Csongrád Megyei Hírlap, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-01 / 153. szám
Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elfogadott törvényjavaslatok A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa kedden befejezte ülésszakát. A második napon a két ház együttes ülésen fogadta el az állami vállalatról szóló törvényt, amely elvi jelentőségű változást hoz az üzemek, gyárak, sőt az ország népgazdaságának működésében. A törvény bővíti a vállalat jogait, az önigazgatás fejlesztését célozza. Meghatározottá és stabillá válik a vállalat és az állami költségvetés viszonya. A termelők sorsát nem a minisztériumi utasítások határozzák meg, hanem gazdaságilag önálló termelőegységekké válnak. A törvény értelmében a vállalat gazdálkodása az állami terven alapul, de a teljes gazdasági önelszámolás elvei érvényesülnek. A dolgozói kollektíva, a választott vezetők irányításával maga dönt a termelési és szociális fejlesztés minden kérdésében. A vállalat jövedelméből bizonyos részt átutal az állami költségvetésnek, továbbá fizet az államnak a termelőeszközök — beleértve a föld, az épület — használatáért. A befizetések után fennmaradó gazdasági elszámolási jövedelmet a vállalat saját maga, a dolgozói kollektíva döntése alapján használja fel. Ezt a jövedelmet nem vonhatja el a költségvetés, ugyanakkor az állam nem visel felelősséget egyes vállalatok veszteséges működése esetén. A következő napirendi pontként a szovjet parlament törvényt hozott arról, hogy az ország életének legfontosabb kérdéseit a jövőben össznépi vitára kell bocsátani. A törvényben megfogalmazott fontos új elem, hogy egyes köztársaságokban, sőt, ennél kisebb közigazgatási egységekben — területeken, városokban, járásokban — is szervezhetők általános viták. A törvény értelmében a vita költségeit az állam viseli. Külön cikk szavatolja az állampolgárok szabad, akadályoztatástól mentes részvételét e vitákban. A szovjet törvényhozás által a mostani ülésszakon elfogadott harmadik törvény meghatározza, hogy az állampolgárok milyen módon kereshetik igazukat a bíróságoknál a vezető beosztásban levő személyek jogsértő cselekedeteivel szemben. A törvény értelmében minden állampolgárnak joga van a vezetők, illetve az általuk képviselt szervek ellen panaszt tenni, s ha az elkövetett, vitatott cselekedet nem tíz évnél régebben történt, a bíróság köteles azt megvizsgálni. A Legfelsőbb Tanács küldöttei jóváhagyták az elnökség által a megelőző ülésszak óta eltelt időszakban hozott rendeleteket. Ezt követően az illetékes vezetők válaszoltak a küldöttek interpellációira. Olasz belpolitika Megállapodási kísérletek A június 14-i parlamenti választások utáni, több mint kéthetes „csend” után az olasz politikai pártok felvették egymással a kapcsolatot, hogy valamiféle előzetes megállapodásra jussanak a parlament két házának jövendőbeli elnökeit illetően. Ciriaco Luigi De Mita, a legerősebb politikai erő, a Kereszténydemokrata Párt főtitkára kezdeményezett: hétfő este ez ügyben konzultált Franco Nicolazzival, a szociáldemokrata, valamint Giovanni Spadolinivel, a Republikánus Párt főtitkárával, kedden pedig Craxi szocialista főtitkárt is megkereste. Mint ismeretes, a parlamenti választások eredményeként elsősorban a kereszténydemokraták és a szocialisták erősödtek meg, az Olasz Kommunista Párt pedig több mint három százalékot veszített voksaiból. Az alapvető belpolitikai térkép, a pártok „nagysági sorrendje” azonban nem változott. Ilyen körülmények között kezdi meg működését csütörtökön az ország új összetételű parlamentje. A legelső hivatalos teendő az, hogy a két ház, a szenátus és aképviselőház megválassza saját elnökét. Személyük befolyásolhatja a pártok közötti pozícióharc további fejleményeit. Az Országos Béketanács elnökségének ülése Kedden ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége az OBT Széchenyi rakparti székházában. A testület — Sztanyik B. László elnök vezetésével — napirendre tűzte a magyar és a nemzetközi békemozgalom közötti együttműködés továbbfejlesztésének időszerű kérdéseit, értékelte az idei béke- és barátsági hónap rendezvényei során szerzett tapasztalatokat. Az elnökség megerősítette azt a korábbi, a XI. magyar békekongresszuson is megfogalmazott állásfoglalását, hogy a békemozgalom a nemzetközi életben a bizalomerősítéssel, a népek közötti — így a testvérvárosokat és az egyes személyeket is egybefűző — kapcsolatok ápolásával és erősítésével hatékony módon tudja elősegíteni a helsinki folyamat továbbvitelét. Ennek érdekében az OBT elnöksége — Barabás Miklósnak, az Országos Béketanács főtitkárának előterjesztése alapján — most elhatározta: az európai nemzeti békemozgalmakkal folytatott konzultáció után kezdeményezni fogja, hogy 1988-ban Budapest adjon otthont egy olyan nemzetközi békemozgalmi vitafórumnak, amely a helsinki folyamat további erősítésére lenne hivatott. Az idei béke- és barátsági hónap értékelésekor az elnökség megállapította, hogy a több ezer rendezvényre az elmúlt néhány évhez viszonyítva valamelyest biztatóbb világpolitikai légkörben került sor. Kirajzolódni látszanak egy megállapodás körvonalai az európai nukleáris fegyverek csökkentéséről. Reykjavik után érdemi tárgyalások zajlanak Genfben. Ugyanakkor a feszültségek nem oldódtak számottevően a világban és Európában. A tömegpusztító fegyverek változatlanul fenyegetik a biztonságot és a békét, az USA törvényhozása rekordnagyságú katonai költségvetésről tárgyal. A politikai, mozgalmi munkában hasznosítató tapasztalatok közé sorolta az elnökség, hogy a hónap rendezvényein a világpolitikai események mellett számottevően nőtt a belpolitikai, gazdaságpolitikai, társadalmi helyzetünk iránti érdeklődés. A rendezvények résztvevőinek , tíz- és tízezreknek egyetértésével találkozott a nyílt, őszinte hangvétel, fogalmazás. A Szovjetunióban zajló változások minden rétegben fokozott érdeklődést váltottak ki. A hónap során számos új békeklub alakult, általában elmondható, hogy növekszik a kisközösségekben zajló rendezvények iránti igény (MTI) Újabb pályázó Albert Gore, Tennessee állam szenátora is megpályázta az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségét. Gore ezt hétfőn jelentette be hivatalosan szülővárosában, a Tennessee állambeli Carthage-ban. A Demokrata Pártban a 11. pályázó, a Republikánus Pártban eddig heten jelentették be hivatalosan indulásukat az elnökjelöltségért. Albert Gore mindössze 39 éves. Ha megválasztanák, ő lenne az Egyesült Államok történetének legfiatalabb elnöke. Hétfői beszédében egyebek közt életkorára is hivatkozott, mint a választási küzdelemben kijátszható „adura”, mondván az Egyesült Államoknak most életerős elnökre van szüksége, olyanra, aki „méltó partnere lehet Mihail Gorbacsovnak a szovjetekkel folytatandó tárgyalásokon” Meggyőződése szerint itt az ideje, hogy az Egyesült Államok komoly tárgyalásokat folytasson a Szovjetunióval az atomháború veszélyének véglegeskiküszöböléséről Albert Gore fegyverzetellenőrzési szakértő. A szenátus megbízásából megfigyelőként jelen volt a Genfben folyó szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon. Össztűz Noriega tábornokra A panamai és az amerikai törvényhozás ujjal mutogat egymásra. A múlt pénteken a washingtoni szenátus határozatban követelte a panamai vezetéstől „az emberi jogok megsértésének beszüntetését”. Válaszul most hétfőn a kis közép-amerikai ország törvényhozói „persona non gratanak”, azaz nemkívánatos személynek nyilvánították az Egyesült Államok panamavárosi nagykövetét. Feszültté vált tehát ismét a két ország viszonya. Nem meglepő jelenség ez, az utóbbi negyedszázadban az alig több mint kétmillió lakosú csatornaországban gyakorta csaptak magasra az Amerika-ellenes indulatok. Washington ugyanis a Panama-csatorna feletti ellenőrzést úgy értelmezte, hogy joga van beleszólni nemcsak a hajók áthaladásának adminisztratív ügyeibe, hanem a panamai belpolitikába is. A legendás hírű tábornokelnök, Omar Torrijos több mint egy évtizeden át határozottan védelmezte a nemzeti függetlenséget, s így rábírta az akkori Carter-kormányzatot egy új csatornaszerződés kötésére. Ennek értelmében csökkent az amerikai katonai jelenlét a csatornaövezetben, s előírták, hogy az ezredfordulóig az Atlanti- és a Csendes-óceánt öszszekötő mesterséges víziót teljesen panamai irányítás alá kerül. Omar Torrijos 1981-ben bekövetkezett rejtélyes légiszerencsétlensége óta Washington úgy vélte, módja van ismét befolyást gyakorolni a belpolitikára. Torrijos halála után Panamában polgári politikusok kerültek az államfői székbe, ám a hatalmat a háttérből továbbra is a hadsereg, s annak erős embere, Noriega tábornok gyakorolja. Noriega, ha nem is mindenben hű követője Torrijosnak, ám kétségtelen, hogy kemény tárgyalópartner. Washington hosszabb ideje szeretne már szabadulni tőle. Ebben bizonyos támogatást élvez a panamai polgári és jobboldali erők részéről is, amelyek Noriegát az 1984-es választási eredmények meghamisításával, sőt egy politikai személyiség meggyilkolásával vádolják. A közelmúltban nőtt a belső feszültség Panamában, nagyrészt a súlyosbodó gazdasági helyzet miatt. Általános sztrájk robbant ki, és sajátos párosításként a munkabeszüntetéshez felzárkózott a helyi magántőke, valamint a kormány jobboldali ellenzéke is. Válaszul, rendkívüli intézkedéseket vezettek be. Az amerikai szenátus ezt kifogásolta, s — nyílt beavatkozásként — a múlt hét végén követelte a rendkívüli állapot feloldását, „az emberi jogok tiszteletben tartását, ezzel párhuzamosan nyílt támadás indult Noriega, Panama erős embere ellen. A panamai törvényhozókban, a jelek szerint, a nemzeti függetlenség csorbítása miatti aggodalom erősebbnek bizonyult, mint a belső megosztottság Noriega ügyében. Mindazonáltal nincs kizárva, hogy a tábornok napjai meg vannak számlálva, mert Washington benne látja közép-amerikai politikájának egyik keresztezőjét. Noriega ugyanis változatlanul jó kapcsolatokat tart fenn a nicaraguai sandinista vezetéssel. ORTUTAY L. GYULA Bernard Rogers főparancsnok kucsma Úi főparancsnok áll a múlt hét óta a NATO egyesített haderői élén, az 58 éves John Galvin tábornok. A főparancsnok a belgiumi Le Casteauban székel (Mons mellett) egy hatalmas, részben föld alá épített bunkerben, amelynek hadműveleti terméből háború esetén irányíthatja az egész európai hadszíntér hadműveleteit Norvégia északi fjordjaitól a Földközi-tengerig, Anatólia kopár fennsíkjáig a szovjet—török határnál. Tizennégy NATO-tagország szárazföldi, légi és tengerészeti erői tartoznak irányítása alá (a francia és a spanyol haderő nem). A főparancsnok kötelessége, hogy állandóan megfelelő szinten és készenlétben tartsa e haderőket, amelyek békeidőben nemzeti parancsnokság alatt állnak, de fegyveres konfliktus esetén a NATO-főparancsnokság alá kerülnek. Tiszte az is, hogy megfelelő hadműveleti terveket dolgoztasson ki, tartson készenlétben, hogy a fegyverzeteket folyamatosan korszerűsítsék. A főparancsnoké a legfontosabb poszt az Atlanti Szövetségben, fontosabb a főtitkárénál is, aki a politikai szervezetet irányítja. Mindig amerikai tábornok tölti be. Az első főparancsnok Eisenhower volt, aki innét egyenesen a washingtoni Fehér Házba „lépett elő”. Haig, aki 1974—79-ig volt főparancsnok, Reagan első külügyminisztere lett. Bernard Rogers tábornok, a múlt héten leköszönt főparancsnok viszont nyugdíjba vonult, méghozzá idő előtt. Menesztették, miután nyolc évet, minden elődjénél hoszszabb időt töltött a SHAPE (szövetséges haderők európai főparancsnoksága) élén. Az ok: Rogers nyíltan szembekerült a washingtoni kormányzattal az eurorakéták leszerelése kérdésében, és többször is nyilvánosan bírálta a nullamegoldást. Utolsó sajtóértekezletén — mint valami stratégiai és politikai végrendeletet — ismét kifejtette e nézetet. A szovjetekkel kötendő megállapodás, amelynek értelmében leszerelnének Európában minden 500—5 ezer 500 km hatótávolságú atomeszközt, Rogers szerint Reagan elnök egyéni politikai céljait szolgálja csupán, katonailag „káros és nélkülözi a kellő megfontolást”. Ha a NATO megfosztja magát a Pershing—2 rakétáktól, amelyek percek alatt képesek halálosan pontos csapást mérni mélyen bent a szovjet területen kiválasztott célpontokra, a NATO rugalmas válaszstratégiájának hitele csökken — fejtegette. A tábornok szerint igen veszélyes Európa atommentesítésének útjára lépni. Ugyanakkor azzal is eldicsekedett: működése idején, az utóbbi években jelentősen megnőtt az atlanti haderők harci képessége a hagyományos fegyverek terén is. A legkorszerűbb elektronika és egyéb modern technológiák segítségével a fegyverek új, kifinomult nemzedéke áll kifejlesztés alatt, és állítják azt folyamatosan hadrendbe. Rogers kezdeményezésére dolgozták ki azt az új hadműveleti elképzelést is (Rogers-terv), amely szerint háború esetén a Varsói Szerződés területére mélységben, az utánpótlási vonalak elvágásával, raktárak, létesítmények megsemmisítésével kell csapásokat mérni. Ehhez több ezer kilométerre nagy pontossággal behatoló fegyverekre, például hagyományos töltetekkel felszerelt cirkálórakétákra van szükség. Óva intette a nyugat-európai kormányokat, hogy engedjenek bármiben is a „szovjet csábításnak és zsarolásnak”. Gorbacsov reformjai csak a megtévesztést célozzák — hangoztatta —, a Nyugat rosszul tenné, ha hinne ennek, és engedne katonai készültségéből. Tanácsokat adott, hogyan fokozható a NATO elrettentési doktrínájának hitele: a hadászati atomhordozó repülőgépeket tegyék észrevétlenné (Stealth), fejlesszenek ki korszerű, kisméretű atomtölteteket, hordozható töltetek, atomaknák, vagy tüzérségi lövedékek formájában. Rogers szemrehányással illette a nyugati sajtót, mert „felül a szovjet félrevezetési kampánynak”, amikor tálalja Gorbacsov „csábító retorikával” előadott leszerelési javaslatait, és őszinte fájdalommal ismerte el: a NATO-t megzavarta ez a kampány, a szövetségesek máig sem tudják kellően összehangolni álláspontjukat vele szemben. „Gorbacsov úr sajnos nagyobb hitelre talál és karizmatikusabb személyiség, mint én” — jelentette ki óriási derültség közepette. Rogers nem értette, min nevetnek az újságírók. Ez a szigorú, szemüveges, puritán katonatiszt egész életét úgy élte le, hogy „a szabadságot védelmezi” a félelmetes szovjet hadigépezettel szemben. Nem tartozott kifejezetten a héják közé, többnyire józan és mérsékelt maradt állásfoglalásaiban, de igyekezett hatékonyan és szakszerűen működni, kiaknázni minden lehetőséget, amit a nyugati technológiai forradalom katonai téren kínál. Ebben hitt. S abban is, hogy a jelszavak és az ideológia, amely a NATO-t áthatja, maga a valóság. Amikor a washingtoni politika fordult egyet, s a megegyezés keresését tette elsődlegessé, Rogers hirtelen nem találta fel magát és kényelmetlenné vált. Ekkor javasolták nyugdíjazását. MAGYAR PÉTER A JKSZ KB új elnöke: Bosko Krunics A JKSZ Központi Bizottságának Elnöksége keddi belgrádi ülésén a tisztségviselők rendszeres cseréjére vonatkozó előírásnak megfelelően a következő egyéves megbízatási időre Bosko Krunicsot, a Vajdasági Kommunisták Szövetségének küldöttét választotta meg elnökévé. Milanko Renovicának, a KB-elnökség eddigi elnökének egyéves mandátuma június 28-án lejárt. Ő a Bosznia-hercegovinai Kommunisták Szövetségeküldötte a JKSZ KB Elnökségében. Bosko Krunics 58 éves, szerb nemzetiségű, 1946 óta párttag. 1982-től a Vajdasági Kommunisták Szövetsége Tartományi Bizottságának tagja és két éven át elnöke, volt. 1986-ban választották meg a JKSZ KB Elnökség tagjává. Összeesküvés Ghánában Kormányellenes összeesküvést lepleztek le a hét elején a ghanai biztonsági erők. A Voice című angol nyelvű ghanai lap utal arra, hogy az afrikai ország elleni támadást volt ghanai állampolgárokból és izraeli zsoldosokból toborzott csoportoknak kellett volna végrehajtaniuk. A támadás tervében szerepelt a fővárosban levő fontos hivatalok és létesítmények megtámadása és a kormány tagjainak meggyilkolása. Egy hónap alatt ez volt a második összeesküvés az accrai kormány ellen. Dél-Korea Rendkívüli kormányülés Cson Tu Hvan dél-koreai elnök „elvben” elfogadta kijelölt utódjának reformjavaslatait, s szerdán, rendkívüli televíziós beszédében maga is megerősíti őket Cson Tu Hvan kedden reggel találkozott a kormánypárt elnökével, aki hivatalosan is előterjesztette reformajánlatait. A nap folyamán Csen Tu Hvan elnökletével rendkívüli kormányülést tartottak a Kék Házban, ahogy az elnöki palotát nevezik. A kormánypárt elnöke hétfőn reggel váratlanul nyolcpontos reformtervvel áll elő, amely gyakorlatilag az ellenzék valamennyi főkövetelését — közvetlen és még az idén megtartandó elnökválasztás, alkotmányreformot, politikai amnesztiát és a sajtószabadság helyreállítását — magában foglalja. Ro Te Vu, akit Csen Tu Hvan utódjául kiszemelt, azt is kijelentette: lemond valamennyi tisztségéről és feladja elnökjelöltségét is, amennyiben az államfő elveti reformcsomagját. Kedvezőbb vámszabályok A pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter módosította a vámeljárás egyes szabályait, így július 1-jétől a külföldre utazók személyenként az eddigi 6 ezer forint helyett 10 ezer forint értékben hozhatnak haza különféle árucikkeket vámmentesen. Az együtt utazó családtagoknál ez a keret — 30 ezer forint értékig — összevonható.. Megváltozik" az ajándékként, postán küldött csomagok vámmentességének összege is. A külföldről vámmentesen küldhető csomagok értékhatára 2 ezer forintról 3 ezer forintra emelkedik. A rendelet a Magyar Közlöny 24. számában jelenik meg. SZERDA, 1981. JÚLIUS 1. .