Csongrád Megyei Hírlap, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-01 / 258. szám
Tájékoztató a takarékossági világnapon Betétek, hitelek, ügyintézés Mennyire takarékos és mennyire költekező (hitelek révén) megyénk lakossága? Főbb témákként ezekről esett szó tegnap, pénteken délelőtt Szegeden, a Technika Hágában tartott sajtótájékoztatón. Perjési László, az Országos Takarékpénztár Csongrád megyei igazgatója szólt a takarékosság kérdéseiről, adatokkal alátámasztva. A megyei betétállomány megközelítőleg hatvan százaléka az OTP-nél van, s régiónkban a betétek öszszege, kamatokkal együtt meghaladja a 11 milliárd forintot. Az egymilliárdos idei növekedésből az OTP- re 650 millió jut. E növekedés azért jelentős, mert a lakossági hosszú lejáratú hitelek pénzalapjául szolgál. Megyénkben egy lakosra számítva húszezer forint a betétátlag. Az OTP a betétfajtákkal igyekszik a lakosság igényeihez igazodni. Mint a tájékoztatón hallottuk, a nyugdíj-előtakarékossági forma bevezetésének három hónapja alatt 126 ügyfél kétmillió-kétszázezer forintot helyezett el ilyen betétben. A takaréklevél népszerűségét jelzi, hogy számuk tíz év alatt megduplázódott. Huszonháromezer ifjúsági betétszámlát tartanak nyilván, ebben az évben nyolcszázan választották ezt a takarékoskodási formát. Mellette szól, hogy a kamatok követik a mindenkori, éves építőanyagár-növekedést. Átutalási betétszámla tulajdonosok megközelítőleg 25 ezren vannak. Új információ, hogy az átutalási betét kamata december 1-jétől öt százalékra emelkedik. A takarékcsekkre egyszerre kivehető összeg a duplájára nő, ezután 20 ezer forintos keretig lehet vásárolni — remélhetőleg a kereskedelem is elősegíti a takarékcsekk használatát. A fenntartásos betétkönyvekről összeghatár nélkül bármely OTP-fióknál lehet majd kivenni pénzt, a bemutatóra szóló betétekből 50 ezret lehet felvenni, de 20 ezer forint felett ehhez a személyi igazolvány is szükséges. A hitelek körében szó esett a tájékoztatóban arról, hogy túlfutott a kereten a személyi hitel a mostani időszakra, ezért e lehetőséget korlátozza az OTP, s a jövőben erre a tervek szerint negyedéves bontásban határozza meg a keretet. Az áruhiteleknél problémát jelent a lakosságnak, hogy számos, keresett cikk nem szerepel a listán, s ilyenkor a vásárolni szándékozók a személyi hitelre számítanak. A hitelek között a legnagyobb arányú a lakásépítési és felújítási hitel — amely a lakossági betétekre alapoz —, s háromszázalékos kamatát az állam egészíti ki, további négy százalékot átvállalva. A lakásépítéseknél az OTP az építőiparban tapasztalható megyei problémák miatt elsősorban a minőségre fordít fokozott figyelmet, megelőzendő a leendőtulajdonosok bosszúságait és a szavatossági pereket. A tájékoztatóban az OTP megyei igazgatója a mezőgazdasági hitelek növekedéséről és az OTP valutaforgalmáról is szólt, az utóbbit az érdekeltségi körébe tartozó utazási iroda tevékenységével kiegészítve. Miként erre hangsúlyosan utalt az OTP megyei igazgatója, a takarékpénztár ügyfélszolgálatát a lakosság munkaidejét figyelembe véve alakítják. Hétfői napokon a megyei igazgatóságon este fél 7-ig, a körzeti fiókoknál pedig fél 6-ig állnak az ügyfelek rendelkezésére. — Kérem, ismertesse a fizetési kötelezettség arányait. — Az adó mértéke az egyes kétlakásos épületben levő otthon 100 négyzetméterét, a többlakásos épületben levő otthon 80 négyzetméterét meghaladó területrésze után évente a következő mértékű alapadót kell fizetni: ha a területrész 40 négyzetméternél nem nagyobb, városokban 80 forint/négyzetméter, községekben 40 forint/négyzetméter. Ha a területrész 40 négyzetméternél nagyobb, de 100 négyzetmétert nem haladja meg, 3200 forint, illetve 1600 forint, és a 40 négyzetméter feletti rész után 100 négyzetméterig 120 forint/négyzetméter, illetve 60 forint/ négyzetméter. Ha a területrész 100 négyzetméternél nagyobb 10 ezer 400 forint, illetve 5 ezer 200 forint, és a 100 négyzetméter feletti rész után 180 forint/négyzetméter, illetve 90 forint/négyzetméter. Szeretném hangsúlyozni, hogy a 100 négyzetméter, illetve a 80 négyzetméter feletti vagy a már említett együttlakó közeli hozzátartozók száma alapján kiszámított terület feletti része után történik az adómegállapítás. A jogszabályban is felhatalmazást kaptak a helyi tanácsok arra, hogy tanácsrendelettel az alapadót a lakás fekvésétől, kivitelezés módjától stb. függően összességében legalább 40 százalékkal növeljék, illetve 90 százalékkal csökkentsék. A házadó évi mértéke azonban a csökkentést, növelő tényezőket is figyelembe véve 300 forintnál kevesebb nem lehet. A helyi tanács rendeletében a tulajdonos vagyoni, jövedelmi és szociális körülményei alapján, megállapított feltételek esetén a hatóságok az adómegállapítást mellőzhetik vagy az adót csökkenthetik. — Ki részesülhet kedvezményben? — A lakásvagyon megóvásához fűződő népgazdasági szempontokra figyelemmel adókedvezményben részesül az a tulajdonos, aki a lakás, vagy a lakóépület felújítása, helyreállítása, korszerűsítése érdekében beruház, és ha az ilyen munkák igazolt és elfogadott költsége esetenként eléri a 25 ezer forintot. Az adókedvezmény mértéke az igazolt költség 75 százaléka, mely az évenként esedékes házadó 75 százalékáig terjedhet. Az adó évi összege azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb 300 forintnál. Az adókedvezmény iránti igényt a munka befejezését követő év január 15-ig kell az adóhatósághoz írásban bejelenteni. Nem jár azonban adókedvezmény olyan költségek után, melyek kártérítésből megtérülnek, vagy például, ha a lakás után a törvény alapján házadómentesség sem engedélyezhető. Az adóköteles lakásra 1987. január 1. napját megelőzően jogerős határozattal engedélyezett házadókedvezményt az eredeti időtartam lejártáig változatlan mértékben — legfeljebb a házadó összegéig — kell a házadó megállapítása során figyelembe venni. Az adót a lakás tulajdonosa, haszonélvezet esetén a haszonélvező, illetőleg az állandó használati joggal rendelkező lakásszövetkezet tagja terhére kell megállapítani. Közös tulajdonban álló lakás esetében a tulajdonostársakat egyetemleges fizetési kötelezettség terheli. Az adófizetésre kötelezett személy megállapításánál az év első napján fennálló állapotot veszik figyelembe. Közös tulajdon esetén annak a terhére vetnek ki adót, aki nagyobb tulajdonú hányaddal rendelkezik. Azonos tulajdonú hányad esetén annak a terhére, aki az ingatlan-nyilvántartásban név szerint első helyen szerepel. Ha a tulajdonostársak közül valamelyik az adófizetést nyilatkozatban (bevallásban) magára vállalja, az adó a behajthatatlanság igazolásáig csak tőle követelhető. — Milyen módon és mikor állapítják meg az adót? — A házadót is a fizetésre kötelezett bevallása alapján állapítják meg. Bevallást kell benyújtani tulajdonváltozás, adómentesség megszűnése, az adófizetési kötelezettségek vagy annak mértékét érintő változás esetén. Adómentes lakásra nem kell bevallást adni. Mivel az új házadó megállapításához az adóhatóságok nem rendelkeznek adatokkal, a Csongrád Megyei Tanács végrehajtó bizottságánál kezdeményezni fogjuk az általános bevallás elrendelését. A bevallásokat a tervek szerint jövő év május 30-ig küldik ki a tanácsok, melyet 30 napon belül kell a lakás fekvése szerinti adóhatósághoz visszajuttatni. A bevallások a helyi adóhatóságoknál is beszerezhetők lesznek. A bevallások a későbbiekben, a változást követő év január 15-ig, illetve az adóhatóság által megjelölt határidőben nyújthatók be. — Milyen következményekkel jár a hatóság félrevezetése? — Az adóbevallás késedelmes benyújtása miatt az évi házadót 10—50 százalékkal, de legalább 100 forinttal, illetőleg a 60 napot meghaladó késedelem vagy a bevallás be nem adása, valótlan adatközlés esetén 50—100 százalékig, de legalább 500 forinttal emelten állapítják meg. A következő esztendőben a házadót november 15-ig lehet adópótlékmentesen megfizetni. — Mi történik a lakásgarázsokkal? — A garázs alapterületéből 16 négyzetméter mentes az adó alól. Ha azonban az adófizetésre kötelezett kizárólag gépjárműtárolásra szolgáló „lakás-garázs” után fizet építményadót, az évi adó legkisebb mértéke 400 forint. Például a 20 négyzetméteres „lakás-garázs” alapterületéből 16 négyzetméter mentes, így a fennmaradó 4 négyzetméter után 30 forint/ négyzetméter alapadóval számolva nem 120 forint, hanem 400 forint adót kell fizetni. Olyan lakás-garázs után, amely 1986. január elseje előtt jogerősen határozott időre szóló házadómentességet kapott, akkor a mentesség időtartamának lejáratáig nem kell adót fizetni. A házadóval kapcsolatos eljárások a garázsokra is vonatkoznak. Aki még részletesebben kiváncsi az új jogszabályokra, hol kaphat információt? — Az adóhatóságok mindenkor rendelkezésre állnak. — Köszönjük, a beszélgetést. HALÁSZ MIKLÓS SZOMBAT, 1986. NOVEMBER 1 A pártéletben a celguügy a kádermunka a sok fontos tennivaló sorában. Mindig megkülönböztetett figyelmet szentelt a párt a vezetők kiválasztására. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy a társadalmi, gazdasági fejlődéssel egyenes arányban nőtt a káder- és személyzeti munka jelentősége. Az élet különböző területein dolgozó vezetőknek nagy szerepük van a politikai gyakorlati megvalósításában, a sikerekben vagykudarcokban, hiszen munkájuknak a tömegekhez való viszony szempontjából is döntő jelentősége van. Az emberek ugyanis a politikát azon keresztül értékelik a legközvetlenebbül, hogy a vezetők milyen módszerekkel valósítják meg törekvéseiket, milyen a munkájuk, magatartásuk. Mindez magyarázza a feladat különleges rangját és fokozott jelentőségét a pártmunkában. Pártunk Központi Bizottsága márciusi ülésén ismételten hangsúlyozottan szólt a pártszervek, a kommunisták felelősségéről, amikor elemezte és értékelte a káderpolitikai tevékenységet, s szilárd elvi alapot, útmutatást adott e tevékenység továbbfejlesztéséhez. Jelezte azt is, hogy a káderpolitika gyakorlata szükségszerűen fejlődik, igazodnia kell a társadalmi, gazdasági változásokhoz, az új követelményekhez. A megyei pártbizottság a közelmúltban elemezte, értékelte a korábbi káderpolitikai határozatok végrehajtását, az állami személyzeti munka pártellenőrzésének legfontosabb tapasztalatait. Megállapította, hog-” a pártés a tömegszervezeti, valamint a gazdasági életben megyénkben is a kádermunka gyakorlatának alapját a politikai és erkölcsi alkalmasság, a szakmai hozzáértés, a vezetői rátermettség követelménye képezi. A választott, a kinevezett vezetők, tisztségviselők nagytöbbsége odaadással képviseli a párt politikáját, bővíti a politikai, szakmai ismereteit. Jellemző rájuk a közéletben való aktív részvétel, a szocializmus iránti elköte Kádermunka - nyíltan és következetesen letettség, magatartásuk, életvitelük általában összhangban van a politika elveivel, a szocialista erkölcs normáival, hosszabb távon is alkalmasak a magasabb követelmények teljesítésére. A párt kádermunkájának elengedhetetlen jellemzője a nyíltság, az őszinteség, az emberek iránti bizalom, de az is, hogy bírálni lehet és kell is a hibákat. Ez nemcsak egyes emberek tevékenységével kapcsolatos, hanem a szélesebb körű gyakorlat is érvényes. Az őszinteség jegyében állítjuk, az egészében valóban pozitív összképen belül a vezetők tevékenységében helyenként ott vannak a politikánktól merőben idegen jelenségek, így például tapasztalható elbizonytalanodás, bátortalanság a politika melletti kiállásban, a népgazdasági érdek érvényesítésében, s erélytelenig a rend és a fegyelem megtartásában. Egyeseknél előfordult az erkölcsi normák megsértése, italozás, rendezetlen magánélet, a hatalommal való visszaélés, jogtalan haszonszerzés is. A káderpolitika fontos elve, hogy minden jelentős poszton olyan emberek dolgozzanak, akik élvezik a párt, a társadalom, a munkahelyi kollektívák bizalmát. Legyen rájuk jellemző a közérdek szolgálata, a politikai felkészültség, az elvi tisztánlátás, az új típusú kérdések iránti fogékonyság. Ez természetesen azt is jelenti, hogy nem zárhatja el semmilyen sorompó a pártonkívüliek útját a vezetőbeosztásokban. Minden tisztséget — kivéve a pártfunkciót — pártonkívüliek is betölthetnek, ha elfogadják a szocializmus építésének programját, ha megfelelnek a politikai és erkölcsi alkalmasság, a szakmai hozzáértés követelményeinek, rendelkeznek vezetői készséggel. Továbbra is fontos elv, hogy érvényesüljön a vezetők ésszerű stabilitása, s ezzel együtt az állandó megújulás is. A feladatok eredményesebb teljesítése igényli az idősebb és a fiatalabb nemzedékek együttmunkálkodását. Mindezt figyelembe véve, a pártszervek rendszeresen értékeljék a káderhelyzetet, vegyék számba a hatáskörükbe tartozók tevékenységét. Támogassák a párt-, az állami, a társadalmi és a gazdasági szervek közötti tervszerűbb kádercserét. A vezetők és a vezetői utánpótlás kiválasztásánál továbbra is legyen követelmény a munkás és paraszt indíttatású fiatalok,, valamint a nők politikai és szakmai képzése, felkészítése a vezetői feladatok megoldására. Ezért támogatni kell a tehetséges szakmunkások továbbtanulását, azt, hogy mind többen kerüljenek egyetemekre, főiskolákra. Kapjanak nagyobb erkölcsi, politikai támogatást a nők a munkahelyeken, a családban ahhoz, hogy közülük többen pályázzanak és vállaljanak vezető beosztásokat. A tagadhatatlanul kedvező káderkiválasztási motívumok mellett megyénkben is megfigyelhetők elgondolkodtató jelenségek. Mindenekelőtt például a pályázatokat elbíráló bizottságok biztonsági törekvései, amikor is a belső megoldást szorgalmazzák, ami önmagában nem tekinthető hibának, de akkor már igen, ha az alkalmasabb külső pályázó funkcióba kerülését akadályozza meg. Ide tartozó még az a tapasztalat is, hogy az élet természetes rendjeként a generációváltás felgyorsulása következtében több jól képzett fiatal került vezető beosztásba, de minden bizonnyal többen is alkalmasak rá. A megyei állásfoglalásának megfelelően a kádermunka demokratizmusát minden területen és szinten szélesíteni kell. Ennek érdekében szükséges a választott testületek szerepének növelése a személyi kérdések előkészítésében és eldöntésében. A pártszervek és -szervezetek a kádermunka eszközeivel ösztönözzék tovább a pályázati rendszert és a határozott időre szóló vezetői kinevezések körének szélesítését. Segítsék elő, hogy a legalkalmasabb pályázó kerüljön funkcióba. Indokolt, hogy a jövőben növekedjen a pályázatok elbírálásánál a szakszervezet és a KISZ érdemi részvétele. A kádernevelés fontos eszközének kell tekinteni a jövőben is a minősítést. Sokéves tapasztalataink bizonyítják, hogy a minősítés rendszere és gyakorlata csak ott tölti be igazán a szerepét, ahol ez folyamat és szerves része a káderekkel való foglalkozásnak. Így lehet hatásos segítője annak, amire való, nevezetesen, hogy összegezze azokat a lényeges vonásokat, amelyek a minősített jelenlegi teljesítményében s a vele szemben támasztott követelményekben meghatározható. Felelősséggel állíthatjuk,, hogy megyénkben nőtt a testületek szerepe és fejlődött a minősítések demokratizmusa. Általában helyesen ítélik meg a vezetők politikai, szakmai felkészültségét, vezetőkészségét, erkölcsi magatartását. Támaszkodnak a párt- és tömegszervezeti vezetőségek véleményére és az érintettel közösen, veleegyetértésben határozzák meg továbbképzésének feladatait. Még mindig fellelhető azonban a minősítéseknél olyan jelenség, hogy hosszabban fejtegetik a vezetők jó tulajdonságait, mint az olyanokat, amelyek megszüntetésével, leküzdésével eredményesebben tevékenykedhetnének. Az is előfordult már, hogy a hibák elhallgatása miatt a személyi,magatartásbeli fogyatékosságok fokozódtak és végül súlyos következményekkel jártak. A párthatáskör és véleményezési jog következetes betartásával kell mindenütt érvényt szerezni a káderpolitikai elveknek. A pártszervek és -szervezetek csak a hatáskörükbe tartozó vezetők személyi ügyeivel foglalkozzanak. Ahol a feltételek biztosítottak, hatásköri jogot kaphatnak az alapszervezetek önállóságuk növelése, a káderpolitikai munka színvonalának erősítése érdekében. Az irányító pártbizottságoknak kell körültekintően meghatározniuk, mely alapszervezetek kaphatnak hatáskört. E feladat teljesítéséhez a városi, városi jogú pártbizottságok hozzákezdtek. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani és érvényt szerezni annak az elvnek, hogy minden vezzető politikailag felelős területén a párt káderpolitikájának megvalósításáért, a megfelelő szakember-utánpótlásért. A pártszerveknél az elmúlt időszakban készült káderpolitikai és -képzési tervek a hatáskörükbe tartozó funkciók betöltésére, a vezető káderek cseréjére, illetve továbbképzésére megfelelő keretet nyújtanak. Egyes területeken azonban indokolt az utánpótlásként számításba vettek körét tovább bővíteni. A megyei pártbizottság állásfoglalása szerint a pártszerveknek és -szervezeteknek a jövőben rendszeresebben kell napirendre tűzniük a káderpolitikai határozat végrehajtásának helyi tapasztalatait és feladatait. Ennek egyik fontos összetevője, hogy tegyék tervszerűbbé a vezetők beszámoltatását a végzett munkáról. Növeljék tovább a kádermunka demokratizmusát, elsősorban a vezetők kiválasztásában. Mind nagyobb figyelmet fordítsanak arra, hogy a vezetőállások betöltésénél számításba vegyék a nőket, a fiatalokat, folytassanak következetes harcot a még meglévő előítéletek és más akadályozó nézetek ellen. Annyi szerveinek és szerpáti vezetőinek feladata mindenütt és minden időszakban, hogy érvényt szerezzenek a pártállásfoglalásokban, az MSZCNP XIII. kongresszusa határozataiban foglalt elveknek, segítsék azok gyakorlati megvalósulását. Ilyen módon növekedhet megyénkben is a kádermunka színvonala, nyíltsága, következetessége. DR. HORVÁTH KÁROLYNÉ, a megyei pártbizottság titkára A káderpolitikáia inktől eltérő visszás jelenségekre a pártszervezetek rendszerint felhívják a figyelmet és megteszik a szükséges intézkedéseket, gyakrabban élnek a figyelmeztető jellegű beszélgetésekkel. A pártszervek határozottabban igénylik, hogy a vezetők megfelelő szervező-, irányítókészséggel rendelkezzenek, demokratikus stílusban vezessenek. A párttagság is elvárja, hogy minden téren szerezzünk érvényt annak a követelménynek, hogy a vezetők sehol se éljenek viszsza a dolgozók bizalmával. Sehol se tűrjék meg a hivalkodást, a hatalmaskodást, az elbizakodottságot, az anyagias szemléletet. A rendet, a fegyelmet megkövetelő vezetőket pedig következetesen védjük meg, erkölcsileg és anyagilag jobban ismerjük el őket. 3