Csongrád Megyei Hírlap, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-26 / 72. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!_______________________________________________________________________________________________ t­ímelyi kiadás­u­L AZ MSZMP CSONGRÁP MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tanácsi testületi ülésekről jelentjük Az ellátás stabil, a fejlesztések elmaradtak — állapította meg a megyei tanács Négy beszámolót vitatott meg és fogadott el a megyei tanács tegnap tartott ülésén, Petrik Istvánnak, a tanácsa elnök általános helyettesének vezetésével. A testületi ülés munkájában rész vett Szabó Sándor, a megyei pártbizott­ság első titkára és Szálkai Tóth István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese. A beszámolók a kö­vetkezők voltak: a végrehajtó bizottság két tanácsülés kö­zötti tevékenysége, fontosabb tágyalások; az elmúlt évi tanácsi gazdálkodás tapasztalatai (mindkettő előterjesztő­je Petrik István); a megyei tanács ipari, kereskedelmi és szolgáltatási bizottságának munkája (előterjesztője Csölle Tibor, a bizottság elnöke); a megyei népi ellenőrzési bi­zottság munkája és az idei ellenőrzési terv (Kakuszi Lász­ló elnök előterjesztésében). E témák tárgyalása után a tes­tület előterjesztésekkel foglalkozott. , Visszafogott gazdálkodás Jóllehet a szabályozott for­rásból származó bevételek a tervekben a biztonságos gaz­dálkodás alapját jelentették, a vállalatoktól, szövetkeze­tektől származó bevételek je­lentős késedelme miatt az év egészére jellemzővé vált a gazdálkodás visszafogottsá­ga. Az intézmények — ese­tenként nagy gonddal küzd­ve — alapjában véve telje­sítették ellátási feladatukat. A fejlesztési célkitűzések vi­szont nem teljesültek időará­nyosan. Az elmúlt évben me­gyei szinten a tanácsok 6,6 milliárd forinttal gazdálkod­hattak, ebből közel 0,5 mil­liárd volt az előző évi pénz­­maradvány. A bevételi elő­irányzat 97,7 százalékra tel­jesült. A bevételek 87 szá­zaléka szabályozott forrásból és állami támogatásból szár­mazott, az érdekeltségi be­vételek részaránya 13 szá­zalék. Az állami támogatás előirányzott összegének 70 százalékát már az első fél­évben megkapta a megye, a szabályozott bevételek elő­irányzatának pedig 94,4 szá­zaléka folyt be.Az első hó­napokban minimális volt a kiutalás, június 30-ig az éves előirányzatnak­­mindössze 34 százaléka teljesült. A decem­ber végén és ez év januárjá­ban realizálódott összeg pedig gyakorlatilag az év végi pénzmaradvány össze­gét növelte. A tanácsok érde­keltségi bevételeinek alaku­lása vegyes képet mutat: tapasztalható a növelésre irányuló törekvés, de a lehe­tőséget nem használták ki eléggé, például alacsony a hitelfelvétel, nem volt köt­vénykibocsátás. A megyei tanács költség­­vetésének bevételei kedvező­en alakultak, az irányítása alá tartozó intézmények pénzügyi helyzete szilárd. A megyei összesített kiadások — ezúttal először — az előző évi szinten alakultak. Az egységes pénzalappal való gazdálkodást értékelve meg­állapítható, hogy a tanácsok a tervezéskor kialakított arányokat, elhatározásokat fenntartják. A korábbi időszakhoz vi­szonyítva kedvezőnek mond­ható az intézményi felújítási előirányzatok teljesítése. Emelkedtek a fejlesztési ki­adások, a tanácsi beruházá­sokban már korábban kiala­kult lemaradás többségét az építőipar nem tudta pótolni. A kiemelt feladatok közül a lakásépítés üteme tavaly a tervezettnél kedvezőbben alakult, megépült 411 állami és 2462 magánlakás. Néhány helyen azonban lemaradás tapasztalható. A tanácsok egyre jobban kihasználják a lakásmobilitásban rejlő lehetőségeket: míg 1985-ben 60, addig tavaly 103 millió forintot használtak fel ilyen célra. Ezzel 495 lakást tudtak visszavásárolni, illetve cse­rélni. A magánlakás-építést segítette 316 telek részben céltámogatásból történő ki­alakítása. A fiatal házasok, többgyermekesek lakáshoz jutásának támogatására a múlt évben 104 milliót adtak a tanácsok. Az egészségügyi és szociá­lis ellátásban a legfontosabb a lakosság széles körét érin­tő alapellátás biztonsága, a fekvőbeteg-ellátás körülmé­nyeinek javítása, a­­terve­zett új, illetve a rekonstruk­ciók nyomán megújuló léte­sítmények időbeni üzembe helyezése volt. Az intézmé­nyeknek gondot jelent a gyakori és olykor jelentős áremelés. Új szakorvosi kör­zeteket alakítottak ki, az öregek napközi otthonai mind több idős embernek nyújtanak gondozást. A gyó­gyító-megelőző tevékenység fejlesztésére is fordítottak a tanácsi pénzeszközökből, ép­pen úgy, mint a kórházi munkaerőgondok, bérfeszült­ségek enyhítésére. Az egész­ségügyi gép-műszer ellátott­ság javítására közel 26 mil­liót költöttek. A kulturális feladatok kö­zül az oktatási célra fordí­tott­ kiadások arányaiban lassú a módosulás. Az óvodá­sok száma csökken, ugyan­akkor a középiskolásoké fo­kozatosan növekszik. Az ál­talános iskolákban csak a felső tagozatban jelentkezik létszámnövekedés. Ezen in­tézményekben jelenleg átla­gosan 29 tanuló jut egy osz­tályteremre. A költségvetés lehetőséget nyújt a kiemel­ten tehetséges gyermekek képességének differenciált fejlesztésére. Bár volt ta­valy bővítés, fejlesztés több középiskolában, Szegeden megkezdődött a 24 tanter­mes gimnázium építése, úgy tűnik, a legsúlyosabb gond itt jelentkezik. A közműve­lődésre fordított kiadások az átlagot meghaladó ütemben emelkedtek. A településfejlesztésben a víz- és a szennyvízcsatorna hálózata közel azonos mér­tékben bővült, a kommuná­lis ellátás színvonala az erőfeszítések ellenére nem kielégítő. A közlekedés fej­lesztésére szánt 83 millióból főleg járdák, utak épültek. A kereskedelmi hálózat új egy­ségekkel gyarapodott. Mind több községet kapcsolnak be a gázellátásba. A megyei szintű pénzma­A múlt évi tanácsi gazdál­kodás tárgyalásakor nyol­can mondtak véleményt a tegnapi ülésen. Vigh Jánosné (Szatymaz) a tervgazdasági bizottság és a szegedi váro­si csoport nevében szólt ar­ról, hogy a tanácsok vállal­kozókedve nem kielégítő. Bírálta az építőipart, amely a csökkenő kereslet ellené­re sem képes javítani mun­kája minőségét. Papp Fe­­rencné (Makó) a számvizs­gáló bizottság véleményét tolmácsolta, szorgalmazva, hogy a tanácsok éljenek a kötvénykibocsátás és a hitel lehetőségével. A tehóval kapcsolatban elmondta, hogy a lakosság bizalmát a taná­csok csak úgy őrizhetik meg, ha a kitűzött célokat meg­valósítják. Molnár Imréné (Nagytőke) a szentesi váro­si tanács gazdálkodásáról beszélt, Juratovics Aladár országgyűlési képviselő pe­­­dig célszerű javaslattal élt a tanácsok újszerű gazdálko­dása bevált, tovább lehetne javítani például úgy, hogy a kisebb községek a beruházá­sok ügyében összefognak, s a konkrét célra gyűjtött összegből — míg nincs együtt az egész — adnak kölcsön egymásnak. Szólt a város­­környéki községek lakosság­­megtartó erejének növelésé­ről. Véleménye szerint a megyei költségvetés túlzot­tan óvatos volt, utalt a vál­lalkozás hiányára is. Meg kell élénkíteni a pénz for­gását. Vigh Sándor (Székku­tas) korszerűbb gazdálkodást sürgetett. Bartha László, a megyei radvány elszámolása még nem történt meg, várhatóan az év eleji és év végi állo­mány között nincs nagy kü­lönbség. pártbizottság titkára a párt­­bizottság nevében értékelte a tanácsi munkát, külön ki­emelve a lakossággal való együttműködési készséget. Visszafogott gazdálkodás jellemezte a múlt évet, a korszerűségért van tenniva­ló. Ugyan a fejlesztések nem teljesültek arányosan, de a kiemelt célokra figyelmet fordítottak. Valamennyi ta­nács megőrizte fizetőképes­ségét. Az újszerű gazdálko­dás lekötötte a figyelmet, így kevés volt a vállalkozás. A hozzászóló ugyancsak a köt­vényt és a hitelt szorgalmaz­ta. Papp Gyula, a szegedi vá­rosi tanács elnöke elmondta, hogy jelentősen megszaporo­dott Szeged lakossága, ami­nek hatása van az intézmé­nyi ellátásra. Ugyan valóban megtartották az ellátás ko­rábbi színvonalát, de a tar­talékok jelentős részét is felhasználták ehhez. Szólt továbbá a lakáshelyzetről — még mindig magas az igény­lők száma a városban —, a középiskolai zsúfoltságról. Tájékoztatta a testületet ar­ról, hogy a szegedi városi ta­nács jelentős számú köt­vényt fog kibocsátani. Bódi György (Zsombó) az okta­tásügy gondjait tette szóvá, konkrétan azt, hogy az épí­tőipar csak úgy vállal mun­kát iskolák bővítésénél, ha erre az időre az épületet be­zárják, pedig sok esetben ez nem indokolt. Javasolta, hogy a napközben, délelőtt kihasználatlanul álló léte­sítményeket vegyék igénybe oktatási célokra. Bátrabban, merészebben vállalkozni Beszámoló a neb munkájáról A megyei neb a múlt évre jóváhagyott témavizsgálato­kat a meghatározott szem­pontoknak megfelelően el­végezte, ezek jórészt a gaz­dálkodás színvonalát és eredményességét befolyáso­ló tényezők vizsgálatára, a gyorsabb gazdasági növeke­dés lehetőségeinek feltárásá­ra irányultak. Emellett nagy (Folytatás a 3. oldalon.) Ma hazánkba érkezik a bolgár miniszterelnök Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meghívására csütörtökön hivatalos, baráti látoga­tásra hazánkba érkezik Georgi Atanaszov, a Bol­gár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. (MTI) Képviselők eszmecseréje az egészségügyről Az egészségügy irányítási s szakfelügyeleti rendszeré­nek korszerűsítéséről tár­gyalt Pesta László elnökle­tével szerdai ülésén az Or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottsága. Medve László egészség­­ügyi miniszter a képvise­lőknek adott tájékoztatójá­ban mindenekelőtt kiemelte, hogy bár az egészségügyről szóló törvény összességében megfelel rendeltetésének, a megalkotása óta eltelt más­fél évtized változásai, az orvostudomány fejlődése szükségessé tette korszerű­sítését. Ezután a tervezett törvénymódosítás néhány fontosabb eleméről szólt, hangoztatva, hogy abban na­gyobb hangsúlyt kap az egészségvédelem, s megkü­lönböztetett figyelmet for­dítanak a megelőzésre. A továbbiakban elmond­ta: az egészségügyi irányí­tás szervezetének korszerű­sítése elsősorban az integrá­ció továbbfejlesztésével le­hetséges. Ez annál is in­kább indokolt, mert az alap­ellátásban a körzeti és üzemorvosi, valamint a gyer­­mek-körzeti orvosi szolgála­tok munkája ma még nem kellően összehangolt. A kór­házak és az alapellátást végző orvosok közötti­ kap­csolat sem kielégítő. A fő gondot jelenleg az okozza, hogy az integráció nem ter­jed ki a különböző tanácsi felügyeletek alatt levő egészségügyi intézményekre. Ezen a funkcionális együtt­működés létrehozásával szükséges változtatni. Vé­gezetül rámutatott arra, hogy az egészségügyi ellá­tásban elsősorban azokon a területeken kell nagyobb szerepet kapnia a társada­lombiztosításnak, ahol köz­vetlenül megteremthető az érdekeltsége. A vitában felszólalók egyetértettek az integráció korszerűsítésének szüksé­gességével, többen a tár­sadalombiztosítási rendszer reformját szorgalmazták. So­kan foglalkoztak a körzeti orvosok helyzetével, az egészségügyi szolgáltatások nyújtotta teljesítmény mé­résének lehetőségével. A vitában felszólalt töb­bek között Eke Károly Csongrád megyei képviselő is. MÉRLEGHITELESÍTÉS. Megbízható működés, gyors és pontos mérés. Ezek a legfon­tosabb jellemzői a Hódmezővásárhelyi Metripond Mérleggyár körszámlapos mérlegei­nek. Az igen keresett és jól bevált termék többféle típusából válogathattak évről évre a kül- és belhoni, régi és új üzleti partnerek. Képünkön­ a 100 kilogrammig mérőket — amelyek csehszlovák megrendelésre készültek — hitelesítik. (Fotó: Pintér József) V 44. évfolyam, 72. szám ★ 1987. március 26., csütörtök ★ 1,80 forint . ✓ Ülést tartott a IOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége Szabó István vezetésé­vel szerdán megvitatta és értékelte a mezőgazdasági szövetkezetek 1986. évi gaz­dálkodási versenyét. A tes­tület az előterjesztés alap­ján, Kiváló Szövetkezeti, Kiváló Gazdasági Társulási és miniszteri elismerő okle­vél kitüntető cím adományo­zására tett javaslatot az el­ért eredmények alapján. Az elnökség tájékoztatást hallgatott meg a mezőgaz­dasági szövetkezetek V. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásával kapcsolatban eddig tett és a várható további intézkedé­sekről. A testület értékelte az érdekképviselet múlt esz­tendei nemzetközi tevékeny­ségét is. A TOT két nagy nemzetközi szervezet munká­jában vesz részt, így a Szö­vetkezetek Nemzetközi Szö­vetségében és a Mezőgazda­­sági Termelők Nemzetközi Szövetségében. Az Országos Tanács kapcsolódott az SZNSZ fejlesztési program­jához, amely a harmadik vi­lág szövetkezeteinek fejlesz­tésére szolgáló pénzügyi forrásokat és szellemi tőkét koncentrálja, és koordinálja. A szocialista országok szö­vetkezeti szerveivel tovább bővültek a kapcsolatok, egyebek között a Szovjet­unió Kolhoztanácsával. Az eddigi tapasztalatok szerint a tőkés országok szintén nagy érdeklődéssel tanulmá­nyozzák a magyar szövetke­zetek tevékenységét, falva­­ink életét és helyzetét (MTI

Next