolták, hogy a városi úttörőelnökség erősítse meg Szentes testvérvárosához, Bácstopolyához fűződő kapcsolatát. Kiemelték, hogy az úttörőélet demokratizmusában egyenlő szerepet kapjanak a jogok és kötelességek. Szóltak A KISZ-életre felkészítés helyi eredményeiről, további feladatairól, az úttörőház, és az úttörőcsapatok kapcsolatának új lehetőségeiről. Két szegvári ifivezető követendő példákat sorolt fel az ifivezetői munka jobbítására. Széchenyi Aranka megyei instruktor és Nagy Margit összegzése után a küldöttek megválasztották az új városi úttörőelnököt, titkárt, valamint az elnökség tagjait. Az új városi úttörőelnök Nagy Margit lett. Titkár: Szalai Irén. Rendkívül aktív, kritikus hangvételű küldöttértekezletnek voltunk tanúi Szentesen szombaton délelőtt. Csongrádon Tegnap, szombaton délelőtt, az Ifjúsági Ház nagytermében gyűltek össze az úttörővezetők városi küldöttei Csongrádon, hogy a VIII. országos megyei és városi konferencia határozatai alapján, megjelöljék a helyi feladatokat, valamint hogy megválasszák a városi úttörőelnökség tagjait. A küldötteket és a vendégeket — köztük Trócsányi Anikót, a Magyar Úttörők Szövetsége Csongrád megyei elnökségének megbízott titkárát, Zalai Antalt, a KISZ Csongrád megyei bizottságának munkatársát, a városi KISZ instruktorát, Sebestyén Istvánt, a városi pártbizottság titkárát és Kecskés Lászlót, a KISZ városi bizottságának titkárát . Laborczy Istvánná megbízott úttörőtitkár köszöntötte. Kovács Józsefné, a városi úttörőelnök az írásban kiadott 10 középtávú munkaprogram-tervezethez fűzött szóbeli kiegészítőjében hangsúlyozta, hogy az országos úttörővezetői konferencia után lépés- és munkastílus váltásra van szükség. A mozgalmi élet társadalmasítása, az életkori sajátosságoknak megfelelő programok, próbák kialakítása fontos feladat, s ez az úttörőcsapatok nagyobb önállóságával, kezdeményezőkészségével valósítható meg. A közigazgatásban történt változások következtében ezentúl Csanytelek és Tömörkény úttörőcsapata is a csongrádi elnökség irányítása alá tartozik. A középtávú munkaprogram-tervezet vitájában részt vett a küldöttek közül Bánfi Mihályné, Sebő László, Deák József, valamint Trócsányi Anikó. A középtávú munkaprogram elfogadása után a küldöttek megválasztották a 11 tagú városi úttörőelnökséget, melynek tagjai: Kovács Józsefije elnök, Kováts Attila, Laborczy Istvánná megbízott úttörőtitkár, László Mihályné, Varga Mihályné Varga Gabriella, Zsiga Mária, Kecskés Péter, Kukla Erikné, Kása Mária, Fehér Csaba. Kisteleken A szegedi járás megszüntetését követően alakult meg a kisteleki városi jogú nagyközségi úttörőelnökség. A jövő feladatait szintén az úttörővezetők VIII. konferenciáján elfogadott határozatoknak megfelelően dolgozzák ki a jövőben. A munkát pedig a következő összetételű vezetés irányítja majd. Úttörőelnök: dr. Vándor Rudolfné. Titkár: Virágh Etelka. Az úttörőelnökség tagjai: Kardos Zoltánná, Horváth Istvánná, Harmath Istvánná, Balogh Lászlóné, László Ilona, Heim Gézáné, Pigniczki Sándor. Hórahalmon, a művelődési házban megtartott küldöttértekezleten szintén megválasztották a mórahalmi városi jogú nagyközségi úttörőelnöksége tagjait A munkát, elnökként, ördögné Gárgyán Mária irányítja majd. Titkár: Kalmár Istvánné. Az úttörőelnökség tagjai: ördögh Erzsébet, dr. Kószó Mária, Kiss Sándorné, Sztvorecz Jánosné, Kopasz Mária, Szailerné Molnár Gabriella, Börcsök Antal. A40 órás munkahétre történő átállás miatt a Volán 10. számú Vállalata lényeges menetrendi változtatásokat hajt végre április 2-án, hétfőn üzemkezdéstől a Szeged, Makó és Cson°rád környéki, helyközi autóbuszjáratok indításában, és Csongrádon, a munkakezdés-változások miatt, módosítani kellett két vonalon a helyi autóbuszok indításának időpontját is. Szeged környékén módosultak a járműindítási időpontok a megyeszékhelyről Sándorfalván. Dócon át Baksra; a Kisteleken és Ópusztaszeren át ugyancsak Baksra; a Szatymaz érintésével Zsombora; a Szaymazon át a forráskúti elágazásig, valamint az Öttömösön keresztül Pusztamérgesre induló autóbuszok esetében. Makó térségében, a 8473. számú vonalon Makó—Igás autóbuszvonalon ,,Kenéztanya” elnevezéssel hétfőtől új megállóhelyet létesítenek. A megálló a makói kísérleti gazdasági megállóhelytől 2,6 kilométerre, az igási út tehenészetének megállójától pedig 1,5 kilométer távolságra van. A továbbiakban a vonalon valamenynyi autóbusz megáll a Kenéz-tanyánál. Csongrád térségében hétfőtől az alábbi módosításokat hajtja végre a Volán: a 8585. számú Csongrád—Bokros—Tiszaalvár autóbuszvonal 559-es számú járatát 10 perccel később, tehát munkaszüneti napkivételével naponta 5.05 órakor indítják Bokrosról Csongrádra. Az 568. számú járat ezen a vonalon az eddigieknél 20 perccel korábban, 22.25 órakor indul a csongrádi autóbuszállomásról Bokrosra. A 8591. Számú Csongrád—Csanytelek— Tömörkény autóbuszvonal 420. számú járatát Felgyőről munkaszüneti napok kivételével naponta a korábbinál 10 perccel később, 4.30 órakor indítják a csanyteleki Síróhegyhez. A 429. számú járat szintén 10 perccel később, 4.54 órakor indul munkanapokon a csanyteleki Síróhegyről Csongrádra. A 458. számú járat 15 perccel korábban, 22.25 órakor indul Csongrádról Csanytelekre, s onnan tovább Tömörkényre. A 8301. számú Szeged—Baks—Csanytelek—Csongrád autóbuszvonal 127. számú járatát a korábbiaknál 10 perccel később, 11.45 órakor indítják a csongrádi autóbuszállomásról Szegedre A járat természetesen a közbeeső megállóhelyeket enynyivel később érinti. A csongrádi városi autóbuszközlekedésben, az 1-es járat munkanapokon 5.25-kor, 6.15-kor, 13.25-kor és 22.35-kor indul a kőkereszttől a Volán-telepig. Az 1-es járat indítási időpontjai munkanapokon a kőkereszttől az autóbuszállomásig a következők: 7.25. 9.25. 14.35. 16.00. 17.20 és 22.20. Az 1-es buszok indítási időpontjai a Volán-teleptől a kőkeresztig: 5.40, 6.35, 14.20. 15.40 és 22.20. Az 1-es járatok munkanapokon az autóbuszállomástól a kőkeresztig a következő időpontokban indulnak: 8.30, 9.15. 13.10. 17.10. 20.00 órakor. A csongrádi 2. számú autóbuszvonalon az Öregvár utcából a Volán forgalmi telepig munkanapokon a következő időpontokban indulnak a buszok: 5.30. 6.20. 13.30; a Volán-telepről az öregvár utcába: 14.20, 15.10. 15.40 és 22.20 órakor. A Volán szegedi, makói és csongrádi járatain, hétfőtől: Menetrendváltozások 3