Csongrád Megyei Hírlap, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-01 / 102. szám

Arab csúcs Újabb bizonytalanság Ismét kérdésessé vált,­ megrendezhetik-e a hét vé­gén az arab államok csúcs-­ értekezletét. A bizonytalan-,­ságot az váltotta ki, hogy­ Kadhafi líbiai vezető hiva­t­­alosan kérte: az előzetes megállapodással ellentétben ne Marokkóban, hanem a líbiai Szebhában rendezzék meg a csúcsértekezletet. Az arab vezetők rendkí­­vüli találkozóját Líbia kérte az ellene végrehajtott ame­rikai agresszió miatt. A na­pirend körüli viták miatt az eredetileg keddre terve­zett értekezletet szombatra halasztották, s a váratlan, líbiai kérelem miatt most marokkói részről úgy vélik, hogy ismét el kell halasz­tani a kezdési időpontot. Megfigyelők véleménye sze­rint Líbia a helyszín meg­változtatásával hangsúlyozni kívánja, hogy mindenekelőtt az amerikai támadás elítélé­se a csúcsértekezlet feladata. tja valaki csak útiélmé­­­­nyekből, futó benyo­másokból vagy hallomás­ból ismeri kontinensünk egyik leggazdagabb álla­mát, Norvégiát, alaposan meglepődhetett az elmúlt hetekben érkező hírek mi­att. Hosszú évek óta nem tapasztalt hevességű mun­kabeszüntetés, adóemelési tervek és takarékossági in­tézkedések . A belpolitikai helyzet nehézségeinek betetőzése­ként pedig a hírügynöksé­gek tegnap világgá röpí­tették a szokatlan hírt egy bizalmi szavazásban elszenvedett váratlan ve­reség nyomán Kaare Wil­loch norvég miniszterelnök bejelentette kormánya le­mondását. Meglehet, a „szokatlan” jelző nem is érzékelteti kellő pontos­sággal a történteket, s he­lyesebb lenne talán „pél­dátlan”-t..írni, hiszen tény, hogy Oslóban csaknem ne­gyedszázada nem fordult elő hasonló politikai bot­lás egy hatalomban levő kabinet esetében. Az oslói szavazás A norvég alkotmány elő­írásai ráadásul nem teszik lehetővé Willoch lemondá­sa után a rendkívüli vá­lasztások kiírását, jóllehet, a nyugati országokban ál­talában ez a megszokott következmény. Oslóban azonban — amennyiben a király elfogadja a kabinet távozását — feltehetően nem parlamenti úton fog posztjára kerülni az új kormányfő. Maga Willoch (politikai gesztusként, vagy a realitások tudomásul vé­teleként, nehéz lenne el­dönteni) az ellenzéki mun­káspárt vezetőjét, Gro Har­lem Burtland asszonyt ja­vasolta utódjául. A szavazás kimenetelét egyébként az döntötte el, hogy az ellenzék képvise­lőivel együtt voksolt né­hány jobboldali honatya is, annak jeleként, hogy a nadrágszíj meghúzó politi­ka, a költségvetési kiadá­sok megkurtítása Willoch híveinek soraiban is ellen­érzést szült. Igaz, a prob­lémák egy része külső okokra vezethető vissza: a kőolaj-kitermelésből erő­sen profitáló Norvégia az elmúlt hónapokban kény­telen volt átértékelni a fekete arany árcsökkenése következtében felborult ál­lamháztartását. Takarékosság ide, bizal­­■ matlansági szavazás oda, azért arról nincs szó, hogy túlságosan nagy gaz­dasági gondok nehezedné­nek Norvégiára. Éppen a napokban hozták nyilvá­nosságra a világ fővárosai­nak „drágasági sorrend­jét”, ami többé-kevésbé a helyi életszínvonalról is árulkodik. Nos, az európai metropoliszok között ezen a listán Oslo szerepel az első helyen ... SZEGŐ GÁBOR 2 Tájékoztató A CSERNOBILI ATOMERŐMŰBEN BEKÖVETKEZETT REAKTORBALESET VÁRHATÓ KÖVETKEZMÉNYEIRŐL A Polgári Védelem Orszá­gos Parancsnokságán szak­értők bevonásával szerdán megbeszélést tartottak, ame­lyen elemezték és értékelték a csernobili reaktorbaleset következtében kialakult helyzetet, a külföldi tapasz­talatokat, a foganatosított intézkedéseket, és megha­tározták a tennivalókat. Intézkedéseket tettek a háttérsugárzás szintje ellen­őrzésének fokozására, az ed­digi mintavételi helyek szá­mának, a mérések gyakori­ságának növelésére. Megállapították: a legfris­sebb mérési adatok alapján: a légkör és a környezet ra­,­dioaktivitásának növekedése nem számottevő; a mért ér­tékek alig térnek el a min­dennapi értékektől A szakértők elemezték a meteorológiai körülménye­ket, az előrejelzett és vár­ható változásokat, és az esetleg bekövetkező légköri szennyeződés valószínűségét. Megállapították, hogy a meteorológiai viszonyok függvényében a háttérsu­gárzás mértéke emelkedhet, de a várható legmagasabb színt esetén sem éri el a kritikus értéket. Befejeződtek a magyar-NSZK gazdasági tárgyalások Budapesti látogatásának második napján befejezte hivatalos tárgyalásait Mar­tin Bangemann. Az NSZK gazdasági miniszterét, szer­dán fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára, valamint Marjai József a Minisztertanács elnökhelyettese A nyugat­német vendég a nap folya­mán találkozott Várkonyi Péter külügy- és Kapolyi László ipari miniszterrel is. A­ megbeszéléseken részt vett Ernst-Friedrich Jung, az NSZK budapesti nagykö­vete. Hetényi István pénzügy­­miniszter és Martin Bange­­mann aláírta a két ország úgynevezett beruházásvédel­mi — a beruházásokat ösz­tönző és kölcsönösen garan­táló — megállapodását. A megállapodás várhatóan újabb lendületet ad a nyu­gatnémet működő tőke ma­gyarországi bevonásának és termelő vegyesvállalatok­ alapításának. Vietnami évforduló Vietnamban országszerte széles körű rendezvényeken emlékeztek meg a déli or­szágrész teljes felszabadítá­sának tizenegyedik évfordu­lójáról. Mint emlékezetes, a Dél-vietnami Nemzeti Fel­­szabadítási Front harcosai 1975. április 30-án vették be Saigont, megdöntve az Ame­­rika-barát dél-vietnami rendszert. Az évforduló alkalmából — amelyről immár hagyo­mányosan a munka ünnepé­vel együtt emlékeznek meg — a vietnami fővárosban nagygyűlést tartottak, ame­lyen To Huu, a VKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyet­tese mondott beszédet. Miről vitáznak majd a tokiói csúcson? Első ízben került a ve­zető tőkés országok csúcs­­találkozójának hivatalos napirendjére a terrorizmus témája. Az előjelekből ítél­ve a május 4-én kezdődő tokiói „gazdasági csúcs” résztvevői e kérdésben tud­ják talán majd a legkevés­bé demonstrálni a nyugati világ egységét. A „Hetek” csak a terro­rista akciók elítéléséről val­lanak azonos nézetet, a terrorizmus felszámolásának módszereiről már egyálta­lán­­nem. Nyugat-Európa egy-két kivételtől eltekintve elveti a drasztikus, erősza­kos amerikai lépéseket; stratégiai, politikai és er­kölcsi megfontolásokból egyaránt alkalmatlannak tartja azokat. Több nyugat­európai országban éppen­­hogy áldozatként tekinte­nek Líbiára, s aggódva ve­tik föl, hogy vajon most végtelen megtorlássorozat veszi-e majd kezdetét és mennyiben érintik az ese­mények a kelet-nyugati kapcsolatokat. Nyugat-Euró­­pa a terrorizmus fő okának a megszüntetését a palesz­tin probléma megoldásától, a közel-keleti konfliktus rendezésétől reméli, ami ellentétes az amerikai ál­lásponttal. Amíg azonban a kudarcokkal terhes, meg­megtorpanó, rendkívül bo­nyolult rendezési folyamat a végére ér, számolni kell azzal, hogy — legalábbis a közel-keleti, vagy az onnan ráinduló — merényletek, emberrablások továbbra is a mindennapi élet drámai eseményei lesznek. De nincs összhang a „he­tek" között gazdasági téma­körökben sem. Pedig a leg­utóbbi bonni csúcsértekez­let óta kedvezőbbé váltak a tőkés gazdasági fejlődés feltételei, a már negyedik éve tartó tőkés konjunktúra újabb impulzusokat kapott a nemzetközi pénzpiacoktól és az energiapiactól az el­múlt hónapokban. A nyolcvanas évek ele­jén az erős dollár gyakorolt húzóerőt a nyugati gazda­ságokra, ösztönözte az Egye­sült Államok legnagyobb kereskedelmi partnereit a termékexportra és a tőke­kivitelre. A fellendülés árnyoldalaként viszont ki­alakult minden idők legna­gyobb méretű amerikai ke­reskedelmi mérleghiány és a rekordpasszívum az ame­rikai költségvetésben. Az amerikai kormány képvi­selői a múlt év őszén, a gazdasági pezsgés kifulla­dásának első jelekor lát­ták elérkezettnek az időt a szerepcserére. Azóta szólít­ják föl egyre hangosabban Nyugat-Európát és Japánt arra, hogy „lokomotívként álljanak a világgazdaság kocsijai elé” — vagyis te­gyenek intézkedéseket a növekedési ütem gyorsítá­sára. Piacot teremthetnének ezzel az Egyesült Államok­ból és a fejlődő országokból érkező áruknak, hozzájárul­hatnának a majd 150 mil­liárd dolláros amerikai ke­reskedelmi mérleghiány csökkentéséhez. Kontinensünk nyugati fele azonban egyelőre in­kább a megszerzett stabili­tásán őrködik : nem akar­ja elveszíteni az infláció visszaszorításáért sok éve folytatott küzdelmét, el­riasztani vállalatait az ex­portra történő értékesítés­től. Az első lépést így e téren is az Egyesült Álla­mok tette meg: igaz part­nereinek nyomására, de szeptember óta élére állt az „összehangolt pénzpiaci” akcióknak, csökkentette az addig erősen túlértékelt dollár árfolyamát. Harminc százalékkal is esett a „zöld­hasú” értéke a kamatok csökkentésének, meg a ban­kok dolláreladásainak jó­voltából az elmúlt hónapok­ban. A túlságosan hirtelen tör­tént pénzpiaci fordulat azonban világszerte gondo­kat okozott. Azok az or­szágok, amelyek korábban még­­bírálták a dollár ural­mát, most a gyors árfo­lyamesés miatt nyugtalan­­kodnak. Japánnak például minden egységnyi jenerő­södés 540 millió dollárjába kerül — ennyivel keveseb­bet tudnak exportálni a japán vállalatok az idén. A háború utáni időszak legerősebb jen­je sokakat komoly pénzügyi zavarba hozott. Aligha vállalkozik tehát Japán a konjunktúra további felfűtésére és Nyu­­gat-Európa sem mond le egykönnyen piacairól az amerikaiak javára. Megle­het, hogy az amerikai­­közös piaci agrárvita lesz­­em­iatt a csúcstalálkozó egyik „slágere”: nem ki­zárt, hogy az államfők ar­ról vitáznak majd, megil­­leti-e kártérítés az Egyesült Államokat, amiért 1 mil­liárd dolláros agrártermény exporttól esik el Portugália és Spanyolország közös piaci belépése miatt. A Nemzetközi Valutaalap és az OECD a csúcstalálko­zó előtti prognózisaikban a ..kiegyensúlyozott" tőkés "konjunktúra képét vázol­ták föl, a legtöbb nyugat­európai ország azonban je­lenleg úgy érzi, nem kell sokat tennie az amerikai fellendülés utoléréséért, elég hajtóerőhöz — 60 milliárd dolláros impulzushoz —jut­nak az olajszámla mérsék­lődése révén. A tőkés világ kiegyensúlyozottabb fejlő­dése azonban nemcsak a konjunktúrán múlik. Ma még nagyobb bizonytalan­ságot jelent, hogy ha süly­­lyednek a kamatok, ha ol­csóbbodik a dollár és ke­vesebb tőke áramlik az Egyesült Államokba, mi­ként lehet finanszírozni az amerikai költségvetés 200 milliárd dollár fölötti hiá­nyát. A „lazább" nyugat­­európai pénzpolitika szigo­rúbb amerikai költségvetési — a hadikiadásokra is vo­natkozó — politikát fel­tételez. MARTON JÁNOS (Az MSZMP KB május 1-jei jelszavaiból) Éljen és erősödjék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! Weinberger a SALT—2-ről Az amerikai fegyverek korszerűsítését és a nukleá­ris rakéták számának meg­állapítását nem a SALT—2 szerződés előírásai szabják meg, hanem az, hogy az amerikai kormány katonai szempontból mit tart a leg­jobbnak, a költségeket te­kintve pedig a leghatéko­nyabbnak. Ezt hangsúlyoz­ta kedden Caspar Weinber­ger amerikai hadügyminisz­ter, amikor hivatalosan meg­erősítette, hogy döntés szüle­tett két Poseidon típusú atom-tengeralattjáró leszere­léséről. Üdvözlő táviratok UKP Odessza Területi Bizottsága, A. P. Nocsovkin első titkár elvtárs, Odessza Területi Tanács, A. V. Pecserov elnök elvtárs, Odessza. Kedves Elvtársak! Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága, a Csong­­rád Megyei Tanács, megyénk kommunistái és lakos­sága nevében köszöntjük az UKP Odessza Területi Bi­zottságát, az Odessza Területi Tanácsot, a terület kommunistáit és dolgozóit május elseje, a munkás­­osztály nagy nemzetközi ünnepe alkalmából. Szívből kívánjuk, hogy a testvéri Odessza terület dolgozói érjenek el további sikereket az SZKP XXVII. kongresszusa határozatainak valóra váltásában, a fejlett szocialista társadalom építésében. Elvtársi üdvözlettel: Papdi József, Szabó Sándor, a Csongrád Megyei Tanács az MSZMP elnöke Csongrád Megyei Bizottsága első titkára ★ MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára, Szabó Sándor elvtárs, Csongrád Megyei Tanács elnöke, Papdi József elvtárs, Szeged. Kedves Elvtársak! Az Ukrán Kommunista Párt Odessza Területi Bi­zottsága és az Odessza Területi Tanács nevében forró május elsejei üdvözletünket küldjük Önöknek, a test­véri Csongrád megye kommunistáinak és valameny­­nyi dolgozójának. Szilárd meggyőződésünk, hogy a­ hagyományos baráti kapcsolatok erősítésével, a szoros együttmű­ködésnek a társadalmi élet minden területén történő fejlesztésével Odessza terület és Csongrád megye dol­gozói elősegítik az SZKP XXVII. kongresszusa és az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak sikeres végrehajtását, méltóképpen járulnak hozzá népeink közös célja, a kommunizmus irányába történő hala­dás meggyorsításához. Éljen a szocialista internacionalizmus! Erősödjék és virágozzék a megbonthatatlan szov­jet—magyar barátság! Kommunista üdvözlettel: A. Pecserov, A. Nocsovkin, az Odessza Területi az UKP Odessza Területi Tanács elnöke Bizottságának első titkára Ugyancsak táviratban köszöntötték megyénk ve­zetői a lengyel, a jugoszláv, a román és a spanyol testvéri terület párt-, illetve tanácsi vezetőit. Me­gyénk dolgozóit, a párt-, valamint a tanácsi testületek vezetőit Lódzból, Vajdaság tartományból, Temes me­gyéből és Valencia tartományból köszöntötték üdvöz­lő táviratban május elseje alkalmából. ★ Versenyértékelés Szegeden Szerdán délelőtt a Csong­rád Megyei Tanács épüle­tében az állattenyésztés 1985. évi eredményeit ismertet­ték az érdekelt szövetkeze­tek, állami gazdaságok szak­embereinek és a kisterme­lők előtt. Az országos termelési verseny díjait Budapesten már április végén átvehet­ték a nyertesek, eredmé­nyeiket azonban ebben a körben is ismertették. Kü­­löndíjat kapott keresztezett magyartarka húsmarhaállo­mányával a vásárhelyi Marx Tsz, harmadik helyezett a Csongrád-bokrosi Kossuth Tsz. Holstein-fríz fajtiszta állományával, a tejtermelés­ben második lett a vásár­helyi Állatorvostudományi Egyetemi Tangazdaság. A tejzsírtartalom szerinti ver­sengésben hungaro­ fríz te­heneivel a Szegvári Pus­kin Tsz a második helye­zett. A kistermelők közül a tejértékesítést tekintve Ter­hes Jánosné sándorfalvi és Bakacsi László szegedi la­kos második helyezést ér­tek el. Harmadik lett a sándorfalvi Hevesi Ferenc. A megyei verseny díja­zottjainak Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyet­tese adta át az elismerő ok­leveleket, a pénz- és tárgy­jutalmakat. A helyezettek­ az ötszázon felüli magyar tejelőállomány nyertese a Gorzsai Állami Gazdaság, a második a Vásárhelyi Rá­kóczi Tsz. Az ötszáz feletti létszám magyartarka kate­góriában a Mindszenti Le­nin Tsz lett az első. Az öt­száz alattiak versenyét a Felgyői Alföldi Róna Tsz nyerte. A tejzsírtartalom szerint az ötszázon felüli magyartarka tejelőállomány győztese a Szeged-szőregi Tisza—Maros Szög Tsz. Az ötszázon aluliak sorrendje: Makói Kossuth Tsz, Szék­­kutasi Új Élet Tsz és a Szentesi Felszabadulás Tsz. A hústermelési verseny első helyezettje a Pankotai Ál­lami Gazdaság, második a Makói Lenin Tsz. A kistermelők közül a tejtermelés mennyiségi győz­tese a vásárhelyi Halász Imre, az egy tehénre jutó hozam alapján a szatymazi Újvári Ferenc lett az el­ső. A nagyüzemi gyepgazdál­kodás termésátlag-növeke­dés szerinti helyezettjei sor­rendben: Eperjesi Ifjú Gár­da Tsz, öttömösi Magyar László Tsz, Vásárhelyi Le­nin Tsz. Az abszolút átlagot tekintve a Szegvári Puskin Tsz a listavezető. T. Sz. I. CSÜTÖRTÖK, 1986. MÁJUS 1

Next