Csongrád Megyei Hírlap, 1984. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-01 / 205. szám
•VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJAIRA: 1980 FORINT 1984. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT 41. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM Vásárhelyi kiadás Bányásznapi ünnepség Szegeden A hagyományokhoz ilyen bensőséges ünnepség keretében emlékeztek meg a harmincnegyedik bányásznapról a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének dolgozói tegnap, pénteken délután az algyői ipartelepen. A meghívottakat, a párt- és társadalmi szervezetek képviselőit — köztük Berta Istvánt, az MSZMP Szeged városi Bizottságának titkárát — Papp György, a szegedi olajipari pártbizottság titkára köszöntötte. Ünnepi beszédet Berta István mondott. Megemlékezett 1919. szeptember 6-ról, arról a napról, amikor csendőrsortűz dördült el Tatabányán, és amely hősi helytállás előtt tisztelegve minden évben szeptember első vasárnapján ünnepeljük meg a bányásznapot. Ilyenkor tisztelettel és megbecsüléssel gondolunk azokra, akik nehéz fizikai munkával segítik a föld felszínére értékes energiahordozóinkat, a szenet és a szénhidrogéneket. Alig két évtizede, hogy Szeged térségében megkezdődött a szénhidrogének kutatása — folytatta beszédét Berta István. Az eltelt időszakban Szeged bányászváros lett, ipari termelésének több mint egyharmadát az olajipar adja. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat akkor még algyői üzeme 1966. augusztus 1-én kezdte meg hivatalosan is a munkáját. 1970—1981. között pedig már évi 1 millió tonna kópiáját és 3,2—3,8 milliárd köbméter födgázt adott az országnak . Szeged és környéke jelenleg biztosítja a hazai kőolajtermelésnek a 70, földgázkitermelésének pedig az 50 százalékát. Nem jelentéktelenek ezek a mennyiségek. Ahhoz, hogy a tonnákat és köbmétereket évről évre adni tudja a szegedi szénhidrogén-medence, gazdaságos termelésre, állandó fejlesztésekre, a meglevő eszközök karbantartására, valamint a művelési eljárások kidolgozására van szükség. Mivel a működő mezőknél hozamcsökkenést állapítottak meg a szakemberek, Algyőről más területekre vándoroltak át a kútfúró berendezések; fölfedezték a kiskundorozsmai és az üllési szénhidrogén-mezőt. Az olaj- és földgázkitermelés szintentartásához azonban itt is újabb fejlesztésekre van szükség: vízvisszanyomó- olaj- és segédvezeték építésére, a gyűjtőállomási rekonstrukciókra. Dorozsmán egyébként végleges termelőberendezés épül, növelik a bekötött olajkutak számát. Móravároson pedig befejezik a vízvisszanyomó- és segédgázrendszer építését. Megvalósul a kompresszorprogram. Üllésen gázüzem lesz, amelynek éves terve 1 milliárd köbméter földgáz kitermelése. Berta István azt is elmondotta, hogy feszítettek ugyan az 1984. évi tervek, de teljesítésüknek reális az esélye. Az ezt követő feladat felkészülni a hetedik ötéves tervre. Ezt követően Szalóki István, az NKFV földtani főosztályának vezetője a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa által adományozott Bányász Szolgálati Érdemérem ezüst fokozatát — 25 éves szolgálatért — adta át hat dolgozónak: Csíki Gyula kútkezelőnek, Halmai Emil termelő mesternek, Lazányi István csőszerelő csoportvezetőnek, Szaniszló István gyűjtőállomás kezelőnek, Tolnai Józsefné értékelő technikusnak és dr. Várhelyi István jogügyi csoportvezetőnek. (A Bányász Szolgálati Érdemérem 30 évért járó arany fokozatát az NKFV mai, orosházi központi ünnepségén veszi át Simon Jenő csőszerelő csoportvezető. A bronz fokozatot pedig 150-en kapják meg az üzemegységi, munkahelyi ünnepségeken. Szintén Orosházán, ma, szombaton kapja meg az ipari miniszter által adományozott Kiváló Bányász kitüntetést Kriska László és László Ferenc termelőmester, a Kiváló Munkáért kitüntetést pedig Molnár János elektrolakatos csoportvezető.) Dr. Juratovics Aladár, az NKFV szegedi üzemének vezetője 30 dolgozónak adott át Vállalati Kiváló Dolgozó Kitüntetést. Az idei, harmincnegyedik bányásznapon hűségjutalomként 11 millió forintot osztottak ki a dolgozók között. Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja. (Fotó: Pintér József) NSZK-parlamenti delegáció látogatása Az országgyűlés meghívására augusztus 24. és 31. között látogatást tett Magyarországon a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi parlamentje mezőgazdasági bizottságának küldöttsége. A delegáció megbeszélést folytatott az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának küldöttségével. A küldöttség ellátogatott az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetébe, valamint a Pápai Húskombinátba, a vaszari, a hunyadi és a nemesvámosi Csopak tája Termelőszövetkezetbe. A küldöttséget fogadta Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Török István külkereskedelmi államtitkár, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke és dr. Soós Gábor, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnöke. Hazaérkezett Czinege Lajos Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, aki katonai küldöttség élén Florian Siwicki vezérezredesnek, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterének meghívására Lengyelországban tartózkodott, befejezte hivatalos, baráti látogatását. A magyar katonai küldöttség tárgyalásokat folytatott a lengyel néphadsereg vezetőivel a két baráti hadsereget kölcsönösen érdeklő kérdésekről. Czinege Lajost fogadta Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára. A magyar küldöttség pénteken hazaérkezett Népművelők vándorgyűlése A Magyar Népművelők Egyesületének IV. vándorgyűlése pénteken Pécsett megkezdődött. A kétnapos szakmai tanácskozáson háromszáz népművelő és könyvtáros vesz részt. A megnyitó plenáris ülésen jelen volt Győri Imre, az Országos Közművelődési Tanács elnöke is. Gyarmati Kálmán, a MNB elnöke nyitotta meg a tanácskozást. A népművelés megváltozott körülményeire hívta fel a figyelmet Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződést, amelyet Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a Mongol Népköztársaságban tett hivatalos, baráti látogatása alkalmával 1984. június 1-én írtak alá. Az Elnöki Tanács a Minisztertanács előterjesztése alapján határozatot hozott arról, hogy a Bajai Tanítóképző Főiskola a jövőben Eötvös József Tanítóképző Főiskola néven folytatja működését. A továbbiakban a testület kinevezésről határozott, majd bírákat mentett fel és választott meg. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Tóth Lászlót 1984. szeptember 1. napjától közlekedési minisztériumi államtitkárrá nevezte ki. (MTI) Munkaverseny a SZEBISZ-nél Tanácskozott a KISZÖV elnöksége , hogy a munkaversenyt pontozásos rendszerrel értékelik, ■ immáron 1977 óta. A módszer azért jó, mert folyamatos önkontrollt tesz lehetővé a brigádok számára. Az elbírálásnál az első helyre a termelési feladatok teljesíté■ se kerül, s itt veszik figyelembe a végzett társadalmi munkát is. (A szocialista brigádcím eléréséhez szükséges 7n pontból 4- et így lehet megszerezni.) Társadalmi munkának számít az a tevékenység, amit a brigádtagok — személyenként 20 órában — a szövetkezet termelőüzemeiben " és a kommunista szombatokon végeznek. A plusz teljesítményeket természetesen külön pontszámmal jutalmazzák. Jutalompontokat jelentenek az elfogadott újítások, értéküknek megfelelő- sen. A helyzetet talán jól érzékelteti egy adat: 1933-ban 27 ezer forintot fizetett ki a szövetkezet a benyújtott újításokért. Értékeli a vezetés a művelődés területén, valamint a sportban tapasztalt aktivitást. A továbbtanulást választó brigádtagok pedig egy-egy pontot kapnak. A Szegedi Bútoripari Szö-vetkezetnél öt ,szocialista, valamint egy ifjúsági brigád tevékenykedik. Munkájuk az elmúlt esztendőben kissé elmaradt a vezetés által kívánatosnak tartott színvonaltól. Az ok nyilvánvalóan az, hogy a megélhetési körülmények nehezedése folytán a dolgozók szabadidejük nagyobb részét egyéb jövedelemkiegészítő munkákra fordítják. A SZEBISZ-nél is van egyébként gazdasági munkaközösség, de emellett is jellemző a maszekolás, a kiskertek művelése, gondozása. Az is gondot okozott, hogy egyes vállalásokat nem ösztönöztek kellőképpen. Idén már nagyobb hangsúlyt kapott a versenyszabályzatban a minőségi munka az anyag- és energiatakarékosság (brigádonként energia-,őröket nevezték ki). Idén a SZEBISZ-nél is nagy lendületet adtak a szocialista brigádmozgalomnak: a Szeged, illetve hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára megtett felajánlások." A brigádok többletvállalása elsősorban a termelőmunka hatékonyságának növelésére, valamint az anyagtakarékosságra irányul. Tegnap, pénteken délelőtt Szegeden, a KISZÖV-klubban ülést tartott az Ipari Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetségének elnöksége. A tanácskozáson tájékoztató hangzott el a megye szövetkezeti iparának és építőiparának 1984. első félévi gazdasági működéséről (az eredményekről lapunkban már korábban beszámoltunk). Ezt követően Frank László, a Szegedi Bútoripari Szövetkezet elnöke ismertette a szocialista munkaverseny- és autómozgalom helyzetét a SZEBISZ-nél. Elmondotta. Az antifasiszta világnap alkalmából Szolidaritási nagygyűlés Budapesten Az őszi antiimperialista és szolidaritási akciósorozat nyitányaként, az antifasiszta világnap alkalmából pénteken nagygyűlést tartott a fővárosban, az Ipari Minisztéririum székházában, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és budapesti Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége. Az elnökségben a főváros politikai és társadalmi életének több vezető személyisége foglalt helyet, s részt vettek a megemlékezésen a városrész üzemeinek és intézményeinek képviselői is. A megjelenteket Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke üdvözölte, majd Gyebroszky Andrásné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Habselyem Kötöttárugyár vezérigazgatója mondott ünnepi beszédet Bevezetőjében emlékeztetett rá, immár 40 esztendeje, hogy a Szovjetunió és a szövetséges hatalmak fényes győzelmet arattak a hitleri fasizmus felett. Ez a győzelem adta meg a lehetőséget ahhoz, hogy hazánk megteremtse az új élet feltételeit, s hozzákezdjen a szocialista építőmunka kibontakoztatásához. Azóta számottevő eredményeket értünk el, de nem feledkezhetünk mega történelmi múlt tanulságairól. Ennek kapcsán szólt arról, hogy a felnövekvő nemzedékeknek már nincsen közvetlen élményük az akkori eseményekről, csupán könyvekből és az idősebbek elbeszéléseiből tudják, hogy milyen szenvedéseket okozott a háború. De a fiataloknak tudniuk kell, hogy mi történt azokban a vészterhes időkben, s tudniuk kell azt is, hogy a Szovjetunió milyen erőfeszítésekkel járult hozzá az új, emberhez méltó élet feltételeinek megalapozásához — mutatott rá, majd leszögezte: az imperializmus napjainkban a nukleáris háború rémével fenyegeti a világot, s az embereknek, koruktól függetlenül, közös az érdekeltségük abban, hogy meggátolják a kedvezőtlen folyamatok kiteljesedését. Céljaink csak akkor válhatnak valóra, ha körülöttünk béke van. Ennek érdekében munkálkodik a Szovjetunió, s szorgalmazza javaslataival a problémák tárgyalásos úton történő megoldását. Ezt a törekvést erősítették meg állásfoglalásukkal a hét szocialista ország párt- és,állami vezetői 1983 júniusi moszkvai tanácskozásaik, illetve későbbi megbeszéléseik alkalmával. Gyebroszky Andrásné ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy a tőkés országokban is gyarapodik azok száma akik mind határozottabban állnak ki a béke, a leszerelés, a nemzetközi függetlenség és a társadalmi haladás ügye mellett. Korunkat a nemzetközi szolidaritás eszméjének és gyakorlatának megerősödése i jellemzi — húzta alá az előadó, majd részletesen ismertette a NATO és a szélsőséges imperialista körök azon törekvéseit, amelyek révén meg akarják változtatni a két nagy szövetségi rendszer között történelmileg kialakult erőegyensúlyt. Szólt a Varsói Szerződés ellenlépéseiről is, nyomatékosan rámutatva, hogy ezek az intézkedések szükségesek voltak az emberiség védelmében. Behatóan foglalkozott a fegyverzet csökkentését előmozdító tárgyalások jelenlegi helyzetével, hangsúlyozva: nem a szocialista országokon múlik, hogy a kibontakozás nincs karnyújtásnyira. Utalt rá, hogy a fegyverkezési hajsza csupán egyik, de nem egyetlen következménye az imperialista politikának. A gazdasági kapcsolatokat is mindinkább beárnyékolják e politika lépései. — Arra törekszünk, hogy kapcsolatainkat ne a konfrontáció jellemezze, hanem a sokoldalú — kölcsönös érdekeken és megbecsülésen alapuló — együttműködés — hangsúlyozta, majd beszéde további részében szólt a világnak azokról a térségeiről, ahol a mind agresszívebbé váló imperializmus megnesesíti a normális kapcsolatok kialakítását. A magyar nép támogatásáról biztosíotta a közép-amerikai orzágokat, amelyek élet-halál tarcukat vívják az Egyesült Államok beavatkozása ellen, s hangoztatta az Afganisz(Folytatás a 2. oldalon.)