Csongrád Megyei Hírlap, 1984. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

Horváth István belügyminiszter látogatása Tegnap, pénteken, dr. Horváth István, az MSZMP KB tagja, belügyminiszter megyénkbe látogatott. Sze­geden felkereste az MSZMP Csongrád megyei Bizottságát, ahol Gyárfás Mihály, a me­gyei pártbizottság titkára fogadta. Dr. Horváth István részt vett és felszólalt a megyei párt-végrehajtó bizott­ság ülésén, amelyen a megye közrendjének és közbizton­ságának helyzetéről szóló jelentést vitatták meg. A belügyminiszter ezután a megyei rendőr-főkapitány­ságra látogatott és megbe­szélést folytatott dr. Barna Sándor rendőr ezredessel, a megyei főkapitányság veze­tőjével. A továbbiakban dr. Horváth István megtekin­tette a szegedi Somogyi­könyvtárat, majd felkereste a makói rendőrkapitánysá­got és a kisteleki rendőrőr­söt. A délutáni órákban el­utazott megyénkből. A Szentes és Vidéke Áfész-nél költségmegtakarítási felaprások Az elmúlt napokban a Szentes és Vidéke Áfész-nél több, mint húsz szocialista brigád vezetője együttes ta­nácskozást tartott és csatla­kozott — a kollektívák meg­bízásából — a kongresszusi és a felszabadulási munka­versenyhez. Felajánlásaik­ban szerepel, hogy gondos­kodnak a működési körze­­ten levő lakosság kereske­delmi alapellátásának zavar­talanságáról, különös tekin­tettel a kisebb települések­re, a külterületre, valamint a fogyasztói érdekvédelemre. Vállalták, hogy száz sze­mélyt beszerveznek új szö­vetkezeti tagnak. Minden egyes brigádtag tíz óra tár­sadalmi munkát végez, en­nek keretében rendben tart­ják a kereskedelmi egysé­gek környékét is. Szövetke­zeti szinten a hálózatfenn­tartási és egyéb költségeket csökkentik 1985. végére. Előbbre hozzák a rekonst­rukciós munkák befejezésé­nek határidejét, egyebek kö­zött a nagymágocsi autós csárda konyhabővítésénél is. Van olyan brigád, ame­lyik vállalta a forgalom tíz százalékos növelését, a bolti helyiségek kifestését, a va­gyonvédelmi mutatók javí­tását és célrészjegyek jegy­zését, továbbá a hulladé­kok összegyűjtését. A szen­tesi szövetkezeti könyvesbolt „Petőfi Sándor” szocialista brigádjának közreműködé­sével szellemi vetélkedőre hívják a más vállalatoknál és üzemeknél dolgozó szo­cialista brigádokat. Az „elő­­csatározások után” tíz leg­jobb szocialista brigád rész­vételével tartják meg a döntőt. Bővülő kapcsolatok Befejeződött a külföldi magyar egyesületek vezetőinek tanácskozása Pénteken Budapesten vé­get ért az az ötnapos talál­kozó, amelyen a Magyarok Világszövetsége — immár harmadik alkalommal — közös tanácskozáson látta vendégül nyugati országok­ban működő magyar egye­sületek vezetőit, képviselőit. A cél, és a téma ezúttal is a kapcsolattartás, az óhazá­val való együttműködés to­vábbépítése volt. A zárótanácskozás mérle­gét Szűts Pál, a Magyarok Világszövetségének főtitkár­­helyettese vonta meg. — A világ számos országában működő magyar egyesületek, klubok, különböző társasá­gok nem a kizárólagos, de nagyon fontos bázisai a ma­gyarságtudat megőrzésének, a magyar kultúra terjeszté­sének az ott élő magyarság körében. Az egyesületek — amelyek a szórványban élő magyarság leghagyományo­sabb tömörülései — kiemel­kedő szerepet töltöttek-tölte­­nek be ma is a magyarság összefogásában, hazánk jó hírnevének megteremtésé­ben, elmélyítésében. A KNEB tárgyalta Vizsgálati tapasztalatok A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság pénteki ülésén értékelte a szakmunkáskép­zés helyzetéről végzett népi ellenőri vizsgálat tapaszta­latait. A testület a vizsgá­latról szóló jelentést a Mi­nisztertanács elé terjeszti. A KNEB megvitatta és el­fogadta a közművelődési tör­vény végrehajtásáról kezdő­dő utóvizsgálat programját. A népi ellenőrzés 1979-ben végzett vizsgálata a művelő­dési otthonokra, a közmű­velődési könyvtárakra és a szórakoztató műsoros ren­dezvényekre terjedt ki. Az utóvizsgálat feladata az in­tézkedések végrehajtásában és a közművelődésben je­lentkező új elemek — mint például a video — hatásá­nak felmérése. A munkában nyolc megye népi ellenőr­zési bizottsága vesz részt. Részletes ismertetést ha­gyni­­ jóvá a testület, a ..Ko­rábbi ellenőrzések tapaszta­latainak hasznosítása az ál­lami ellenőrző szervek mun­kájában” című országos vizsgálat programjának ter­vezetéről. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az érin­tett szervek mennyiben tesz­nek eleget az állami ellenőr­zésről szóló minisztertanácsi rendelet előírásainak. Ho­gyan hasznosítják más szer­vek korábbi ellenőrzéseinek tapasztalatait, elfogadott ja­vaslatait. A népi ellenőrök megál­lapították, hogy a külkeres­kedelmi iroda kialakításá-­­ nak tervezési és kivitelezési,­­ valamint belső berendezési­­ költségei indokolatlanul ma­gasak. A külföldi utazások­­ tervezése sem tükrözi a költ­ség- és devizatakarékos szemléletet. A vizsgálat nyo­mán a megyei NEB javasla­tokat tett a feltárt hiányos­ságok megszüntetésére és az ezekért felelős személyek fe­lelősségre vonására. A KNEB májusban gaz­dasági bírság kiszabását in­dítványozta a nagybánhegye­­si „Zalka Máté” Tsz ellen, mert a szövetkezet a „Túró Rudi” gyártása során a szabványtól eltérően egyes anyagok, mennyiségét csök­kentette, illetőleg az értéke­sebb anyagokat időnként olcsóbb anyagokkal helyette­sítette, és ezzel tisztességte­len haszonra tett szert. A s Békés megyei bíróság a szö­­­­vetkezetet egymillió 800 ezer forint gazdasági bíróság és 54 ezer forint illeték megfi­zetésére kötelezte. Az ítélet­eben a szövetkezet fellebbe­zett A Legfelsőbb Bíróság az első fokon hozott ítéletet helybenhagyta, és a szövet­kezetet további 108 ezer forint fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte. SZOMBAT, 1981. SZEPT­EMBE­ 1­­. tudom­ányos Kés Pénteken Gyöngyösön megkezdődött a Magyar Szemorvos Társaság 1984. évi nagygyűlése. A kétnapos tanácskozást dr. Kahán Ágost, a Magyar Szemorvos Társaság elnöke nyitotta meg. A tudományos ülés az egyik leggyakoribb szembe­tegséggel, a glaukomával, ismertebb nevén a zöldhá­­lyoggal foglalkozik. E téma­körben mintegy nyolcvan előadás hangzik el. Kiállí­tás is nyílt Gyöngyösön, amelyen 15 külföldi cég mu­tatja be a szemészetben al­kalmazható legkorszerűbb műszereket, gyógyszereket. Konferencia a sajáth­áz­­építésről Szeptember 3-án és 4-én rendezik meg Budapesten, a „Sajátház-építés ’84” kon­ferenciát — tájékoztatták az újságírókat pénteken a ta­nácskozás házigazdái az MTESZ székházában. A konferencia célja a magánerős lakásépítést se­gítő újszerű műszaki meg­oldásoknak az áttekintése, széles szakmai körben való megismertetése. Az elő­adások keretében olyan té­mák is napirendre kerül­nek, mint például a telek­ellátás, a közművesítés hely­zete. A szakemberek egye­bek között beszámolnak a napenergia hasznosítására folytatott kísérleteikről is. A mezőgazdaság művelési ágaiban kedvező változás következett be: hosszú évek óta, egymás után immár másodszor növekedett a szántóterület. Ugyanakkor a mezőgazdaságilag művelt terület csökkenése — amellyel különben közép- és hosszútávon egyaránt számol a népgazdasági terv — mérséklődött. — ezt ál­lapította meg a MÉM elem­zése az idei, május végi fel­mérések összesítése alap­ján. A kormány 1982-ben ho­zott határozatot a földvé­delmi alap létrehozására. A művelésből kivont területek után járó megváltást gyűj­tik ebben az alapban, ame­lyet a földgazdálkodás javí­tására használnak fel. Éven­te 130—200 millió forinttal támogatják az úgynevezett rekultivációt, amelynek ke­retében korábban rosszul hasznosított, elhanyagolt és jobbára csak a statisztiká­ban nyilvántartott földeket ismét szántóföldi termesz­tésre tesznek alkalmassá. Emellett fokozatosan fel­számolják az elöregedett és gyakran külön álló gyümöl­csösöket, a felszabaduló te­rület egy részére növények kerülnek. Hymodon az 1981- ben még csökkenő szántó­­terület 1982-ben már meg­állapodott, majd 1983-ban 2000 hektáros növekedés kö­vetkezén be és ennél is na­gyobb az idén: a május végi összesítés szerint 6000 hek­tárral nagyobb a szántó 1984-ben, mint egy évvel korábban volt. A mezőgazdaságilag mű­velt terület csökkenése, ha a korábbinál kisebb mér­tékben is, de tovább tart. Mindez nem ellenkezik e szakmai elképzelésekkel, hiszen a kieső terület két­harmadát kifejezetten rossz­minőségű földek tették ki és ezek erdészeti hasznosítá­sának ideje jött el. A kieső terület egyharmadára ipari, településfejlesztési létesít­mények kerülnek. A művelési ágak változá­sa a gyümölcsösökben is le­mérhető. 1982-ben 4000-rel, tavaly 6900-rel, az idén pe­dig 7000 hektárral csökkent a gyümölcsterület, minde­nekelőtt az almáé, amihez kétségkívül az értékesítési nehézségek is hozzájárultak. A szőlőterület csak kis mér­tékben esett vissza, évente 2—3000 hektárral kevesebb az ültetvények területe, de mivel jobbára rossz minő­ségű és öreg szőlőkről van szó, az országos termésben ez jóformán meg sem mu­tatkozik. A gyep területe viszonylag kis mértékben csökkent, ami azzal magya­rázható, hogy a gazdaságok csak a­lió hozammal bíztató területekről igyekeznek ta­karmányhoz jutni. A rosz­­szabb fekvésű részekről ugyanis gazdaságosan gyep­termést nem remélhetnek. Nivekva szántóterület Antibusz magyar-bolgár együ­ttműködéssel Az Ikarus székesfehérvári gyárában pénteken ünne­pélyes keretek között átad­ták a magyar-bolgár jár­műipari műszaki együttmű­ködés keretében készült, bolgár padlóvázra szerelt, Ikarus felépítményű autó­busz első mintapéldányát a bolgár félnek. Az új autó­busz indítókulcsát Balla Károly, az Ikarus székesfe­hérvári gyárának igazgató­ja nyújtotta át Gervazi Vaszilevnek, a budapesti bolgár nagykövetség taná­csosának. Az autóbusz át­adásánál ott voltak a pad­lóvázat tervező Balkancar képviselői és a felépítmény magyar konstruktőrei is. A nyolc méter hosszú, harminc személyes, farmo­toros, légrugós turistaautó­buszból egyelőre két min­tapéldány készült. Az egyi­ket Bulgáriában, a másikat pedig Magyarországon fog­ják tesztelni, s ennek befe­jezése után folytatják a tár­gyalásokat a további gyár­tásról. A kooperáció célja, hogy kiskategóriájú autó­buszokkal jelenjenek meg a szocialista piacon. Számvetés a középiskolások nyári programjairól Az idei mintegy 30 ezer középiskolás és szakmun­kástanuló töltötte a vaká­ció egy részét az ifjúsági szövetség táboraiban. A nyá­ri programok tapasztalatai­ról tájékoztatták az MTI munkatársát a KISZ KB il­letékesei. Hagyomány, hogy a kö­zépiskolák és a szakmunkás­­képző intézetek KISZ-veze­­tői a nyári időszakban tá­borozáson készülnek fel a tanévkezdéskor induló új mozgalmi év feladataira. A központi továbbképző tábor színhelye idén is Balaton­györök volt, ahol mintegy 200 iskolai KISZ-titkár mé­lyítette el ismereteit. Or­szágszerte felkészítő tábo­rokat rendeztek a megyék, a városok, a nagyobb isko­lák is. A középiskolások kedvelt üdülőhelye a balatonszeme­si és a velencei tábor. Mindkét helyen egész nyá­ron a „telt ház” volt, az idei programok azonban a korábbi évekéhez képest módosultak. Velencén példá­ul az egyes turnusokban — jelentkezés alapján — egy-egy sajátos téma iránt érdeklődő fiatalok táboroz­tak. Először találkoztak a klasszikus gitár kedvelői, a sport iránt érdeklődőknek ismert edzők tartottak elő­adásokat, s együtt gyakorol­hattak a különböző kézmű­ves mesterségek amatőr mű­velői is. Ugyancsak a ve­lencei ifjúsági üdülőtábor­ban ismerkedtek egymás munkájával azoknak a mű­szaki tudományos-technikai diákköröknek a tagjai, akik a KISZ KB által kiírt pá­lyázatokon a legeredménye­sebben szerepeltek. A szemesi táborban idén is nagy sikert aratott a számítástechnikai oktatás. Valamennyi turnus résztve­vői jelentkezhettek, s az alapvető ismeretek elsajátí­tásától egészen a programo­zás magasabb szintjéig fog­lalkozhattak a számítástech­nikával. A sokak számára hasznos ismereteket nyúj­tó szolgáltatást az Orszá­gos Oktatástechnikai Köz­pont, a Művelődési Minisz­térium Tudományszervezé­si és Informatikai Intéze­te, valamint sok egyetemis­ta és főiskolás segítségé­vel valósították meg a KISZ-esek. Az oktatók — idén először — bizonyít­ványt is kiállítottak a pe­dagógusok számára az alap­fokú számítástechnikai is­meretek elsajátításáról. Nyíregyháza-Sóstón diák­újságírók és rádiósok, va­lamint diákszínjátszók tá­boroztak. Az utóbbiak szak­emberek irányításával kü­lönböző színjátszási, rende­zési feladatokat oldottak meg, gyakorlat közben el­sajátítva a „szakma fogá­sait”. A megyei, városi KISZ- bizottságok országszerte sok szakjellegű tábort rendez­tek, egyebek között a kör­nyezetvédelem fiatal akti­vistáinak, a helyi hagyo­mányokat kutató középis­kolásoknak, s természete­sen az ország sok helyén került sor idén is a sikeres olvasótáborokra. Szabolcs- Szatmár, Bács-Kiskun, Nóg­­rád megyében és az ország más tájain is­­rendeztek he­lyi szervezésű számítás­­technikai táborokat, így becslések szerint, ezen a nyáron mintegy kétezer kö­zépiskolás sajátította el a korszerű számítástechnikai műveltség alapjait. Újdon­ság, hogy a korábbi évek­hez képest jóval több vá­rosban szerveztek egy­ két­­hetes tábort a tanulmá­nyaikban lemaradó, hátrá­nyos helyzetű fiataloknak. Az idei tapasztalatok alap­ján az ifjúsági szövetség il­letékes vezetői igazolva lát­ják annak az irányzatnak a helyességét, hogy — az épí­tőtábori mozgalomhoz ha­sonlóan — az egy-kéthetes nyári turnusokat mindin­kább az azonos érdeklődésű fiataloknak szervezzék. Meteorológiai obszervatórium Elkészült­ és megkezdte meres­ít a Szabolcs-Szatmár megyei Napkor község határában az Országos Meteorológiai Szolgálat központi előrejelző intézetének radarmeteorológiai obszervatóriuma. Az intézet feladata, hogy az országos időjárás-előrejelzés és a vízügyi szervek részére adatokat szolgáltasson. A Szovjetunióban kifejlesztett berendezésekkel a felhő-csapadék rendszerekről 200 órás, nagy pontosságú előrejelzéseket lehet észlelni, amelyeket az Országos Meteorológiai Szolgálat számítóközpontjában dolgoznak fel. A képen, az obszervatóriumban. (Fotó: Oláh Tibor / MTI—RS) 3

Next