Csongrád Megyei Hírlap, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-01 / 102. szám

A jó munka elismerése A munkásosztály nagy nemzetközi ünnepe, május elseje alkalmából újabb ün­nepségekre, kitüntetések át­adására került sor megyénk több üzemében, szövetkeze­tében, vállalatánál. Alábbi­akban ezekről az esemé­nyekről számolnak be tudó­sításaikban munkatársaink. (A szerk.) KONTAKTA SZENTESI GYÁRA Tegnap délután tartottak ünnepséget a Kontakta Szentesi Gyárában, melyen Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést vett át Kovács Sándorné, Kulcsár Imre és Varga János. A Vállalat Ki­váló Dolgozója címet 24-en kapták meg. A Vállalat Ki­váló Brigádja az Edison és a Zrínyi Ilona brigád lett. A Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja címet a Ságvári Endre brigád érdemelte ki. Az ünnepségen köszöntötték a gyári KISZ-szervezetet is, abból az alkalomból, hogy nyolcadszor nyerték el a Kiváló KISZ-szervezet zász­lót. SZEGEDI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Elmúlt évi eredményes munkájuk elismeréseképpen tegnap a kollektíva átve­hette az ÉVM Elismerő Ok­levelét. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott Pálfi Ferenc csoportvezető, Börcsök László asztalos és Balogh Antal villanyszerelő. Többen lettek a szövetkezet Kiváló Dolgozói, három bri­gád a Szövetkezet Kiváló Brigádja kitüntetést kapta. A megyei pártbizottság kép­viseletében Sebe János osz­tályvezető vett részt az ün­nepségen. MEDIKÉMIA Az 1986. évben nyújtott teljesítménye alapján a Ki­­szev Csongrád megyei el­nöksége vándorzászlót adott a Medikémia Ipari Szövet­kezet kollektívájának. A ki­tüntetést a tegnap rende­zett ünnepségen adták át. SZATYMAZI ÁFÉSZ Sánta Sándor, az áfész el­nöke a helyi vendéglőben tegnap, csütörtökön délután megtartott ünnepségen a szövetkezet elmúlt évi ered­ményeiről szólt. E szerint az 1986-os év fennállásuk óta a legjobb. Az 5,5 százalékos nyereségszintjük a megyé­ben a legmagasabb az áfé­­szek körében, nyereségük is 34 százalékkal nőtt. Mind­ezek alapján a Belkereske­delmi Minisztériumtól, a KPVDSZ-től és a Szövosz elnökségétől Elismerő Ok­levelet kapott a szövetkezet. Szarka Gyuláné személy­zeti vezető Kiváló Szövetke­zeti Munkáért kitüntetést vett át. Emellett a brigád-, a Kiváló Dolgozó és Kiváló Egység kitüntetéseket is ki­osztották. Az ünnepségen a megyei pártbizottság kép­viseletében Tamasi Mihály vett részt. SZŐREG ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Az ország 260 takarékszö­vetkezete közül kilenc ka­pott kiváló címet az idén. A kiírt munkaverseny-pályázat teljesítésében rendkívül jól szerepeltek a szőregiek. Sok­színű tevékenységük a ko­rábbinál több nyereséget ho­zott. Működési területükön 670 ezer ember él, ebből 9 ezren tagjai a szövetkezet­nek. Kötődésüket jól jel­zi, hogy egy év alatt 26 millió forintnyi részjegyet jegyeztek. A tegnap, csütörtökön délután megtartott ünnep­ségen a szövetkezet ered­ményes gazdálkodásáról Meszlényi Ferenc, a taka­rékszövetkezet elnöke szólt. A megjelent vendégek kö­zött köszöntötte Kovács Sándort, a Szövosz főtitkár­­helyettesét, Székely Sándort, a Szeged városi pártbizott­ság első titkárát. Kovács Sándor elismerő szavak mellett nyújtotta át a Pénzügyminisztérium, a Szövosz és a KPVDSZ által adományozott kiváló címet. Ferenczi Szilveszterné, a ti­­szaszigeti kirendeltség ve­zetője Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést vett át, emellett brigád- és Ki­váló Dolgozó kitüntetéseket is átadtak. AUTÓFER Az Autófer Vállalat kol­lektívájának az elmúlt év­ben végzett kiemelkedő munkájáért a Közlekedési Minisztérium és a KSZDSZ a Kiváló Vállalat címet ado­mányozta. Az elismerést tegnap, csütörtökön délután ünnepség keretében Ónczó György közlekedési minisz­terhelyettes adta át. A vál­lalat központjában rende­zett ünnepségen megjelent Bartha László, a megyei pártbizottság titkára, Petrik István, a Csongrád Megyei Tanács elnökének általános helyettese és Fraknóy Gá­bor, a városi pártbizottság titkára. Balogh Artur igazgató rö­vid számvetéséből kiderült, hogy a vállalat két eszten­deje hasonló elismerésnek örülhetett, tavaly pedig Mi­niszteri Dicsérő Oklevéllel jutalmazták munkájukat. A mostani kiemelkedő eredmény elérésében döntő szerepe van az itt dolgozó szocialista brigádoknak. A több mint 200 tagot szám­láló brigádmozgalom egyik legszebb társadalmi munka­­akciója a rákszűrő autóbusz kialakításában vállalt te­vékenység volt. Az elmúlt évi jó teljesít­ményekért többen kaptak tegnap kitüntetést, elisme­rést. Kiváló Munkáért ki­tüntetésben részesült Hege­dűs Sándor osztályvezető, Miniszteri Dicséretet For­­ray György csoportvezető vehetett át. Kiváló. Újító ki­tüntetés arany fokozatával Fehér Vince szerszámkészí­tő munkáját ismerték el. SZOT-oklevelet vehetett át Soós István szerelő. Hár­man a Szakma Ifjú Mestere címet, a kollektíva egy tag­ja pedig a Kiváló Ifjú Szak­ember elismerését érdemelte ki. A Vállalat Kiváló Bri­gádja negyedik alkalommal a Ságvári Endre Szocialista Brigád lett. A rákszűrő au­tóbusz kialakításában vég­zett kiemelkedő munkájáért Deme László művezetőt a Társadalmi Munkáért Em­lékérem arany fokozatával tüntették ki, mellett most értékelték az Alkotó Ifjúság- és az Ügyes kezek-pályázat műveit is. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYi vv A Hódtava étteremben megtartott vállalati ünnep­ségen Bihari Lajos köszön­tötte a megjelenteket, köz­tük Ágoston Józsefét, a me­gyei párt-végrehajtó bizott­ság tagját, Szabó Gáspárt, a városi pártbizottság mun­katársát és Lehmann Ist­vánt, a városi tanács általá­nos elnökhelyettesét. Pillér János igazgató be­számolójából kitűnt, hogy a városgazdálkodási vállala­ti árbevétel 111 millió fo­rintnál magasabb volt, ami 13,9 százalékkal meghaladja a tervezettet. Az eredmé­nyek hátterében a vállalati terveket segítő szocialista brigádok állnak, akik ezen­túl is a városgyarapításban jelentős társadalmi munká­ról számolhattak be. A kiemelkedő munkáért Pillér János és Kószó Ist­ván Kiváló Munkáért mi­niszteri kitüntetést kapott, a Vállalat Kiváló Dolgozója címet pedig tizennégyen ve­hették át. SZOT-oklevelet kapott Fe­kete Lajosné és Kristó And­rás. ALUSZERKEZETEK GYÁRA A vásárhelyi Alumínium­szerkezetek Gyára tavaly, fennállása óta a legmaga­sabb árbevételt és nyeresé­get produkálta. A 80 milliós eredményt ezzel együtt az elmúlt esztendő munkáját méltatni gyűltek össze teg­nap, csütörtökön délután a gyártócsarnokban. A megjelenteket Balogh Gyula párttitkár köszöntöt­te, majd Földvári Sándor igazgató értékelte a mun­kaverseny eredményeit. El­ismerő szavakkal méltatta a gyár dolgozóinak mun­káját Boldizsár István, az Alumínium Tröszt gazdasá­gi vezérigazgató-helyettese is. Majd átadta a vezérigaz­gatói dicséretet dokumentá­ló oklevelet. Ezt követően a kitünteté­sek átadására került sor. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesült Ne­mes Imre és Sallai Imre, a MAT-munkaverseny élen­járó dolgozója, Huszka Fe­renc. Kiváló újító minisz­teri kitüntetés ezüst foko­zatának tulajdonosa lett Medvegy András. Az ünnepség alkalmából tízen vehették át a Vállalat Kiváló Dolgozója, ketten a Kiváló Ifjú Szakember és egy fő a Szakma Ifjú Mes­tere kitüntetést. Emellett el­ismerésben részesítették a vállalat szocialista brigád­jait és a törzsgárdatagokat. PÉNTEK, 1911. MÁJUS 1. GYUFAGYÁR A Szegedi Gyufagyárban tegnap, csütörtökön meg­tartott ünnepségen vették át eredményes munkájuk el­ismeréseként a Miniszteri Dicsérő Oklevelet. Termelési értéküket és nyereségüket úgy sikerült javítani, hogy dolgozóik munkaerejét és eszközeiket is hatékonyabban kamatoz­tatták. Az előző évnél jobb devizakitermelési mutató mellett 1 millió dollárnyi nem rubelelszámolású ex­portot teljesítettek. Akik a legtöbbet tettek a sikerért, elismerésben ré­szesültek. Bocsik Sándor műszakivezető-helyettes és Szilágyi Mihály géplakatos Kiváló Munkáért kitünte­tést vett át. A brigád- és Kiváló Dolgozó kitüntetések Májusi köszöntő Vinizlay Gyula beszéde a rádióban és a televízióban Kedves nézőim, kedves hallgatóim! A munkásosztály nagy nemzetközi ünnepére készü­lünk. Előestéjén köszöntöm önöket a párt, a kormány a szakszervezetek nevében. Május elseje sajátos ün­nep: a munka és az emberi méltóság szülötte, az eszten­dő egyik legszebb napjaként él bennünk. , Sokan ünnepelnek ma szerte a világon, sajnos be­árnyékolt égbolt alatt. Szán­dékosan megrontott világpo­litikai légkör és a vele együttjáró gazdasági gondok fenyegetettségében ünnepel­nek a dolgozók. De ünne­pelnek! L­ihívunk mi is min­denkit­ az ünnepre. A mun­kát ünnepeljük, s a munká­val együtt a holnapot is. Eddigi fejlődésünk életünk minden területén jelentős gazdagodást mutat, és mél­tánylást érdemel. Előreha­ladtunk a szocializmus épí­tésének útján; nemzeti va­gyonunk nőtt; az egziszten­ciális bizonytalanságot meg­szüntettük; figyelemre méltó szociális biztonságot terem­tettünk; milliós tömegek emelkedtek fel anyagi hely­zetükben, tudásban, maga­tartásban. Szólnunk kell azonban az érem másik oldaláról is. Az utóbbi években nem tudtuk elérni azokat a célokat, amelyeket magunk elé tűz­tünk, pedig szerényebbek minden eddiginél. Ezért ma több a nehézségünk, mint korábban. Megnőttek a csa­ládok, az egyes emberek gondjai. Nehézségeink vannak a gazdálkodásban és a gazdál­kodás eredményeinek igaz­ságosabb, munkához kötődő elosztásában. Élnek társadal­munkban gondokkal küsz­ködő idősek, egyedül lévők, nagycsaládosok és fiatalok, pályakezdők. Az ország vezetői, a szak­­szervezetek is gyakrabban kérték a dolgozók­ megérté­sét. Nem áltatjuk magun­kat! Gyötrelmes és felelős­ségteljes kényszerből szüle­tik minden olyan lépés, amely korlátozza az élet­­színvonal emelését.­­ Ebben a helyzetben ért­hető, ha a dolgozók igény­lik, hogy a vezetők is job­ban értsék meg az emberek­ben felhalmozódott feszült­ségeket, gondokat. Érthető, ha nő az intézkedéseket kí­sérő társadalmi figyelem és a gyakran jogos türelmet­lenség, tőlünk eredő gond­jaink megoldatlansága miatt. Sajnos jelenleg nem várha­tók látványos vagy gyors eredmények. De él bennünk az az elhatározás, hogy eb­ből a helyzetből mielőbb kikerüljünk, saját erőnkből. Ez lehetséges, noha nem könnyű. Egész életünk, jó­ Az alábbiakban köz­readjuk Vinizlay Gyu­lának, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa titkárának a május el­sejei munkásünnepet köszöntő beszédét, amely tegnap hangzott el a rádióban és a tele­vízióban. (A szerke­ vőnk szempontjából kulcs­­fontosságú, hogyan alakul gazdaságunk ereje, milyen eredményeket érünk el. Meg kell találnunk az eredményes cselekvés mód­ját és lehetőségét. A kedvező változás eléré­séhez nemcsak egy-egy em­ber, nemcsak néhány kol­lektíva, hanem az egész tár­sadalom tehetségének, szor­galmának, alkotó erejének mozgósítása szükséges. Olyan egységes akarat és cselek­vés, amely nélkül társadalmi méretekben semmiféle át­alakulás nem képzelhető el. Ebben a nehéz időszakban mi mást hívhatunk segítsé­gül, mint a dolgozó töme­gek alkotókedvét? Több, jobb munkával, intenzívebb szellemi ráfor­dítással, koncentráltabb szervezéssel ismételjük meg magasabb szinten korábbi eredményeinket. Feladatunk: szerény lehetőségekből, ke­vés anyagiakból többet, el­ménk, kezünk nyomán jobb minőséget teremteni. Ha tudtunk háborúból, romokból, ha tudtunk a hi­teket romboló 1956-ból, ak­kor most, jó édekek von­zásában miért ne tudnánk ismét előbbre lépni? Együt­tesen, a dolgozókat bevonva minél hamarabb teremtsünk olyan helyzetet, melyben erősebb lesz gazdaságunk! Felerősödött az igény, hogy a hatékony cselekvés érdekében nyerjük meg min­den egyes ember jó szándékú magatartását, bizalmát. Min­den munkahelyen ns legyünk képesek a fejlődés követel­ményeihez való alkalmazko­dásra, hogy minden ember­ben kialakítsuk a politi­kánkra, intézkedéseinkre cselekvéssel válaszoló ma­gatartást. Az a törekvésünk, hogy olyan társadalmi légkört te­remtsünk, amelyben a cse­lekedni akaró emberek na­gyobb lehetőséget kapnak. A felelősséget érző, a jobbí­táson gondolkodó, a társa­dalom és a közösség érdeké­ben tenni akaró emberek sokasága a szocialista építés biztosítéka. Van erő a magyar dolgo­zókban megint és újra együtt kiállni, együtt vállalni a megoldás lehetőségeit. Ke­resni a kibontakozás útját Természetes ez az érzé­sünk: megerősít benne tör­ténelmünk, megerősítenek szocialista, demokratikus fejlődésünk tapasztalatai. A Magyar Szocialista Mun­káspárt gyakorlatának meg­felelően arra törekszik, hogy olyan társadalmi mozgás­irányokat jelöljön és szer­vezzen, amelyek távlatokat nyitnak. A szakszervezetek is folyvást arra törekedtek és törekszenek, hogy a ki­bontakozás útját, sőt az egyének útját is, pártunk politikájával összehangolva, a közösség boldogulásának irányába vigyék. Nem titok dolgozó ,ké­­pünk előtt, hogy a kor­mánnyal is, a párt vezetésé­vel is többször egyeztettük és újra egyeztettük szem­pontjainkat, a kormánnyal összehangoltuk a várható és a bekövetkezett intézkedése­ket. Ha kellett vitákban, ha kellett figyelemfelhívó eszmecserékben adtunk han­got állásfoglalásunkban. Nem könnyű a hozott döntések szükségességét be­látni. Nem könnyű fesze­sebb munkatempóban dol­gozni, ugyanakkor tudomá­sul venni az áremeléseket. Nem könnyű újat kezdeni, esetenként munkahelyet vál­toztatni. A szakszervezet tisztában van vele, hogy ezek a lépések nem népsze­rűek, nem lelkesítőek, csak­hogy elkerülhetetlenek. Népünk nem először és nem is utoljára bizonyította és bizonyítja, hogy képes erőfeszítésekre. Tud felelő­sen gondolkodni, képes túl­látni az országhatárokon, ké­pes tanulni mások kudarcai­ból és sikereiből. Most meg­ kell tanulnunk, hogy az életszínvonal las­súbb emelkedése közepette éljünk, mégpedig keményebb munkával, célszerűbb szer­vezéssel. Ezen a nehezen jött tava­szi napon, fölmérve a reánk váró nem könnyű tennivaló­kat, ne a feladat nagysága riasszon, hanem a bizalom adjon erőt! Bizalom saját képességeinkben, bizalom a párt vezető erejében. Ha mindenki a legjobb tudósa szerint, a lehetőségek jó kihasználásával dolgozik, politizál, veszi vállára a ki­sebb vagy nagyobb közösség dolgát, akkor az ország egé­sze nemcsak legyőzi a ne­hézségeket, hanem értékein­ket megőrizve, magunkat imegedzve kerülünk ki be­lőlük. E feladatra hív a mun­kásosztály nemzetközi se­regszemléje. E feladatra hív magyarságunk. E feladatra hív kötelességtudatunk. Tisztelt nézőim, kedves hallgatóim! Figyelmünk ma a Szovjet­unióra és a többi szocia­lista országra irányul, hi­szen a szocializmus építésé­nek most nyíló új útjai gyorsabbá tehetik saját fej­lődésünket is. Erősíthetik gazdaságunkat, és demokra­­tikusabbá formálhatják po­litikai arculatunkat. Figyel­jük, elemezzük a testvéror­szágok eredményeit, keres­sük a közös és a sajátos fejlődés útjait. A magyar dolgozók újra meg újra kifejezik akaratu­kat, hogy a szocialista or­szágok dolgozóival éppen úgy egységben, ahogyan a nyugati világ haladó erői­vel is közösségben, azt akarják, hogy ne kelljen a harmadik világháború fe­nyegetettségétől rettegni. Bármilyen nehéznek érez­zük is gondjainkat, bármi­lyen sokszor érezzük is békénket veszélyeztetve, so­ha nem tévesztjük szemünk elől, hogy saját jövőnk, ér­telmes jövőnk egyetlen úton, a szocializmus útján van ki­jelölve — mondotta befeje­zésül Vinizlay Gyula. Átadták a SZ Csütörtökön a SZOT Szállóban ünne­pélyesen kiosztották az idei SZOT-díja­­kat. A szakszervezeti mozgalom e kitün­tetéssel azoknak az íróknak, művészek­nek, tudósoknak, a művelődésben tevé­kenykedőknek az alkotó munkáját isme­ri el, akik a dolgozók művelődésének szolgálatában kiemelkedő sikereket értek el. Az ünnepségen jelen volt Berecz Já­nos, az MSZMP KB titkára és Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyette­se is SZOT-díjat kapott Deme László nyel­vész, Gregor József operaénekes, Juhász Judit rovatvezető-helyettes, Koltai Ró­bert színművész, dr. Lehoczky György orvos, Rossa László zeneszerző, Szabó Bálint társadalomtudós, idős Szabó Ist­ván szobrászművész, Szőnyi G. Sándor vezető rendező, Tatay Sándor író, Tóth István nyugalmazott főiskolai tanár, Tóth Valéria szobrászművész és Vitézy László filmrendező. A kitüntetetteket Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára köszöntötte. Be­szédében emlékeztetett arra, hogy a szakszervezeti mozgalom e magas elis­merését immár 30. alkalommal adják át a dolgozók közművelődését kiemelkedő­en szolgáló tudósoknak, alkotó értelmi­ségieknek. Ez a kitüntetés jelképes kife­jezése annak, hogy a szakszervezeti moz­galom az érdekek és az értékek körében előre sorolja a tudás, a művelődés szol­gálatát. Mint mondta, korunk megkí­vánja, hogy a mozgalom ne csupán a szakmai ismeretek, a hagyományos kul­turális értékek megismerését és elter­jesztését segítse, hanem hozzájáruljon hétköznapjaink új tartalommal való megtöltéséhez, a családdal, a különféle intézményekkel és társadalmi szerveze­tekkel együtt formálja, erősítse és véd­je az élet új minőségének elemeit. Vé­gezetül hangsúlyozta: az embereknek ma nagy szükségük van a kultúra értékeire ahhoz, hogy felmérhessék a változó vi­lág menetét, és megérthessék saját sor­suk alakulását felgyorsult világunkban. A díjakat Gáspár Sándor, a SZOT el­nöke adta át. A díjak átadása után a SZOT elnöksége fogadást adott a kitün­tetettek tiszteletére. 3

Next