Csongrád Megyei Hírlap, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-01 / 257. szám

Tanácsi testületi ülésekről jelentjük Város és városkörnyék kapcsolatáról Vásárhelyen Csütörtökön délután ülést tartott a vásárhelyi tanács végrehajtó bizottsága Csiz­madia Sándorné tanácsel­nök vezetésével. A vb lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról készített be­számolót követően — az elő­terjesztések tárgyalása so­rán — a testület határozott a vissza nem térítendő és visszatérítendő lakásépítési, lakásvásárlási tanácsi támo­gatás odaítéléséről. A továbbiakban a szak­­igazgatási szervek káder- és személyzeti munkájáról szóló beszámoló került na­pirendre. A vb — elfogadva a beszámolót — megállapí­totta, hogy a kedvező sze­mélyi feltételek a megnö­vekedett munkaterhek mel­lett is biztosítják a tanácsi munka színvonalának növe­kedését. A vezetők és ügy­intézők szakmai képzettsége megfelel az előírásoknak, a közszolgálati alkalmasság­ban javulás tapasztalható. A szakigazgatási szervek in­tézményirányító tevékeny­sége szintén javult, az el­lenőrzések során feltárt hiá­nyosságok felszámolását azonban szigorúbban kell számon kérni. Befejezésül a végrehajtó bizottság Mindszentre uta­zott, ahol a Mindszent me­gyei irányítású nagyközségi tanács, a Székkutas közsé­gi tanács és a mártélyi köz­ségi tanács végrehajtó bi­zottságával együttes ülésen tárgyalták meg Hódmezővá­sárhely város és városkör­nyéki kapcsolatáról össze­állított tájékoztatót Közös elhatározás alap­ján évenként más-más hely­színen beszélik meg az em­lített végrehajtó bizottságok közös tennivalóikat. Leg­utóbb 1984. június 13-án került erre sor. Azóta to­vább fejlődött a helységek és a párt-, tanácsi, társa­dalmi szerveik közötti kap­csolat. Érdemi tevékenysé­get fejtett ki egy év alatt a négy tanácselnökből álló városkörnyéki bizottság is, hiszen több ágazatpolitikai témakör vonzáskörzeti ha­tásait tárgyalta meg. Napi­rendre került többek kö­zött­­a városban működő szolgáltató szervezetek sze­repe a városkörnyék ellá­tásában, a VII. ötéves tervi fejlesztési koncepciók elő­zetes egyeztetése, az együtt­működés időszerű feladatai, a közművelődés, az oktatás és a sport területén, vala­mint a városkörnyéki köz­úti tömegközlekedés hely­zetéről szóló tájékoztató. A legtöbb gondot Mind­szent nagyközség lakosságá­nak kórházi és szakorvosi ellátása okozta. Noha en­nek javítása érdekében lét­szám-, mentőkocsiszám-bő­­vítést kapott Vásárhely, még mindig szükséges a további egyeztetés. A felmerült igé­nyeknek megfelelően az őszi tárlathoz kapcsolódóan 1984- ben Székkutason, az idén pedig Mindszenten rendez­ték meg a vásárhelyi kép­zőművészek kiállítását. Vá­roskörnyéki illetőségűvé ala­kult a Közlekedésbiztonsági Tanács is. Mint azt Csizmadia Sán­dorné tanácselnök tájékozta­tójában megállapította, a város és környéke kapcso­latában továbbra is elsődle­gesek lesznek a termelési­­ellátási kapcsolatok, ame­lyeket még bővíteni, tar­talmában erősíteni kell. A városi és nagyközségi, köz­ségi vezetők között eddig kialakult jó kapcsolat pe­dig biztosíték arra, hogy az együttműködés a jövőben is eredményes legyen. Szociológiai vándorgyűlés Szegeden (Folytatás az 1. oldalról.) fő, feltáratlan dokumentu­mokban rejlő, bizonnyal fontos adalékok. Amikor mégis folytatódik Erdei Fe­renc szociológiai-szociográfu­­si, társadalomkutatói mun­kásságának értékelése, fi­gyelemmel kell kísérni fej­lődésének szakaszait, s nem lehet cél a különböző idősza­kokban született munkák szövegrészeinek összevetése, az ellentmondások ilyetén módon való hamis értelme­zése. E gondolat sommázó­­dott Huszár Tibor alapos, célzatosan kritikus hangvé­telű referátumában. Utalva arra, hogy esetenként hipo­­tézisszerűen, de a fejlődés szakaszaira osztható Erdei Ferenc munkássága, s az egyes korszakokban hol a szociográfus, hol az elméleti ember kerül előtérbe. Vita­indítójában az életmű bizo­nyos csomópontjainak tárgy­szerű elemzésére helyezte a hangsúlyt az előadó. A plenáris ülés előadása jó alapot adott a délutáni szek­cióülésekre, melyeken to­vábbi referátumok vizsgál­ták a két kiemelt problé­makört. A településszerke­zet­ és a közigazgatás mo­dernizációja volt az egyik szekcióülés témája. Engedi György akadémikus, az MTA Regionális Kutatóközpont igazgatója vitavezetői köz­reműködésével. E szekcióban három előadás hangzott el: elsőül Romány Pál kandidá­tus, az MTA Agrártörténeti Bizottsága elnökének, a Bács-Kiskun­ megyei párt­­bizottság első titkárának re­ferátuma került sorra, majd a problémakör további szak­értőinek, Lőrincz Lajosnak és Vági Gábornak előadása hangzott el. A hozzászólások tovább segítették a kérdés­kör vizsgálatát. A vándor­­gyűlés másik szekcióülésén Kulcsár Kálmán vitavezeté­sével „A kelet-közép-európai régió fejlődési problémái; a társadalmi megismerés di­lemmái Erdei Ferenc mun­kásságában” című téma mélyreható elemzése, és vi­tája zajlott. A szekció elő­adásait Lackó Miklós, Márkus István és Szűcs Jenő tartotta, számos hoz­zászólástól kísérve. A vándorgyűlés szekció­vitái ma délelőtt tovább folytatódnak, majd délután plenáris záróüléssel fejező­dik be a tudományos prog­ram. Holnap a résztvevők Makón megkoszorúzzák Er­dei Ferenc síremlékét és el­látogatnak az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlék­parkba. B. P. PÉNTEK, 1985. NOVEMBER 1. Csongrádi eredmények — együttműködéssel A csongrádi városi tanács végrehajtó bizottsága is teg­nap, csütörtökön ülésezett, Molnár József tanácselnök vezetésével. A végrehajtó bi­zottság és a szakmaközi bi­zottság együttműködésének tapasztalatait megvitatva a testület úgy foglalt állást, hogy a közös munka jól se­gítette elő a dolgozók bevo­nását a­­településfejlesztési és gazdaságpolitikai célok megvalósításába. Az ágazati szakszervezeti bizottságok példamutatóan mozgósítot­ták a szocialista brigádokat a településfejlesztő társadal­mi munkára. Mind a vb, mind pedig a szakmaközi bizottság alapvető feladatá­nak tartotta a lakásgondok enyhítését, a várospolitikai tervek megvalósítását. Tár­sadalmi összefogással — a szakmaközi bizottság segít­ségével is — új öregek nap­közi otthona létesült a vá­rosban. Ennek ellenére gon­dok vannak még az öregek szociális problémáinak meg­oldásában, mert a szociális otthon a lehetséges korsze­rűsítés ellenére is zsúfolt, nem bővíthető, és nem felel meg a követelményeknek. A szociális gondozásban része­sülők száma öt év alatt meg­kétszereződött. A rendszeres és rendkívüli segélyekre for­dítható összeg jelentősen növekedett, jelenleg megkö­zelíti az 5,8 milliót. A településfejlesztési ver­senyben kimagasló eredmé­nyeket ért el a város. A Ha­zafias Népfront Országos Elnökségének zászlaját és a vele járó 2,2 millió forin­tot 1982-ben és 1983-ban is elnyerték. A testület megállapította, hogy a hét évvel ezelőtt kö­tött együttműködési szerző­dés megfelelt az elvárások­­nal. Szükségesnek tartják azonban, hogy új együttmű­ködési megállapodás szüles­sen, amely figyelembe veszi a­­ megváltozott körülménye­ket is. Mindkét testület el­fogadta azt a javaslatot, hogy 1986 második félévé­ben a VII. ötéves terv isme­retében kerüljön sor a meg­állapodási tervezet elkészí­tésére. A végrehajtó bizottságot ezután Molnár József ta­nácselnök tájékoztatta a VI. ötéves terv várható teljesíté­séről. Előterjesztésében meg­állapította, hogy a pénzügyi tervben meghatározott fel­adatok jelentős része meg­valósult, illetve a fő célki­tűzések a tervidőszak végé­re , teljesülnek. Ez azért is kiemelkedő, mert a terv idő­szakában nehezültek a gaz­dasági feltételek. A testület jóváhagyott több olyan előterjesztést, melyekben OTP-lakás vá­sárlásához kértek anyagi tá­mogatást a városi tanács­tól. Folytatják a kereskedelmi fejlesztéseket Csanádpalotán Csütörtökön délután ülést tartott a csanádpalotai nagyközségi pártbizottság. Antalné Agócs Mária titkár el­nökletével először személyi ügyekben döntött, kooptálta tagjai sorába Mari Sándort, a fegyelmi bizottságba pedig Tóth Tamást, majd a fegyelmi bizottság elnökévé válasz­totta Mari Sándort. A pártbizottság ezután megvitatta Németh Gyula, a Csanádpalota és Vidéke Áfész elnökének jelentését a köz­ségi kereskedelmi hálózat fejlesztési elképzeléseiről és az áruellátás helyzetéről. Ezután a testület Vígh Ferencné, a Béke Tsz párttitkárának tájékoztatója alapján a kövegyi pártalapszervezet tevékenységét, majd Mucsi István al­egységparancsnok tájékoztatója alapján a helyi munkásőr­­alegység munkáját és 1986. évi feladatait vitatta meg. Vé­gül Ludányi Andrásné, az agitációs, propaganda-munkabi­zottság elnöke a politikai képzés beindításának tapaszta­latairól tájékoztatta a testületet Mivel az áfész VII. ötéves fejlesztési terve még nem készült el, inkább csak el­gondolásokról számolt be az áfész elnöke. Eszerint a rö­videsen lezáruló VI. ötéves tervidőszakban megkezdett fejlesztéseket tovább foly­tatja az áfész. Korszerűsíte­ni kell a Kossuth utcai 11. számú élelmiszerboltot, a Marx utcai 6. számú ital­boltot, a Lenin utcai 4. szá­mú italboltot is, de a jelen­legi helyükön nem korsze­­rűsíthetők. Az áfész ezek átköltöztetését tervezi, olyan épületekbe, amelyekben a kereskedelem és a lakosság igényeit kielégítő egységek alakíthatók ki. Tervezik egy 180 négyzetméter alapterü­letű Forfa típusú épület megvalósítását is. Ezzel a bisztró rekonstrukciója is megtörténhet. Az 1. számú vendéglő éttermi részének felújítása és belső kiképzése is indokolt, sőt, ha az áfész fejlesztési lehetősége enge­di, még a szeszfőzde bővíté­se is megtörténik. Végül: a nagyközségi tanács épület­tömbjében reggeliző-, kávé­zó-, fagylaltozóegységek, to­vábbá jármű- és alkatrész­bolt kialakítását és nyitását is tervezi a Csanádpalota és Vidéke Áfész. Az ellátás javítása érde­kében az áfész 19 vállalat­tal szállítási szerződést, 10 vállalattal pedig együttmű­ködési megállapodást kötött. Emellett szorgalmazta a me­gyén kívüli árubeszerzése­ket, és az esetenkénti sze­mélyes árubeszerzéseket a vállalatok telephelyein. Ez évben korszerűsítették a ke­reskedelmi dolgozók érde­keltségi rendszerét, számos kereskedelmi akciót, kiáru­sítást is szerveztek. Ezeknek az intézkedések­nek is köszönhető, hogy a bolti kiskereskedelem áru­forgalma az év első 9 hó­napjában 9 százalékkal ja­vult. Az élelmiszer-ellátás szintje megfelelő, a húsipar töltelékárukból 58 százalék­kal szállított többet a szer­ződött mennyiségnél, és ba­romfitermékekből is 12,7 százalékkal javult a kíná­lat. Esetenkénti hiánycikkek Palotán egyes fűszerek, sa­vanyúság, húsipari száraz­készítmények, konzervek, befőttek és diabetikus éte­lek. Ugyancsak esetenkénti hiánycikkek voltak ruházati áruféleségekből, de a készlet összességében 17,7 százalék­kal gyarapodott. Az előterjesztés vitájában a pártbizottság tagjai közül kiegészítő véleményt mon­dott Vigh Ferencné, Fejes Ferenc, Fekete János, to­vábbá Kamenszky Péter, a megyei pártbizottság mun­katársa. Valamennyi előter­jesztést az elhangzott észre­vételek figyelembevételével a testület elfogadta. Z. B. * Fogyasztási szövetkezetek: Csökkenő bolti forgalom - eredményes ipari tevékenység A Fogyasztási Szövetke­zetek Csongrád Megyei Szö­vetségének elnöksége csü­törtökön, Szegeden tartott ülést. Elsőként a VII. öt­éves tervből adódó főbb szövetkezeti gazdasági cé­lokról szóló előterjesztést vitatták meg, majd a tes­tület tájékoztatót hallgatott meg a fogyasztási szövetke­zetek 1985 háromnegyed évi tevékenységének alakulásá­ról. Az áfészek éves terveik­ben a bolti kiskereskedelmi forgalmukat 5,8 százalékkal kívánták emelni. Az év ed­dig eltelt időszakában — a forgalmat befolyásoló főbb tényezők kedvezőtlen hatá­sa miatt — a növekedés­­ütemére vonatkozó elkép­zeléseik nem valósultak meg. A jelenlegi adatok alapján előreláthatóan az éves értékesítési előirány­zatot sem fogják teljesíteni. A kiskereskedelmi forga­lomra a lakossági jövedel­mek és azok reálértékének stagnálása negatívan hatott. A forgalom nagyságát be­folyásolta az árukínálat színvonala is, amely az el­múlt hónapokban több te­rületen gondot okozott. A beszámolási időszakban a kiskereskedelmi egységek (összesen 3,9 milliárd fo­rint értékű forgalmat bo­nyolítottak le. Az értékesí­tés szerkezetét tekintve lé­nyeges változás nem tör­tént, csupán az élelmiszer árucsoportnál volt némi részarány növekedés az ipar­cikkek terhére. Ez össze­függésben van az életszín­vonal, a vásárlóerő alaku­lásával, s nem utolsósor­ban a viszonylag kiegyen­súlyozott kínálattal. A mennyiségi növekedésben meghatározó volt a hús- és húskészítmények értékesíté­si többlete, kisebb mérték­ben a cukor és a rizs érté­kesítése. A tej tejtermé­kek forgalma bázis szintű, míg a kenyérforgalom to­vább csökkent. Az olcsó cikkek kínálata az élelmi­szereknél elfogadható volt. A ruházati szakmában e megyei átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb a fogyasztá­si szövetkezetek forgalmá­nak alakulása. Befolyásol­ták ezt a szállítási lemara­dások, az alapanyaghiány, a magas árszínvonal. A ve­gyesiparcikkeknél a koráb­bi időszakhoz képest a kí­nálat több termékből ked­vezőbb volt, ugyanakkor a műszaki áruknál számotte­vő javulás nem következett be. Bőven voltak építőipari anyagok, nőtt a tüzelőanyag forgalma, de az utóbbi irán­ti fokozott kereslet miatt az igényeket így sem tud­ták kielégíteni. Jól alakult az áfészek zöldség-, gyü­mölcsfelvásárlása, viszont csökkent a nyúl- és barom­fifélékből a felvásárlás. Az áfészek háromnegyed évi exporttevékenysége a tervezettnek megfelelően alakult. Az alaptevékenysé­gen kívüli tevékenységek — főként ipari — árbevétele dinamikusan fejlődött, a többlet nyereséget ezek hozták, felgyorsult az új vállalkozási formák szerve­zése. Az ipar, építőipar, karbantartás, valamint a szállítás területén jelenleg 20 szakcsoport működik. Kedvező hatást gyakorol­nak a gazdálkodásra, és év végéig elérhetőnek látszik az ipari tevékenységből származó eredmény (1980- hoz viszonyítva) megduplá­zása. Sikeres törekvések A megyei társadalombiztosítási tanács ülése a szegedi fonalfeldolgozónál ötvenmilliós rekonstrukci­ós beruházás, géppark-mo­dernizálás, termékszerkezet­korszerűsítés és mindezzel együtt a piaci igényekhez alkalmazkodás maximális készsége. Ez jellemzi nap­jainkban a Szegedi Fonal­­feldolgozó Vállalat gazdasá­gi törekvéseit, amire gazda­ságpolitikai alapfogalmaktól átitatott gondolkodással le­­gyintve azt is mondhatnánk, elvben semmi különös nincs, ez a korkövetelmény. Más megvilágítást kap azonban a tény, ha hozzávesszük, a vállalat a hivatalos nó­menklatúra szerint célválla­lat: azzal a céllal hozták létre, hogy a csökkent — szalonképesebb és elfogadott szóhasználattal­ megválto­zott — munkaképességű em­berek foglalkoztatásáról gon­doskodjon. Az üzem dol­gozóinak több mint fele megváltozott munkaképessé­gű, akinek munkavégzési adottságaihoz nagymérték­ben igazodni kell. Jelen­leg a vállalat fejlesztései kétirányúak, a teljes és a megváltozott munkaképessé­gűek részére egyaránt biz­tosítani a nagyobb termelé­kenység elérését eredménye­ző berendezéseket. A vállalat munkájáról, a kettős szorítás közepette is jó eredményt hozó terme­lésről, a vállalat gondjairól, a szociális és rehabilitációs kérdésekről tartott beszámo­lót tegnap délelőtt dr. Jáksó László igazgató, a Csongrád Megyei Társadalombiztosítá­si Tanács kihelyezett ülé­sén, a vállalat új épületé­ben. A tanács tagjai a rekonst­rukcióban épült új üzemben helyszíni látogatáson ismer­kedtek a dolgozók foglalkoz­tatásának körülményeivel. Bányász ellenállók emlékülése A második világháború idején harcolt antifasiszta bányász ellenállók részvéte­lével emlékülést rendeztek csütörtökön Budapesten, a Bányaipari Dolgozók Szak­­szervezetének székházában. A Magyar Ellenállók, Anti­fasiszták Szövetsége és a szakszervezet közös esemé­nyén Havrán István, a szak­­szervezet elnöke köszöntöt­te a megjelenteket. A hősi küzdelmekre Döme Piroska, a MEASZ titkára emlékezett vissza. (MTI) 3

Next