Csongrád Megyei Hírlap, 1984. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-01 / 257. szám
Népi ellenőrök megállapítása : Hatékonyabbá vált a termelés a megyei sütőipari vállalatnál Szerdán délelőtt dr. Kakuszi László elnök vezetésével ülésezett a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, és Gajdán István igazgató előterjesztésében beszámolót vitatott meg a Csongrád megyei Sütőipari Vállalat termelési hatékonyságot növelő intézkedéseiről, és az ugyanezen témát vizsgáló népi ellenőrzés tapasztalatairól, amit Horváth János ismertetett a testülettel. Ezt követően a bizottság Fekete Ivánné dr. előterjesztésében összefoglaló jelentést vitatott meg, és fogadott el az állami ellenőrzésekről szóló 50/1977. (XII. 21.) MT. sz. rendelet előírásainak érvényesüléséről, majd a megyei NEB elnökének beszámolója alapján a közérdekű bejelentések és panaszok ügyintézésének tapasztalatairól. A népi ellenőrök már tavaly is vizsgálatot folytattak a Csongrád megyei Sütőipari Vállalatnál a nyereség és az árbevétel alakulása okainak feltárására, az alacsony hatékonysági fokú termelés felszámolása érdekében. A tapasztalatok alapján a vállalat vezetése már tavaly tavasszal külön intézkedési tervet dolgozott ki, ennek eredményeit vitatták meg tegnap. Az elmúlt évre eredetileg 6 millió forint nyereséget tervezett a vállalat, amit a népi ellenőrzés tapasztalatai és javaslatai alapján nem kevesebb, mint 11 millió forintra módosított. A megvalósítás legfontosabb eszközének először a költségek csökkentése látszott. Ám — esetükben — a költségek több mint 70 százaléka anyagfelhasználás címén jelentkezik, aminek csökkentését jogszabály tiltja, sőt, büntetéssel is fenyegeti azért, mert a fogyasztók megkárosítása lenne a végeredmény. A tüzelőanyag-költségek csökkentése mutatkozott például az egyik járható útnak. Így került sor a vásárhelyi üzem olaji tüzelésről gázfűtésre való átállítására ez év első felében. Még ennél is több „keresnivalót” találtak a vállalat vezetői a karbantartási és állóeszköz-fenntartási költségek, valamint a nem fizikai állományú létszám csökkentésében. A megyei sütőipar árbevételének 80—85 százaléka a kenyér-, kifli- és zsemletermelésből adódik, ami nemcsak érdekeltségüket befolyásolja, de ellátási kötelezettséget is jelent számukra. Kenyértermelésük 1982-ről 1983-ra mégis csaknem ezer tonna mennyiséggel esett vissza, és évről évre csökken a péksütemény-termelés is. A lakossági ellátás mégis szembetűnően jobb, mint a korábbi években volt, mert növekedett az értékesebb és tartósabb , hosszabb ideig fogyasztható — termékek gyártása. Ez avállalati törekvés és a lakossági kereslet alakulását is tükrözi. Pár éve még 10—12 százalékot, tavaly 20 százalékot, az idén pedig már 25 százalékot tesz ki az úgynevezett minőségi kenyérfélék (alföldi, vázsonyi, francia, burgonyás, házi, komlói kenyér stb.) gyártása. A mostani népi ellenőri vizsgálat megállapította, hogy a megyei sütőipari vállalat tavalyi termelési eredménye a megtett intézkedések hatására összességében közel hatszorosa lett az előző évinek, ugyanakkor a jövedelmezőséget 2,37 százalékról 5,97 százalékra, vagyis több mint kétszeresére emelték. S ami talán a legdöntőbb: a hatékonyságnövekedés 70 százalékát a vállalati erőfeszítések eredményezték. A népi ellenőrök ugyanakkor kritikusan vetették fel azt a tényt, hogy nemcsak több napos ünnepek előtt, ám minden hét végén túlzottan nagy mennyiségben árulnak az üzletek úgynevezett elősütésű — vagyis száraz — kenyeret. Ennek részint oka az üzletek szombati korai zárása is. Ugyanis a gyáraknak már reggeli órakor le kell állítaniuk a termelést ezért, hogy az aznapi kenyér délelőtt 10 óráig a boltokba kerüljön. Minden bizonnyal segít majd a hét végi kenyérellátásjavításában a jövőre már termelésbe bekapcsolódó, nagy kapacitású, új szentesi kenyérgyár. Ám addig is javítana az ellátáson, ha az üzletek a délutáni órákban is rendszeresen fogadnának szállítmányokat, és a legyártott friss kenyér még aznap a fogyasztók asztalára kerülne, nem pedig a gyárakban szikkadna a következő szállításig, másnap reggelig Z. P. Szakszervezeti testület napirendjén: A magyar sajtó helyzete és feladatai A magyar sajtó helyzetérőlés feladatairól, valamint a lapkiadók és szerkesztőségek dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről tárgyalt, szerdai ülésén a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének központi vezetősége. A magyar sajtó helyzetét elemezve Simon Ferenc, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese elmondotta: az újságírók megfelelő szakmai és politikai felkészültséggel látják el feladataikat, s rendszeresen továbbképzik magukat, hogy a bonyolult körülmények között is helyt tudjanak állni. Az újságíróknak csaknem háromnegyed része egyetemet, főiskolát végzett, a vezető munkatársak nagy tapasztalattal, széles körű ismeretekkel rendelkeznek. A sajtó dolgozóinak munkakörülményei ma még nem kielégítőek, bár javítására történtek lépések. A munkakörülmények tekintetében, az ország anyagi helyzetétől függően további fejlődés várható. A központi vezetőség részletesen vizsgálta a lapkiadók és szerkesztőségek dolgozóinak élet- és munkakörülményeit. Megállapította, hogy a fejlődés ellenére sok még a tennivaló. A megyei szerkesztőségek és kiadók munkakörülményei általában elfogadhatók, sőt helyenként kifejezetten jók. A legtöbb megoldásra váró probléma a fővárosban van. Budapesten több kiadóvállalatnak igen sok a kihelyezett részlege; van olyan kiadóvállalat, amelynek dolgozói több mint száz telephelyen végzik munkájukat. A vállalati munkahelyeknek ez a szétaprózottsága nemcsak a munkát nehezíti, hanem számottevő többlet szállítási költségeket is felemészt. A munkakörülmények javításához a szakszervezet is igyekszik a tőle telhető segítséget nyújtani. Ugyancsak támogatja a szakszervezet azt a törekvést, hogy a sajtóban is mind szélesebb körben alkalmazzák a korszerű elektronikát. ■ A sajtótechnika elektronizálásában már jó eredmények tapasztalhatók. A mikroelektronika segítségével nyomtatják már két legnagyobb hazai napilapunkat, s megkezdődött a nagysebességű hírtovábbítás műszaki feltételeinek kialakítása. Néhány szerkesztőségben a munkatársak már képernyős szövegfeldolgozó gépen dolgoznak. A mindennapi munkában azonban még gyakoriak a több évtizede alkalmazott műszaki megoldások, az elavult módszerek. A hírfeldolgozás, hírszerkesztés, nyomtatás korszerűsítése a hetedik ötéves tervben is folytatódik. (MTI) CSÜTÖRTÖK, 1984. NOVEMBER . Ís népfronttevékenység Makón szerves része a közéletnek Ülést tartott a HNF megyei elnöksége A népfront megyei elnöksége tegnap, szerdán délelőtt tartotta meg soros ülését Szegeden Nagy István elnökletével. A Hazafias Népfront makói városi bizottságának munkájáról Gyarmati András, a bizottság titkára számolt be. A népfrontmozgalom tartalma az idők folyamán sokat változott Makón is, de gyökerei — mint ezt a beszámolóban hangsúlyozták — nagyon sok szállal kötődnek a hagyományokhoz. A makóiak munkájuk során nem hagyják figyelmen kívül a helyi sajátosságokat. A város lakosságának öszszetétele az utóbbi időben jelentősen megváltozott, az ipari munkásság számaránya növekvő tendenciájú. Az ipar és mezőgazdaság komoly tekintélyt vívott ki, s ebben a munkások és termelőszövetkezetek dolgozóinak azon törekvése is megmutatkozik, hogy mind tartalmasabban akarnak élni. A város körzetében jelentős a szerepe a népfrontmozgalomnak. A közigazgatás átszervezésével szükségessé vált, hogy a városi bizottságban és az elnökségben a város térségében levő községi bizottságok is képviseletet kapjanak. A népfrontmunka tizenegy városi körzetre tagozódik, s átfogja a város társadalmi életét. Tevékenyen részt vesznek a népfront aktivistái a várospolitika formálásában. A legszorosabb kapcsolatot a körzetekben alakították ki a lakossággal. Évente egy-egy körzetben 8—10 fórumot rendeznek. Leglátogatottabbak azok, ahol a város fejlesztéséről, az embereket legközvetlenebbül érintő témákról esik szó. A népfrontfórumokon elhangzó vélemények jól segítik a várospolitika továbbfejlesztését is. A társadalmi munka szervezése a tanácstagokkal együttműködve történik, s az eredménynek országos híre van; az utóbbi tíz esztendőben hét alkalommal szerezték meg a megyei versenyben az első helyezést. Igen sokan vesznek részt a népfront különböző bizottságaiban. Például a honismereti bizottságnak nagyon komoly szerepe van abban, hogy a helyi múzeum immár 24 ezer tárgyi emlékkel rendelkezik. A vitában Nagy István elmondotta, hogy nagyon jelentős feladat Makón a haladó tradíciók élővé tétele. Fölvetette a makói népfrontszékházzal kapcsolatos javaslatot: célszerű lenne egy magánházat vásárolni és átalakítani erre a célra. Javasolta, hogy a népfrontmunkát jobban kapcsolják össze a helyi lokálpatriotizmussal. Szögi Béla ugyancsak hangsúlyozta a hagyományok jelentőségét. Feladatok közül kiemelte a,, ifjúság körében végzendő munkát. Szabó Gáborné szerint a társadalmi munkaakcióban jól kifejeződik a városszeretet. A jövőben ezt jobban ki kellene használni a mozgalom érdekében. Molnár Sándor, a népfront megyei titkára összességében jónak ítélte meg a makói városi népfrontbizottság tevékenységét, ugyanakkor fölhívta a figyelmet a testületi tevékenység javítására, a társadalmi szervekkel való munkakapcsolatuk megjavítására. Kulcsárné dr. Kiss Piroska a népfrontaktivisták jobb megbecsülését tette szóvá. Dr. Varga Dezső, a makói városi pártbizottság első titkára egyetértett a vitában elhangzott értékeléssel, azt emelte ki, hogy a makói népfrontmozgalomban ötvöződik a tapasztaltabbak és a kezdők munkája, és összességében jól vesznek részt a város közéletében. A népfronttörténet-írásról dr. Hegyi András, a munkabizottság elnöke adott tájékoztatást, majd dr. Szentpéteri István, a népfront megyei közjogi bizottságának elnöke számolt be 1981 óta végzett munkájukról. Befejezésül a testület ünnepélyesen köszöntötte Keresztes Istvánnét, aki hosszú és eredményes hódmezővásárhelyi népfronttitkári munkája után nyugdíjba vonul. Molnár Sándor meleg szavakkal "értékelte eredményes közéleti munkáját. B. GY. GY. Születésnapi köszöntés Megyei vezetők látogatása Kurucz D. Istvánnál A magyar festészet, realista szellemű képzőművészet kiemelkedően rangos képviselőjének, Kurucz D. I István Munkácsy-díjas, kiváló művésznek budapesti műtermébe látogattak tegnap, szerdán délután megyénk vezetői, dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke. Alkotói pályája, Vásárhelyhez kötődő festészete és műhelyszervező tevékenysége elismeréséül köszöntötték a vezetők a művészt, születésének 70. évfordulója alkalmából. A Vásárhelyen 1914 októberében született festőművész műtermében bemutatta készülő munkáit és beszélt terveiről, alkotói elképzeléseiről Kurucz D. Istvánt művészete — még a Képzőművészeti Főiskolán végzett több mint két évtizedes tanári munkája figyelembevételével is — mindenkor szülőhelyéhez, Vásárhelyhez kötötte. Nagy egyénisége a Tornyai és Endre Béla hagyományain alapuló alföldi realista festészetnek, s élesztője a rangot szerzett Vásárhelyi ősziTárlatoknak. Mindenkor nagy szerepet vállalt és vállal ma is — a művészeti közélet szervezésében, megyénk képzőművészeti hagyományainak továbbvitelében és gyarapításában. Művészetével, festészetének realista tartalmával, a táj- és ember viszonyának megjelenítésében, történelmi fogantatású munkáiban példát szolgáltat az újabb nemzedékeknek. Kurucz P. Istvánnal beszélget dr. Komócsin Mihály (képünkön jobbra) és Szabó Sándor (balról). (Fotó: Enyedi Z.) A családok és az úszőközösségek együttműködéséért Szerdán ülést tartott a Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa a szövetség székházában. Az országos tanács rendszerezte tennivalóit az MSZMP Központi Bizottsága ifjúságpolitikai állásfoglalásával kapcsolatban. A testület hangsúlyozta: az úttörőcsapatok tevékenységének mindinkább olyannak kell lennie, hogy abban a gyerekek — köztük a nehéz körülmények között, hátrányos és veszélyeztetett helyzetben élők is — találjanak alkalmat az értelmes cselekvésre és az élményszerzésre. A tanács kezdeményezi e gyerekek nagyobb arányú nyári táboroztatását, a nevelőotthonok és a gyógypedagógiai intézmények társadalmi kapcsolatainak gyarapítását, valamint olyan — művelődési otthonokban, ifjúsági házakban működő — centrumok létrehozását is, amelyekben a serdülők megértő és támogató közösségre találnak. A testület ajánlást fogadott el a családok és az úttörőközösségek együttműködésének fejlesztéséről. A dokumentum — amelyet minden úttörőcsapat, pártoló testület és szülői munkaközösség megkap — hangsúlyozza a család kiemelkedő szerepét a gyerekek nevelésében. Az országos tanács feltárta azokat a cselekvési lehetőségeket, amelyek révén a családok tagjai bekapcsolódhatnak a kisdobosok és az úttörők programjába, személyes jelenlétükkel, tervező és szervező munkájukkal gazdagíthatják a közösségi élményeket. Az országos tanács személyi kérdésben is döntött: a Magyar Úttörők Szövetsége titkárává választotta Friss Pétert, aki eddig a KISZ Központi Bizottsága Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanácsa titkárságának helyettes vezetője volt. (MTI) Ünnepség a takarékossági világnapon A 60. takarékossági világnap eseménysorozatának központi ünnepségét szerdán Budapesten tartották meg. Kozári Józsefnek, az OTP vezérigazgató-helyettesének megnyitója után Hetényi István pénzügyminiszter mondott beszédet. Többek között hangoztatta: szívósan kell munkálkodnunk azon, hogy a gazdaságirányítás tökéletesítésével, növekvő teljesítménnyel és ehhez jelentős jövedelemelosztással, a társadalmi biztonságot létrehozó szociálpolitikával jó körülményeket teremtsünk. Mindez csak úgy valósítható meg, ha a takarékosság érvényesül gazdaságunk valamennyi területén. A pénzügyminiszter beszéde után Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója átadta a takarékosság szervezésében élen járó pénzügyi dolgozóknak, kollektíváknak, valamint a takarékosság gondolatát hosszú évek óta eredményesen népszerűsítőknek a takarékossági világnap 60. évfordulója alkalmából alapított Fáy Andrásemlék plakettet. Az ünnepséggel egyidejűleg az Almássy téri Szabadidő Központban „Takarékosság a bélyegeken és a plakáton" címmel kiállítás nyílt, amelyen 15 országból származó, a takarékosság eszméjét népszerűsítő plakátokat, valamint különleges bélyegeket mutatnak be. 3