Csongrád Megyei Hírlap, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-01 / 179. szám
Folytatódott Helsinkiben a kelet—nyugati párbeszéd is szovjet és az amerikai külügyminiszter tárgyalása A szovjet—amerikai viszonyról, mindenekelőtt a novemberi Gorbacsov—Reagan találkozóról, továbbá nemzetközi kérdésekről folytatott háromórás megbeszélést Helsinkiben Eduard Sevardnadze szovjet és George Scultz amerikai külügyminiszter. Vlagyimir Lomejko, a szovjet hivatalos szóvivő a találkozót „érdekesnek, őszintének és hasznosnak” minősítette a Finlandia palotában megtartott sajtótájékoztatóján, közvetlenül a külügyminiszteri eszmecsere befejezése után. Lomejko szavaiból kitűnt, hogy a két miniszter igen alapos eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzetről, a szovjet—s amerikai viszonyról és a novemberi csúcstalálkozóról. Szovjet részről ezen egyebek között aláhúzták, hogy a csúcstalálkozón meg kell teremteni a feltételeket, hogy a kétoldalú kapcsolatokban fordulat álljon be. Hangsúlyozták továbbá, hogy a két ország közötti dialógus középpontjába a világűrbeli fegyverkezési hajsza megelőzésével, és a földön folyó fegyverkezési hajsza leállításával kapcsolatos kérdéseket kell állítani. Eduard Sevardnadze a megbeszélésen kijelentette: megengedhetetlen, hogy, újabb területekre terjesszék ki a katonai előkészületeket, óvott attól is, hogy kísérleteket tegyenek a Szovjetunió belügyeibe való beavatkozásra. A szovjet vezetés szerint egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó, amenynyiben az egyenlőség, a be nem avatkozás, és a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása alapján kerül megrendezésre, minden területen ösztönzést adhat a kapcsolatok javításához. Sevardnadze ezt "az alkalmat is felhasználta arra, hogy ráirányítsa afigyelmet Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának az atomfegyver-kísérletek teljes moratóriumára vonatkozó kezdeményezésére. Kérdésekre válaszolva Vlagyimir Lomejko elmondta, hogy szovjet részről nem tekintik véglegesnek a moratórium kérdésében eddig tett amerikai megjegyzéseket, köztük Schultz külügyminiszternek a helsinki repülőtéren hétfőn elhangzott elutasító nyilatkozatát. Ismét felhívták az amerikaiak figyelmét arra, hogy a Szovjetunió a január 1-i határidő után is kész tartózkodni a nukleáris robbantásoktól, ha az amerikai fél mégis úgy döntene, hogy csatlakozik a kezdeményezéshez. Ami a nevadai amerikai atomrobbantásokra való meghívást illeti (az amerikaiak szovjet megfigyelőket hívtak meg Nevadába), a szovjet szóvivő rámutatott: a két ajánlatban két ellentétes koncepció ütközött. Az egyik fél a nukleáris robbantások megszüntetését, a másik lényegében azoknak a szovjet jelenlét általi törvényesítését szeretné elérni. Arra a kérdésre válaszolva, vajon Reagan elnök betegsége megakadályozhatja-e a novemberi csúcstalálkozó terv szerinti lebonyolítását. Anatolij Dobrinyin a Time magazin véleményét idézte, amely szerint Reagan elnök ott lesz a genfi találkozón. A háromórás külügyminiszteri eszmecserén első ízben alkalmazták az egyidejű szinkrontolmácsolás módszerét, amely így a régi tolmácsolási rendszerhez képest időben sokkal „gazdaságosabbá” tette a megbeszélést. Szovjet részről a tárgyalóasztalnál Eduard Sevardnadze mellett ott ült Viktor Komplektov külügyminiszter-helyettes és Anatolij Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet is. Jelen voltak a tárgyalóteremben más szovjet diplomaták is, köztük Jurij Kvicinszkij, aki Genfben a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon a közép-hatótávolságú rakétákkal foglalkozó munkacsoportot vezeti szovjet részről. Az amerikai oldalon Scultz mellett ott volt Max Kam■fielman, a genfi amerikai tágyalóküldöttség vezetője, Paul Nitze, az amerikai elnök fegyverzetkorlátozási főtanácsadója, Rozanne Ridgway, az európai ügyekkel foglalkozó új amerikai külügyi államtitkár, Mark Palmer államtitkár-helyettes, a kelet-európai ügyek vezető külügyminisztériumi szakértője és több más diplomata. Shultz amerikai külügyminiszter a találkozó befejeztével amerikai újságírók előtt kijelentette, hogy az eszmecserét „értékesnek és fontosnak” találta. Később az „érdekes, hasznos, őszinte, gyakorlatias és termékeny” jelzőket használta a háromórás megbeszélés légkörének és eredményeinek jellemzésére, de annak tartalmáról nem sok információval szolgált. Amerikai hivatalos személyiségek tájékoztatása szerint Schultz négy témában terjesztette elő kormánya álláspontját. A fegyverzetkorlátozás kérdésében, az úgynevezett regionális témákban (ezen a közel-keleti és közép-amerikai helyzetet szokták érteni de amerikai részről gyakran ebben a „rubrikában” tárgyalják az afganisztáni és kambodzsai problémát is). Szóba hozták az emberi jogok témáját, s az amerikai háttértájékoztatón csak utolsó helyen említették a kétoldalú kapcsolatok kérdését, elismerve, hogy a mostani megbeszélés „jó első lépés volt ahhoz, hogy a genfi csúcstalálkozót hasznossá tegyék”. A csúcstalálkozóról megkezdett dialógusnak — közölték továbbá amerikai részről — folytatása lesz. Eduard Sevardnadze az ENSZ-közgyűlés ülésszaka idején a washingtoni Fehér Házban találkozik Reagan elnökkel. Az egyéb megvitatott kérődésekről amerikai részről megjegyezték, hogy új javaslatok ezúttal nem hangzottak el, s a két külügyminiszter első találkozójáról lévén szó, nem is ez volt a cél. Schultz külügyminiszter a tárgyalások eredményét abban foglalta össze, hogy „míg egyes területeken látunk bizonyos előrehaladást, bizonyos, nagyon mély nézetkülönbségek továbbra is megvannak”. Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a szovjet külügyminiszter szerdán Helsinkiben találkozott Roland Dumas-val, a francia diplomácia irányítójával. Felszólalások a plenáris ülésen Szerdán folytatódott Helros, Olaszország és Spanyol- mony aláírása óta megtett senkiben a külügyminiszteri ország külügyminiszterei ért útját a külügyminiszteri tatalálkozó. Joe Clark kanadai fékelték az európai kontalálkozó szerda délutáni pbekülügyminiszter azokhoz nensnek a Helsinki Záróalináris ülésén, csatlakozott, akik — a konferencia résztvevőinek alapjában véve tengerentúli kisebbségeként — kiábrándultságuknak adtak hangot az európai együttműködés eddigi eredményei láttán. Clark elsősorban az ottawai konferencia alapján vonta le ezt a következtetést. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter rámutatott: a mostani tanácskozásnak két kérdésre kell választ adnia: helyes volt-e a záróokmány aláírásakor választott út, s merre vezet ez az út a továbbiakban. Genscher mindenesetre úgy véli, hogy a záróokmány nem utópisztikus fogalmazvány, hanem realista, kiegyensúlyozott dokumentum. Csehszlovákia, Málta, Nagy- Britannia, Svédország, Cip- Tóth Béla Messzi rokonok 3 A kerek hőmérő az öt■ven fok körül remeg. A bőröm merő víz, mintha most bukkantam volna elő a medencéből. A földbérlő tesz a lótémához. Magyar kereszteződésből való sodrott lovakat is tart. A gépek sokszor nem bírnak a talajra menni, amikor a jó járású ló meglépi könnyedén. A pártelnök löttyint a kőre, a mutató a hatvan fok körül billegőés. Szájon szedem a levegőt. Nem vigasztal, hogy mások is így puhognak. De nincs némaság. A lótéma le sem szalad, a kereskedő görgeti a szavát. A nyírségiek almái sem mind egyformák. Egyszer az ibrányiak rétföldi terméséből vett két kamionra valót. Vitték, mint a cukrot. Íze, zamata, színe, egyformasága kapóssá tette az árut. De hát nem volt folytatása. A harmadik szállítmány már máshonnét jöhetett. Nem azt kapta a vásárló, amit várt, kedves, megható, mint külföldre szakadtnak fölhangzó magyar Himnusz. De, hogy ki a nagyobb testvér, és hogy kell azt érteni. Létszámra, észjárásra, korra, súlyra? Az udvariasság áradásából nehéz kielemezni. Hanem, ha én a nagyobb testvér küldötte vagyok ebben a pirinyó kalitkában, hát nem eshetek úgy ki az ajtón, ahogy hasított fából a ■' pondró. Én innen ki nem ■ szaladok elöszörre, ha mindjárt ... ‘ A csoport, és mindenben ■ gazdám sem tágít. Nem be- szél, de nem is feszeng. Állja, mint paraszt tehene a verést. A finneknek könnyű! Tréningjük van a szaunázásban. Én meg azt érzem, a ’ csontvelőm is fortyog a forróságtól, a hajam tövéből a szemem sarkain át csurog a folyónyi víz, a vállak gödrein át, le a horgasmamnak. Amikor a hetvenfokos számot meghasalja a mutató, ■ még számolni tudok. Száz fokon felforr a víz. A finnek tágítanak először. Udvariasságukból kitelik, hogy a mi kedvünkért szedelőzködnek. Hogy maguk között meddig hajszolják a hőmérő mu■ tatóját, azt nem forogja ki a szó közöttünk. Az egyik 2------------------------------------------------------------------------------------------------------------A világ minden vásárlója, ha megszokja az árut, megszereti. De, ha nem azt kapja, csak egyszer, ugyanannak a firmája alatt, megcsalódik, nem kér belőle többet. Visszahozhatnám újra a réti tulajöntésen termettet, már bandzsít rá. A firma mindig egy azonos árut adjon! Örökös kereskedelmi törvényszerűség. A hőmérő mutatója fölékúszott a hatvan foknak. Mintha permetező vizet csurgatna a testem, úgy szaladnak le rólam a harmatpatakok. Csillogunk, mint a frissen beezüstözött kereszt korpusza. Én már az összeszorított fogam kerítésén át szedem a levegőt. De hát nem szaladhatok el. A jobboldali pártelnök pohárköszöntőjében azt mondta, hogy minket, magyarokat ők a nagyobb testvérnek tartottak mindig és most is. Fölnéznek ránk. Ami finn fiatal nyitja az ajtót, s mehetünk. Kilépünk. A szalon asztalán finomságos vékony poharakban vár ránk a hűsítő konyak. A nyitott ajtójú erkélyekre lépünk, hosszú szálú, sűrű eső záporoz. Bugyborékot vet a kövön. Beleállunk. Gőzölgőnk, mint télen ,a meghajszolt fuvaros ló. Egyet nem tüsszentünk. Az egyórás fogadás második óráján is túl vagyunk. A kéredzkedő szónak útját állja a szakmáról való beszélgetés kerítése. Belemelegedtünk. A jobboldali pártelnöké a szó sejme. Nem hiszem, hogy mentegetőzésből kezdené, sem azt, hogy a milliomos voltának akarná magyarázatát adni. Különös ihingetés nélkül kezdi, sorolja élete történetét. Tizennyolc éves korában, a II. világháború idején, bevonult katonának. Egyenesen az erdőből. Favágó munkás volt, mint minden őse. Szovjet fogságba került. Bányákban dolgozott. Az első időkben, mint lapátoló segédmunkás. De mert kétkezi létére, érdekelte, amit csinál, úgy csinálta, ahogy a szakemberek. Nem várta, hogy noszogassák. Ha bányaácsolatot fejlesztettek, láthatták az oroszok, hogy ennek a pléninek a kezében jól suhint a fejsze. Tették lapátról az ácsokhoz. Az ácsoknál is villanynyal világítottak. Ha annak esett baja, mert látta, hogy bánnak a szerelők a vezetékekkel, életre keltette a meghibásodott világítást. Tették a villanyszerelő-csoporthoz. Ahogy a hónapok, évek mentek, annyi szakmát összemarkolt a kezében, ahány létezett a bányaművelésnél. Víz, villany, csatorna, ácsolatok, betonosságok. Később külszíni építkezések. Bányászház építések. Asztalos, üveges, festő munkákban hemperedett meg. Nem nézte csak ásítozva, mit csinálnak a szeme előtt, hanem mindig is megmozdult a keze, szinte követelve, hogy ő is csinálja, tanulja, elsajátítsa, magáénak tudja, uralja az éppen előtte zúgó ipar fogásait. Itt is abból élt, ha hazakerül, otthon is ebből, a keze után kell éljen. A vérében volt, örökölte az örökös munkálkodásra való készséget. Mindent tudni a szakma rejtelmeiből. Amikor hazaért, nem lelte szüleit, rokonait, száldöntő nagyfejszéjét. A háború ájulatából kikecmergő világot talált. Kezdte az erdőben. Nem csak döntöttek, de ipari módon szériázták a faházakat. Ajtó, ablak benne. Félkészen vitték a telkekre. Papírjai nem voltak a tudásáról, de elismerték hozzáértését. Rálépett a karrier grádicsára. Előmunkás a házravóknál, azután készházfelelős. Azután sorházfelelős. Később építésvezető. Ma vállalkozó. Vállalkozásának lényege, hogy az építésre kijelölt területeken, szigeteken a tervezéstől a kulcsrakész házakat, az ő szakműhelyeiben elkészítve árulja. Készpénzért. Részletre is, öt, tíz típus között lehet válogatni. Ajánlkozik, ha akarjuk, kívánjuk, meg is mutathatja a házait. Ne üljünk ennyi ideig egyrakáson! Amíg lehaladunk, faragott szekreterre mutat. Magyar munka, s szegedi. A Müárton keresztül, árjegyzék alapján választotta, vette. Készítője Mayer János szegedi asztalos. De vannak faragott kép- és tükörrámái, ugyanannak a kéznek munkái. Barokkos, mélyen faragott, szépen aranyozott keretek. A képkeretekben állatsziluettek. Lovak, kutyák, madarak. Finn művészek kezéből. (Folytatjuk.) Várkonyi Péter Várkonyi Péter külügyminiszter szerdán Helsinkiben hét kétoldalú találkozón vett részt O Imolte, a magyar külügyminiszter szóvivője. Délelőtt a magyar diplomácia vezetője a Finlandia palotában eszmecserét folytatott norvég kollégájával, Svenn Stray-jel, majd Joe Clark kanadai külügyminiszterrel. Később Franciaország helsinki nagykövetségén Roland Dumas francia külügyminiszterrel találkozott. A kora délutáni órákban a Hotel Hesperiában Várkonyi Péter Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter meghívásának tett eleget. Később ismét a Finlandia palotában Sir Geoff megbeszélései rey Howe brit külügyminiszterrel, dr. Leopold Gratz osztrák külügyminiszterrel és Peter Barry írországi külügyminiszterrel tárgyalt. A kétoldalú találkozókon a feleket kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdések közül elsősorban azokról cseréltek véleményt, amelyek szoros kapcsolatban állnak a helsinki záróokmány aláírásának 10. évfordulóján, a 35 ország külügyminiszteri tanácskozásán felmerülő problémákkal. Szóba került a helsinki folyamat jövője, s ezzel kapcsolatban valamennyi kétoldalú találkozón hangsúlyozták az októberben Budapesten megrendezendő európai kulturális fórum jelentőségét. A szovjet nagykövet bemutatkozó látogatásai Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Borisz Sztukalint, a Szovjetunió Budapesten akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Érdemi viták a VIT politikai fórumain Továbbra is rendkívül élénk a moszkvai Világifjúsági és Diáktalálkozó politikai fórumainak, a tematikus központoknak a munkája. A termek ugyan az ötödik napon sem teltek meg zsúfolásig, de a vita csaknem kivétel nélkül minden központban mind érdemibbé válik. Kialakult az igazi párbeszéd — mondják a küldöttek. Kétségtelenül a béke és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó egyes számú központban folyik a legtevékenyebb munka. Vitánként ötven, hatvan felszólaló is szót kér. A vitákban a többség véleményétől eltérő nézetek is elhangzanak. Szerdán például egy norvég küldött az afganisztáni helyzetről fejtette ki nézeteit, amelyeket azután keményen megbírált több, a fejlődő országból jött küldött. A magyar politikai dele rgáció fiataljai szerdán, a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó ötödik napján újabb kétoldalú baráti találkozókon vettek részt. Hámori Csabának, a KISZ KB első titkárának vezetésével magyar fiatalok délelőtt a csehszlovák nemzeti klubba látogattak el. A magyar delegáció egy másik csoportja a Német Szövetségi Köztársaság klubját kereste fel, délután pedig a laoszi küldöttség vendégszeretetét élvezhették a magyar delegátusok. Szerdán Fejti György, az MSZMP Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Bizottságának első titkára volt a magyar nemzeti klub fórumsorozatának vendége. A mintegy 150 szovjet és magyar fiatal részvételével lezajlott eszmecsere központi témája ezúttal Magyarország gazdasági fejlődésevolt. Négy héttel meghosszabbodik a szülési szabadság A Minisztertanács rendelete alapján 1985. szeptember 1-től a szülési szabadság időtartama húsz hétről huszonnégy hétre emelkedik. A felemelt szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy abból négy hét a szülés várható időpontját megelőző időre essen, az azt követően járó húsz hét szülési szabadság meghosszabbítására nincs lehetőség. A rendelettel kapcsolatban az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatallal egyetértésben a következő tájékoztatást adta az MTI munkatársának. A Huszonnégy hét szülési szabadságra az a szülő nő jogosult, akinek az orvos a szülés várható időpontját szeptember elsejére vagy azt követő időpontra állapítja meg. Ha tehát a szülés szeptember elsejére vagy azt követően várható, a szülési szabadságot a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól kell kiadni, függetlenül attól, hogy a szülés esetleg szeptember 1 -ét megelőzően következik be. Ha a szülés várható időpontja szeptember elsejét megelőzi, a szülő nő a jelenleg hatályban levő szabályoknak megfelelően jogosult a szülési szabadságra, abban az esetben is, ha a szülés a vártnál később, szeptember 1-én, vagy azt követően következik be. A szülést megelőző időre járó szülési szabadság — terhességi-gyermekágyi segély — kezdetét a terhesállományba vételről szóló orvosi igazolás, ennek hiányában a terhesgondozási könyv adatai alapján kell megállapítani. Az illetékesek felhívják az érdekelt kismamák figyelmét arra, hogy a szülés várható időpontját négy héttel megelőzően keressék fel a terhesgondozó orvost a terhesállományba vétel céljából. CSÜTÖRTÖK, 1985. AUGUSZTUS 1.