Csongrád Megyei Hírlap, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-01 / 231. szám
Új kertövezetek kialakítása a megye városainak külterületén Tanácskozás Szegeden a kiskertmozgalom továbbfejlesztéséről Túlzás nélkül lehet állítani, hogy nagy népszerűségnek örvend vidékünkön a kiskertmozgalom. Ahogy tető alá kerültek az új lakótelepek, úgy növekedett az igény a zöldövezeti élet a kiskerti termelés iránt. Tegnap Szegeden a Hazafias Népfront kebelében működő kertbarátok és kistenyésztők társadalmi szövetségének az ülésén is kiderült: újabb zöldövezeti parcellázást indokol pillanatnyilag is a kiskertek iránti kereslet. Amint Szamosközi István, a Csongrád Megyei Földhivatal osztályvezetője vázolta: három úton-módon jöttek létre a kertövezetek. A 4.300 hektárt felölelő termelési ágazatban a régi konyhakertek, szőlősök, ártéri és külterületi gyümölcsösök, kenderkertek jelentik az alapot. A második szakaszban, az új földtörvény értelmében a nagyüzemiig gazdaságtalanul hasznosítható területeket parcellázták ki és adták eltulajdonjogilag az igénylőknek. Mindez az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején történt. Végül 1977- től tartós használatba adják a területeket, 50—70 évre kötve a megállapodásokat. A földek tulajdonjogilag állami, szövetkezeti, tehát társadalmi tulajdonban maradnak. A 4300 hektár, földigazgatási minősítésű zártkerti terület mintegy 16,2 ezer kisparcellára oszlik. A megvásárolt és a tartós használatba vett területek iránt kezdettől Szeged vidékén volt a legnagyobb az érdeklődés. De másfeléig gyorsan gazdára, találtuk a területek és az igények miatt újabb kertövezetek kialakítására kerül sor. Amint tegnap szóba került, Szegeden pillanatnyilag ezer igénylő van és hogy érdeklődés miatt társadalmi bizottság tesz javaslatot a földhasználókra. A jövőben az osztási vázrajzok, a műszaki munkarészek kidolgozása után Újszentivánon 260, Mihálytelken 200, Hattyason a Tompaszigeti részen 160 parcellát adnak tartós használatba. Érdekes, hogy a szatymazi területek iránt alacsonyabb a kereslet. A jánosszállási határban pillanatnyilag i£ 500 parcella kiadó. Kiskundorozsmán folytatják az osztást a fürdő és az előző zöldövezet közötti területen. A József Attila Tsz közreműködésével mintegy 260 parcellát alakítanak ki. Bordány, Zsombó, Balástya, Rúzsa határában egyaránt ,20—30 parcellát kínálnak. Kistelek mellett 100 parcella vár vevőre. Az egész szegedi tájon már úgy állnak az előkészítéssel, hogy a kiskert-területek mintegy 90 százalékát azonnal is kiadhatják, csupán a szerződéses eljárás napját kell kijelölni. Szentesen jövőre a Termál Tsz bocsát haszonbérbe mintegy 19 hektárt. Nagyhegyen 15 hektárral bővül a zártkerti rész. Csongrádon az úgynevezett öregszőlői, bokrosi területen mintegy 530 hektár a zártkerti rész. Néhány hónap múlva újabb 150 hektárral bővítik az övezetet, illetve keresnek bérlőket felparcellázott földekre. Vásárhelyen a kishomoki legelőn jelöltek ki bérleti területeket, de kitűnt a talajvizsgálatok során, hogy ez a rész nem alkalmas a kiskerti termeléshez. Meghirdették ezért a bérletét mintegy 1500, egyenként 6 ezer négyzetméteres területre állattartási céllal. Mártélyon a Fürst Tsz kínál majd jövőre bérbe 30 hektár ártéri határrészt, amely viszont rendkívül alkalmas a gyümölcstermeléshez. Általában 20—25 forint négyzetméteres áron adják ki 50—70 évre a kiskertterületeket. Az újabb rendelkezések szerint a bérlő a használati jog átruházásáról is dönthet a vevő, illetve az új bérlő javára. Az új kiskertek igénylésével kapcsolatosan mindenütt a helyi tanács termelésfelügyeleti osztályán kell jelentkezni. T. J. Őszi mezőgazdasági gépellátás Javában tart az őszi betakarítás, a vetés, és a gazdaságuk már készütnek az őszi mélyszántásra is- A jövőévi termés, megalapozásához újabb gépekre, felszerelésekre van , szükség. Az Agrotek Mezőgazdasági Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalatnál az importgépek és -alkatrészek kínálatáról adtak tájékoztatást. Az őszi mélyszántás kezdetéig a Szovjetunióból 1600 traktor érkezik, az év végéig pedig újabb 1700-as szállít a Traktoroexport szovjet külkereskedelmi vállalat, amely hamarosan átadja magyar partnerének a 80 ezredik MTZ traktort. Októberelején érkezik be 100 darab Jumz típusú erőgép. A talajművelő gépek üzemeltetésére különösen alkalmas, nagy vonóképességű K—701 és T— 150K típusból együttvéve 110-ra számíthatnak nagyüzemeink. A nehéz lánctalpas traktorok szállítása folyamatos, ezekből 100-at küld azAgyek szovjet, partnere. A választékot bővíti az NDK-ból érkező 77 ZT típusú, traktor. Csehszlovákiából a középnehéz Zetor traktorok két típusából újabb .350-et várnak ezen az üszőn. Időszerű tennivaló a kombájnpark , felfrissítést. Mint ismeretes, az Agrotek négy hónappal ezelőtt — még most is érvényes — kedvezményes gépbérletet hirdetett meg a szocialista gyártmásigy arató-cséplő gé-ipekre és magajáró szecskázókra. Ennek is köszönhető hogy az elmúlt hónapokban több mint 400 NDK gyártmányú kombájn talált gazdára, ám a kereskedelmi vállalatok raktáraiban további 160 E jelű masina vár vevőre. Október közepéig újabb H0 darab E—512 arató-cséplő gép érkezik hazánkba. A nagyüzemek várják az új műtrágyaszóró gépeket, hiszen a régiek meglehetősen elhasználódtak már. Az RCW 3 és 5 típusú műtrágyaszórókból csaknem 300-at kínálnak. Idősek klubja Ópusztaszeren Szociális intézmény bemutatására voltunk hivatalosak tegnap, kedden Ópusztaszeren. Húsz idős néninek és bácsinak alakítottak át egy régi raktárépületet, hogy életük delén túl, kényelmet, gondozást, szeretetet kaphassanak. A szépre formált házat természetesen gázzal fűtik. A megyei tanács, a termelőszövetkezet és a Felgyői Állami Gazdaság közös összefogásával kétmillióért sikerült kialakítani az igazán minden igényt kielégítő idősek klubját. Lehet azt naponta látogatni, de a rászorulók ott is lakhatnak. Ópusztaszeren és tanyavilágában 495-en töltötték be a 60. évüket. A gondozásra szorulók zöme tanyán él. Itt akad egy kis gond. Az jelesen, hogy ez ideig nem sikerült megoldani az emberek utaztatását. Nem panaszkodott senki a bemutatón, magam gondolom, hogy közös összefogással lehetne venni az időseknek egy terepjáró mikrobuszt. Tessenek csak a csikorgó télre gondolni, amikor a munkában megfáradt emberek szinte mozgásképtelenek ... tel SZERDA, 1986. OKTÓBER 1. Hatan a megyében Többszintű bankrendszer — átszervezés után A központi napilapokban egymást követik a különféle tájékoztatók és nyilatkozatok a banki átszervezésről, arról, hogy 1987. január 1-jétől életbe lép a hazai többszintű bankrendszer. Ez az intézkedés előrelépést jelent majd a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésében. Az átszervezés lényegéről, a leendő megyei helyzetről Horváth Gyula, a Magyar Nemzeti Bank Csongrád Megyei Igazgatóságának igazgatója tartott hivatalos tájékoztatót. Többszintű bankrendszer kialakulásáról beszél a közvélemény. Ön szerint hány szintet jelent ez az úgynevezett törzsszint? — Véleményem szerint a korszerűsítéssel háromszintű bankrendszert hozunk létre. Az első szinten áll majd a jegybank, a Magyar Nemzeti Bank, ha úgy tetszik a „bankok bankja" a maga monopóliumával. A központi jegybank többek között refinanszírozza majd az üzleti bankok hitelügyleteit, gyakorolja a bankjegy- és érmekibocsátás monopóliumát, és továbbra is megtartja devizahatósági funkcióját. Tevékenyen részt vesz a népgazdasági tervezésben, a hitelpolitika kidolgozásában. A gazdálkodó egységekkel (a szövetkezetekkel és a vállalatokkal) nem foglalkozik, csak a pénzintézetekkel és a központi költségvetési tervekkel. A második szinten az üzleti bankok állnak, öszszesen öt: a Magyar Hitelbank, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank (ezek az MNB-ből válnak ki), a Budapesti Fejlesztési és Hitelbank (többek között az Állami Fejlesztési Bank jogutódjaként), a Magyar Külkereskedelmi Bank és az Általános Értékforgalmi Bank. A harmadik szinten állnak majd a szakosított pénzintézetek, rakják a betét-, és hitelnyújtásra jogosultak,de folyószámla-vezetéssel nem foglalkoznak! — Csongrád megyében jövőre hány bankhoz fordulhatnak az ügyfelek? — Az első két „szint’’ az összes megyében képviselteti magát. Csongrád megyében Szegeden a jegybanknak lesz megyei igazgatósága, továbbá fiókot hoz létre az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Szegeden, Szentesen és Makón, a Magyar Hitelbank Hódmezővásárhelyen, a Budapesti Fejlesztési és Hitelbank pedig az ÁFB vidéki hálózatával indít — így a szegedi épület és szakembergárda kerül hozzá. Szegeden összesen három bank lesz, megadva a lehetőségét annak, hogy egészséges konkurencia alakulhasson ki. A megye városai közül egyedül Csongrád marad üzleti bank nélkül, de tervezik, hogy a közeljövőben ott is létrehoznak egyet. A térségben egyébként kedvezőek voltak az adottságok, a felszabadulás előtt valamennyi városban működtek pénzintézetek. Ezeket vagy korszerűsíteni kellett — Vásárhelyen ez a századelő hangulatát megőrizve sikerült —, vagy újakat alakítottak ki, illetve a felújítás most van folyamatban. — Az üzleti bankok közül egyik-másik valóban többet nyújt társainál? — Igazából még nem. Az üzleti bankok között január 9ével „szétosztják” a gazdálkodókat, lehetőleg úgy, hogy mindegyikükhöz arányosan kerüljön jól és gyengén gazdálkodó hazai cég, állami nagyvállalat és kisebb cég. Az objektív feltételek tehát azonosak lesznek. Később persze — mivel nyereségérdekeltségben dolgoznak — elválhatnak az útjaik. A lényeg az, hogy például a szentesi vállalat helyben intézheti pénzügyeit, ám ha szimpatikusabb neki a másik bank, akkor 1987. január elseje után bejelentheti szándékát. Várhatóan féléves türelmi idő után megnyithatja a folyószámláját a választott pénzintézetnél. — Hogy osztozik az épületeken a leendő szegedi három bank? — Az Állami Fejlesztési Bank jelenlegi székháza egyértelműen a Budapesti Fejlesztési és Hitelbanké lesz. Az MNB Csongrád Megyei. Igazgatóságának jelenlegi, Deák Ferenc utcai épülete pedig társbérletben a jegybank megyei igazgatóságáé, valamint az Országos Kereskedelmi és Hitelbank szegedi fiókjáé lesz. Mivel a „házban" két trezor (értéktár) van, el tudnak különülni. Melyek lesznek a jegybank (MNB) speciális megyei feladatai? — A megyei — pénz- és hitelpolitikát érintő — közgazdasági elemzések összefogása a jegybanknál bonyolódik (megfelelő számítógépes háttér hasznosításával). A jegybank kezeli majd a pénzintézetek és a központi költségvetési szervek számláját, így többek közt az egyetemekét, főiskolákét, a párt- és KISZ-bizottságét. Hogy a vidéki központi költségvetési szervek ne kényszerüljenek Szegedre utazgatni, jegybanki megbízásból a helyi üzleti bankok kezelik a számlájukat. Az MNB ellenben nem fog közvetlen deviza- és valutaforgalmazással foglalkozni, e feladat az üzleti bankoké lesz, de rendelkezik azért egy bizonyos devizahatósági jogkörrel. Ez a behozatali és kiviteli engedélyek kiadása (a Hírlap a napokban külön cikkben foglalkozik a témával, a lakosság tájékoztatása érdekében — a szerző). A jegybanknál történik a napi postai pénzbeszolgáltatás, például azoknak a fogadása, amelyeket a kereskedelmi egységek fizettek be előző nap. Míg más, szintén naponta kasszírozó vállalatok (például Áfor, Volán) a jövőben az illetékes üzleti bankhoz fordulhatnak — ahhoz, amelyik a cég számláját vezeti. — Az MNB „kettéválása" a megyében jelent-e gondot? Mi tudnak-e osztozni a szakembereken? A másik: minden átszervezés feltételez bizonyos korszerűsítéseket, gépi fejlesztéseket ... — Jelenleg az MNB Csongrád Megyei Igazgatóságán 145-en dolgoznak. Az átszervezés után a teljes létszám 157 lesz, a többség az üzleti bankhoz kerül. Tehát senki nem kerül az utcára. Esetleg presztízsokokból számítunk véleményeltérésre, nyilván többen szeretnének — régi MNB-sek közül — a jegybanknál dolgozni. Az ügyintézés pedig valóban korszerűbb lesz, már az épületben van egy nagy teljesítményű számítógép amelynek telepítésére mellesleg átszervezés nélkül is megérett a helyzet. Az elektronikus adatfeldolgozóval végre elérjük, hogy napi információkat hívhatunk le rajta, így idővel megtudakolhatjuk, mely cégnek milyen a likviditása. A jegy- és üzleti banknak egyaránt a napi anyagát ez a gép továbbítja a budapesti központba. Remélem, nemsokára azt is megérjük, hogy a bankok vezetőinek asztalán személyi számítógép lesz, a nagygéppel összekapcsolva. FEKETE KLÁRA A fegyveres erők napja alkalmából Szegeden, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságán Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára kitüntetéseket és elismeréseket adott át. A Haza Szolgálatáért Érdemérmet kapták: arany fokozatot Majzik István, ezüst fokozatot Vahl Rezső, bronz fokozatot Surányi Imre. Honvédelmi Érdemérmet kaptak: 20 év után: Balogh Lajosné Varga Mária; 10 év után: Csonka István, Nagy Ferenc, Újvári Márta, Talpai János. Dicséretben és jutalomban részesültek: Bürger Gézáné, Mézes Sándor, Tóth György, Sinkóné Rónyai Ágnes, Papp Elek, Omajtényi Árpád. * A fegyveres erők napja alkalmából kitüntetésben részesült a Hódgép Vállalat vezérigazgatója is. A polgári védelemben végzett tevékenységéért Kozári József a Parlamentben vette át a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát. * Hosszú ideje végzett, eredményes munkája elismeréseként. a belügyminiszter a Tűzbiztonsági Érem ezüst fokozatával tüntette ki Erdélyi Gábort, a Szak Ünnepségek, kitüntetések szervezetek Csongrád Megyei Tanácsa szegedi székházának gondnokát. A fegyveres erők napja alkalmából adományozott kitüntetést tegnap Dobóczky Károlyné szint-titkár adta át az ünnepeknek. A fegyveres erők napja alkalmából ünnepséget tartottak a polgári védelem Csongrád megyei parancsnokságán is. Az ünnepségen megjelent Papdi József, a megyei tanács elnöke, Hoda Gyula alezredes, megyei törzsparancsnok köszöntötte a megjelenteket, majd Nagy Sándor őrnagy tartott ünnepi beszédet. Ezt követően kitüntetéseket adtak át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát kapta Vekró János és Surányi Imre. Szolgálati Érdemérmet kapott 30 év után Rajhona Ödön alezredes, Orlovszky Károly őrnagy. Szolgálati Érdemérmet kapott 20 év után Csonka Pál százados és Buliás János fegyveres őrparancsnok. A Szolgálati Érdemérem 15 év utáni kitüntetését Buliás Sándor polgári fegyveres őr vehette át. A polgári védelemben végzett tevékenységéért Honvédelmi Emlékérmet kapott fél év után Dávidházi Sándor, a vásárhelyi Lenin Tsz elnöke. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Nagy Zoltán és Majer József kinevezett polgári védelmi alkalmazott. A honvédelmi miniszter soron kívül előléptette alezredessé Nagy Sándor őrnagyot. A fegyveres erők napja alkalmából tartottak ünnepséget tegnap délután Szegeden, a KISZ Politikai Képzési Központjában. A rendezvényre azokat a társadalmi aktivistákat hívta meg a KISZ Csongrád Megyei Bizottsága és a megyei úttörőelnökség, akik a hazafias, honvédelmi nevelésben igyekvően segítik munkájukat Az ünnepség résztvevőit Habina Péter, a megyei KISZ-bizottság titkára köszöntötte, majd jutalmak átadására került sor. Harmincnégy — egyebek között a néphadseregnél, rendőrségnél, határőrségnél, tűzoltóságnál, munkásőrségnél, szakmunkásképző intézetekben, MHSZ-nél dolgozó aktivista munkáját ismerték el. ------------------------------------3