Csongrád Megyei Hírlap, 1984. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-01 / 179. szám
Kezdeményező légkör Verseny új alánokon, a FÜICSER-nen Munkahelyi mozgalommá fejleszteni a versenyt — ez a politikai cél a FŰTŐBER csongrádi gyárában. A most érvénybe lépő új üzemi versenyszabályzatban megfogalmazták a célt, a megvalósítás módját, feltételeit. Amint Kozma Kálmán versenyfelelős elmondja: " Az eddigiekhez képest sok újat tartalmaz a szabályzat, amely valóban helyi. Például megfogalmazza a felelősök konkrét tennivalóit, az igazgatótól a brigádvezetőig. Tartalmazza, hogy üzemi munkaverseny-felelősöket kell megbízni, s ez az igazgató és az szb együttes feladata. Meghirdettük a kiváló üzem címért folyó versenyt, természetesen a feltételekkel, az anyagi ösztönzéssel együtt. S az új szabályzattal együtt indult útjára a gyárban a párt XIII. kongreszszusa és hazánk felszabadulása 40. évfordulója tiszteletére kezdeményezett verseny is. A Kinizsi brigád elhatározása Tizenhárom vasas dolgozik együtt már évek óta abban az aranyjelvényes szocialista brigádban, amelynek neve: Kinizsi Pál. A vezető: Barna István lakatos, a gyári 5-ös számú pártalapszervezet vezetőségének tagja. Arról beszél, hogy az ember szeret versenyezni, ha értelmét látja. S mint újságolvasó ember, gondolkodott társaival azon, hogy az országban sorra csatlakoznak a kollektívák a kongresszusi versenyhez. Rájöttek együtt, hogy lehet otr cég a csongrádi gyárban is vak. Az új versenyszabályzat pedig sok jót tartalmaz, nem utolsósorban anyagilag is. Kérdezgetem a lakatost a vállalásról. A munkájukról beszél. Vagy két éve megkapta a csongrádi üzem egy fűtőtest gyártására a feladatot. A Kinizsi brigád is részes ebben. A termékbe egy csatlakozócsonkot kell beépíteniük, de kiderült, hogy eltérnek a méretek, és emiatt jelentős pluszmunkára van szükség. — Gondolkodtunk ezen — sorolja Barna István —, ésszerűsítéssel megoldjuk. Mi nem tudjuk pontosan, hogy mennyi a megtakarítás, de üzemi szinten mérhető. Másik pontja is van a brigád vállalásának. A lakatos így fogalmaz: — Tudjuk, hogy kiemelten fontos a Paksi Atomerőmű megrendelése, amelyhez mi alkatrészeket gyártunk. Úgy látjuk, lehetőség van ezeknél, hogy a határidő betartásával, ésszerűsítéssel különféle anyagokat és energiát takarítsunk meg. A vállalásban, amelyben felhívják a csongrádi üzem szocialista brigádjait, csatlakozzanak a kongresszusi, felszabadulási versenyhez, havi 200—300 óra pótidő „lefaragását”, és csavarokból, szegecsekből, elektródákból, meg hegesztőgázból 1 százalékos anyagmegtakarítást rögzített a Kinizsi brigád. Konkrét cél és ösztönzés Egy kívülálló aligha mérheti fel, mit jelent a tizenhárom csongrádi lakatos kezdeményezése. Tóth Ferenc gépésztechnikus, az üzemi pártvezetőség titkára segít ebben. — Először is csaknem ezren dolgozunk a csongrádi gyárban. A szocialista brigádok száma negyvennél több. A dolgozók között mindenütt jelen vannak a párttagok azzal a megbízatással, hogy a lehetőségek szerint legyenek kezdeményezők, mint Barna István és társai. Nem elégít ki a válasz. Tudni szeretném, mit akarnak elérni, mondjuk, az idén? A titkár azt válaszolja, hogy teljesíteni a feladatokat a termelésben, és úgy, hogy a dolgozók is elérjék személyes céljukat. Ezt segíti az új versenyszabályzat is, mert úgy vélik: minden ellenkező állítással szemben az az igaz, hogy a dolgozó akar, és hajlandó versenyezni, ha látja, hogy van értelme. A gyári érdekektől a személyes célokig értendő ez. A gyári érdekekről Siha László főmérnök beszél. — A mai gazdasági viszonyok között, amikor a beruházás csökkent, nekünk is változtatnunk kellett és kell. Igazodni a piaci igényekhez. Ennek megfelelő új feladatokat kapunk központunktól, és elmondhatom: van munka, sőt, elég nehezen tudunk eleget tenni a megrendeléseknek. Paks ad munkát. Kórházak, iskolák építésében veszünk részt készítményeinkkel. És van export. Erről Tímár János, a gyár kereskedelmi osztályvezetője számol be. A lényeg: — Az export ma már gazdasági szükségszerűség nálunk is. Emelkedő ez: 1980-ban 19 millió, tavaly 87,5 millió volt forintban, idén az első félévben 43,5 millió. Ezekben a milliókban nemcsak az látható, hogy van munka, van biztonság a gyár, a dolgozó számára, hanem az is,hogy forint is van: a kiemelkedő teljesítmény ösztönzésére. Az üzemi mozgóbérkeret 59 százalékát, összegben 1 millió 300 ezer forintot fordítottak versenyelismerésre az első félévben. — Az a cél — mondja a versenyfelelős —, hogy aki pluszt nyújt a termelésben, lássa ennek gyümölcsét forintban. És ezért a vállalásokat, meg ami értük jár, azt is írásban rögzítjük. Havonta összeül az üzemi négyszög. Értékelik, mit valósítottak meg az elmúlt hónapban, megszabják, mi a feladat. A már teljesített versenyvállalások után, meg a fellépő új problémák megoldása céljából javasolnak új vállalásokat a munkacsoportoknak. Amiben megállapodnak, írásban rögzítik. A szerződést aláírja a közvetlen munkavezető és a vállalást tevők vezetője. Szerződést kötnek A munkások úgy látják: jó lesz ez. Barna István arról beszél, amit eddig tettek: volt társadalmi munka is, tavaly a város sportpálya-korszerűsítéséhez 70 ezer forintot érő vasasmunkával járultak hozzá. Idén — a vállalatvezetés kérésére — az első félévben 5 és fél millió pluszt teljesítettek. — Ezért a pluszért természetesen fizetett a gyár — mondja elismeréssel a lakatos. — És mi vállaltuk a pluszt, hiszen a márka nevéről, az NDK-export sorsáról volt szó. — Büszkeséggel még hozzáteszi Barna István, talán társai nevében is: — Csoportunk hibájából csúszás nem volt. Nem is lesz. Ezt ugyan nem fogalmazták bele a szerződésbe, de — úgy érzem — mégis benne lesz. Így indult el útjára a kongresszusi, felszabadulási munkaverseny a FŰTÖBER csongrádi gyárában, 1984. július utolsó napjaiban. Sok reménnyel. Bár a főmérnök ismétli, hogy a mai gazdasági viszonyok milyen „zaklatottá” teszik olykor a termelést, és ez maga is hozhat minőségi hibát. Az új versenyszabályzattól azt várják, hogy a vezetői és a munkásfelelősség, szervezés, fegyelem, együttműködés szintje emelkedik. Mindenki többet nyújt a maga helyén. Hiszen — úgy vélik —, most inkább érdekelt a dolgozó a jobb munkában és a vezető is abban, hogy ne maradjon magára munkája közben az ember, a versenyző brigád. A bontakozó új akció politikai segítése, a kezdeményezés, az ellenőrzés a helyi pártmunka legfontosabb feladata. Ke. L SZERDA, 1991 . AUIGUSZTUS 1. Minden alkalommal új vállalatokat vonz a Szegedi Ipari Vásár, amely az idén július 29-én bezárta kapuit. Ez évben az első alkalommal bemutatkozók egyike volt a Füzesgyarmati Lucernatermesztési Rendszer. Kószó Pált, a rendszer szegedi alközpontjának vezetőjét arra kértem: beszéljen az első tapasztalatokról. — Újszerű vállalkozás volt a részvételünk — válaszolta. — Sok munkát és ráfordítást igényelt, s bár az eredménye csak később mutatkozik, úgy érzem, elképzeléseinket sikerült megvalósítani. Szakmai körökben nagy érdeklődést váltottak ki bemutatott szolgáltatásaink, és a nagyközönségnek is volt alkalma megismerni olyan új növényeket, amelyekről az elmúlt években gyakran hallhatott,olvashatott. Ilyen például a durum búza, amelynek őrleményéből tojás hozzáadása nélkül lehet kiváló főzési tulajdonságokkal rendelkező száraztésztákat készíteni. Megfőzve többször felmelegíthető, nem ragad össze, nem ázik el, jól emészthető. Másik, a nagyközönség által ugyancsak kevésbé ismert növényünk a lóbab. Évek óta minden eszközt megragadunk a népszerűsítésre. Ez a növény alkalmas az import fehérje behelyettesítésére. Béltartalma a szójáéhoz hasonló, de a hazai viszonyok között a lóbab eredményesebben termeszthető. Felhasználható keveréktakarmány előállítására. Jelenleg a mi lucernatermelési rendszerünk segítségével 13 ezer hektáron termesztik. — A vásáron legnagyobb sikere a szuperkomposztnak volt... — Valóban osztatlan sikert aratott. A beszerzési lehetőségek iránt a mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei és a kistermelők egyaránt érdeklődtek. — Mit „tud’ a szuperkomposzt? — Juhtrágya és egyéb adalékanyagok felhasználásával készül, hatása talajjavító és -lazító. A kísérletek szerint, a szuperkomposzttal kezelt talajon a növények fejlődése 7—10 nappal megelőzte a kontrollparcellán termelt növényeket. Üzemszerű előállítása ez évben kezdődött, az igényeket egyelőre csak korlátozottan tudjuk kielégíteni. Számításaink szerint azonban az év végétől kezdve képesek leszünk a folyamatos ellátást biztosítani. — A rendszer neve a lucernára utal... — Igen, hiszen 1973-ban a szálas takarmányok, közöttük elsősorban a lucerna szakszerű, jövedelmező termelése céljából alakult. Ami a lucernát illeti: 1973 óta a termés hektáronkénti átlaga több, mint másfélszeresére emelkedett. Több év átlagát tekintve is 6 tonna feletti eredményt értünk el. A jövőben azonban sem a termésátlag, sem a terület változása nem várható. Emellett régóta foglalkozunk gyepfelújítással is. Partnereink tevékenységét előnyös feltételek megteremtésével segítjük. — A mezőgazdaságban kulcskérdés a megfelelő csapadékmennyiség. Aszály ellen mit tudnak ajánlani? — Nos, Csongrád megye csapadékellátása az országos átlagnál is szélsőségesebb. Az elmúlt években, különösen tavaly volt példa nagy szárazságra, de a sok eső miatti belvizekre is korábban. Termelési rendszerünk a vásáron bemutatott egy talajvízszint szabályozó szabadalmat Ez az új módszer a vegetációs idő kezdetétől optimális vízellátást biztosít, minimális vízveszteséggel, alacsony energia - és élőmunka ráfordítással. — Mit ígérhet a termelési rendszer a szabadalom iránt érdeklődőknek? — Biztosítjuk a tervdokumentációt, elvégezzük a szükséges geodéziai méréseket és elkészítjük az adaptálási terveket is. — A szegedi alközpontban a kezdet óta hárman dolgoznak. Mi a titka annak, hogy mégis állandóan bővülhet a rendszer tevékenységi köre? — Természetesen, mi is igyekszünk jobban dolgozni, azonban ez év szeptemberétől a létszámunkat is növeljük, egy programozó matematikussal. — Lesznek-e újabb szolgáltatások? ■— Most először a saját munkánkat szeretnénk könynyíteni számítógép alkalmazásával. Célunk a számítógépes kultúra elterjesztése, és a későbbiek során a partnergazdaságok szoftverigényeinek kielégítése, de ez már a jövő. — Reméljük, hogy nem is távoli. Köszönöm a beszélgetést. CSEH BÉLA Vásárzárás után Beszélgetés Kószó Pállal, a Füzesgyarmati Lucernatermesztési Rendszer szegedi alközpontjának vezetőjével Jókedvvel dolgoznak a fiatalok a konzervgyári építőtáborban Megyei vezetők látogatása, tapasztalatai A Szegedi Konzervgyár építőtáborába látogatott tegnap, kedden Pápai József, a megyei pártbizottság titkára és Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese — mintegy kiegészítve múlt heti építőtábori körútjukat. A Borsod és a Csongrád megyei fiatalok jó együttműködését példázó tábor vendégeit Kopasz József, a konzervgyár műszaki főmérnöke, Gilicze Éva KISZ- titkár és Z. Kovács Mária táborvezető fogadta. Tájékoztatójukban elmondták: most — a harmadik turnusban — 120 lány és 32 fiú segít, két műszakban, az idénymunkák elvégzésében. Valamennyien Borsod megyeiek, középiskolások. Lelkesen dolgoznak a fiatalok. Dicsérték az ízletes, mennyiségileg is megfelelő étkezést, a változatos kulturális programokat, s elismerőleg szóltak a tábor lakóinak otthont adó Vedres István kollégium megértő, segítőkész dolgozóiról. Nem hallgatták el, a kedvezőtlen időjárás gondot okozott ugyan a szervezőknek (hiányzik a barack és a paradicsom és késik az uborka, meg a paprika), de sikerült mindenkinek megfelelő munkát adni. Így nem csoda, hogy a táborban munkát vállaló diákok között már negyedszer visszatérő, középiskolai tanulmányait idén befejezett fiatal is akad. * A kereset és az iskolák — brigádok — között kiírt munkaverseny egyaránt ösztönzően hat a munkára; minden brigád túlteljesíti a normát. A közösségi tevékenység is fontos, ezt figyelembe véve táborozáskor egy diák kiváló építőtáborozó címet és értékes tárgyjutalmat kap. A vállalat KISZ-eseivel szintén jó a diákok kapcsolata: közös sportversenyeket szerveztek, s a szegediek jövőre visszavágóra várják a Borsod megyei fiatalokat. A Szegedi Konzervgyár bonyolította le ezen a nyáron a JATE nemzetközi építőtáborát is, 40 külföldi fiatalt foglalkoztatott. Pillanatnyilag a KISZ Központi Bizottságának szervezésében 13 NSZK-beli fiatal dolgozik az üzemben, szintén építőtábor jelleggel. Papdi József a tapasztalatokat összegezve elmondotta: a Szegedi Konzervgyár építőtábora a legszervezettebb a meglátogatottak közül, mind a munkát, mind a szabadidős programokat tekintve. Ez az eredményeken is mérhető, s azon, hogy a fiatalok jókedvvel, szívesen dolgoznak. A jövőt tekintve példa ez: a foglalkoztatóknak olyan feltételeket kell teremteniük, hogy mindenhonnan ilyen élményekkel térjenek haza a fiatalok, s jöjjenek jövőre is az üzembe. Az építőtábori mozgalom jó tapasztalatai felhívják a figyelmet arra, érdemes a fiatalság széles rétegeit bevonni nyáron a termelésbe, s ezt nemcsak a gazdasági haszon indokolja. Fontos, hogy a diákok megismerkedjenek az üzemi viszonyokkal, a termelési feltételekkel, s így az építőtáborozás a munkára nevelés hatékony eszközévé váljon. * Újabb építőtábor nyitotta meg kapuit vasárnap Hódmezővásárhelyen. A Lenin Tsz kukoricacímerező táborában 45 diák működik közre a nyári mezőgazdasági munkák elvégzésében. OLÁH P. LAJOS A látogatók szeme előtt készül a konzerv, amelyet az NSZK-ba exportálnak. (otó: Pintér József) Ismerkedés a békemozgalommal Ifjúsági béketábor nyílt Budapesten az Országos Béketanács ifjúsági és diákbizottsága szervezésében. Az ország különböző pontjairól összesereglett mintegy száz fiatal — a békemozgalommal foglalkozó kisközösségek, klubok képviselői — szakértők előadásai segítségével kaphatnak áttekintést a magyar és a nemzetközi békemozgalom időszerű kérdéseire. A táborban tájékozódnak a hazánkban működő békeklubok helyzetéről, mégis,merkednek néhányukkal. A szervezők arra törekednek, hogy a táborlakók —az oldott, formaságoktól mentes eszmecseréken elhangzottak hasznosításával, elsajátításával — még inkább bekapcsolódjanak a helyi békemozgalmi munkába. A résztvevők között fiatal értelmiségiek és munkások, lelkészek és politikai aktivisták egyaránt vannak. A tervek szerint ellátogatnak az Országos Béketanács munkabizottságaihoz, s a hét végén Pusztavacsot keresik fel: részt vesznek a békefesztiválon. 3