Csongrád Megyei Hírlap, 1984. július (41. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-01 / 153. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! Vásárhelyi kiadás 4. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1084. JÚLIUS 1. VASÁRNAP Aratják az árpát Biztató telek Székkutason Mint a legaszályosabb tá­jat, mint a legnagyobb aszálykárt szenvedett köz­séget emlegettük tavaly Székkutast és környékét. Az Új Élet Tsz-ben a tél is szaporította a gondokat: az emlékezetes hóvihar szintén a legnagyobb károkkal ruk­kolt elő. A tavasz sem ép­pen kedvezett: április vége, s május kevés biztatást ho­zott. Sőt, egy szokatlanul erős, szélviharos nap je­­­lentős háztáji és közös nö­vénykultúrákat károsított. Javult valamelyest a kép azóta. Megjöttek az esők, bár az utóbbi egy-két hé­ten, amikor a megye más vidékein volt csapadék, a székkutasi tájat elkerülték a felhők. Mégis van biztató is. Az őszi kalászosok szépek. Korán kasza alá érett az­­őszi árpa, amelyet közel száz hektáron már learat­ták. Az eredmény kellemes meglepetés: néhány mázsá­val több termett, mint amennyit terveztek: az át­lagtermés meghaladta az öt tonnát hektáronként. Ez a jó őszi előkészítést, a megfelelő vetést, növény­­ápolást dicséri, és termé­szetesen a gondos betakarí­tást is, amelynek során nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a szemveszteséget el­kerüljék. Most megközelítő­en egyhetes pihenő követ­kezik, utána kezdhetik a búza aratását­­ az Új Élet Tsz-ben. Megkezdte az árpa aratását a kiszombori Új Élet Tsz is. Képeink Ferencszállás körzetében készültek, ahol a mun­­kabrigádok 29 hektárról vogták le a gabonát. A összterü­let 333 hektár, amelyen az árpa betakarítási munkálatait el kell végezni. A kombájnok nyomában a rendfelszedő és tömörítő óévek haladnak, a szalmazúzalékból kör- és kis­­bálákat készítenek. (Fotó: Pintér József) Ribizlikombáin Megkezdődött a szüret a tolcsvai Békeharcos Terme­lőszö­vetkezet most termőre fordult 22 hektáros fekete­­ribi ültetvényén. A gazdaság a Debreceni Konzervgyár fek­e­ anyagi támogatásával finn gyártmányú ribizli­­bet­­virító kombáint vásárolt. A gén naponta 3—4 hektár termését szedi le, s így 100 —ifi ember munkáját helyettesíti. Az egy kilométeres óránkénti sebességgel haladó kombájn úgy fogja be a ter­mő bokrokat, hogy a növényben nem okoz kárt, eközben vibrációs berendezése tálba gyűjti a termést, aztán ládába rakja, a ládákat pedig a sorok végén depózza. A kombájn mindössze 8 százalékos, tehát még a szedőknél is kisebb veszteséggel, és nagyon tisztán dolgozik. A szemeket nem töri össze. A most termőre fordult ribizliültetvényt már eleve gépi betakarításra, 70 centiméteres tő- és 300 centiméte­res sortávolsággal telepítették. Mivel a ribizli gyorsan érik, a kombájn ára a minőségmegóvás révén körülbelül 4—5 év alatt megtérül. Pártszék­házavató Mindszenten Dr. Korom Mihály mondott beszédet az ünnepi pártbizottsági ülésen " A mindjobban fejlődő ' Mindszenten ünnepélyes kül­sőségek közepette adták át " rendeltetésének a Köztársa-­­ ság tér 4—6. sz. épületben " levő új pártszékházat, mely 1­2 millió 716 ezer forint költ­séggel készült el. Az új, emeletes épületben gyógy-­­ szertár, 21 lakás is helyet­­ kapott. Tegnap, szombaton dél­­­előtt az MSZMP mindszenti - nagyközségi bizottsága úa­­r népi pártbizottsági ülést tar­­­­tott. Vass Sándor, a pártbi­­­zot­tsá­g titkára a Himnusz,­­ és a kisdobosok, úttörők rö­­­­vid műsorának elhangzása­­ után köszöntötte a rendha­­­­gyó, kibővített ülésen meg­jelent pártbizottsági tago­kat, a meghívott vendége­ket, az elnökségben helyet foglaló dr. Korom Mihályt, a Politikai Bizottság tagját,­­ a KB titkárát, dr. Komócsin­­Mihályt, a KB tagját, a me­­gyei pártbizottság első tit­­­kárát, Szabó Sándort, a m­e­­­­gyei tanács elnökét és Tóth­­ László országgyűlési képvi­­­selőt. A jelenlevők egyper­­c­ces néma felállással emlé­­­­keztek a nemrégiben el­­­­hunyt Ludányi Mih­ályra, s aki 1945-b­en elsők között­­ lépett a pártba, s aki 1969- t től 1975-ig a községi pártbiz­­zottság titkáraként tevékeny­kedett A nagyközségi párt­­bizottság titkára ezt követő­en ismertette az új párt­székház létrejöttének körül­ményeit: a tervezés és a ki­vitelezés 1980-ban kezdődött meg. Majd felkérte dr. Ko­rom Mihályt ünnepi beszé­­­­dének megtartására. A Központi Bizottság tit­kára, Mindszent szülötte az­zal kezdte mondandóját,­­hogy örömmel tett eleget a­­ meghívásnak. Teljesítve a­­ kedves megbízatást, átadta­­ Kádár Jánosnak, a Központi­­ Bizottság első titkárának személyes üdvözletét és jó­­kívánságait­ a mindszenti kommunistáknak, a község lakóinak. Majd visszatekin­­­tett az elmúlt négy évtized jelentősebb eseményeire, amelyek az orság és a köz­ség életét egyaránt formál­ták. Amikor az idén ősszel a községben megemlékeznek a település felszabadulásá­ról, s az akkori életkörül­ményeket egybevetik a je­lenlegi állapottal, akkor jól lemérhetik a korszakos vál­tozást. A Központi Bizottság leg­utóbbi ülésére utalva szólt arról, hogy a párt XIII. kongresszusára hatékony munkával készülhetünk fel igazán jól. Mint mondotta: a végzett munkát pontosan, tárgyilagosan kell értékel­nünk, hogy jól tudjuk meg­határozni feladatainkat. Eh­hez az kell, hogy a kommu­nisták aktívan vegyenek részt a politika alakításában is, véleményüket juttassák el a kongresszus plénu­mára. Hangsúlyozta: a párt egységére vigyáznunk kell; a feladatok sikeres megol­dásához szükség van a kom­munisták összefogására. Eredményeinket méltatva, kitért, gondjainkra is a Köz­ponti Bizottság titkára. Egye­bek közt arról beszélt, hogy szükségünk van a fegyelme­zett munkára, a lazaságért felszámolására, az önzés és az anyagiasság vissza­szorítá­sára. Ezekkel a jelenségek-­k­­el szemben­ mind határo-­­­zottabban fel kell lépnünk.­­ Mindszent nagyközség az­­ év elejétől kezdve közvetle­nül kapcsolódik a megyei tanács irányításához — ez rang. Az ú­j pártszékház — mint a Központi Bizottság­­ titkára mondotta — akkor­­ tölti be igazán szerepét, ha a település politikai centri­­­ma lesz, ha más szervezetek is otthonra lelnek benne.. Beszédét befejezve dr. Ko­rom Mihály a pártszékházat átadta rendeltetésének. Az ünnepi pártbizottsági ülés a nagyközségi pártbi- ■ zottság titkárának szavaival és az Internacionálé hang­jaival fejeződött, be. B. GY. GY. Dr. Korom Mihály — mellette: dr. Komócsin Mihály és Szabó Sándor. (Fotó: Pintér József) A felavatott létesítmény külső képe Az első félév végén jó né­hány ipari üzemből arról ér­kezett jelentés, hogy műsza­ki és szervezési intézkedé­sekkel sikerült megoldani a munkaerőhiányból és a be­ruházási lehetőségek szűkös­ségéből származó gondokat, és sokhelyütt sikerre vezet­tek azok a törekvések is, hogy a minőség javításával, az igényeknek jobban meg­felelő választékkal termé­keiket versenyképesebbé te­gyék, s újabb piacokat sze­rezzenek. Így az ipari ter­melés az első félévben meg­élénkült, számottevőbb mér­tékben növekedett, mint a korábbi években. Az Ikarus székesfehérvári gyárában az első hat hó­napban 4415 autóbusz gör­dült le a szerelőszalagokról, ezeknek értéke 33 százalék­kal volt nagyobb, mint ta­valy ilyenkor, a gyár első félévi nyeresége pedig 200 millió forinttal haladta meg a múlt év hasonló időszaká­nak eredményét. Az Ikarus Új piacokat is meghódított. A görögországi Thesszaloni­­kiben megkezdte a terme­lést az az új üzem, ahol a Magyarországról szállított részegységekből autóbuszo­­kat szerelnek össze. Egyelő­re 100 autóbusz részegysé­gei érkeztek meg... Görögor­szágba, de folyamatosan ér­keznek a további szállítmá­nyok is. Hasonló szerelő­üzem működik Kubában, ahol már kétféle, városi és luxuskivitelű autóbuszt ké­szítenek Ikarus-alkatrészek­­ből. A második félévben újabb, jobb oldalon kormá­nyozható autóbusztípus ösz­­szeszerelését is megkezdik. A nagyobb teljesítmény eredményeként a gyár dol­gozói átlagosan 2500 forint­tal többet kerestek az első félévben, mint tavaly ilyen­kor. Az Ikarus eredményeihez hozzájárult, hogy a Csepel Autógyár igazodott az autó­busz-gyártási­­ programhoz, az első félévben 550-nel több padlóvázat adott át, mint tavaly ilyenkor. A Csepel Autógyáriak pótalkatrészek­kel is jobban ellátták ren­delőiket: ezekből a terve-­­zettnél 2 százalékkal többet gyártottak. Annak ellené­re, hogy ők maguk nem eléggé ütemesen kapták meg — főként az importból származó — alkatrészeket, 13 százalékkal nagyobb ér­tékű árut állítottak elő, mint a múlt év első felében. A vállalat­­ termelékenysége egy év alatt csaknem 11 száza­lékkal javult. A Borsodi Vegyi Kombi­nát kollektívája is teljesítet­te első félévi tervét, sőt né­hány fontos termékből, pél­dául mészammonsalétrom­­műtrágyából, sósavból, fal­burkolóanyagból és műanyag késztermékekből a megnöve­kedett kereslet miatt a ter­vezettnél többet gyártott. Az említett műtrágyából pél­dául 6 ezer tonnás többlet­igénynek tettek eleget. A konvertibilis elszámolású piacokra a gyár 20­ száza­lékkal többet szállított a tervezettnél. Sikerült ki­használni a tőkés piacon megélénkült keresletet. A BVK első félévi nyere­sége meghaladja a 400 mil­lió forintot, vagyis nyeresé­gük háromszor akkora, mint a múlt év első felében volt A Szegedi Ruhagyár szin­tén azzal ért el sikereket hogy jobban alkalmazkodik a vásárlók igényeihez. Soron kívüli megbízásokat is el­vállaltak külföldről. Az NSZK-ból és az Egyesült Államokból érkezett meg­rendeléstől számított 6 hé­ten belül már megkezdték a női diva­tnadrágok, dzsekik, szoknyák és egyéb ruházati cikkek szállítását A soron, kívüli és jó minőségben el­végzett munka egymagában 3 millió forint bevételhez, juttatta, a vállalatot. A gyár, termelésének bővítésére 7 falusi és tanyai miniüzemet is létrehozott, amelyek az idén már 100 millió forint értékű munkaruhát és mun­kaköpenyt készítenek, így a szegedi központi gyár több­­exportcikk előállítására vál­lalkozhat. Számításaik sze­rint az első félévben csak­nem 40 millió forint volt a gyár nyeresége, alig 7 mil­lióval kevesebb, mint tavaly, az egész esztendőben. Élénkülés az iparban Félévi vállalati körkép

Next