Csongrád Megyei Hírlap, 1986. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

2 Megvalósult a lakásépítési program A gépipar termelése 1985- ben 18 százalékkal haladta meg az 1980. évi színvonalat öt év alatt legnagyobb mér­tékben a viszonylag kisebb anyag- és energiaigényű hír­adás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar ter­melése emelkedett A terv­időszak folyamán nagymér­tékben fokozódott a gépipar exportcélú termelése, mind a rubelben, mind a konver­tibilis valutákban elszámolt kivitel emelkedett, bár az utóbbi a számítottnál lénye­gesen kisebb mértékben. A tőkés exportot nehezítette a nem eléggé versenyképes kí­nálat, de korlátozták azt a fejlődő országok fizetési ne­hézségei, valamint a fej­lett tőkés országok diszkri­minációs intézkedései is Belföldre elsősorban a gép­ipar fogyasztási célú értéke­sítése bővült öt év alatt 30 százalékkal. A bér­uházási célú eladás csökkent. A vegyipar termelése öt év alatt 11,8 százalékkal emelkedett A kőolajfeldol­­gozó ipar termelése csök­kent, a többi vegyipari ága­zaté emelkedett A kőolajfel­dolgozó ipar termelésében nőtt a külpiacokon jól érté­kesíthető aromás termékek gyártása. A Dunai Kőolaj­ipari Vállalatnál a kataliti­kus krakküzem üzembe he­lyezése nyomán a fehéráru­­kihozatal az 1980 évi 54 szá­zalékról 1985-ben 65 száza­lékra emelkedett Korszerű­södött a műanyag-alapanyag termelés szerkezete, emelke­dett a műanyagtermelés és -felhasználás, fejlődött a ke­vésbé energiaigényes mű­anyag-feldolgozás. Kiemel­kedően fejlődött az elmúlt öt évben a gyógyszeripar, a háztartási és kozmetikai vegyipar a gázgyártás és -elosztás. A vegyipari termé­kek exportja öt év alatt és 1985-ben is mind a szoc­a­lista, mind a tőkés országok­ba számottevően bővült Belföldre a vegyipar 1980-tól 1985-ig 4 százalékkal növel­te értékesítését, ezen belül fogyasztási célra mintegy 30 százalékkal Az építőanyag-ipar a terv­időszak első négy évében 4 százalékkal növelte terme­lését 1985-ben 3,8 százalék­kal csökkent az ágazat kibo­csátása, így az öt évvel ko­rábbi szintnek felelt meg Az építőanyag-ellátás az idő­szak folyamán nem volt egyenletes, 1985-ben a kíná­lat meghaladta a keresletet A könnyűipar az 1981 1985 években 6 százalékkal növelte termelését Az idő­szak folyamán üzembe he­lyezett új termelőkapacitá­sok hatására az átlagosnál gyorsabban emelkedett a nyomdaipar, valamint a papíripar termelése. A ruhá­zati termékek termelése a hazai és külföldi kereslet, valamint munkaerő és anyagellátási gondok miatt egyes években csökkent. A könnyűipar öt év alatt a nagy- és kiskereskedelem­nek mintegy 7 százalékkal növelte értékesítését. 1985- ben a rubelelszámolású or­szágokba az 1980. évinél több, a tőkés országokba ke­vesebb árut exportáltak. Az élelmiszeripar terme­lése az elmúlt, öt évben 11 százalékkal emelkedett. Az ágazat a lakossá­, igényeit kielégítette, s emellett ter­melésének több mint egy­ötödét exportálta. Az ötéves terv az építési tevékenység növekedését ír­ta elő, az éves tervek azon­ban csökkenő építési felada­tokat határoztak meg. Az országos építési-szerelési tevékenység 1985-ben az előző évihez képest 5 szá­zalékkal csökkent és kb 10 százalékkal volt kisebb az 1980 évinél. A beruházások és a lakásépítés mérséklése elsősorban a kivitelező épí­tőipart érintette. Ennek ter­melése 1985-ben 8 százalék­kal maradt el az előző évi­től, és 24 százalékkal az öt évvel azelőttitől A nem épí­tőipari szervezetek építési tevékenysége 1981—1982 években bővült, ezt követő­en csökkent. A magánépíté­si tevékenység volumene számottevően növekedett. 1985-ben 72 ezer 500 la­kás épült az országban, ez­zel lényegében elkészült az öt évre előirányzott 370 ezer lakás A lakosság magán­erős lakásépítését a pénz­ügyi és hitelezési feltételek javításával is segítették öt év alatt a lakások négyötö­de magánerőből épült Az épített lakások alapterülete nőtt, 1985-ben átlagosan 80 négyzetméter volt A VI ötéves tervidőszak­ban a kivitelező építőipar­ban foglalkoztatottak szá­­­ma több mint 52 ezer fővel, 16 százalékkal csökkent A létszámcsökkenés döntően a fizikai foglalkozásúak köré­­­ben következett be, és főleg a hagyományos építőipari szakmákat érintette Az épí­tőiparba nem tartozó szer­vezeteknél az építési-szere­lési munkákon foglalkozta­tottak száma kevésbé csök­kent, a magán-építőiparban és a lakosság házilagos épít­kezésein dolgozóké emelke­dett A mezőgazdasági termé­kek termelése a VI. ötéves tervben az előző öt év át­lagát 12 százalékkal meg­haladta, és ezzel a tervben előirányzott növekedés alsó határát érte el 1985-ben mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés ter­melése elmaradt az előző évitől 1985-ben 14,8 millió tonna gabona termett, 6 százalék­kal kevesebb az 1984 évi rekordmennyiségnél öt év alatt 9 millió tonnával. 14 százalékkal több gabonát takarítottak be a gazdasá­gok mint az előző öt évben A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1985-ben az előző évivel közel azo­nos, az 1980. évinél 3 szá­zalékkal kisebb tömegű árut szállítottak Az áruton­nakilométer-teljesítmény megegyezett az 1980 évivel Az áruszállítási feladatok mérséklődése elsősorban a vasúti közlekedést érintette, amiben jelentős szerepe volt a tranzitforgalom visszaesé­sének 1982-től a belföldi szállítási teljesítmények is mérséklődtek A közúti és városi közlekedés belföldi szállításai szintén csökken­tek 1982 óta, nemzetközi szállításai viszont folyama­tosan növekedtek A vízi közlekedés a tengeri szállí­tások révén fokozta áruton­nakilométer-teljesítmé­­nyét A csővezetékes szállí­tás 1985 évi teljesítménye ugyancsak jelentősen meg­haladta az öt évvel koráb­bit A távolsági forgalomban szállított utasok száma 1985- ben az 1980 évitől 11 szá­zalékkal maradt el Az utas­kilométer-teljesítmény csök­kenése 8 százalék volt A vasúti közlekedésben 18 százalékkal, a távolsági autóbusz-közlekedésben egy százalékkal csökkent a sze­mélyszállítási teljesítmény A légi közlekedés teljesít­ménye öt év alatt 24 szá­zalékkal nőtt A helyi személyszállítás utasainak száma öt év alatt 11 százalékkal emelkedett A növekedés a vidéki váro­sokban és a helyi közleke­dési járatokkal ellátott köz­ségekben következett be 1985-ben az autóbuszok uta­sainak száma az 1980 évit 19 százalékkal múlta fölül A villamosok utasforgalma 3 százalékkal elmaradt az öt évvel azelőttitől. A metrót, elsősorban, az új vonalsza­kaszok üzembe helyezésével összefüggésben, az 1980. évi­nél 13 százalékkal többen vették igénybe öt év alatt 415 km vasút­vonalat villamosítottak, így a villamosított vonalak ará­nya megközelítette a 25 szá­zalékot A villamos vontatás aránya 51 százalékról 60 százalékra emelkedett Be­fejeződött a Budapest Ke­lenföld és a Budapest Nyu­­gat pályaudvar rekonstruk­ciója, folytatódott a záhonyi átrakókörzet fejlesztése. Az autópálya-hálózat 51 km-rel bővült, és 28 km hosszúságú fél autópálya épült. Befeje­ződött az Árpád híd re­konstrukciója és a Flórián tér rendezése. 1985-től fogad­ja az utasokat az új Feri­hegy—2 légikikötő öt év alatt összesen 150 új villamoskocsit, 78 troli­buszt 96 metrómotorkocsit és 4 ezer 771 autóbuszt he­lyeztek üzembe Buda­pesten két új metrószaka­szon indult meg a forgalom, összesen 4 km hosszúságban A személygépkocsi-állomány több mint 40 százalékkal emelkedett, és 1985 végén meghaladta az 1,4 milliót A tehergépkocsik száma nö­vekedett és az állományon belül jelentősen emelkedett a gázolajüzemű teherszállító gépjárművek aránya 1982-től magánfuvarozók is részt vesznek a közúti személy és áruszállításban 1985 év végére a magánta­xisok száma meghaladta a 10 ezret, a teherautó-fuva­rozóké pedig megközelítette a 14 ezret A közlekedés aktív kere­sőinek száma a tervidőszak első négy évében csökkent, 1985-ben kissé emelkedett, így az 1980 évihez képest Termelő infrastruktúra A Központi Statisztikai Hivat jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) olaj aránya számottevően mérséklődött, a földgázfel­használásé kissé emelkedett. Nőtt az energiafelhasználás­ban az importált villamos energia és az atomenergia szerepe A Paksi Atomerő­mű I és II blokkja szolgál­tatja a vi­llamosenergia-ter­melés egynegyedét, az összt­ energiafelhasználás 4,6­z­á­zalékát A szén aránya az energiaforrásokon belül csökkent. Az energiatermelés bőví­tésére és korszerűsítésére az energetikai szakágazatban a tervidőszak folyamán kb 130­-140 milliárd forintot fordítottak, az összes ipari beruházás 40 százalékát En­nek az összegnek közel egy harmadát a Paksi Atomerő­mű építésére használták fel Ezenkívül elkészült többek között a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzem, fo­lyamatban van a mányi barnaszénbánya nyitása A tervidőszak folyamán üzem­be lépett a Testvériség-gáz­­vezeték harmadik szakasza. A vaskohászat termelése öt év alatt 7 százalékkal csökkent. A termelésben nőtt az értékesebb hengerelt acélok és a kohászati má­sod-, illetve harmadtermé­kek aránya. Az időszak fo­lyamán befejeződött a Lenin Kohászati Művek komiinált technológiájú acélművének és a Dunai Vasmű konver­­teres acélművének a beru­házása. A vaskohászati ter­mékek exportja öt év alatt a rubelelszámolású országok­ba számottevően emelkedett, a nem rubelelszámolású or­szágokba csökkent. Az ötéves tervidőszak fo­lyamán a Bitó II., a Halim­­ba III és a fenyőfői bauxit­bányák üzembe helyezése révén bővült a bauxitterm­e­­lő kapacitás. A Székesfehér­vári Könnyűfémmű fejlesz­tése befejeződött, ez is hoz­zájárult ahhoz, hogy a ma­gasabb feldolgozottsági fo­kú alumínium félgyártmá­nyok termelése emelkedett. A több termés a hozamok növekedéséből adódott, a vetésterület 4 százalékkal csökkent, öt év átlagában a búza hektáronkénti hozama 4 ezer 630 kg, a kukoricáé 6 ezer 110 kg volt, 570, illet­ve 1260 kilogrammal több, mint az 1976—1980. évek­ben átlagosan. Az ipari növények közül 1981—1985. évek átlagában a cukorrépa termésmennyi­sége is meghaladta az előző öt évit, a napraforgóé pe­dig megkétszereződött. 1981—1985. évek átlagá­ban burgonyából és zöld­ségből egyaránt kevesebbet termeltek, mint az előző öt évben A csökkenés a vetés­­terület mérséklődésének kö­vetkezménye: öt év átlagos gyümölcstermése 14 száza­lékkal több volt az 1976— 1980 évek átlagánál. Szőlő­ből — az 1985. évi nagy­mértékű csökkenés követ­keztében — öt év alatt 7 százalékkal kevesebb ter­mést takarítottak be az elő­ző öt év átlagánál. 1985-ben az állatállomány csökkent a szarvasmarha­állomány 7 százalékkal, a sertésállomány 10 százalék­kal, a juhállomány 13 szá­zalékkal. Az 1985 év végi sertésállomány így is meg­haladta az ötéves tervben előirányzottat. A tervhez képest visszaesés elősorban a juhállományban, továbbá a szarvasmarhák számában van. 1981—1985. évek átla­gában a vágóállat-termelés közel 15 százalékkal emel­kedett. 1985-ben a vágóál­lat-termelés 2,3 millió tonna volt, 4 százalékkal kevesebb az előző évinél, de az ötéves tervben számítottat megha­ladta. A fontosabb állati termékek közül a tej- és a tojástermelés is csökkent 1984. évhez képest. A mezőgazdasági-élelmi­szeripari termékek kivitele a tervidőszak folyamán 34 százalékkal emelkedett. Ru­belelszámolásokba 30 száza­lékkal, nem rubelelszámolá­sokba 36 százalékkal adtak el többet 1985-ben, mint 1980-ban. A mezőgazdasági nagy­üzemek alaptevékenységen kívüli tevékenysége az 1981 —1982-es években gyors ütemben emelkedett, 1983 óta a növekedési ütem mér­séklődött. A kiegészítő te­vékenységet is figyelembe véve a mezőgazdasági ága­zat összes bruttó termelése 1985-ben a mezőgazdasági termékek termelésénél ki­sebb mértékben, 3-4 száza­lékkal csökkent 1984-hez képest. A nettó termelés bővülése 1981—1984 között meghaladta a bruttó terme­lését, 1985-ben azonban job­ban csökkent, mint a bruttó termelés. Az aktív keresők száma a mezőgazdaságban és az er­dőgazdálkodásban a tervidő­szak első három évében, a kiegészítő tevékenység bő­vülésével összefüggésben nö­vekedett, az utóbbi két év­ben csökkent. Az 1986. ja­nuár 1-jei létszám az egy évvel korábbinál 4,4 száza­lékkal, az öt évvel azelőtti­nél 6,4 százalékkal volt ki­sebb. A mezőgazdaság állóesz­köz-állománya a VI. ötéves tervidőszakban szerény mér­tékben emelkedett. Több gabonatárolót helyeztek üze­m­be és nőtt a kapacitá­suk, több sertésférőhelyet építettek, mint az előző öt évben. A traktorok száma évek óta alig változott, tel­jesítőképességük kismérték­ben nőtt. Az ültetvénytele­pítés az évek folyamán erő­teljesen csökkent A műtrá­gya-felhasználás a tervidő­szak első három évében nőtt, azóta csökkent. Az ötéves tervidőszakban 35 ezer hektár területen vé­geztek erdőtelepítést és fá­sítást, és 100 ezer hektáron erdőfelújítást. Nőtt az erdő­vel borított terület, az élő­fa-készlet A nettó fakiter­melés öt év átlagában 6,5 millió köbméter volt, ennek 58 százaléka ipari fa, a töb­bi tűzifa 1 százalékkal, 3 ezer fővel lett kevesebb. A posta és távközlés beru­házásaira a VI. ötéves terv folyamán számottevően töb­bet fordítottak, mint az elő­ző tervidőszakban. A távbe­szélő-ellátottság így is csak mérsékelten javult. A be­kapcsolt főállomások száma 1985-ben 33 ezerrel, öt év alatt 122 ezerrel, ezen belül a lakásállomások száma 95 ezerrel nőtt. A távhívásba bekapcsolt főállomások ará­nya az 1980. évi 76 száza­lékról 1985-ben 81 százalék­ra emelkedett, és 27 ország helyett 84 ország érhető el távhívással. A rádióműsorok vételi lehetősége URH sávon je­lentősen javult. Emellett a Petőfi rádió is megkezdte sztereóadások sugárzását. A televízió adóhálózata 7 fő- és 39 átjátszó adóval bővült. Az I. műsorral be­sugárzott terület arány­a 1985-ben 93 százalék volt. A II. műsor vételi lehetősége az ország területének 54­ százalékáról 82 százalékára­ emelkedett. A posta és távközlés te­rületén az aktív keresők­ száma öt év alatt 4,5 szá­zalékkal, 3 ezer fővel emel­kedett. A kiskereskedelmi hálózat fejlődéséhez az állami és szövetkezeti üzletek kapaci­tásának bővülése, valamint a magánkereskedők számá­nak növekedése is hozzájá­rult. A kiskereskedelmi válla­latok és szövetkezetek üz­lethálózatuk kapacitását a nagy alapterületű, széles áruválasztékot biztosító áru­házak és ABC-áruházak létesítésével növelték, öt év alatt több mint 40 áru­ház és 250 ABC-áruház nyílt meg, miközben kis üzletekből lényegesen keve­sebb lett, összességében az üzletek száma nem válto­zott számottevően, alapte­rületük azonban kb. 10 szá­zalékkal, az áruforgalmat meghaladó ütemben nőtt 1980—1985 között. A vendéglátó hálózat mi­nőségi fejlődését jelentette az utóbbi években épült reprezentatív szállodák ven­déglátóhelyeinek megnyitá­sa Az italboltok, kocsmák száma öt év alatt kb. 350- nel csökkent. 1985. szeptember 30-ig a szocialista kiskereskedelem szervezetei 4381 boltot és 7294 vendéglátóhelyet, a boltok 12 százalékát, a ven­déglátóhelyek 40 százalékát adták át szerződéses üze­meltetésre. 1985 közepén a magán­­kereskedők kezelésében 18 840 bolt és 5070 vendég­látóhely működött, öt év­ alatt a magánboltok számai 8900-zal, a magán-vendég­látóhelyeké 3600-zal nőtt. Az állami és szövetkeze­ti kereskedelemben foglal­koztatottak száma, különö­sen a tervidőszak utolsó­ két évében csökkent, ugyan­­akkor emelkedett a magán­kereskedelemben dolgozóké, öt év alatt a kereskedelem aktív keresőinek száma mintegy 20 ezer fővel, 4,5 százalékkal nőtt. A tervidőszak folyamán javult a lakosság közműves vízzel és csatornával való ellátottsága. A közüzemi vízművek napi kapacitása öt év alatt mintegy 900 ezer köbméterrel nőtt. A köz­üzemi ivóvízzel ellátott né­pesség aránya az 1980. évi 75 százalékról 84 százalékra emelkedett. Egyes kisebb települések lakosságának, átmeneti megoldásként, pa­­lackozva vagy tartályokban juttatták el az egészséges ivóvizet. A közcsatorna-hálózat bővítése a korábbiaknál gyorsabb, de az igényeknél és a vízhálózat fejlődésénél lassúbb volt, öt év alatt 2500 km közcsatornát építet­tek. Ezzel a csatornázott te­rületen élő népesség aránya megközelítette a 46 százalé­kot. A közüzemek szennyvíz­­tisztító kapacitása az elmúlt­ öt év folyamán mintegy 40­ százalékkal bővült. Az 1981—1985. években környezetvédelmi beruházá­sokra mintegy 25 milliárd forintot fordítottak, 8 milli­árd forinttal, 44 százalékkal többet, mint az előző,­ terv­időszakban. Különösen a vi­zek minőségének megőrzé­sére fordított összegek, emelkedtek számottevően. A vízgazdálkodásban 3 százalékkal többen dolgoz­tak 1985-ben mint 1980-ban. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A tervidőszak folyamán a kivitel a behozatalnál lé­­nyegesen gyorsabb ütemben emelkedett. 1985-ben­ a ki­vitel mennyisége 27 száza­lékkal, a behozatalé 6 száza­­­lékkal volt több az 1980­. évinél. Az áruforgalmi, egyenleg, a kedvezőtlen ár­alakulás ellenére, számotte­vően javult Nemzetközi gazdasági kapcsolataink meghatározó tényezője a tervidőszak fo­lyamán a szocialista orszá­gokkal folytatott tervszerű együttműködés volt. A kül­kereskedelmi forgalom több mint felét ezekkel az orszá­gokkal, túlnyomórészt a KGST keretében bonyolí­tottuk le Bővültek a koopen­­rációs kapcsolatok, nőtt az áruforgalomban a szakosí­tott termékek aránya A rubelben elszámolt be­hozatal mennyisége 1985- ben lényegében megegyezett­ az öt évvel korábbival Az energiahordozók, több fon­tos nyers- és alapanyag, a beruházási célú gépek és egyes fogyasztási iparcikkek, nagyobb részét változatlanul, ebből a viszonylatból sze­reztük be A rubelelszámolású kivi­tel, a passzívum mérséklése és az árveszteség ellensú­lyozása érdekében jelentő­sen, volumenben öt év alat 34 százalékkal emelkedett Mindenekelőtt az ipari kész termékek értékesítése foko­zódott, de jelentősen bővül az anyagjellegű termékek és a mezőgazdasági-élelmi­szeripari termékek exportja is. Ebben a viszonylatban az előző négyévi passzívum, után 1985-ben a tényleges fuvarfizetésekkel együtt 255 millió rubel aktívum kelet­kezett. A nem rubelelszámolású forgalom alakulását a terv­időszak folyamán az egyen­súlyi helyzet javításának kö­vetelménye határozta meg. Különösen fokozódott e kö­vetelmény jelentősége az 1981— 1982-ben kibontakozott nemzetközi hitelválság ide­jén. A nem rubelelszámolású behozatal 1985-ben 11 szá­zalékkal több volt az 1980. évinél. A növekedésben nagy szerepe volt az 1985. évi im­portnak. A nem rubelelszá­molású kivitel öt év alatt 22 százalékkal emelkedett. Eb­ben a viszonylatban az áru­forgalmi egyenleg már 1981- ben egyensúlyba került. 1982— 1984-ben a kiviteli többlet fokozatosan nőtt, öt év alatt összesen, a tényle­ges fuvarfizetésekkel együtt, 2,2 milliárd dollár aktívum keletkezett, ezen belül az 1985 évi kiviteli többlet meghaladta a 300 millió dol­lárt A tervidőszak folyamán, a forgalom összetételéből adó­dóan a behozatal árszínvo­nala mindkét viszonylatban nagyobb mértékben emel­kedett, mint a kivitelé, a cserearány öt év alatt 8,2 százalékkal romlott. A külgazdasági egyensúly javításában fontos szerep ju­tott a nemzetközi idegenfor­galomnak. 1985-ben 15 mil­lió külföldi látogatott Ma­gyarországra, 1,6 millió fő­(Folytatás a 4. oldalon.) ■ SZOMBAT, 1986 FEBRUÁR 1

Next