Csongrád Megyei Hírlap, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-01 / 152. szám

A szocialista országok akarata, törekvése Politikai, gazdasági enyhülés A varsói tanácskozás eredményei külö­nösen fontosak, mivel a szocialista orszá­gok jelenleg gazdasági fejlődésük új sza­kasza előtt állnak; a tagállamok többsége az ötéves terv eredményes befejezésén munkálkodik, s egyúttal gazdaságilag megalapozza a következő ötéves és hosz­­szabb távú tervidőszakot — állapítja meg vasárnapi kommentárjában a moszkvai Pravda a KGST 40. ülésszakáról. — A problémák, a lehetőségek és a ter­vek objektív, kritikus elemzésének elő kell segítenie az intenzív gazdálkodás fel­adatainak megoldását és azt, hogy a tag­államok a tudományos-műszaki haladás élére kerüljenek. Ezt szem előtt tartva vi­tatták meg Varsóban a népgazdasági ter­vek­ koordinációjával összefüggő kérdése­ket, az anyag- és energiatakarékosság programját, az új műszaki eredmények és technológiák közös erőfeszítéssel történő kidolgozását és bevezetését, a termelőala­pok megújításának kérdéseit, valamint a beruházási politikát. A KGST-tagországok a lengyel főváros­ban megerősítették: a helsinki záródoku­mentum szellemének megfelelő, normális, egyenjogú kapcsolatok kialakítását óhajt­ják a tőkés országokkal és azok gazdasá­gi csoportosulásaival, köztük az Európai Gazdasági Közösséggel. Az ilyen kapcso­lat megfelelne a kölcsönös érdekeknek, és lényeges lenne az európai, valamint a vi­lághelyzet javítása szempontjából. Külföldi lapjelentésekre hivatkozva, a Pravda rámutat, hogy Nyugaton is érdek­lődést mutatnak a KGST-vel való tárgya­lások újrakezdésére. Ennek nincs semmi­lyen formai akadálya, s pusztán politikai akaratra van szükség, hogy az összeurópai együttműködés a kontinens népeinek óha­jával és a helsinki záróokmány ajánlásai­val összhangban fejlődjék. A szocialista országokban megvan a politikai akarat, kitartóan és őszintén arra törekszenek, hogy politikai és gazdasági téren az eny­hülés váljék uralkodóvá. A 40. ülésszak eredményei egészében azt bizonyítják, hogy a szocialista közösség si­kereinek legfőbb biztosítéka a tagállamok egységének és összeforrottságának erősí­tése — hangsúlyozza végezetül az SZKP KB lapja. SOROKBAN Szombaton délelőtt eluta­zott Budapestről Willy Brandt, a Német Szociálde­mokrata Párt (SPD) és a Szocialista Internacionálé elnöke, aki az MSZMP Köz­ponti Bizottságának meghí­vására látogatást tett Ka­ Slrnában. Kíséretében volt Karsten Voigt, az SPD par­lamenti frakciójának kül- és biztonságpolitikai szóvi­vője és Norbert Wieczorek képviselő, a Bundestag Költségvetési Bizottságának tagja. * Lengyelországban hétfőtől kezdve drágább lesz a hús és minden hústermék. Az áremelés átlagos mértéke mintegy 10 százalék, ezen belül a legjobban dráguló termékek ára 15 százalékkal nő. A sertéskaraj­­kil­ául 11,­5 százalékkal drágul,­­és 470 zloty helyett 540 zloty­­ba fog kerülni kilónként. * Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter meghívására július 1-én, hétfőn hivata­los látogatásra hazánkba érkezik dr. Ahmed Eszmat Abdel-Megid egyiptomi kül­ügyminiszter. ­ Merénylet Ismeretlen fegyveresek merényletet követtek el vasárnap hajnalban a csen­des-óceáni Belau Köztársa­ság elnöke ellen. Haruo Kerneliik röviddel kórház­ba szállítása után meghalt. A politikus éppen a laká­sa felé tartott, amikor a­­merénylők többször rálőt­tek. Remeiiket tavaly no­vemberben választották meg második alkalommal köz­­társasági elnöknek. A Belau Köztársaság (Palau-szigetek) Guam szi­getétől 1300 kilométerre nyugatra fekszik. Lakosai­nak száma tizennégyezer fő. 1895­ és 1918 között német gyarmat volt, 1945-ig japán gyámság, illetve uralom alatt állt. A II. világháború után, az ENSZ — gyámsági terület­ként — az Egyesült Álla­moknak adta át a területet, hogy a szigetlakókat készít­se fel a függetlenségre való átmenetre. Ehelyett Wa­shington — emlékeztet a TASZSZ — itt több fontos katonai támaszpontot épí­tett, s az Egyesült Államok „szabadon társult területé­vé” tette. A Belauban tartott nép­szavazáson a lakosság olyan alkotmányt hagyott jóvá, amely.. .megtiltja, hogy a­­ szigetén atomfegyvereket helyezzenek el. Washington szeretne egy nukleáris ha­dianyagraktárt építeni a szigeteken, és azt akarja, hogy töröljék az alkotmány idevonatkozó rendelkezéseit. VILÁGPOLITIKAI HÍRADÓ A túszok elindultak Bejrútból Az amerikai rádió- és te­levízióállomások vasárnap rendkívüli adásokban szá­moltak be arról, hogy a több mint két héttel ezelőtt eltérített TWA repülőgép hátramaradt utasai és sze­mélyzete elindultak Bejrút­ból Damaszkuszba. A kommentárok egyértel­műen Hafez Asszad szíriai elnök közreműködésének tu­lajdonítják a több mint két héten át elhúzódó túszügy szerencsés lezárását. Ugyan­akkor Reagan elnök meg­torlással fenyegetőző pénte­ki nyilatkozatát okolják azért, hogy a túszok még egy napot kénytelenek vol­tak Bejrútban tölteni. A külügyminisztérium késő este kiadott szombati nyi­latkozata, amely általános­­ságokban állást­­ „foglal■■■­..iJENv kánon .. népe ... szenvedéseinek megszűnése” mellett, az amerikai kommentárok sze­rint egyértelmű azzal, hogy Washington hajlandó volt megadni a síita Amal ve­zetője, Nabih Berri által követelt garanciát arra: nem fog megtorlást alkalmazni. George Bush amerikai al­­elnök a CBS televíziónak Párizsból adott nyilatkoza­tában kategorikusan tagad­ta, hogy az Egyesült Álla­mok „engedményeket tett” vagy „megállapodott” akár Nabih Berrivel, akár Asz­­szad szíriai elnökkel. Az alelnök nem volt hajlandó nyilatkozni a „megtorlás” kérdéséről, ar­ra hivatkozva, hogy­­ tele­víziós nyilatkozata idején a túsz”,„m”,,úton van r mák, s „ez a pillanat rend­kívül kényes”. 1985. JÚLIUS 1. HÉTFŐ Tihamér napja A Nap kél 4 óra 51 perckor, és nyugszik 20 óra 45 perckor A Hold kél 20 óra 22 perckor, és nyugszik 3 óra 15 perckor Negyvenöt évvel ezelőtt, 1940. július 1-jén halt meg — 59 éves korában — Böhm Ferenc bánya­mérnök, a hazai kőolaj- és föld­­gázkutatás egyik legkiválóbb képviselője. Pécsett született 1881-ben, s ta­nulmányait Selmecbányán vé­gezte. 1904-ben lépett állami szolgálatba, s többek között­­a Földtani Intézetnél tevékenyke­dett. 1916-ban Budapestre he­lyezték, a Pénzügyminisztérium­ba, ahol 1948-tól az összes kincs­tári bányászati és kohászati ügyek vezetője volt. 1934-től pe­dig állami kőszénbányászati igazgató lett. Legnagyobb ér­deme a nagysármási földgáz­­ku­tat­ás irányítása. Az első vi­lágháború után az ő munkássá­gához fűződött a Nagy-Alföldön megindított szénhidrogén-kuta­tás. IDŐJÁRÁS Időnként megnövekszik a fel­hőzet, szórványosan, kell számí­tani záporra, néhány helyen zi­­vatarra. A legmagasabb napp­al hőmérséklet hétfőn 21, 28 fok között valószínű. MOZI Csongrádi Szabadság: Alko­nyat. Szülés jugoszláv—amerikai film. Kezdés: fél 4 és fél 6 óra­kor. Széplány ajándékba. Színes francia—olasz film. 14 éven fe­lülieknek! III. helyárral! Kez­dés: háromnegyed 8 órakor. Vásárhely: Béke: Aranyos­kám. Színes amerikai filmvíg­­játék. 14 éven felülieknek! III. helyárral! Kezdés: fél 4, három­negyed 6 és 8 órakor. Kert: Le­győzhetetlen Vutang. színes kí­nai film,­ 14 éven­ felülieknek! III. helyárral! Kezdés: este 9 órakor. Terv: A szavanna fia. Színes olasz—francia ifjúsági film. Kezdés: 3 és negyed 6 óra­­kor. Tű a szénakazalban. Színes angol ka­land film. 16 éven felü­lieknek! III­. helyárral! Kezdés: fél 8 órakor. Fil­mCé­ka (Ifjúsági Ház, Zrínyi u. 1): Gyilkos boly­gó. Színes amerikai tudomá­nyos-fantasztikus film. 16 éven felülieknek! III. helyárral! Kez­dés: este 8 órakor. Makó: Szabadság: Éden bol­dog-boldogtalannak. Színes fran­cia film. 16 éven felülieknek! II. helyárral! Kezdés: negyed 6 és fél 8 órakor. Vörös Csillag: Az utolsó tangó Párizsban. Színes olasz film. 18 éven felülieknek! III. helyárral! Kezdés: három­negyed 6 és 8 órakor. Szentes: Kert: Akit Bulldózer­nek hívtak. színes olasz film. II. helyárral! Kezdés: este 9 órakor. Szeged: Vörös Csillag: A cápa. Színes amerikai kalandfilm­­ 16 éven felülieknek! Kiemelt hely­árral! Kezdés: délelőtt 10, dél­után negyed 4, fél 6 és három­negyed 8 órakor. November 7.: Vészjelzés a tenger alól. Színes szovjet film. Kezdés: este 7 óra­kor. Kent: Androidok lázadása. Színes amerikai tudományos­­tanttámatrkus film. 14 éven felü­lieknek! 111. helyárral! Kezdés: este 9 órakor­ Fáklya. Kincs, MA ami nincs. Színes olasz film. III. helyárral! Kezdés: három­negyed 3 órakor. A cápa. Színes amerikai kalandfil­m. Kiemelt helyárral! 16 éven felülieknek! Kezdés: negyed 6 és fél 8 óra­kor. Szabadság: Redl ezredes I—II. Színes magyar film. 1­6 éven felülieknek! Dupla hely­­árnál! Kezdés: fél 4 és 8 órakor. Filmtéka (MTESZ Székház, Kí­gyó u. 4.): Józan őrület. Színes NSZK film. 14 éven felülieknek! Kezdés: este 6 órakor. Kiskő­­rössy Halászcsárda Kert: Lady Chatterley szeretője, színes fran­­ciar-ran­gol film. 18 éven felüli­eknek! Kiemelt belyárral! Kez­dés: este 10 órakor. MAGYAR TELEVÍZIÓ BUDAPEST adásszünet JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ BELGRÁD 1. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.50: Videooldalak 18.00: Hírek 18.05: Tv-naptár 18.15: Sorozat ■g­y­erme­keknek 18.45: Nektek — ifjúsági adás 19.115: Rajzfilm 19.30: Tv-na­pló 2100: Sybille — amerikai dráma — 1. 21.45: A világ ma — külpolitika 22.20: Tv-napló 22.40 : Egy szerző, egy film BELGRÁD 2. 19.00: Telesport 19.30: Tv-napló 20.00: Kutatások 20.50: Hírek 20.55: Zenei adás 21.40: Dinasztia — filmsorozat 22.35: Sztereovízió — szórakoztató adás KEDDEN DÉLELŐTT BUDAPEST 1­­8.25: Tv-téma — (is­m.) 8.30: Szünidei matiné 9.35: Építészet — 1. — (ism.) 9.55: Üldözés — román film 11.30: Képújság RÁDIÓMŰSOR KOSSUTH 4.30: Jó reggelt! 8.20: Hogy tetszik lenni? — nyugdíjasok műsora 9.00: A hét zeneműve — Schubert: VI. szimfónia 9.30: Dutka Ákos versei 9.43: Ki kopog? 10.05: Nyitni kéik 10.35: Svéd Sándor operett- és daljáték­­felvételeiből 11.25: Kórusdalok Borgulya András feldolgozásaiból 11.38: Isten egyetlen igazi pénze — Molnár Géza elbeszélése — 3. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Portré dr. Vedres Ferencről 13.05: Magyar előadóművészeik albuma 14.10: Félóra népzene 14.40: Kanadai költők versei 14.55: Édes­­ anyanyelvünk — (ism.) 15.00: Irodalmi évforduló­naptár — Remenyik Zsigmond 15.30: Kóruspódium 16.05: Az arany ember — Jókai Mór regénye — 4. 16.39: Glazunov: Hegedű­verseny 17.00: Eco-mix 17.30: Beverly Sills opera­­felvételeiből 18.00: Van új a Nap alatt 19.15: Rádiókabaré — július 20.25: Reklámkoktél 20.30: Amiről a világ vitatkozik 20.58: Nagy mesterek — világhírű előadó­­művészek 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Ope­rettegyüttesek­ 22.50: Építészeti kultúránkról 23.00: Kamarazene 0.10: Virágénekek PETŐFI 4.30: Reggeli zenei műsor 8.05: Nótax­uzsika 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben — zenés délelőtt 12.10: Spielhaus: Vidám apróságok — szvit 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Népdalok kuk­us­előadásban és népi hangszereken 13.03: Slágenmúzeu­m 14.00: Kívánságműsor a 15 éves veszprémi tv-találkozó tiszteletére 17.05: Újdonságainkból — külföldi slágerek 17.30: ötödik sebesség 18.30: Ritmus! — az­ I. Emelet együttes felvételeiből 19.06: Nóták 19.30: Sportvilág 20.03: Rockújság II. évfolyam 9. szám 21.05: És nálunk . . .? 21.35: Színházi kívánságműsor 23.20: Csodaállító és társai... — válogatás rádió- és televízióműsorok szignálzenéjéből 21.00: Éjféltől hajnalig 3. MŰSOR 9.08: A Tavaszi Fesztivál hangversenyeiből 10.05: Fritz Wunderlich opera­­áriákat énekel 10.35: Zenekari muzsika 11.40: Annerose Schmidt (zongora) hangversenye 13.05: Federico Garcia Lorca — cigányrománcok — (ism.) 13.39: Népballadák 14.00: Szöktetés a szterájból — részletek Mozart operájából 14.56: Kanadai zeneszerzők­­műveiből 15.49: Zenetörténeti érdekességek 16.30: Howard Jones felvételeiből 17.00: A zenéről 18.08: Kamarazene (korabeli hangszereken 19.06: Zenekari muzsika 20.00: Operaest 21.00: A Poptarisznya dalainak különkiadása 22.09: A zeneirodalom remek­műveiből 23.00: A hét zeneműve — Schubert: VI. szimfónia A Patyomkin-felkelés magyar szemmel Az első orosz forradalom 80 éves jubileumával együtt most van kerek évfordulója annak az ese­ménynek is, amely egycsapásra a földgolyó min­den sarkába elvitte Odessza nevét. Július ele­jén lázadt föl a fekete-tengeri­ flotta páncélos­hajója, a Patyomkin. A legelső híradások egyikét kommentálva, júli­us 1-én már a kormánypárti Budapesti Hírlap is „fantasztikus regénybe való dolognak” neve­zi a fölkelést, s úgy véli: „sejteni sem lehet, hogy ez a mozgalom hol áll meg”. A Kolozsvári Friss Íjság a vezércikkét már így címezi: „A forradalom csatahajója”. A Pesti Napló szerint „ez nem esemény, nem mozgalom, nem zavargás többé, hanem forradalom, a szónak történeti­leg helyes, emberileg jogos és nemes értelmé­ben”. A radikális Budapesti Napló még konk­rétabban fogalmaz: „Az odesszai nép a kis ha­jócár után a nagy, az igazi cárt vonszolja a vádlottak padjára. Az odesszai események, a nagy orosz föld mindennek első, félreérthetetlen hullámlökését mutatják. A legyalázott, meggyö­tört, elkínzott orosz nép egyenesedik föl az ő nyo­morúságából, a világ legnagyobb börtönének rab­jai törik szét bilincseiket.” Csupán a katolikus klérus szócsöve, az Alkotmány hajtogatja egyre: „szilárdan a kereszténység alapján nevelve a generációkat az iskolában, lesz valóban szabad az orosz birodalom, de nem most, a rombolás alatt”. Július 4-én a Budapesti Napló ezt írhatja: „Elnémul minden, letörpül minden e vaspáncé­los szörnyetegnek csodálatosan vakmerő visel­kedése, hihetetlen hősiessége mellett... A Knyáz Patyomkin esete ez már a világhistóriáé.” A Népszava e napon A mi zászlónk a tengeren címet adja vezércikkének, melyben megállapít­ja: „Akármi is lesz a Patyomkin sorsa, az az eszme, amely ilyen elszánt harcra készteti, úr marad a lelkeken.” A radikális A Polgár című lap Mégis mozog című vezércikkében már ha­zafelé is beszél: „Tanulja meg az orosz példá­ból, akit illet, hogy nincs hatalom, amely önma­gától volna. A hatalom nem a hadihajókban és nem a szuronyokban van, hanem a népben. Akinek a nép adja, azé!” Egy másik gondola­tának szinte próféciális mélységét pedig talán csak most, a sok-sok évtizedes fejlemények nyo­ Ez a maga nemében példátlan cselekedet szin­te órák alatt széles hullámokat vert az akkori magyar közvéleményben is: a vezető lapok ve­zércikkeket szenteltek neki napokon át, jeles íróink szenvedélyes írásokban üdvözölték, már értékelhetjük igazán: „Milyenné lesz a vi­lág, ha az orosz nép fölszabadul? Ha ez a ko­losszus a szabadság éléstára, arzenálja, vigasza és reménysége lesz? A nagy francia forradalom világmegváltó hatását még túl is haladja majd az egykor diadalmas orosz forradalom. Gyönyö­rű csodája az emberiségnek, amikor termőföld lesz a jéghegyekből.” A Nap­ban július 5-én Kadosa Marcell ugyan­csak hazai aktualizálással írja: „Holnaptól kezd­ve — tekintsen Oroszország felé — meggondol­ja magát a szuronyos és puskás ember és a sze­me közé nevet annak, aki az ő erejét az ő vé­rei ellen akarja fordítani... Nem múlhat el az a fényes szenzáció, amelyet a Fekete-tenger tá­járól hord ide a hír szárnya, anélkül, hogy ne okulnának rajta.” „Azt hitte magáról — hirdeti a Független Magyarország —, hogy fedélzete egy darab föl­szabadult Oroszország ... Ma még elvesző kis folt a Patyomkin vörös lobogója a tenger vég­telenjén. Holnap majd ez a szín fog uralkodni Russiában.” A Szegedi Napló meggyőződéssel írja: „A had­sereg többé nem a zsarnokoké, hanem azé a népé, amely vérével és adójával fönntartja. A Patyomkin élő példát adott arra, hogy a nem­zetek nem kiváltságos családok által, hanem ön­maguk által óhajtják kormányoztatni országu­kat.” Még az ókonzervatív Magyar Állam is kény­telen fölismerni: „Az úri­ vasfegyelem mintha üvegből volna, pillanat alatt széttört. A nemze­­tek gyors léptekkel közelednek a kijózanodás fe­lé, és akkor ütni fog a militarizmus utolsó órá­ja.”. A Magyar Hírlap, mely — a pest­i lapok kö­zül egyedül — különtudósítót küld Odesszába, a bibliai Sámson legendáját látja­ ott megújulni: „A Fekete-tengeren bolyongó vörös zászlós ha­jó s az alatta lebegő orosz lélek: a vízen járó Sámson. A felkelt Patyomkin hajó volt Sámson ökle.” Hogy milyen óriási érdeklődést váltanak ki az események, az is mutatja, hogy a hírhedt bul­várlap, a Kis Újság Odessza rémnapjai címmel e naptól kezdve „eredeti regénynek” titulált, vadromantikus elemekkel tarkított formában is szükségesnek tartja az események bemutatását. A haladó polgári Nagyvárad július 7-én már konstatálja: „Az idők jele talán, hogy az egész glóbusz rokonszenve kíséri a lázadó hajó útját.” A Nagyváradi Napló is ezt a világvisszhangot látja kortünetnek: „Amerre elhalad, megszállja mindenfelé a forradalom költészete az óriási vi­­lág szívét. Letűnt a rettegés, a meghunyászko­­dás. Titánok munkája kezdődik. Jön Patyomkin: vörös lobogóját messze látják, forradalmi nótá­ját messze hallják.” A Magyar Nemzet július 8-án egy, a távoli jö­vőbe mutató folyamat kezdetének érzi Odesszát: „A katona, a matróz és a muzsik belekóstolt a szabadságba. Lehetetlen lesz őket a régi igába hajtani.” S figyelemre méltóan harmonizál ezzel a fölismeréssel egy másik gondolat is: „Ez a kis mesés, szinte kísérteties respublika a nagy nép­állam magva. Talán már most is kikel az a mag, talán majd csak a jövendő érlel belőle életet.” A Vasárnapi Újság egész júliusban több olda­las, fényképes riportokban hozza vizuálisan is közelebb a magyar olvasóhoz az Odesszában történteket. A Hét Szergej aláírású szemleírója jogosan jut messzemenő következtetésekre Odessza és a Patyomkin kapcsán: „Minden hatalomnak vé­ge, amelytől már nem félnek. Minden úrnak vé­ge, akinek már nem engedelmeskednek... A szén és a gőz, mellyel a Patyomkin elébe vág a bolygó hollandus hajójának, amely csak vitor­lás volt, benne van a matrózai lelkében is. Mo­dern lázadók ezek. Nem muzsikok, nem is egy­szerűen fellázadt legénység. Ezek már szerve­zett munkások, akik teljes osztálytudattal és gyűlölettel kerültek a hajóra. Lázadásuk szocia­lista tüntetés a militarizmus ellen.” Még szélesebb, immár ideológiai összefüggése­ket is fölvillant a Pesti Napló július 9-i vezér­cikke: „Fölgyújtott városok világánál belátunk Oroszországba s ebbe a szívreszkettető dekorá­cióba most, ugye, belehallik a Gorkij kék zub­bonya, az Andrejev parasztcsizmája és Tolsztoj Nyikolajevics Leó sarutlan lába? A nagy orosz forradalomnak erre a színházias, regényes for­radalmi kalandra volt szüksége, hogy népsze­rűvé váljék, és azok is megértsék, akik számára nem volt eléggé érzékelhető valami ez a sok millió elfojtott, forró sóhajtás, ami közömbös­nek látszó táviratokból, szerelmi történeteknek látszó orosz regényekből és irodalmi hatásvadá­szatnak hitt éjjeli menedékhelyek leírásából fe­léjük tüzelt." FENYVESI ISTVÁN 1. Újságok, 1905. július (Folytatjuk.) HÉTFŐ, 1985. JÚLIUS 1.

Next