Csongrád Megyei Hírlap, 1987. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-26 / 72. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!_______________________________________________________________________________________________ tímelyi kiadásuL AZ MSZMP CSONGRÁP MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tanácsi testületi ülésekről jelentjük Az ellátás stabil, a fejlesztések elmaradtak — állapította meg a megyei tanács Négy beszámolót vitatott meg és fogadott el a megyei tanács tegnap tartott ülésén, Petrik Istvánnak, a tanácsa elnök általános helyettesének vezetésével. A testületi ülés munkájában rész vett Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára és Szálkai Tóth István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese. A beszámolók a következők voltak: a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenysége, fontosabb tágyalások; az elmúlt évi tanácsi gazdálkodás tapasztalatai (mindkettő előterjesztője Petrik István); a megyei tanács ipari, kereskedelmi és szolgáltatási bizottságának munkája (előterjesztője Csölle Tibor, a bizottság elnöke); a megyei népi ellenőrzési bizottság munkája és az idei ellenőrzési terv (Kakuszi László elnök előterjesztésében). E témák tárgyalása után a testület előterjesztésekkel foglalkozott. , Visszafogott gazdálkodás Jóllehet a szabályozott forrásból származó bevételek a tervekben a biztonságos gazdálkodás alapját jelentették, a vállalatoktól, szövetkezetektől származó bevételek jelentős késedelme miatt az év egészére jellemzővé vált a gazdálkodás visszafogottsága. Az intézmények — esetenként nagy gonddal küzdve — alapjában véve teljesítették ellátási feladatukat. A fejlesztési célkitűzések viszont nem teljesültek időarányosan. Az elmúlt évben megyei szinten a tanácsok 6,6 milliárd forinttal gazdálkodhattak, ebből közel 0,5 milliárd volt az előző évi pénzmaradvány. A bevételi előirányzat 97,7 százalékra teljesült. A bevételek 87 százaléka szabályozott forrásból és állami támogatásból származott, az érdekeltségi bevételek részaránya 13 százalék. Az állami támogatás előirányzott összegének 70 százalékát már az első félévben megkapta a megye, a szabályozott bevételek előirányzatának pedig 94,4 százaléka folyt be.Az első hónapokban minimális volt a kiutalás, június 30-ig az éves előirányzatnakmindössze 34 százaléka teljesült. A december végén és ez év januárjában realizálódott összeg pedig gyakorlatilag az év végi pénzmaradvány összegét növelte. A tanácsok érdekeltségi bevételeinek alakulása vegyes képet mutat: tapasztalható a növelésre irányuló törekvés, de a lehetőséget nem használták ki eléggé, például alacsony a hitelfelvétel, nem volt kötvénykibocsátás. A megyei tanács költségvetésének bevételei kedvezően alakultak, az irányítása alá tartozó intézmények pénzügyi helyzete szilárd. A megyei összesített kiadások — ezúttal először — az előző évi szinten alakultak. Az egységes pénzalappal való gazdálkodást értékelve megállapítható, hogy a tanácsok a tervezéskor kialakított arányokat, elhatározásokat fenntartják. A korábbi időszakhoz viszonyítva kedvezőnek mondható az intézményi felújítási előirányzatok teljesítése. Emelkedtek a fejlesztési kiadások, a tanácsi beruházásokban már korábban kialakult lemaradás többségét az építőipar nem tudta pótolni. A kiemelt feladatok közül a lakásépítés üteme tavaly a tervezettnél kedvezőbben alakult, megépült 411 állami és 2462 magánlakás. Néhány helyen azonban lemaradás tapasztalható. A tanácsok egyre jobban kihasználják a lakásmobilitásban rejlő lehetőségeket: míg 1985-ben 60, addig tavaly 103 millió forintot használtak fel ilyen célra. Ezzel 495 lakást tudtak visszavásárolni, illetve cserélni. A magánlakás-építést segítette 316 telek részben céltámogatásból történő kialakítása. A fiatal házasok, többgyermekesek lakáshoz jutásának támogatására a múlt évben 104 milliót adtak a tanácsok. Az egészségügyi és szociális ellátásban a legfontosabb a lakosság széles körét érintő alapellátás biztonsága, a fekvőbeteg-ellátás körülményeinek javítása, atervezett új, illetve a rekonstrukciók nyomán megújuló létesítmények időbeni üzembe helyezése volt. Az intézményeknek gondot jelent a gyakori és olykor jelentős áremelés. Új szakorvosi körzeteket alakítottak ki, az öregek napközi otthonai mind több idős embernek nyújtanak gondozást. A gyógyító-megelőző tevékenység fejlesztésére is fordítottak a tanácsi pénzeszközökből, éppen úgy, mint a kórházi munkaerőgondok, bérfeszültségek enyhítésére. Az egészségügyi gép-műszer ellátottság javítására közel 26 milliót költöttek. A kulturális feladatok közül az oktatási célra fordított kiadások arányaiban lassú a módosulás. Az óvodások száma csökken, ugyanakkor a középiskolásoké fokozatosan növekszik. Az általános iskolákban csak a felső tagozatban jelentkezik létszámnövekedés. Ezen intézményekben jelenleg átlagosan 29 tanuló jut egy osztályteremre. A költségvetés lehetőséget nyújt a kiemelten tehetséges gyermekek képességének differenciált fejlesztésére. Bár volt tavaly bővítés, fejlesztés több középiskolában, Szegeden megkezdődött a 24 tantermes gimnázium építése, úgy tűnik, a legsúlyosabb gond itt jelentkezik. A közművelődésre fordított kiadások az átlagot meghaladó ütemben emelkedtek. A településfejlesztésben a víz- és a szennyvízcsatorna hálózata közel azonos mértékben bővült, a kommunális ellátás színvonala az erőfeszítések ellenére nem kielégítő. A közlekedés fejlesztésére szánt 83 millióból főleg járdák, utak épültek. A kereskedelmi hálózat új egységekkel gyarapodott. Mind több községet kapcsolnak be a gázellátásba. A megyei szintű pénzmaA múlt évi tanácsi gazdálkodás tárgyalásakor nyolcan mondtak véleményt a tegnapi ülésen. Vigh Jánosné (Szatymaz) a tervgazdasági bizottság és a szegedi városi csoport nevében szólt arról, hogy a tanácsok vállalkozókedve nem kielégítő. Bírálta az építőipart, amely a csökkenő kereslet ellenére sem képes javítani munkája minőségét. Papp Ferencné (Makó) a számvizsgáló bizottság véleményét tolmácsolta, szorgalmazva, hogy a tanácsok éljenek a kötvénykibocsátás és a hitel lehetőségével. A tehóval kapcsolatban elmondta, hogy a lakosság bizalmát a tanácsok csak úgy őrizhetik meg, ha a kitűzött célokat megvalósítják. Molnár Imréné (Nagytőke) a szentesi városi tanács gazdálkodásáról beszélt, Juratovics Aladár országgyűlési képviselő pedig célszerű javaslattal élt a tanácsok újszerű gazdálkodása bevált, tovább lehetne javítani például úgy, hogy a kisebb községek a beruházások ügyében összefognak, s a konkrét célra gyűjtött összegből — míg nincs együtt az egész — adnak kölcsön egymásnak. Szólt a városkörnyéki községek lakosságmegtartó erejének növeléséről. Véleménye szerint a megyei költségvetés túlzottan óvatos volt, utalt a vállalkozás hiányára is. Meg kell élénkíteni a pénz forgását. Vigh Sándor (Székkutas) korszerűbb gazdálkodást sürgetett. Bartha László, a megyei radvány elszámolása még nem történt meg, várhatóan az év eleji és év végi állomány között nincs nagy különbség. pártbizottság titkára a pártbizottság nevében értékelte a tanácsi munkát, külön kiemelve a lakossággal való együttműködési készséget. Visszafogott gazdálkodás jellemezte a múlt évet, a korszerűségért van tennivaló. Ugyan a fejlesztések nem teljesültek arányosan, de a kiemelt célokra figyelmet fordítottak. Valamennyi tanács megőrizte fizetőképességét. Az újszerű gazdálkodás lekötötte a figyelmet, így kevés volt a vállalkozás. A hozzászóló ugyancsak a kötvényt és a hitelt szorgalmazta. Papp Gyula, a szegedi városi tanács elnöke elmondta, hogy jelentősen megszaporodott Szeged lakossága, aminek hatása van az intézményi ellátásra. Ugyan valóban megtartották az ellátás korábbi színvonalát, de a tartalékok jelentős részét is felhasználták ehhez. Szólt továbbá a lakáshelyzetről — még mindig magas az igénylők száma a városban —, a középiskolai zsúfoltságról. Tájékoztatta a testületet arról, hogy a szegedi városi tanács jelentős számú kötvényt fog kibocsátani. Bódi György (Zsombó) az oktatásügy gondjait tette szóvá, konkrétan azt, hogy az építőipar csak úgy vállal munkát iskolák bővítésénél, ha erre az időre az épületet bezárják, pedig sok esetben ez nem indokolt. Javasolta, hogy a napközben, délelőtt kihasználatlanul álló létesítményeket vegyék igénybe oktatási célokra. Bátrabban, merészebben vállalkozni Beszámoló a neb munkájáról A megyei neb a múlt évre jóváhagyott témavizsgálatokat a meghatározott szempontoknak megfelelően elvégezte, ezek jórészt a gazdálkodás színvonalát és eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálatára, a gyorsabb gazdasági növekedés lehetőségeinek feltárására irányultak. Emellett nagy (Folytatás a 3. oldalon.) Ma hazánkba érkezik a bolgár miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Georgi Atanaszov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. (MTI) Képviselők eszmecseréje az egészségügyről Az egészségügy irányítási s szakfelügyeleti rendszerének korszerűsítéséről tárgyalt Pesta László elnökletével szerdai ülésén az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. Medve László egészségügyi miniszter a képviselőknek adott tájékoztatójában mindenekelőtt kiemelte, hogy bár az egészségügyről szóló törvény összességében megfelel rendeltetésének, a megalkotása óta eltelt másfél évtized változásai, az orvostudomány fejlődése szükségessé tette korszerűsítését. Ezután a tervezett törvénymódosítás néhány fontosabb eleméről szólt, hangoztatva, hogy abban nagyobb hangsúlyt kap az egészségvédelem, s megkülönböztetett figyelmet fordítanak a megelőzésre. A továbbiakban elmondta: az egészségügyi irányítás szervezetének korszerűsítése elsősorban az integráció továbbfejlesztésével lehetséges. Ez annál is inkább indokolt, mert az alapellátásban a körzeti és üzemorvosi, valamint a gyermek-körzeti orvosi szolgálatok munkája ma még nem kellően összehangolt. A kórházak és az alapellátást végző orvosok közötti kapcsolat sem kielégítő. A fő gondot jelenleg az okozza, hogy az integráció nem terjed ki a különböző tanácsi felügyeletek alatt levő egészségügyi intézményekre. Ezen a funkcionális együttműködés létrehozásával szükséges változtatni. Végezetül rámutatott arra, hogy az egészségügyi ellátásban elsősorban azokon a területeken kell nagyobb szerepet kapnia a társadalombiztosításnak, ahol közvetlenül megteremthető az érdekeltsége. A vitában felszólalók egyetértettek az integráció korszerűsítésének szükségességével, többen a társadalombiztosítási rendszer reformját szorgalmazták. Sokan foglalkoztak a körzeti orvosok helyzetével, az egészségügyi szolgáltatások nyújtotta teljesítmény mérésének lehetőségével. A vitában felszólalt többek között Eke Károly Csongrád megyei képviselő is. MÉRLEGHITELESÍTÉS. Megbízható működés, gyors és pontos mérés. Ezek a legfontosabb jellemzői a Hódmezővásárhelyi Metripond Mérleggyár körszámlapos mérlegeinek. Az igen keresett és jól bevált termék többféle típusából válogathattak évről évre a kül- és belhoni, régi és új üzleti partnerek. Képünkön a 100 kilogrammig mérőket — amelyek csehszlovák megrendelésre készültek — hitelesítik. (Fotó: Pintér József) V 44. évfolyam, 72. szám ★ 1987. március 26., csütörtök ★ 1,80 forint . ✓ Ülést tartott a IOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége Szabó István vezetésével szerdán megvitatta és értékelte a mezőgazdasági szövetkezetek 1986. évi gazdálkodási versenyét. A testület az előterjesztés alapján, Kiváló Szövetkezeti, Kiváló Gazdasági Társulási és miniszteri elismerő oklevél kitüntető cím adományozására tett javaslatot az elért eredmények alapján. Az elnökség tájékoztatást hallgatott meg a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásával kapcsolatban eddig tett és a várható további intézkedésekről. A testület értékelte az érdekképviselet múlt esztendei nemzetközi tevékenységét is. A TOT két nagy nemzetközi szervezet munkájában vesz részt, így a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségében és a Mezőgazdasági Termelők Nemzetközi Szövetségében. Az Országos Tanács kapcsolódott az SZNSZ fejlesztési programjához, amely a harmadik világ szövetkezeteinek fejlesztésére szolgáló pénzügyi forrásokat és szellemi tőkét koncentrálja, és koordinálja. A szocialista országok szövetkezeti szerveivel tovább bővültek a kapcsolatok, egyebek között a Szovjetunió Kolhoztanácsával. Az eddigi tapasztalatok szerint a tőkés országok szintén nagy érdeklődéssel tanulmányozzák a magyar szövetkezetek tevékenységét, falvaink életét és helyzetét (MTI