Csongrád Megyei Hírlap, 1987. április (44. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-01 / 77. szám
Geraszimov sajtótájékoztatója Margaret Thatcher és Mihail Gorbacsov tárgyalásainak baráti hangnemére és légkörére hívta fel a figyelmet keddi moszkvai tájékoztatóján Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő. Hangsúlyozta, hogy a megbeszéléseken voltak nézetkülönbségek, sőt éles szembenállás is mutatkozott. Geraszimov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a nukleáris fegyverek felszámolásának híve, míg a brit kormányfő szerint e fegyverekre szükség van a béke megőrzése érdekében. A szóvivő felhívta a figyelmet a Görögország és Törökország közötti, az utóbbi napokban kiéleződött feszültségre. A vitát olyan külső erők is élezik, amelyek érdekeltek abban, hogy a földközi-tengeri térségben növekedjen a feszültség. Geraszimov emlékeztetett rá: Andreasz Papandreu görög kormányfő a napokban kijelentette, hogy az Egyesült Államokat felelősség terheli az Égei-tengeren kialakult helyzetért. A Szovjetunió véleménye szerint bármilyen fegyveres konfliktussal fenyegető feszültség csökkenti a stabilitást, különösen egy ilyen érzékeny térségben, mint a Földközi-tenger keleti medencéje, és megnehezíti a kedvező európai folyamatok előrevitelét. A Szovjetunió felhívta a görög és a török kormányt, hogy tanúsítsanak mérsékletet, s abból indul ki, hogy bármilyen vitás kérdést politikai eszközökkel, katonai erő alkalmazása nélkül kell megoldani. Geraszimov kijelentette: Moszkvában sajnálattal vették tudomásul, hogy Franciaországban újabb szovjetellenes kampányt indítottak egy állítólagos kémügyre hivatkozva. A vádak alaptalanok és abszurdak. Különösen sajnálatos, hogy a kampány elsősorban a két ország közötti űrkutatási együttműködést vette célba, amely mindig kölcsönösen előnyös volt, 40 közös program megvalósítását, közös űrrepülés végrehajtását eredményezte, és példájává vált a világűr békés célú felhasználása érdekében folytatott együttműködésnek. A moszkvai amerikai nagykövetségről kivonják az ott őrszolgálatot teljesítő tengerészgyalogosokat, mert állítólag nem tudtak ellenállni szovjet alkalmazásban levő hölgyek bájainak. Geraszimov nevetségesnek nevezte az állítást, s közölte, hogy a Szovjetunió ez esetben semmiféle felelősséget nem visel. Rámutatott: az ilyen vádaskodások csak értelmetlen kémhisztériát szülnek. Testvérmegyénk életéből Odessza—Szeged: egyetemi együttműködés A Szovjetunióban a Szovjet—Magyar Baráti Társaság odesszai bázisszerve az I. 1. Mecsnyikov Állami Egyetem, amelynek rektora, Viktor Szergyjuk, egyben a megyei szervezet elnöke is. Az egyetem nemzetközi kapcsolatok osztályán megtalálható az odesszai egyetem és a szegediJózsef Attila Tudományegyetem között megkötött együttműködési munkaprogram. A közös kutatási feladatok végrehajtásának aktív résztvevője maga a rektor is. Viktor Szergyjuk Kecskeméti István professzorral a „Nagyenergiájú sugárzások hatása a fotóérzékeny és lumineszcens anyagokra” elnevezésű téma kidolgozását végzi. Egy másik — mindkét ország kutatóit érdeklő — fontos kutatási feladat a „Csillagok és csillagrendszerek” témakörre Jurij Medvegyev, az odesszai egyetem csillagászati obszervatóriumának igazgatója mondja: " Munkatársaink több alkalommal jártak Szegeden és magyar kollégáink is otthon érzik magukat nálunk. Az általunk készített teleszkóp-reflektort Magyarországon állítottuk fel. Ezt a berendezést a magyar csillagászok elektrofotométerrel egészítették ki. Most közös vizsgálatokat végzünk a berendezéssel az állandó és változó csillagokra vonatkozóan. A tudósok és a tanárok mellett jó kapcsolatokat tartanak a két ország egyetemi hallgatói is. Tavaly például odesszai filológus hallgatók Tatán azokat a magyar gimnazistákat oktatták az orosz nyelvre, akik a későbbiekben a Szovjetunió valamelyik felsőoktatási intézményébe jelentkeztek továbbtanulásra. FELIKSZ KOHRIHT (APN) * Képünkön: az Odesszai Mecsnyikov Állami Egyetem épülete. 2 Gorbacsov:Thatcher eszmecsere a leszerelésről és a fegyverzetcsökkentésről A fegyverkezésihajsza megszüntetésének lehetősége — egy mondatban így foglalható össze Mihail Gorbacsov és Margaret Thatcher megbeszéléseinek központi témája. Az SZKP vezetője és a brit kormányfő első találkozójukon mintegy négy órán keresztül tárgyalt a leszerelés, illetve a fegyverzetcsökkentés legfontosabb kérdéseiről. A találkozón Mihail Gorbacsov kifejtette, hogy a Szovjetunió nem szándékozik sem az Egyesült Államok, sem Nagy-Britannia, sem egyetlen más ország ellen sem hadat viselni. Ez motiválja kezdeményezéseit és konkrét lépéseit, amelyekre azonban még nem kapott megfelelő választ. Az elmúlt két év során ugyanaz figyelhető meg, amint elérhető közelségbe kerül egy kedvező döntés, Washingtonban, Londonban, Párizsban és Bonnban azonnal aktív munkába kezdenek, hogy a Szovjetunió „fölényére” hivatkozva lefékezzék a folyamatot. A szovjet vezető hangsúlyozta: országa sok engedményt tett annak érdekében, hogy lendületet adjon a fegyverzetcsökkentési tárgyalásoknak. Kihagyta a számításokból Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris ütőerejét, bár azokat továbbra is fejlesztik. Ezeket az engedményeket azonban gyorsan „elfelejtik”, s további engedményeket várnak a Szovjetuniótól. Mihail Gorbacsov elvetette azt, hogy a biztonság az erőpolitikára épülhet. Margaret Thatcher szavaibólkiderült, hogy a brit kormányfő a brit nukleáris fegyverzett fennmaradásáért és fejlesztéséért száll síkra. Meggyőződése, hogy a Szovjetunió rá akarja erőltetni a kommunista rendszert a világra, hogy továbbra is fennáll egy Nyugat-Európa elleni szovjet támadás fenyegetése. Ezzel szemben Mihail Gorbacsov rámutatott a szocialista társadalom tökéletesítése, az átalakítás és a Szovjetunió békeszerető politikája közötti objektív összefüggésre. A politikának a realitásokra kell épülnie. Különböző társadalmi rendszerű országok léteznek, minden országnak joga van arra, hogy szabadon megválassza önálló fejlődésének útját, különösen a kiéleződött nukleáris fenyegetettség körülményei közepette — mutatott rá. A főtitkár határozottan elvetette azt a gondolatot, hogy a nukleáris fegyverek európai felszámolása nyomán a Szovjetunió döntő fölényre tenne szert a hagyományos fegyverzet terén, amely politikai fenyegetést jelentene Nyugat-Európával szemben. Emlékeztetett arra, hogy a szovjet javaslatok figyelembe veszik Nyugat- Európa és Nagy-Britannia aggodalmait, köztük a hagyományos fegyverekkel és a vegyi fegyverekkel kapcsolatos fentartásokat. Mihail Gorbacsov részletes tájékoztatást adott Margaret Thatchernek a reykjavíki tárgyalásokról, kitért nem sikerült kihasználni a tényleges nukleáris leszerelés kezdetét jelentő történelmi lépés megtételének lehetőségét. Ezzel kapcsolatban a felek alaposan megvitatták a rakétaelhárító rendszerekről kötött szerződés fenntartásának kérdéseit. Mihail Gorbacsov megerősítette: a hadászati támadófegyverek csökkentése és a világűr fegyvermentességének megőrzése hadászatilag összefüggő kérdés. Ezt a csomagot soha nem lehet felbontani. Elmondta, a Szovjetuniónak megvannak az elképzelései, hogyan lehet semlegesíteni a „hadászati védelmi kezdeményezést” anélkül, hogy erre az Egyesült Államokhoz hasonlóan hatalmas összegeket költenének. A főtitkár rámutatott: a Szovjetunió benyomása egyelőre az, hogy Nagy- Britannia és annak miniszterelnöke nem tölti be azt a szerepet, amelyet a jelenlegi döntő időszakban betölthetne. Margaret Thatcher kérésére a szovjet vezető részletes tájékoztatást adott az országban végbemenő változások jellegéről, a még megoldandó problémákról. A felek fontosnak és hasznosnak minősítették a látogatást és a megbeszéléseket, amelyek bár nem vita nélkül, de barátságos hangnemben folytak, az egymás jobb megértésének szándékával. Mihail Gorbacsov és Margaret Thatcher a megbeszélések után úgy vélekedett, hogy a tartalmas véleménycsere eredményeképpen létrejött bizonyos kölcsönös egyetértés, illetve közeledés az európai közepes hatótávolságú rakéták felszámolását illetően. A két ország továbbra is partner marad a legfontosabb kérdés, a háborús veszély csökkentése megoldásának felkutatásában — állapították meg, kifejezték a politikai párbeszéd bővítésére és elmélyítésére, a két ország közötti szorosabb kapcsolatok fejlesztésére irányuló szándékukat. II. János Pál dél-amerikai útja II. János Pál pápa helyi idő szerint kedden este Uruguayba, kéthetes dél-amerikai útjának első állomására érkezett. A római katolikus egyházfő Uruguay után Chilét, majd Argentínát keresi fel. II. János Pálnak ez lesz eddigi leghosszabb utazása, amióta 1978-ban elfoglalta a pápai trónt. Uruguayban csak rövid időt tölt. Találkozik Sanguinetti elnökkel, és beszédet mond a Taranco-palotában. A pápa ezután Chilébe utazik, rendkívül kényesnek ígérkező látogatásra. Pinochet rendszere politikai fegyvert igyekszik kovácsolni az egyházfő látogatásából. II. János Pál jelenlétét megpróbálja felhasználni arra, hogy szalonképessé tegye a diktatúrát a nemzetközi közvélemény előtt. A Vatikán ezzel szemben a pápa apostoli küldetését hangsúlyozza, igyekezvén elvenni a látogatás politikai élét. Chile után a pápa — négy év után másodszor — Argentínába utazik egyhetes látogatásra. A szénbányászat első negyedéve kétszázhúszezer tonna szén terven felül Elismerésre méltó eredménnyel zárták az első negyedévet a hazai szénbányák. A tervezettnél 220 000 tonnával több, összesen 5 millió 870 ezer tonna szenet termeltek januártól március végéig. Ez a mennyiség csaknem 300 000 tonnával több az előző év ugyanezen időszakában felszínre hozott szénnél. A túlteljesítés okait elemezve a szakemberek első helyre teszik azt, hogy Tatabánya kivételével valamennynyi bányavállalat — az év eleji nehézségek ellenére is — ütemesen termelt. Külön kiemelik a dorogi és a mecseki bányászok helytállását, akik nagy erőfeszítéssel, de végül is sikerrel úrrá lettek múlt évi termelési nehézségeiken. A Mátraaljai Szénbányák lignittermelése a terveknek megfelelően alakult. A fenti eredmények értékét növeli, hogy a bányavállalatok mintegy 500 méteres előnyre tettek szert a vágathajtásban, azaz ilyen hosszúságban készítettek elő új munkahelyeket a széntermelésre. Mindezen eredményeket a tavalyi első negyedévinél kettővel kevesebb szabadnapi termeléssel érték el a szénbányászok. A Bányászati Egyesüléstől kapott tájékoztatás szerint mindvégig kiegyensúlyozott volt a lakosság tüzelőanyagellátása. Ugyanakkor nem akadályozta fűtőanyaghiány a nagyfogyasztók, köztük a Magyar Villamos Művek Tröszt és a MÁV munkáját sem. Az első negyedév kedvező eredményei közé tartozik továbbá, hogy a legtöbb bányánál már nincs munkaerőhiány. Geológiai probléma — nagyfokú vízbetörés — csak a Tatabányai Szénbányák termelését nehezítette. A bányavállalatok a második negyedévben szeretnék növelni széntermelési előnyüket: el akarják érni, hogy a belkereskedelemnek terven felül 255 000 tonna szenet és 40 000 tonna brikettet tudjanak szállítani. Ezzel ugyanennyi szén és brikett importját tennék szükségtelenné. A Tatabányai Szénbányák többek között úgy akar úrrá lenni jelenlegi gondjain, hogy Vértessomló község határában külfejtéses bányaüzemet nyit. A terület előkészítése, a termőtalaj és a meddő elhordása ütemesen halad. Az új külfejtésen várhatóan ez év közepén kezdődik meg a jó minőségű szén kitermelése. Az orvostudomány úttörői a bélyegeken Tegnap délután Szegeden, a Kass Galériában Az orvostudomány nagy úttörői címmel kiadott bélyegsorozatalkalmából kiállítás nyílt. A tárlatot Kertész Pál, a Magyar Posta elnökhelyettese és Bíró Imre, a Magyar Filatélia Vállalat igazgatója nyitotta meg. A megjelent bélyegsorozat mellett bélyegek és bélyegtervek, kisgrafikák, minikönyvek, maxikönyvek retrospektív bemutatójára is sor került a reprezentatív tárlat keretében. Az orvostudomány képviselői a bélyegeken: Hippokratész, Avicenna Ibn Szirma, Ambroise Pare, William Harvey és Semmelweis Ignác. A kisgrafikák, ex librisek, minikönyvek, maxikönyvek a Magyar Posta Bélyegmúzeumának archív anyagából kerültek kiállításra, a minikönyveket Körmendi Iván gyűjtő bocsátotta a kiállítók rendelkezésére. Hogy került az anyag Kass János gyűjteményébe? Úgy, hogy valamennyi kiállított bélyeg a jeles grafikus tervezése. Amelyeket így most összegyűjtve saját galériájában szülővárosa rendelkezésére bocsátott. A megnyitóból tudjuk, hogy 1973-ban tervezte az első bélyeget és azóta egyre-másra jelentek meg szebbnél szebb alkotásai, hogy elvigyék a magyar bélyeg hírét a világba, és a bélyegeken Széchenyi, Bartók, Juhász Gyula, Móricz, Babits, Kassák, Uitz Béla, Pór Bertalan arcképét A posta első napi bélyegzőt alkalmazott a kiállításon, ezzel is emelve a tárlatmegnyitó ünnepélyességét. A kiállításon megjelent Papp Gyula, Szeged város tanácselnöke is. LENGYEL REPÜLŐGÉP SZERENCSÉTLENSÉGE MAGYARORSZÁGON Kedden, a lengyel Peretel Vállalat tulajdonában levő AN—2-es típusú, egymotoros polgári repülőgép Budapestről Varsóba tartó repülése során kedvezőtlen időjárási körülmények között Pilisszentlélek közelében, lakott területen kívül lezuhant. A repülőgép kéttagú személyzete: Henryk Konieczka repülőgép-vezető és Roman Murzyn szerelő életét vesztette. A repülőgép-szerencsétlenség vizsgálatát a magyar hatóságok megkezdték. Régiségeknek számító fotó- és optikai cikkek, történeti értékű fényképek, valamint egyéb műszaki tárgyak, írógépek, számológépek, gramofonok, gyermekjátékok és más érdekességek felvétele az OFOTÉRT-ÜZLETBEN: ÁPRILIS 2—3-ÁN. SZEGED, KÁRÁSZ UTCA 16. Telefon: 12-390. Nyitva tartás: 10—16.30 óráig. SZERDA, 1987 ÁPRILIS 1