Csongrád Megyei Hírlap, 1984. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

•VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR S­Z­O­C­I­A­LI­ST­A MU­N­K­Á­S­PÁRT LAP­J­A­IRA: 1980 FORINT 1984. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT 41. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM Vásárhelyi kiadás Bányásznapi ünnepség Szegeden A hagyományokhoz ilyen bensőséges ünnepség kereté­ben emlékeztek meg a har­mincnegyedik bányásznapról a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat sze­gedi üzemének dolgozói teg­nap, pénteken délután az algyői ipartelepen. A meg­hívottakat, a párt- és társa­dalmi szervezetek képviselő­it — köztük Berta Istvánt, az MSZMP Szeged városi Bizottságának titkárát — Papp György, a szegedi olaj­ipari pártbizottság titkára köszöntötte. Ünnepi beszédet Berta Ist­ván mondott. Megemléke­zett 1919. szeptember 6-ról, arról a napról, amikor csen­­dőrsortűz dördült el Tatabá­nyán, és amely­­ hősi helytál­lás előtt tisztelegve minden évben szeptember első va­sárnapján ünnepeljük meg a bányásznapot. Ilyenkor tisz­telettel és megbecsüléssel gondolunk azokra, akik ne­héz fizikai munkával segítik a föld felszínér­e értékes ener­giahordozóinkat, a szenet és a szénhidrogéneket. Alig két évtizede, hogy Szeged térségében megkez­dődött a szénhidrogének ku­tatása — folytatta beszédét Berta István. Az eltelt idő­szakban Szeged bányászvá­ros lett, ipari termelésének több mint egyharmadát az olajipar adja. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat akkor még algyői üzeme 1966. augusztus 1-én kezdte meg hivatalosan is a munkáját. 1970—1981. között pedig már évi 1 millió ton­na kópiáját és 3,2—3,8 mil­liárd köbméter födgázt adott az országnak . Szeged és környéke jelen­leg biztosítja a hazai kőolaj­­termelésnek a 70, földgázki­termelésének pedig az 50 százalékát. Nem jelentékte­lenek ezek a mennyiségek. Ahhoz, hogy a tonnákat és köbmétereket évről évre ad­ni tudja a szegedi szénhid­rogén-medence, gazdaságos termelésre, állandó fejlesz­tésekre, a meglevő eszközök karbantartására, valamint a­ művelési eljárások kidolgo­zására van szükség. Mivel a működő mezőknél hozamcsökkenést állapítottak meg a szakemberek, Algyő­­ről más területekre vándo­roltak át a kútfúró berende­zések; fölfedezték a kiskun­dorozsmai és az üllési szén­hidrogén-mezőt. Az olaj- és földgázkitermelés szintentar­­tásához azonban itt is újabb fejlesztésekre van szükség: vízvisszanyomó- olaj- és se­­gédvezeték építésére, a gyűjtőállomási rekonstrukci­ókra. Dorozsmán egyébként végleges termelőberendezés épül, növelik a bekötött olajkutak számát. Móraváro­­son pedig befejezik a víz­visszanyomó- és segédgáz­­rendszer építését. Megvaló­sul a kompresszorprogram. Üllésen gázüzem lesz, amely­nek éves terve 1 milliárd köbméter földgáz kitermelé­se. Berta István azt is elmon­dotta, hogy feszítettek ugyan az 1984. évi tervek, de telje­sítésüknek reális az esélye. Az ezt követő feladat­­ fel­készülni a hetedik ötéves tervre. Ezt követően Szalóki Ist­ván, az NKFV földtani fő­osztályának vezetője a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa által adományo­zott Bányász Szolgálati Ér­demérem ezüst fokozatát — 25 éves szolgálatért — adta át hat dolgozónak: Csíki Gyula kútkezelőnek, Halmai Emil termelő mesternek, Lazányi István csőszerelő cso­portvezetőnek, Szaniszló Ist­­ván gyűjtőállomás kezelő­nek, Tolnai Józsefné értéke­lő technikusnak és dr. Vár­helyi István jogügyi csoport­­vezetőnek. (A Bányász Szol­gálati Érdemérem 30 évért járó arany fokozatát az NK­FV mai, orosházi központi ünnepségén veszi át Simon Jenő csőszerelő csoportveze­tő. A bronz fokozatot pedig 150-en kapják meg az üzem­­egységi, munkahelyi ünnep­ségeken. Szintén Orosházán, ma, szombaton kapja meg az ipari miniszter által adomá­nyozott Kiváló Bányász ki­tüntetést Kriska László és László Ferenc termelőmes­ter, a Kiváló Munkáért ki­tüntetést pedig Molnár Já­nos elektrolakatos csoport­­vezető.) Dr. Juratovics Aladár, az NKFV szegedi üzemének ve­zetője 30 dolgozónak adott át Vállalati Kiváló Dolgozó Ki­tüntetést. Az idei, harminc­negyedik bányásznapon hű­ségjutalomként 11 millió fo­rintot osztottak ki a dolgo­zók között. Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja. (Fotó: Pintér József) NSZK-parlamenti delegáció látogatása Az országgyűlés meghívá­sára augusztus 24. és 31. kö­zött látogatást tett Magyar­­országon a Német Szövetsé­gi Köztársaság szövetségi parlamentje mezőgazdasági bizottságának küldöttsége. A delegáció megbeszélést folytatott az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának küldöttségével. A küldöttség ellátogatott az MTA martonvásári Me­zőgazdasági Kutató Intézeté­be, valamint a Pápai Hús­kombinátba, a vaszari, a hunyadi és a nemesvámosi Csopak tája Termelőszövet­kezetbe. A küldöttséget fogadta Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Váncsa Jenő mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszter, Török István kül­kereskedelmi államtitkár, Szabó István, a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csának elnöke és dr. Soós­ Gábor, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület elnöke. Hazaérkezett Czinege Lajos Czinege Lajos hadsereg­tábornok, honvédelmi mi­niszter, aki katonai küldött­ség élén Florian Siwicki vezérezredesnek, a Lengyel Népköztársaság nemzetvé­delmi miniszterének meghí­vására Lengyelországban tartózkodott, befejezte hi­vatalos, baráti látogatását. A magyar katonai küldött­ség tárgyalásokat folytatott a lengyel néphadsereg veze­tőivel a két baráti hadsere­get kölcsönösen érdeklő kérdésekről. Czinege Lajost fogadta Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára. A magyar küldött­ség pénteken hazaérkezett Népművelők vándorgyűlése A Magyar Népművelők Egyesületének IV. vándor­­gyűlése pénteken Pécsett megkezdődött. A kétnapos szakmai tanácskozáson há­romszáz népművelő és könyvtáros vesz részt. A megnyitó plenáris ülésen je­len volt Győri Imre, az Or­szágos Közművelődési Ta­nács elnöke is. Gyarmati Kálmán, a MNB elnöke nyitotta meg a ta­nácskozást. A népművelés megváltozott körülményeire hívta fel a figyelmet Kormos Sándor, a Művelődési Mi­nisztérium főosztályvezetője. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tart­­ott. A testület megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság közötti barátsági és együttmű­ködési szerződést, amelyet Losonczi Pálnak, az Elnöki Ta­nács elnökének a Mongol Népköztársaságban tett hivatalos, baráti látogatása alkalmával 1984. június 1-én írtak alá. Az Elnöki Tanács a Minisztertanács előterjesztése alapján határozatot hozott arról, hogy a Bajai Tanítóképző Főiskola a jövőben Eötvös József Tanítóképző Főiskola néven folytatja működését. A továbbiakban a testület kinevezésről határozott,­ majd bírákat mentett fel és választott meg. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Tóth­ Lászlót 1984. szeptember 1. napjától közlekedési miniszté­riumi államtitkárrá nevezte ki. (MTI) Munkaverseny a SZEBISZ-nél Tanácskozott a KISZÖV elnöksége , hogy a munkaversenyt pon­tozásos rendszerrel értékelik, ■ immáron 1977 óta. A mód­­­­szer azért jó, mert folyama­tos önkontrollt tesz lehetővé­­ a brigádok számára. Az el­bírálásnál az első helyre a termelési feladatok teljesíté­■ se kerül, s itt veszik figye­lembe a végzett társadalmi munkát is. (A szocialista brigádcím eléréséhez szüksé­ges 7n pontból 4- et így le­­­het megszerezni.) Társadalmi munkának szá­mít az a tevékenység, amit a brigádtagok — szemé­lyenként 20 órában — a szö­vetkezet termelőüzemeiben " és a kommunista szombato­kon végeznek. A plusz telje­sítményeket természetesen külön pontszámmal jutal­mazzák. Jutalompontokat jelentenek az elfogadott újí­tások, értéküknek megfelelő- s­en. A helyzetet talán jól ér­zékelteti egy adat: 1933-ban 27 ezer forintot fizetett ki a szövetkezet a benyújtott újí­tásokért. Értékeli a vezetés a művelődés területén, vala­mint a sportban tapasztalt aktivitást. A továbbtanulást választó brigádtagok pedig egy-egy pontot kapnak. A Szegedi Bútoripari Szö-­­­vetkezetnél öt ,szocialista,­­ valamint egy ifjúsági brigád­­ tevékenykedik. Munkájuk az­­ elmúlt esztendőben kissé el­­­­maradt a vezetés által kívá­natosnak tartott színvonaltól. Az ok nyilvánvalóan az, hogy a megélhetési körül­mények nehezedése folytán a dolgozók szabadidejük na­gyobb részét egyéb jövede­lemkiegészítő munkákra for­dítják. A SZEBISZ-nél is van egyébként gazdasági­­ munkaközösség, de emellett is jellemző a maszekolás, a­­ kiskertek művelése, gondo­­­­zása. Az is gondot okozott, hogy egyes vállalásokat nem ösztönöztek kellőképpen. Idén már nagyobb hangsúlyt kapott a versenyszabályzat­ban a minőségi munka az anyag- és energiatakarékos­ság (brigádonként energia-,­őröket nevezték ki). Idén a SZEBISZ-nél is nagy lendületet adtak a szo­cialista brigádmozgalomnak: a Szeged, illetve hazánk fel­­szabadulásának 40. évfordu­lójára megtett felajánlások." A brigádok többletvállalása elsősorban a termelőmunka hatékonyságának növelésére, valamint az anyagtakarékos­ságra irányul. Tegnap, pénteken délelőtt Szegeden, a KISZÖV-klub­­ban ülést tartott az Ipari Szö­vetkezetek Csongrád megyei Szövetségének elnöksége. A tanácskozáson tájékoztató hangzott el a megye szövet­kezeti iparának és építőipa­rának 1984. első félévi gaz­dasági működéséről (az ered­ményekről lapunkban már korábban beszámoltunk). Ezt követően Frank Lász­ló, a Szegedi Bútoripari Szö­vetkezet elnöke ismertette a szocialista munkaverseny- és au­tómozgalom helyzetét a SZEBISZ-nél. Elmondotta. Az antifasiszta világnap alkalmából Szolidaritási nagygyűlés Budapesten Az őszi antiimperialista és szolidaritási akciósorozat nyitányaként, az antifasiszta világnap alkalmából pénte­­ken nagygyűlést tartott a fő­­városban, az Ipari Minisztér­i­rium székházában, a Haza­­fias Népfront Országos Ta­­nácsa és budapesti Bizottsá­ga, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Magyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetsége. Az elnök­­ségben a főváros politikai és társadalmi életének több vezető személyisége foglalt helyet, s részt vettek a meg­emlékezésen a városrész üze­­­­meinek és intézményeinek­­ képviselői is. A megjelente­­­­ket­ Harmati Sándor, a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság elnöke üdvözölte, majd­­ Gyebroszky Andrásné, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Habselyem Kötöttárugyár vezérigazga­tója mondott ünnepi beszé­det Bevezetőjében emlékezte­tett rá, immár 40 esztendeje, hogy a Szovjetunió és a szövetséges hatalmak fényes győzelmet arattak a hitleri fasizmus felett. Ez a győ­zelem adta meg a lehetősé­get ahhoz, hogy hazánk megteremtse az új élet fel­tételeit, s hozzákezdjen a szocialista építőmunka ki­bontakoztatásához. Azóta számottevő eredményeket értünk el, de nem feledkez­hetünk meg­­a történelmi múlt tanulságairól. Ennek kapcsán szólt arról, hogy a felnövekvő nemzedékeknek már nincsen közvetlen él­ményük az akkori esemé­nyekről, csupán könyvekből és az idősebbek elbeszélései­ből tudják, hogy milyen szenvedéseket okozott a há­ború.­­ De a fiataloknak tud­niuk kell, hogy mi történt azokban a vészterhes idők­ben, s tudniuk kell azt is, hogy a Szovjetunió milyen erőfeszítésekkel járult hozzá az új, emberhez méltó élet feltételeinek megalapozásá­hoz — mutatott rá, majd le­szögezte: az imperializmus napjainkban a nukleáris há­ború rémével fenyegeti a világot, s az embereknek, koruktól függetlenül, közös az érdekeltségük abban, hogy meggátolják a kedve­zőtlen folyamatok kiteljese­dését. Céljaink csak akkor válhatnak valóra, ha körü­löttünk béke van. Ennek érdekében munkálkodik a Szovjetunió, s szorgalmazza javaslataival a problémák tárgyalásos úton történő megoldását. Ezt a törekvést erősítették meg állásfoglalá­sukkal a hét szocialista or­szág párt- és,állami vezetői 1983 júniusi moszkvai ta­nácskozásaik, illetve későbbi megbeszéléseik alkalmával. Gyebroszky Andrásné ezu­tán arra hívta fel a figyel­met, hogy a tőkés országok­ban is gyarapodik azok szá­ma akik mind határozottab­ban állnak ki a béke, a le­szerelés, a nemzetközi füg­getlenség és a társadalmi haladás ügye mellett. Korunkat a nemzetközi szolidaritás eszméjének és gyakorlatának megerősödése i­­ jellemzi — húzta alá az elő­adó, majd részletesen is­­mertette a NATO és a szél­­sőséges imperialista körök azon törekvéseit, amelyek révén meg akarják változ­tatni a két nagy szövetségi rendszer között történelmi­leg kialakult erőegyensúlyt. Szólt a Varsói Szerződés el­lenlépéseiről is, nyomaté­kosan rámutatva, hogy ezek az intézkedések szükségesek voltak az emberiség védel­mében. Behatóan foglalko­zott a fegyverzet csökken­tését előmozdító tárgyalások jelenlegi helyzetével, hang­súlyozva: nem a szocialista országokon múlik, hogy a kibontakozás nincs karnyúj­tásnyira. Utalt rá, hogy a fegyverkezési hajsza csupán egyik, de nem egyetlen kö­vetkezménye az imperialista politikának. A gazdasági kapcsolatokat is mindinkább beárnyékolják e politika lé­pései. — Arra törekszünk, hogy kapcsolatainkat ne a kon­frontáció jellemezze, hanem a sokoldalú — kölcsönös ér­dekeken és megbecsülésen alapuló — együttműködés — hangsúlyozta, majd beszéde további részében szólt a vi­lágnak azokról a térségeiről, ahol a mind agresszívebbé váló imperializmus megne­­ses­íti a normális kapcsola­­tok kialakítását. A magyar nép támogatásáról biztosí­­otta a közép-amerikai or­­zágokat, amelyek élet-halál tar­cukat vívják az Egyesült Államok beavatkozása ellen, s hangoztatta az Afganisz­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next