Csongrád Megyei Hírlap, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-02 / 51. szám
(Folytatás az 1. oldalról.)godott, erősödött, a klubmozgalom. A TIT megyei szervezetének szakkörei, nyári táborai ugyancsak közkedveltek. Csakúgy, mint a nyelvoktatás, amely minden rétegre és korosztályra kiterjedt, a nyelvtanfolyamok száma pedig az elmúlt öt esztendőben szinte megduplázódott. A korábbi évekhez képest jelentős átrétegeződés figyelhető meg a TIT-rendezvényeket látogatók soraiban. Csökkent a fizikai dolgozók részvétele, s ez elsősorban a szabadidő terhére végzett munkával magyarázható. Ugyanakkor a munkások egy kisebb köre nagy érdeklődést mutat a praktikus, gyorsan hasznosítható ismeretek iránt. Velük együtt az alkalmazottak is főleg a tanfolyami képzésben vesznek részt. Az ifjúsági rendezvényeken az általános iskolai korosztály részvétele jellemző. Ugyanakkor mármár aggasztó az egyetemi, főiskolai hallgatók fokozódó közömbössége, távolmaradásuk a nekik is szánt értelmiségi fórumokról. A megyei társulat szervezeti életében alapvető változást eredményezett a járások megszűnését követő közigazgatási átrendeződés. Megyei irányítású szervezet alakult Mórahalmon, Kisteleken, Üllésen, Mindszenten és Csanádpalotán, a városi szervezetek hatóköre pedig kiterjedt a hozzájuktartozó községekre is. A megyei szervezet taglétszáma — az országostendenciával egyezően — lassan és folyamatosan csökkent (jelenleg 1600), de a különböző rendezvényeken foglalkoztatott értelmiségiek száma jóval meghaladja a háromezret. A taglétszám csökkenése egyértelműen utal a fiatalítás szükségességére, ugyanakkor a tagság szervezethez való kötődésének hiányosságait is jelzi. A szakosztályok folyamatosan, de különböző intenzitással dolgoztak. A megyei szervezet kapcsolatrendszere a beszámolási időszakban dinamikusan fejlődött. A beszámolóban Gábor Miklósné, a megyei szervezet elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Az ellenőrző bizottság tevékenységéről Forgó István, a bizottság elnöke adott számot, Maráz Vilmosáé, a jogi szakosztály titkára pedig az alapszabály módosítására tett javaslatokat ismertette. Ezt követően megkezdődött a vita. Elsőként Zalányi Sámuel tanszékvezető egyetemi tanár (Szeged) kért szót. A TIT-tagság fiatalításának gondjai mellett az egészségnevelés kérdéseiről szólt. Egyebek mellett azt állapította meg, hogy az egészségügyi előadások nem eléggé koncentrálnak korunk legégetőbb problémáira. Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának munkatársa, Révész Mihály a TIT partnerkapcsolatairól szólt. Példaként említette az oktatási igazgatósággal közösen rendezett programokat, amelyeknek értelmiségszervező szerepe sem elhanyagolható. Szemenyei Sarolta (Vásárhely) a TIT hódmezővásárhelyi szervezetének munkájáról adott képet hozzászólásában. Elmondta, hogy a városban , háromszáz TIT- tag tevékenykedik és az elkövetkező időszak egyik legfontosabb feladatának a testi-lelki egészségnevelést tekintik. . Ágoston György professzor (Szeged) az oktatásnevelés n néhány időszerű kérdését elemezte hozzászólásában. Hangsúlyozta, hogy a pedagógiai ismeretterjesztésnek keresnie kell azokat az új formákat, módszereket, amelyekkel leghatékonyabban segítheti az új oktatási törvény végrehajtását. A pedagógiai szakosztálynak törekedni kell arra is, hogy ne csupán az általános és középiskolákba, hanem a szakmunkásképző intézetekbe is eljusson tevékenységével, ugyanis éppen ez az az iskolatípus, ahol a legnagyobb lemaradások tapasztalhatók a tanulók felkészültségében. A TIT megyei szervezetének hosszú évek óta egyik legeredményesebben működő szakköre a madártani. A közösség munkájáról a szakkör vezetője, Magyar Levente (Szeged) szólt. A művészeti ismeretterjesztés új formáiról, lehetőségeiről Dömötör János, a vásárhelyi múzeum igazgatója, a megyei szervezet művészeti szakosztályának vezetője beszélt. Mint mondta, nem is annyira az ismeretek terjesztésére, mint inkább a művészetek által való emberi gazdagodásra helyezné a hangsúlyt. Vizuális kultúránk meglehetősen elmaradott, a TIT-nek fel kell vállalnia azokat a feladatokat is, amelyeket sajnos az oktatás nem akar, vagy nem képes. Balogh Tibor egyetemi docens a pszichológiai és filozófiai szakosztály munkájáról, interdiszciplináris kapcsolatairól beszélt. A TIT országos szervezetének titkára, Antal András a társadalmi, gazdasági élet dinamizálása, a műszaki haladás és az ismeretterjesztés összefüggéseit elemezte. Mindenekelőtt azt állapította meg, hogy a műszaki haladás egyik legnagyobb gátja a társadalom rossz fogadókészsége. Az emberről sajnos keveset beszélünk, amikor a gazdaságról, a műszaki fejlődésről van szó, pedig — különböző okokból — jó néhányan vannak olyanok, akik hátráltatják a kibontakozást. Zánthó Róbert (Szeged), a nyelvi szakosztály vezetője az idegennyelvek oktatásáról beszélt, örvendetes, hogy egyre többen kívánnak tanulni a TIT nyelvtanfolyamain — az óvodásoktól az időskorúakig — gond viszont, hogy kevés a nyelvtanár. E tekintetben főleg a kisebb települések lakosai szenvednek hátrányt. A műszaki ismeretterjesztésnek arra kell törekednie, hogy a tudományos eredmények gyakorlatban való alkalmazását segítse elő — hangsúlyozta Bátyai Jenő (Szeged) hozzászólásában. Jó alkalmak erre az évenként megrendezett megyei műszaki hónapok, amelynek szervezőihez a TIT is csatlakozott. Bessenyei Sándor, a TIT pedagógiai szabadegyetemeinek vezetője annak a kívánságnak adott hangot, hogy a nyári kurzusokat ismerjék el a pedagógiai továbbképzés hivatalos fórumainak, hiszen azok szakmai rangja indokolnák ezt. A hadtudományi ismeretterjesztés gondjairól és eredményeiről Gurka Zoltán (Szeged), a szakosztály vezetője szólt. A legtöbb nehézséget az okozza — mondta egyebek mellett —, hogy a felnőttekhez csak ritkán tudnak eljutni előadóik. Végezetül Koncz János, a megyei pártbizottság titkára kért szót. Mindenekelőtt elismerését fejezte ki azért a munkáért, amelyet a TIT megyei szervezete az utóbbi öt esztendőben végzett. A jövő feladatairól szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a társulat igyekezzék hasznosítani tudatformáló tevékenységében a közelmúltban Szegeden megrendezett, a szocializmus kérdéseit elemző elméleti konferencia megállapításait. A TIT továbbra is segítse sajátos eszközeivel a társadalmi-gazdasági haladást. A közműveltség jelenlegi szintjén még számtalan tennivalója van az ismeretterjesztésnek. — hangsúlyozta. Az iskolai oktató-nevelő munka eredményei nem mindig biztatóak. Az ifjúság nevelése lelkiismereti kérdés kell legyen. Nem indokolja például semmi az egyetemisták, főiskolások manapság tapasztalható közömbösségét. A velük való kapcsolatteremtésben legyen a TIT kezdeményező, adjon vonzó programokat a diákságnak, vegyen részt abban a munkában, amely értelmiségi szerepükre, a közművelődési tevékenységre készíti fel őket. — mondta egyebek mellett a megyei pártbizottság titkára. A vitát Szabó G. László foglalta össze. Ezt követően a küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadta a TIT Csongrád Megyei Szervezete elnökségének beszámolóját, az ellenőrző bizottság jelentését, valamint az alapszabály módosítására tett javaslatokat. Majd kitüntetések, átadására került sor. A TIT Országos Elnöksége Aranykoszorús Emlékplakettjét a szegedi Juhász Gyula Művelődési Központ és a sándorfalvi áfész kollektívája vette át. Az országos elnökség Aranykoszorús Emlékplakettet adományozott Berta Istvánnak, a szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatójának; Szabó Zoltánnak, a szentesi pártbizottság munkatársának; Nagyillés Mihálynak a hódmezővásárhelyi Frankel Leó Közgazdasági Szakközépiskola igazgatójának és Asztalos P. Kálmán nyugdíjasnak, a csanádpalotai honismereti szakkör vezetőjének. A kitüntetéseket Sipos Aladár akadémikus adta át. Az országos elnökség oklevelét tizenegyen, a 25 éves eredményes tevékenységet elismerő oklevelet pedig tizenketten kapták meg. A TIT megyei elnöksége négy tagtársának munkáját ismerte el oklevéllel. A küldöttgyűlés ezek után megválasztotta negyvenhét tagú elnökségét, az ellenőrző bizottság tagjait, valamint azt a 15 küldöttet, akik a Csongrád megyei szervezetet képviselik majd a TIT országos küldöttgyűlésén. Az új elnökség megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta tisztségviselőit. A TIT Csongrád megyei szervezetének elnöke Jakucs László, a József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára lett, alelnökei pedig: Szabó G. László, Szentpéteri István és Gábor Miklósné. A titkári teendőket továbbra is Vántus Istvánné látja el. Az elnökségi ülésen megválasztották az ügyvezető elnökség tagjait, a szakosztályok vezetőit és a TIT országos választmányainak megyei képviselőit is. A tisztségviselők nevében Jakucs László köszönte rr°o •a bizalmáé TÖRÖK ERZSÉBET Változó társadalom, változó igények Szabó G. László megnyitóbeszédét tartja A megyei szervezet beszámolójához, Gábor Miklósné fűzött szóbeli kiegészítést A küldöttértekezlet résztvevőinek egy csoportja (Fotó: Enyedi Zoltán) HÉTFŐ, 1987. MÁRCIUS 2. Ülést tartott a KISZ Szombaton ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága az ifjúsági szövetség székházában. A KISZ kongresszusának határozata kiemelt figyelmet fordít a tizenéves korosztályok mozgalmi tevékenységének fejlesztésére. E program kezdeti tapasztalatairól Králikné Cser Erzsébet KB- titkár adott tájékoztatást. Kiemelte: a program indítását segítette, hogy a határozat fő céljai és az oktatási reform elemei összhangban vannak egymással. A KISZ tavaly saját forrásaiból 11 millió forintot fordított a középiskolákban működő diákközösségek támogatására, a pedagógusok munkájának elismerésére. Hasznosak voltak az országos és a megyei KISZ-vezetők ősszel megtartott iskolalátogatásai, az oktatási intézmények állami és pártvezetésével folytatott konzultációk. Ezek az eszmecserék további lendületet adtak a programban megjelölt feladatok teljesítéséhez. Tavaly már eredmények is mutatkoztak: sok helyütt jöttek létre szakkörök, művészeti csoportok, önképzőkörök, a közösségek kialakították önkormányzatukat, s jól halad a diáksportkörök, -egyesületek szervezése is. A KISZ tizenéves programjának megvalósulása érdekében továbbra is támogatja az oktatás reformját. Ennek szellemében a Művelődési Minisztériummal közösen kezdeményezi a nevelőtestületek pedagógiai munkájának elismerését. Fontosnak tartja, hogy folyamatos együttműködés alakuljon ki a KISZ és az állami szervek között; a Művelődési Minisztérium és az ÁISH külön anyagi eszközeikkel is segítsék a középiskolai diákmozgalmat. A testület ezután Szórádi Sándor KB-titkár tájékoztatóját hallgatta meg a KISZ környezetvédelmi munkájáról, majd Nagy Imre KB- titkár előterjesztésében áttekintette a „Jövőnk a tét" politikai akció kezdeti tapasztalatait, eredményeit. Megállapította, hogy a KISZ-tagok és a fiatalok a felhívást többségükben kedvezően fogadták, a kezdeményezéssel a szélesebb közvélemény is megismerkedett. Az akció eredményeként a dolgozóó fiatalok megismerhetik hazánk jelenlegi helyzetét, megfogalmazhatják saját feladataikat, a cselekvés lehetőségét. Az akció kibontakozása kedvezőbb feltételeket teremthet a hatékonyabb munka, az eredményes gazdálkodás számára, lehetőséget ad a fiatalok aktívabb szerepvállalására. Mindez elősegíti a KISZ politikai jellegének erősítését, lehetőséget teremt a tagság mozgósítására, a szélesebb körű poli- tikai és társadalmi nyilvánosság, a szocialista demokrácia kibontakoztatására. A KISZ KB köszönetét fejezte ki a téli rendkívüli időjárási viszonyok között helytállt fiataloknak, végezetül személyi kérdésekről döntött. Szandtner Ivánt érdemei elismerése mellett felmentette testületi tagsága, KB-titkári, intézőbizottsági és titkársági tag megbízatása alól, mivel a XX. kerületi pártbizottság első titkárává választották, . A KB kooptálta tagjai közé dr. Gönci Jánost és titkárává, az Intézőbizottság, illetve a titkárság tagjává választotta. Az Elnöki Tanács Szandtner Ivánnak az ifjúsági mozgalomban végzett eredményes munkájáért a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. A kitüntetést Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára adta át. (MTI) Mindszenti Vegyesipari Szövetkezet Reális tervezéssel kimagasló eredmények Rendhagyó módon kezdődött szombaton délelőtt a Mindszenti Vegyesipari Szövetkezet mérlegzáró közgyűlése, divatbemutatóval. Azokat a konfekcióipari termékeiket sorakoztatták fel, amelyekkel az idén piacot szeretnének nyerni, illetve amelyek a múlt évben különösen népszerűek voltak. A rövid ünnepi műsort — az úttörők és Szabó Gyula színművész szavalatát — követően a közelgő nőnap alkalmából köszöntötték a lányokat és az asszonyokat. Gálné Balázs Mária, a szövetkezet elnöke beszámolójában értékelte az elmúlt év munkáját, s szólt az idei tervekről. Ezt követően a szövetkezeti, a nő-, valamint a felügyelő bizottság számolt a be végzett munkájáról. Két kitüntetés átadására is sor került: Szabó Gabriella és Csurgó Imre vette át a Kiváló Dolgozó kitüntetést, majd felolvasták Szabó Sándornak, a megyei pártbizottság első titkárának köszöntő levelét. A közgyűlés munkájában részt vett Cservenka Ferencné, az MSZMP KB tagja, az Országgyűlés alelnöke, Kun László igazságügyi miniszterhelyettes, és eljöttek a megyei tanács, a Kiszöv képviselői, a szovjet és a hazai kereskedelmi partnerek, a társszövetkezetek, valamint Mindszent és Szegvár párt- és állami vezetői is. Feszített, de reális tervet hajtott végre kimagasló eredménnyel tavaly a szövetkezet. Munkájukban az év során nemcsak a piacikövetelményekhez kellett rugalmasan alkalmazkodni, hanem mii közgazdasági szabályzóikhoz is. A tervezett 107 millióval szemben 130 milliósértéket termeltek, ,a fennállás óta 1996-ban érték el a legmagasabb nyereségszintet. Az egy főre eső termelékenység is jelentősen emelkedett. A szövetkezet munkájában meghatározó helyet foglal el a textilkonfekció — a szegvári és a mindszenti részleggel —, de hasonlóan eredményesen dolgozott a kisebb nagyságrendű lakatosrészleg, a szabászat, a mintakészítők, a bedolgozói hálózat, a két szakcsoport A munkakörülmények javítására tavaly 1 millió 600 ezer forintot költött a szövetkezet A múlt év végi alapos előkészítő tevékenységnek köszönhető, hogy biztató az idei évkezdet, lesz munka bőven, így a szövetkezet joggal remélheti, hogy teljesíteni tudja a tervezett 136 milliós árbevételt A dolgozók már bebizonyították, akarnak és tudnak is jól, határidőre, a minőségi követelményeknek is megfelelően dolgozni. Erre az idén is szükség lesz. Többek között az egy termékre eső költség csökkentését, más vállalatokkal a kooperációs kapcsolat erősítését, a takarékosságot, a jobb munkaszervezést, a differenciált bérezéssel történő ösztönzést tűzték ki célul. A korábbinál is nagyobb figyelmet fordítanak az idén a vezetők munkájának ellenőrzésére. Is. K. 3