Csongrád Megyei Hírlap, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD •K MEGYEI 42. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM ahhol biztos a piac A cégtábla: Magyar Kábelművek, Kisteleki Kábelgyár Nem először számolunk le róla: 1985. január 1. óta önálló a Kisteleki Kábelgyár Ami alanyit jelent, hogy immárotn nem a szegedi gyá egysége, hanem vele egyenrangú a Magyar Kábelműveken belül. Vajon nehéz-e önállónál lenni a gyáregységi mál után? Ennek jártunk utána figyelembe véve természetesen azt a körülményt, hogy az állapot nem egyenlő szó szoros értelmében vet önállósággal, hiszen a tröszt— maradt — Egy lépcső mindenesetre kiesett — mondta Karitz Zoltán gyárigazgató. — Szabadabb az információk áramlása, közvetlenebb a kapcsolat a fővárosi központtal. Egyébként — legalábbis úgy tűnik — a Kisteleki Kábelgyárnak nem nehéz új életet kezdeni. Adott a profil, a híradástechnikai vezetékek és kábelek, valamint az erősáramú 1 kilovoltos vezetékek és kábelek gyártása. Kizárólag a belföld számára. A híradástechnikai kábelekről márpedig tudni kell, hogy keresettek, szilárd a piaci háttér, s noha munkaigényesek, nem lehet eleget gyártani belőlük. A technológiai feltételek is kedvezőek Kisteleken. Egy 10 ezer négyzetméteres új csarnok 6 ezer négyzetméterét használják jelenleg, s a megmaradó terület telepítésre vár. Szó van tehát a kapacitás bővítéséről, ennekk azonban van feltétele, mégpedig a villamosenergiarendszer továbbfejlesztése. A gyárnak majd javaslatot kell tennie az elképzelésekről, arról, hogy milyen profilt lenne praktikus a megmaradt 14 ezer négyzetméterre telepíteni. Annyi már most is bizonyos, hogy más gyár elavult termékét nem vállalja föl a Kisteleki Kábelgyár. Az is lehet, hogy a Kisteleken valaha meghonosított CATV-kábel gyártását bővítik. Mint mondottuk, a piaci háttér tudatában. Az 1984-es esztendő jól sikerült, az eredeti 544 millió forintos tervet 601 millióra teljesítette a hajdani gyáregység. Az eredmény is jobb lett, 120 millió helyett 160 millió forint. Munkaerő szempontjából Kistelek van a legjobb helyzetben a trösztön belül: itt a három műszakra „vetített” gépkihasználás 2,4 százalék, ami kimagaslónak számít. Vannak vállalati gazdasági munkaközösségek, a szűk kapacitás feloldására és a kiszolgáló területeik ellátására. A gmk-ban dolgozók számára 1984-ben 5 és fél millió forintot fizetett ki a vállalat. Erre az évre 630 millió forintos termelési értékről készült terv, amely még semmiféle bővítést nem tartalmaz. Ha valóban újabb berendezéseket telepítenének Kistelekre, akkor ez az érték természetesen jóval több lesz. Még annyit 1935-ről, hogy a központi bérszabályozásba került a gyár, tehát a bérfejlesztési lehetőség kötött. Jó hír viszont, hogy Kistelek megkapja a vállalati bérfejlesztés 1 százalékát, pluszban a központi százalékok mellé. A munkaerő szerencsére „nem szalad el” a szerényebb lehetőségek hallatára. Itt még azt is megengedhetik maguknak a vezetők, hogy egy „kilépett” bejegyzést tartalmazó munkakönyvet már nem fogadnak el. És aki egyszer már otthagyta a gyárat, azt többet nem veszik vissza ... Egyik képünkön — lent — a CATV kábelgyártó sor látható, a másikon pedig — fent — az a berendezés, amely a rézhuzalt méretre húzza. Ennek a gépnek az az érdekessége, hogy újonnan került Kistelekre. Idetelepítésével az utolsó „köldökzsinórt” is elvágták, amely a termelési rendszert még Szegedhez kötötte. (Fotó: Enyedi Zoltán) F. K. . ÁRA: 1,80 FORINT Vásárhelyi 1985. FEBRUÁR 1., PÉNTEK A tsz-ek kölcsönös támogatási alapjairól szóló rendelet módosítása Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Kaare Willochnak, a Norvég Királyság miniszterelnökének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány jelentést hallgatott meg a Balaton vízminőségének javítására és az üdülőkörzet fejlesztésére hozott határozatának teljesítéséről. Megtárgyalta , és jóváhagyta a térség hosszú távú fejlesztésére kidolgozott programot. A Minisztertanács — a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével összhangban — módosította a termelőszövetkezetek kölcsönös támogatási alapjairól szóló rendeletet, egyben, szabályozta az ipari, a fogyasztási, az értékesítő és beszerző szövetkezetek közös alapjai képzésének és felhasználásának rendjét. A változások nagyobb önállóságot biztosítanak a szövetkezeti önkormányzat és a közös alpok működésének belső szabályozása számára. A kormány határozatot hozott egyes új vállalatok létesítésének kedvezményeiről. Felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a vállalatok gyáregységeinek, telepeinek önállósulásuk esetén nyújtson pénzügyi kedvezményeket. Csatornák tisztítása, gátőrlelep felújítása, szivattyúk korszerűsítése Az Ativizig szentesi szakaszmérnökségének idei terveiből Az Ativizig szentesi szakaszmérnökségén az idényjellegű munkák dandárja majd a tavaszi—nyári időszakban zajlik, így most még csak a tervezés napjait élik. Lassan persze „összeáll” a kép, és a 42 millió forintos termelési érték megvalósítása pontos, fegyelmezett munkát igényel mindenkitől. Az elmúlt évben megkezdett ínadatok végrehajtása ütemes volt. Az idén folytatják a szentlászlói öntözővíz-kiemelő szivattyú korszerűsítését. A Ludas-éri csatornából három tszig kap vizet, többek között halastavak vízcserélőre, legelők és más területek öntözésére. Az átemelő szivattyúk helyére korszerűbb, úgynevezett merülő szivattyúk kerülnek. Mivel elektromos automata vezérlésű eszközöket helyeznek el, a felügyeletet egy személy is kényelmesen elláthatja. Korábban két-három munkást foglalkoztattak itt. Energiamegtakarítást is jelent ez az átalakítás, mivel megszűnik a gázolajfelhasználás. Saját művek fenntartására ebben az évben 13—14 millió forintot fordítanak. Szabad kapacitásukat külső megrendelők kötik le, ezeknek a munkáknak az értéke 27—28 millió forint körül lesz Az öcsödi gátőrtelep az egyik legrégebbi létesítmény. Állaga nagyon megromlott, felújítása nem halasztható tovább. Ebben, az évben a főépület átépítését rendelték meg külső kivitelezésben 1986-ban kerülhet sor a szertár és más helyiségek rendbehozására. Az idén 1 millió forintot költhetnek erre a célra. A fenntartási munkák közül leglényegesebb a mágocsi csatorna kotrása. Most már a befejező szakasz következik a 45 kilométer hosszú csatornán, N.gyota elhanyagolt volt, így most igazán öröm, hogy végre elkészül. Az öntözési viszonyokon segít a K—1 főcsatorna rendezése is. Az iszaptalanlás, annak elszállítása, a töltés szélesítése magasítása 26 millió forintba kerül, így viszont majd 2,8 köbméter sec alatt juthat a friss tiszta víz a rizstelenekhez. Az úgynevezett Ludas-zsilip helyreállítása, felújítása 2,2 millió forintot igényel. Ebben az évben a Kurcán új gyaloghíd épül — a szentesi ifjúsági és művelődési ház alatti szakaszon — összeköttetést teremtve a sportközponttal. Kivitelező a szakaszmérnökség. Rajtuk kívül a költségeket még a városi tanács és a postaigazgatóság vállalta. Az árvízvédelmi biztonságot növeli majd, hogy Szegvár felé haladva a Tiszagát mellett az úgynevezett Sándor-tó egy részét feltöltik. A szakaszmérnökség területén az a legmélyebben fekvő rész, így állandó veszélyt jelentett az áradások alkalmával. Most két kilométer hosszan 1—15 méter magasságban erősítik meg a gát tövét Külső megrendelő részére végez még munkát a szakaszmérnökség Nagyszénás belterületén, ahol a szennyvíz elvezetését oldják meg, folyamatosan. Ez a beruházás 13,5 millió forintba kerül. A dombegyházi mivorjaink értéke sem kevesebb sokkal, tízmillió forint. Feladat itt az ivó■ vízvezeték elkészítése. A befejezés csak 1936-ra várható, amikor még további 14 millióforintot használnak fel. Áthúzódó munka Tiszakürtön a lakossági vóvízvezeték kiépítése, amely közel másfél millió forntba kerül. A szentesi szennyvíztisztító-telep rekonstrukciója tanácsi pénzből készül el. A lényeg az, hogy a tisztítón átkerülő víz nem a Kurcába, hanem a Tiszába jut majd. Ezért a létesítménynél új közműhíd épül, amelyen csőrendszer lesz. Ezen át jut a szennyvíz a Tisza legerősebb sodrású részéhez, ahol a hígulás könynyedén megoldódik. A szakaszmérnökség vezetője — Ötvös Mihály — elmondta, hogy lehetőségeiket, erejüket teljes mértékben szeretnék kihasználni, de csak annyit vállalnak, amivel megbirkózhatnak becsülettel, és minőségileg kifogástalanul. D. L. Eredményes gazdálkodás — Csanádpalotán és Kötényén A helyi termelő üzemek, gazdálkodó egységek múlt évi eredményeiről tárgyalt tegnap, csütörtökön délután a Csanádpalota—Kövegy nagyközségi pártbizottság. Galgóczki Mihály, a testület tagja, a pártbizottság gazda- I■ágpolitikai bizottságának vezetője terjesztette elő a jelentést, amelyet a vita után jóváhagytak. Többek között elismerését fejezte ki a nagyközségi pártbizottság azért, hogy tavaly mindkét településen eredményes volt a gazdálkodás a tsz-ekben, az építőipari szövetkezetben és az áfész egységeiben is. Meghatározta a testület a legfontosabb idei teendőket is, amelyek középpontjában áll a Sza-badság és a Béke Tsz-ekben a termelés 2—2,5 százalékos növelése. Lehetségesnek látják ezt elérni, az állattenyésztés eddigi eredményeinek megtartása és a növénytermesztés 4 százalékos emelése mellett. Arra is lehetőség van, hogy a tsz-ekben 5—6, százalékkal növeljék az alaptevékenységen kívüli termelést. Az ülés második részében a kongresszusi irányelvekről a két községben folytatott vita tapasztalatait összefoglaló jelentést hallgatta meg a pártbizottság Antalné Agócs Mária titkár előterjesztésében. Az ülésen felszólalt Németh Gyula, az áfész elnöke, Fekete János, a Szabadság Tsz elnöke és Gál László, a Szabadság Tsz párttitkára.