Csongrád Megyei Hírlap, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-02 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! * Ára: 1,80 FORINT ★ **• évfolyam, 1. szÁm ★ 1987. január 2., péntek V vásárhelyi kiadás '~) ■. . V: ' te Y­. V ' : • • ' . . . • . ...­­■■ i V . **• - « ‘ ' ' ■ ' AZ MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA -V’ ■ A ... ■ nv.': • •. J Losoncit Pál újévi Az alábbiakban közreadjuk Lo­soncit Pálnak, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa el­nökének újévi köszöntőjét, amely tegnap, csütörtökön hangzott el a rádióban és a televízióban. (A szerk.) Kedves honfitársaim! Az új esztendő első napján tiszte­lettel köszöntöm hazánk minden ál­lampolgárát. Sikerekben szerényebb, ám tanulságokban annál gazdagabb óévet hagytunk magunk mögött. Megnyugtató, hogy létünk és mun­kánk legalapvetőbb feltétele, a béke, változatlanul fennmaradt. 1986 jel­lemzője volt a Genfben kibontako­zott folyamat erősödése. A Szovjet­unió és a szocialista országok új ele­meket tartalmazó békekezdeményezé­sei újraélesztették a népek bizakodá­sát az enyhülés visszatérése iránt. A reykjavíki szovjet—amerikai csúcsta­lálkozón ismét meggyőződhettünk, hogy tárgyalóasztal mellett, őszinte eszmecserében, az érdekek kölcsönös tiszteletben tartásával a nemzetközi élet legsúlyosabb problémái is közel kerülhetnek a megoldáshoz. Ugyanak­kor azt is jól tudjuk: jelentősek még azok az erők, amelyek a bizalmat­lanság szításával fékezik a népek kö­zötti normális kapcsolatok kialakítá­sát, zavarják a békés egymás mellett élést. Hazánk a bonyolult világpolitikai helyzetben is tovább bővítette nem­zetközi kapcsolatait. A Magyar Nép­­köztársaság külpolitikájának eddig is egyik legmarkánsabb vonása volt, hogy a baráti szocialista országokkal együtt, összefogva a világ haladó erői­vel, szorgalmazza a fegyverkezési ver­seny megállítását, a leszerelést, a nemzetközi biztonság, az államok köz­ti bizalom és a béke erősítését. Mindenkor síkraszálltunk a különbö­ző társadalmi­­ rendszerű országok kölcsönösen előnyös együttműködésé­ért, kiálltunk a vitás kérdések tárgya­lások útján való rendezése mellett. Tárgyalunk mindenkivel, aki tisz­teletben tartja társadalmi rendünket, szövetségi kapcsolatainkat és a köl­csönös érdekek elismerése alapján akar velünk szót váltani. Vallottuk és valljuk, hogy az emberiség gondjai csak úgy enyhülhetnek, ha a népek közösen munkálkodnak orvoslásukon. Csakis a kölcsönös bizalom és egymás érdekeinek tiszteletben tartása viheti előbbre az emberiséget. Csakis így távolíthatók el azok a mesterségesen emelt, politikai természetű akadályok, amelyek az országok közötti együtt­működés útjában állnak. Kedves barátaim! Szűkebb értelemben vett hazai dol­gainkat tekintve, elmondhatjuk, hogy a körülmények kedvezőtlen alakulása ellenére is gyarapodott a nemzeti va­gyon, hazánk új létesítményekkel gaz­dagodott, erősödött gazdaságunk és társadalmunk átfogó reformfolyama­ta, új tudományos eredmények, szo­ciális és kulturális létesítmények szü­lettek. Megőriztük a teljes foglalkoz­tatottságot és a lakosság ellátásának színvonalát is. Az az összteljesítmény, amit népünk nyújtott, megbecsülést érdemel, mert nehéz körülmények között érte el eredményeit. Céljaink eléréséhez azonban mindez kevés volt. A világgazdaság értékítéletei to­vább szigorodtak. Termékeink leér­tékelődése folytatódott, kedvezőtle­nebbé váltak értékesítési lehetősége­ink. Hátráltatták versenyképességün­ket azok a végső soron politikai jel­legű akadályok, amelyek nemcsak a termelőberendezések és technológiák, hanem az áruk normális cseréjét is megnehezítik. De csupán ezek a vi­tathatatlan tények nem szolgálhatnak magyarázatul lemaradásunkra, és nem menthetnek fel bennünket kö­vetkezményei alól. Későn ismertük fel a külső hatásokat, nem készültünk fel következményeire, nem igazod­tunk elég rugalmasan és gyorsan az új követelményekhez. Pártunk Köz­ponti Bizottságának 1986 novemberi határozata joggal állapította meg, hogy a magyar népgazdaság mérsé­keltebb teljesítményében saját mun­kánk gyengeségei, a vezetés és irá­nyítás fogyatékosságai, a végrehajtás következetlenségei is jórészt tükrö­ződnek. Bár az emberek többsége becsüle­tesen dolgozik, még nem vált álta­lánossá a korszerű gazdálkodási szemlélet, a szervezett és fegyelme­zett munka. Pazarlóan bánunk anyaggal, energiával, idővel, s ami talán a legsúlyosabb: az emberi munkával. Ezen a helyzeten változ­tatnunk kell, ha előre akarunk ha­ladni. Az életkörülmények javítása és a jogos fogyasztási igények kielé­gítése csak úgy lehetséges, ha a ma­ga­ területén mindenki az eddigieknél eredményesebben dolgozik. A XIII. pártkongresszuson megfo­galmazott célokat nemzeti egyetértés fogadta, és társadalmunkban meg­van a készség, hogy az elérésükhöz szükséges feladatokat végrehajtsa. Államunk ezeréves történelme is bi­zonyítja, hogy népünk a legnehezebb helyzeteken is úrrá tudott lenni, ha értelmes célok érdekében egyesítette erőit. Az Országgyűlés a közelmúltban törvényerőre emelte az idei költség­­vetést, és tervünk tartalmazza a leg­fontosabb tennivalókat. Eredményes teljesítése elengedhetetlen gazdasá­gunk élénküléséhez. Arra van szük­ség, hogy már az év elejétől — a termelésben és minden más munka­helyen — a lehető legjobban haszno­sítsuk erőforrásainkat. Különösen fontos a munka minő­ségének javítása és az ésszerű ta­karékosság. Szocialista fejlődésünk és egyben a korszerű gazdálkodás nél­külözhetetlen feltétele, hogy a rendel­kezésünkre álló anyagi eszközöket a hatékonyan működő vállalatok fej­lesztésére, a biztosabb és gyorsabb megtérülés javára fordítsuk. Mint ahogy — a szinte már vérünkbe ivó­dott egyenlősdit felszámolva — bér­rendszerünkben is következetesebben érvényesítjük a munka szerinti ré­szesedés elvét. A magasabb színvo­nalú, az alkotó tevékenységet kíván­juk átlagon felül megbecsülni az élet minden területén. Ez nemcsak kor­mányzatunk szándéka, hanem a be­csületesen dolgozó nagy többség igé­nye is. Társaz'~'-mi rendünk szilárdsága, né­pünk felelősségérzete és demokratikus intézményrendszerünk erősödése egy­aránt záloga a szocializmus sikeres továbbépítésének. Ennek érdekében — a kölcsönös előnyök alapján — a jövőben is készek vagyunk együtt­működni minden országgal, függetle­nül azok társadalmi berendezkedésé­től. Legbiztosabb támaszunk azon­ban a baráti szocialista országok kor­szerűsödő és gazdagodó együttműkö­dése. Hisz nemcsak céljaink azono­sak, hanem közös a felismerésünk is: kapcsolatainkban minőségileg új vi­szonylatok és távlatok rejlenek. E gondolatok jegyében és nemcsak az újév napjának szokása alapján mondom: reményeinket párosítsuk tenniakarással, sőt, tettekkel, és akkor az eredmény sem maradhat el. Ehhez kívánok 1987 első napján békés, bol­dog új esztendőt valamennyi honfi­társamnak és barátunknak az egész világon. Szolgáltatás színvonalasan Nincs annál bosszantóbb, mint a háztartásunk egyik „robotgépe” vagy netán szó­rakozásunkat biztosító vala­melyik berendezése meghi­básodik. A baj orvoslásához szakember kell, s az sem hátrány, ha éppen „kéznél van” egy jól kvalifikált. A Hódmezővásárhelyi Elektro­­fém Ipari Szövetkezet fenn­állásával szinte egyidős a szolgáltatói tevékenysége. A kiváló szakmunkásgárda a rendelkezésre álló segédesz­közökkel azon van, hogy a hibaforrásokat gyorsan, pon­tosan és reklamációmente­sen szüntesse meg. A javítá­sokat részben a kliensek la­kásán végzik el, de ha a baj komolyabb, akkor a beren­dezést központi műhelyben javítják meg. Tevékenysé­gük igen széles skálán mo­zog. Egyebek között elektro­akusztikai és híradás-tech­nikai készülékek, háztartási és varrógépek, kerékpárok és segédmotorok, valamint mezőgazdasági kisgépek ja­vításával is foglalkoznak. Képeink a részleg két mun­katerületén készültek. (Fotó: Pintér József) Mai számunk tartalmából 2. oldal: Mihail Gorbacsov újévi üdvözlete • Az SZKP KB főtitkárának válaszai egy amerikai újságíró kérdéseire • Mi történt Alma­­ik­ában? Ilm­ar Alimzsanov kazah­ író cikke a Lityeraturnaja Gazetában 3. oldal: Új jogszabályok 1987-ben — az Elnöki Tanács rendelkezései • Óévbúcsúztató, újévköszöntő — helyi felhangokkal Ajándék az egyetemnek — Beszélgetés Kopasz Márta grafikusművésszel Jelentősen nőtt hazánk idegenforgalma Hungaroton-kiadványok 6. oldal, Sport - Ma 7. oldal­ A szívbe hatolt a halasi bicska — rendőrségi riporterünk jelenti... 8. oldal, CSMH-hírmagazin Bővült az építőanyag-termelés Többéves jelentős fejlesz­téssel lényegesen javult, s immár az igényeket is meg­haladja az alapvető építő­anyagok kínálata. Befejező­dött nyolc téglagyár rekonst­rukciója, további 32 üzem nehéz fizikai munkáinak gé­pesítése, és belépett a terme­lésbe a Mátra Gázbetongyár, amely 1986-ban 140, 1987-ben pedig már 225 millió kismé­retű téglaegységnek megfele­lő falazóelemet ad. Ez a te­temes gázbetonkínálat az érintett térségben már csök­kentette a téglakeresletet. Kialakult tehát az azonos célt szolgáló és az egymást helyettesítő termékek közöt­ti piaci verseny, amelyben előtérbe kerültek a korsze­rűségi, a gazdaságossági és a minőségi követelmények Az ablakok és ajtók, továbbá a tetőfedő anyagok választé­ka is bőséges. Az építőanyagok összeté­tele azonban nem eléggé iga­zodott a kereslethez. Égetett tetőcserépből például a hazai termelés nem fedezte az igé­nyeket, ugyanakkor beton­cserépből túlkínálat volt Falburkoló csempéből a szí­nes és a mintás áru mennyi­sége meghaladta a szükség­leteket, fehér csempéből pe­dig nem volt elegendő, ezért Csehszlovákiából és Bulgá­riából kellett importálni. Az építőanyag-ipar 1986- ban összességében a népgaz­dasági tervben számítottnak megfelelően, mintegy egy százalékkal bővítette terme­lését. Kedvező, hogy az át­lagosnál dinamikusabban fejlődött a szigetelőanyag­ipar, továbbá a szigorú hő­technikai szabvány követel­ményeit kielégítő falazóele­­mek és szerkezetek gyártá­sa. A hazai termelés bővülé­sével lényegesen csökkentet­ték a dollárelszámolású im­portot, főként falazóanya­gokból és csomagolóüvegek­ből, de tűzálló anyagokból még változatlanul nagy a be­hozatal. Az ágazat eleget tett rubelelszámolású szállítási kötelezettségeinek, a konver­tibilis export-előirányzatát pedig több mint 5 százalék­kal túlteljesítette. Az előze­tes jelzések szerint az építő­anyag-ipari üzemek veszte­ség nélkül zárják az 1986-os évet. Ám az alapvető építő­anyagok gyártásának jöve­delmezősége a 2,4 milliárd forint értékű állami termelői árkiegészítés ellenére is ala­csony, mindössze 1-3 száza­lékos

Next