Csongrád Megyei Hírlap, 1986. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

Kinek az érdeke ? Kicsi a kereslet az új hőszigetelt ablakok iránt Amikor 1979-ben új szab­vány jelent meg a lakóhá­zak hőszigeteléséről, a szak­mai közvélemény kevéssé fi­gyelt fel a változtatásra. A „hej, ráérünk arra még”­­ optimizmus alapjául az szolgált, hogy az új normák csak ez év elejétől léptek életbe. Az idő azonban most is gyorsan elrepült, s a je­lek szerint az építőanyag­ipar nem készült fel az át­állásra. Nem így a Délmagyaror­szági Építőipari Vállalat, mely e tekintetben jó pél­dával jár elöl, s már 1984- ben megbízást adott a Dél­­tervnek mind paneljeinek, mind nyílászáróinak felül­­vizsgálatára. Bár a mérések szerint a vállalat paneljei — hőszigetelési szempont­ból — megfelelnek az új előírásoknak, a szakemberek mégis javítottak a legfelső szint födémelemeinek hő­áteresztő képességén. Ha már a — nem egy esetben — vízáteresztőnek bizonyult födémek nedvesség elleni szigetelését egyébként is módosítani kellett, egyúttal tovább csökkentették a fent kiáramló hőveszteséget. fl­at­ vezető véleménye Új ablakok gyártására a Borsodi Vegyi Kombinát és a Délép gazdasági társulást hozott létre, melynek veze­tője, Szalai László így mi­nősíti az új terméket: — Az elmúlt évben kezd­tük meg a hőszigetelt abla­kok gyártását, melyekben már induláskor 16 milliméter légrésű hungaropan üveget használtunk. Az ablakokat nyugatnémet licenc alapján gyártott vasalattal szereltük fel, a keret pedig a BVK-tól kapott pévécéprofilból ké­szült. Mindezeknek és a megvásárolt Kömerling­­technológiának köszönhető­en az új, fejlettebb légzá­rású ablakok jóval többet tudnak az eddig általunk használt nyílászáróktól, s így — a mérések tanúsága szerint — már megfelelnek a szigorúbb szabványoknak. Nyári Ferenc, a Délép­­ üzemigazgatójának egyik­­ szeme örül a sikernek: — Új ablakunk nemcsak­­ tudja a szabványt, de meg­­j­jelenésében és kezelhetősé­­­gében is meghaladja az elő­­z­­őt. Korábban ugyanis fá­­z­ból készültek az ablakok, s­s az ott alkalmazott technoló­­­­gia sok problémával járt - és rengeteg volt a hulladék - Ez a műanyagkeret viszont­­ egyszerű eljárással készül nem kíván utólagos meg­­­munkálást, időt álló és kar­­­­bantartása lényegesen egy­­­szerűbb. Előbb-utóbb kény­­­telen lesz a többi építőipar - vállalat is rátérni a növelt , légrésű ablakok gyártására - Mi mindenesetre saját pa­­­­neljeinkbe már ezt építjük­­ be.­­ A másik szeme viszont . 1 — Azzal, hogy teljesítet­­­tük a most életbe lépett elő- 1 írásokat, a mi szabványt tu­­­­dó ablakaink és a hagyomá-­­ nyosak közötti árban nagy- 1 ságrendi különbség tapasz-­­ talható. Hiába jobb a mi­­ termékünk, ha a jelenlegi­­ fogyasztói árak mellett a­­ korszerű nyílászárók meg­­­térülési ideje eléri a 15 évet Nem agitálja vásárlásra az a tény sem a vásárlókat, hogy a 150 forintos forgó­­pontos vasalat helyetti, va­­­lóban sikeres zárszerkezet , majd nyolcszáz forintba ke­­­­rül. A megoldás? Emelt köl­csönt kellene erre biztosíta­­■ ni, hiszen az új, korszerű ablakokkal elérhető ener­giamegtakarítás fontos tár­sadalmi érdek. Somodi Zoltán 38 éves gépkocsivezető: — Nem veszek újabb negyvenezerért ilyen abla­kokat. Már kész az alap és a legtöbb építőanyag a hely­színen van, de elfogyott a saját pénzem, OTP-hitelből fejezzük be az építkezést, viszont ebből nem futja ezekre a nyílászárókra. Majd később — ha egy ki­­­­csit rendbe jövünk —, ki­v.ov.­ vijun n­ionv,t­uuuit., jelenleg nincs erre ennyink. Csak ha az OTP külön ad­na erre kölcsönt az OTP kölcsöne­­helyett. Az OTP Csongrád Megyei Igazgatóságának osztályve­zető-helyettese, Rákos Im­­réné ketté bontja a kérdést: — Az 1982. november 1. előtti épületek utólagos hő­­szigetelésére az OTP jelen­tős támogatást nyújt. Egy­részt a költségek 50 százalé­káig — de maximum 25 ezer forint értékben — vissza nem térítendő támogatás igényelhető, de az efölötti költségekre is kapható ked­vezményes kölcsön. A most épülő lakások esetében vi­szont — az érvényes rendel­kezéseknek megfelelően — megemelt kölcsönt nyújta­ni nem tudunk, tehát az idén életbe lépett hőszigete­lési szabványoknak meg­felelő nyílászárók felszere­lését az építkezőnek a ren­delkezésre álló pénzből sa­ját magának kell megolda­nia.­­ Van tehát új szabvány, van az ezt kielégítő új termék, csak épp a rendelkezésre álló hitel nem emelkedett. A kör bezárult (?), a meleg sajnos nem. Szökik, pedig népgazdaságunk egyik fon­tos célkitűzése éppen az energiafogyasztás csökken­tése. De így továbbra is ki­megy a hő az ablakon. VASS ISTVÁN az építkező pénz(telenség)e Állattenyésztők ... Izmo­sak, erősek, ruhájuk szeny­­nyezett és orrfacsaróan szagos az istálló bűzétől. Nehéz és tiszteletet paran­csoló a munkájuk, még akkor is, ha férfi létükre jól bírják. Állattenyész­tők ... lazább izomzatúak, kisebb teherbírásúak, ruhá­juk lehetőség szerint min­dig tiszta, de érzik rajtuk az ólak szaga. Az asszo­nyok, akik az állattenyész­tésben dolgoznak és becsü­lettel helytállnak, minden elismerést megérdemelnek. Nyolcvan anyakoca, át­lagban 800 kismalac és 50 vemhes koca gondozója Lukács Mátyásné egy-egy periódusban, a vásárhelyi Állatorvostudományi Egye­temi Tangazdaság paléi ser­téstelepén. Hatalmas állat­­állomány ez, különösen, ha azt nézzük, milyen kényes „állapotú” jószágokról van szó. — Lehet bőven gondjá­ba­­a ... — Felfogás kérdése, én már megszoktam — mond­ja mosolyogva, miközben szemével szinte végigsimít­ja az oldalukon fekvő szoptatós disznókat és az éppen lakmározó újszülött malacokat. — Mindenesetre nagyon fontos először is, hogy szeressük az állatokat, mert különben nagyon ne­­héz a velük való bánás. De nemcsak hogy nehéz, ha­nem eredménytelen is. Itt, valamikor, még a telep kialakulásának kezdetekor, csak férfiak dolgoztak, mert az állattenyésztés valójá­ban — különösen, ha nagy állatokról van szó — férfi­munka. Szóval én is a ba­romfiágazatból jöttem ide a sertéstelepre és eleinte vább!” Belülről azonban valami mindig visszatar­tott és arra késztetett, hogy másnap is megpróbáljam. Hozzá kell persze tennem, hogy segítettek ebben a fő­nökeim: Maczelka Pista bácsi és Nemes János is, akik kértek és bíztattak. Nem voltam tehát egyedül, de így sem ment köny. MOTTÓ: „Egy fecske.. nyarat, a malacokkal, mint a fér­fiak . .. — A lelkiismeretes asz­­szottyi gondoskodás forin­tokban is mérhető? — Nem panaszkodhatom: elég jól keresek. Az alap­fizetésem 5—5 és fél ezer forint, majd erre jönnek a különféle prémiumok, az épségben-egészségben megőrzött malacok darabja és az elért súlygyarapodás után. Egyszóval érdekeltek is vagyunk a jó minőségű munkában. — Úgy tudom, egy „fecs­ke" itt sem csinál nyarat... — Itt aztán különösen nem. Feltétlenül jó kol­lektív munkára van szük­ség, amiben szerencsére nincs is hiány. És, ha egy­két fiatalnál még nem is érezzük azt az odaadást, kitartást, akkor segítünk megtalálni helyünket a közösségben, biztatjuk őket. Enélkül egyikünk sem bol­dogul ... Én egyébként ezt szakszervezeti bizalmiként is gyakorlom és vallom — ott is a nőcsoport az enyém — És a családra hogyan hat? — Már önálló, családos ember a fiam, de együtt lakunk, így aztán szeren­csére minden nap sor ke­­rül a közös beszélgetések­re. Hogy ezeken formál­juk-e egymást? ... Bizonnyá­­ra. És remélem, mindany­­nyiónk javára. Sajnos, nekünk viszont be kell fejeznünk a beszél­getést, mert Lukácsné Er­zsikét a munkatársak már türelmetlenül várják Vas­injekciót kapnak a mala­­cok, ami nem tűr halasz­tást — és, ami szintén az asszonyok kollektív mun­kája. JOÓ ERZSÉBET néha mégis csinálhat BESZÉLGESSÜNK: Kilókban mérhető asszonyi gondoskodásról nagyon nehezen bírtam, iyen ... Szerencsére végül Nemcsak azért, mert én mégis sikerült, voltam a második asszony — Ezek szerint megtalál­­a telepen, hanem fizikailag ta a számítását? is... Elavult épületek, de- — Most töltöm a 14. esz­­tendezések, nagyon nehéz rendőr a telepen, és jó körülmények között dolgoz­ tudni, hogy szükség van runk. De nem volt mit a munkámra. Ami még na­tenni, mivel a gazdaságban gyobb öröm számomra, — ahol 1958 óta dolgozom hogy az én „úttörőségem" — megszűnt a baromfi­ után most csupa asszony ágazat, és én nem akartam van a fiaztatókban, mert elmenni máshova. Aztán azt tartják vezetőink, hogy Pálé közelebb is volt a az állatok valóban kedvező városhoz, az otthonomhoz, fejlődéséhez, gyarapodása­­mint bármely más, hasonló­hoz nélkülözhetetlen az jellegű üzem. Ezért próbál­ asszonyok babusgató, sze­­koztam, maradtam. Ám sze­­rető gondoskodása. Mi­n­káig minden nap úgy men­ természetünkből adódóan tém haza, hogy: „Ittha­ — másként bánunk az gyom, nem csinálom to- anya, és vemhes kocákkal. SZOMBAT, 1986. MÁRCIUS 1. Elnökségi ülés A­ibiszöv elnöksége teg­nap, Szegeden megtartott ülésén megvitatta az ipari szövetkezetekben folyó szo­cialista munkaverseny el­múlt évi eredményeiről szó­ló jelentést, majd meghatá­rozta a szövetség VII. ötéves tervidőszakára vonatkozó közművelődési és tömeg­sport-feladatait. Parlamenti tisztségviselők tanácskozása Pénteken az Országházban tanácskoztak az Országgyű­lés tisztségviselői, a parla­menti bizottságok elnökei, a fővárosi és a megyei kép­viselőcsoportok vezetői. Sarlós István, az Ország­gyűlés elnöke ismertette a tavaszi ülésszak előkészíté­sével kapcsolatos teendőket. Hetényi István pénzügymi­niszter az illetékekről, Pet­­rik Ferenc igazságügyminisz­­ter-helyettes a sajtóról szóló törvényjavaslat főbb elveit vázolta fel. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter az építő- és építő­­anyagipar helyzetéről adott tájékoztatást (MTI) Szabálysértésért Gyorsabb és hatékonyabb felelősségre vonás A szabálysértési felelős­ségre vonás gyorsítását és hatékonyabbá tételét hiva­tott elősegíteni az a törvény­­erejű rendelet, amelynek mostani megalkotásával az Elnöki Tanács módosította a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvényt. Az új rendel­kezések március 1-jétől lép­nek hatályba. A jogszabályok korszerű­sítésekor , a szabálysértési ügyek intézésének tapaszta­lataiból indultak ki. A mó­dosítást mindenekelőtt az tette szükségessé, hogy a sza­bálysértések száma hosszabb idő óta magas­ szabálysértési feljelentések és helyszíni bírságolások együttesen évente mintegy másfél millió esetben fordulnak elő , s ebben a helyzetben a tárgya­lással elintézendő ügyekre vonatkozó rendelkezések már nem segítették elég ha­tékonyan a szabálysértési ügyek gyors befejezését. Az új rendelkezések közé tartozik, hogy a nem magyar állampolgár vám- és deviza­­szabálysértési ügyében a ha­tárvámhivatal jár el akkor is, ha a szabálysértést más­hol követték el, de felderí­tése az országhatáron törté­nik. Gyorsíthatja az eljárást az, hogy az első fokú sza­bálysértési hatóság ezután tárgyalás megtartása nélkül elutasíthatja a határozata el­len benyújtott kifogást, ha az elkövető elismeri a szabály­­sértés elkövetését, és csak a kiszabott pénzbírság elenge­dését vagy mérséklését kéri. A korábbi gyakorlattól elté­rően nem kell tárgyalást ki­tűzni az olyan — elzárással is sújtható — szabálysértés miatt indult ügyben sem, amelyben a hatóság a ren­delkezésére álló adatok alapján csak pénzbírságot kíván kiszabni. Elzárás bün­tetés viszont továbbra is csak tárgyaláson szabha­tó ki. Az utóbbi időben a sza­bálysértési ügyekben az elő­vezetések száma jelentősen emelkedett, például 1984- ben 25 ezer 516 elővezetést hagytak jóvá az ügyészi szervek. Ezért az elővezetés­sel kapcsolatos költségek nö­vekedtek, s az eljárás meg­szüntetése esetén ez a költ­ség általában az államot ter­helte. (Elővezetésre akkor kerül sor, ha a megidézett ismételt idézés ellenére sem jelent meg a szabálysértési hatóság előtt.) Ilyen esetben indo­kolt, hogy ne az állam, ha­nem — az ide vonatkozó új rendelkezés értelmében — mindenképpen az elővezetett személy viselje az előveze­téssel kapcsolatban felmerü­lő költséget. A statisztikai adatok sze­rint az alkoholisták mellett a kábítószer-élvezők és a­­gyógyszert kóros mértékben fogyasztók száma is növek­szik. Ezért szükségessé vált az alkoholistáknak a kötele­ző gondozás és gyógykezelés alóli kibúvással elkövetett szabálysértésre vonatkozó rendelkezést kiterjesztini a kábítószer-élvezőkre, illető­leg a gyógyszert kóros mér­tékben fogyasztó személyek­re is. Egyben — célszerűségi okból — e szabálysértés el­bírálása a rendőrségtől a ta­nácsi szabálysértési hatóság hatáskörébe került; a ki­szabható pénzbírság egyéb­ként ötezer forintig terjed­het. A törvénymódosítás több rendelkezéssel is elő kíván­ja segíteni az alkoholizmus elleni küzdelem eredménye­sebbé tételét. Így például ki­terjed ez a küzdelem az úgy­nevezett zugpálinkafőzés fel­számolására is. A vám- és pénzügyőrség szervei ugyan­is számos esetben az ilyen főzésnek csak az előkészü­letét észlelik, a lepárlás köz­ben nem sikerül tetten érni az elkövetőket. Az engedély nélküli szeszfőzés egészségi ártalmaira is figyelemmel, ezután a szesszel, mint jö­vedékkel való visszaélés elő­készületi cselekményét — a berendezések tartását, az alapanyagok felhalmozását — is szabálysértésként bí­rálják el, és ezzel mód nyí­lik például az engedély nél­küli pálinkafőzésre alkalmas­­készülék elkobzására. Az ittas vezetéssel elköve­tett szabálysértés fokozott társadalmi veszélyességére figyelemmel — az elkövetők visszatartása érdekében — az e­miatt kiszabható pénz­bírság felső határát az eddi­gi ötezerrel szemben tízezer forintra emelték. (MTI) Pártmunkáskü­ldöttség látogatása Lengyelországban Az MSZMP küldöttsége, amelyet Ballai László, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetője vezetett, s melynek tagja volt Szabó Sándor, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára is, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására február 23-ától 27-ig Lengyelor­szágban tartózkodott. A delegációt fogadta Marian Woz­­niak, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. A baráti légkörű találkozón részt vett Biczó György, hazánk varsói nagykövete is. Az MSZMP küldöttsége találkozott a lengyel állami és gazdasági élet több vezető képviselőjével, és kölcsö­nösen tájékoztatták egymást az országukban folyó szocia­lista építőmunka időszerű tennivalóiról, a gazdaságirá­nyítás korszerűsítésében szerzett tapasztalataikról. Véle­ményt cseréltek a magyar—lengyel gazdasági együttmű­ködés elmélyítésének fő irányairól és lehetőségeiről is. Poznanban egy állami gazdaságba és a Cegielski Motor- és Vagongyárba látogatott el a magyar pártkül­döttség, ahol aktívaülésen találkozott a gyár párt- és gazdasági vezetőivel. A találkozón részt vett Stanislaw Kalkus esztergályos, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja A magyar pártmunkásküldöttség hazaérkezett Len­gyelországból. 3

Next