Csongrád Megyei Hírlap, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-01 / 231. szám
Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött Csao Cejangnak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága megbízott főtitkárának, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének és Li Hszien-niennek, a Kínai Népköztársaság elnökének, a Kínai Népköztársaság megalakulásának II0. évfordulója alkalmából : Tisztelt Elvtársak." A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa, népünk és a magunk nevében elvtársi üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük önöknek, a Kínai Kommunista Párt Központ Kína ünnepen Üdvözlő távirat i Bizottságának, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának és a baráti kínai népnek nemzeti ünnepük, a Kínai Népköztársaság megalakulásának 38. évfordulója alkalmából. Népünk nagyra értékeli a kínai dolgozóknak a szocializmus építésében, a társadalmi és a gazdasági reform megvalósításában elért sikereit, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért folytatott tevékenységét. Megelégedéssel tölt el bennünket, hogy pártjaink és országaink kölcsönösen előnyös kapcsolatai eredményesen fejlődnek. Mindkét nép érdekét szolgáló, gyümölcsöző együttműködésünk továbbfejlesztésén fogunk munkálkodni a jövőben is. Nemzeti ünnepükön önöknek és a szocializmust építő baráti kínai népnek újabb kiemelkedő sikereket kívánunk hazájuk felvirágoztatásában, a béke és a haladás ügyének szolgálatában. Az évforduló alkalmából Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban köszöntötte Peng Csent, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése állandó bizottságának elnökét. Ugyancsak táviratban köszöntötte partnerszervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Magyar Szolidaritási Bizottság, az Országos Béketanács, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Magyar Vöröskereszt. (Folytatás az 1. oldalról f)lalkozott. Úgymond, az országosan létrejött lélektani egység jó alapja a cselekvési egység megteremtésének. Az időszerű ideológiai kérdéseket a párt illetékes fórumai hamarosan tárgyalják. Labádi Sándor összefoglalója után elfogadták és jóváhagyták a kibontakozás helyi gazdasági, társadalmi feladattervét. Következett az intézkedési tervjavaslat, a párttagsági könyvek cse ——-——-—— Pártbizottsági ülések résével kapcsolatos politikai és szervezeti feladatokra. Ennek előadója ugyancsak a városi pártbizottság első titkára volt, aki szóbeli kiegészítést adott az írásos anyaghoz. Papp Imre, a pártbizottság politikai munkatársa tájékoztatta a testületet a városi gazdaságpolitikai program végrehajtásának első félévi tapasztalatairól. Ugyancsak tájékoztató hangzott el a városi ■pártbizottság fegyelmi bizottságának első félévi döntéseiről. Ennek előadója volt Kocsis Ferenc a fegyelmi bizottság elnöke. A testületi ülés különféle előterjesztésekkel zárult. SZ. R. 2 Csongrádi vélemények, javaslatok Tegnap délután Szabadkai Imre titkár elnökletével ülést tartott a csongrádi városi pártbizottság. A testület megvitatta és elfogadta az MSZMP KB 1987. július 2-ai gazdasági-társadalmi kibontakozási programja végrehajtásának helyi feladatait. Sebestyén István első titkár előterjesztésében. A továbbiakban meghatározták a párttagkönyvek cseréjével összefüggő tennivalókat Varga Zsuzsanna titkár előterjesztése alapján. □ A kibontakozás feladatait tartalmazó dokumentumtervezetben egyebek mellett szerepel, hogy a város és térsége gazdasági egységei rugalmasan alkalmazkodtak a piaci igényekhez. A termelés magasabb ütemben növekedett az országos átlagnál. Lényeges az is, hogy a munkahelyeken rendelkeznek a feltételekkel, amelyek a további fejlődést elősegítik. Nincsen szükség— a jelenlegi ismeretek birtokában — Csongrádon és a környező településeken a gazdaság szerkezetének lényeges változtatására, viszszafejlesztésére. Törekedni kell azonban a termékszerkezet folyamatos megújítására. A feladattervezet azt is tartalmazza, hogy vissza kell állítani a főmunkaidő becsületét. Megfelelő teljesítmények esetén közelíteni szükséges a főmunkaidőből származó jövedelmeket a gazdasági munkaközösségekben megszerezhető anyagiakhoz. A helyi elhatározások megvalósulását természetesen meghatározza majd az országos kibontakozás üteme és mértéke. A vitában elsőként szót kérő Siha László elmondta, hogy a jelenlegi szabályozók mellett a főmunkaidőben nem tudnak a vámokhoz hasonló jövedelmet adni. A protekcionista környezet olykor gátat szab az export növekedésének. Megemlítette a kormányprogram kapcsán: ha a kormánynak volt bátorsága nyíltan feltárni a feszültségeket, lesz ereje a feladatokat is megvalósítani. Lovas István a felkészült szakembergárdáról beszélt, amely képes az eredmények fokozására Csongrádon. Arra is felhívta a figyelmet, hogy tanulni kell az elmúlt időszak hibáiból. A káderpolitikával összefüggésben Lovász László említette: mind a vezetők, mind a beosztottak között vannak alkalmatlanok. Hisz abban, hogy az objektivitás és a normativitás áthatja majd a gazdaságot és megszűnik az összefonódás. Vincze Mária azt hangsúlyozta: ha a nyilvánosság előtt születnek a döntések, akkor a lakosság felsorakozik a feladatok végrehajtására. Kérte továbbá, hogy a társadalmi szerveket ne csak cselekvésre szólítsák fel, hanem vonják be azokat az előkészítésbe is. Nagy Imre arról beszélt, hogy az ipartelepítés immár elkerülhetetlen a népességmegtartó erő fokozása szempontjából. Javasolta, hogy a Körös-toroki üdülőterület megfelelő fenntartására szövetkezetet kellene létrehozni, a tanácsi pénzeszközök védelmében. Mielőbb gazdát kell keresni a vágóhíd működtetésére is. Bartha László, a megyei pártbizottság titkára megemlítette: ma már kedvezőbb a helyzet, mert több információ áll rendelkezésre. A meglevő erőforrásokat úgy kell hasznosítani, hogy előbb az életkörülmények, majd az életszínvonal eredményeit tartani tudjuk. A program végrehajtásának — mint mondta — a kölcsönös bizalom és saját munkánk jobb szervezése az alapja. A káderpolitikával összefüggésben a kollektívák felelősségét is hangsúlyozta. Ahol indokolt, kezdeményezni kell a vezetők cseréjét. A dinamikus fejlődés érdekében elengedhetetlen a szelektív fejlesztés. Felhívta a figyelmet a politikai és gazdasági döntések végrehajtásának következetes számonkérésére is. Kajtár Jánosné azt javasolta, hogy a középvezetők jövedelme is munkájuk alapján differenciálódjon. Pleva Gyula annak adott hangot, hogy a csongrádi ifjúság mozgósítható a soron levő feladatok végrehajtására. Szólt a kisvárosi fiatalok hátrányos helyzetéről. Kérte továbbá, hogy az állami lakások bérlőinek ne legyen életre szóló joguk a lakáshasználatra. Molnár József a tanácsi gazdálkodás kapcsán elmondta, hogy a fejlesztések nagy része kétségessé vált, de a megkezdett beruházásokat minél előbb be kell fejezni. Az egyedülálló időskorúak érdekében halaszthatatlan feladat a szociális otthon megépítése Csongrádon. A feszültségek feloldása érdekében fontos feladatot szán a helyi sajtónak. Azt a véleményét is tolmácsolta, hogy a bírálókat nem szabad ellenségnek tekinteni. B. I. A Kistelek Városi Jogú Nagyközségi Tanács, Ott József tanácselnök vezetésével tegnap tartott ülésén többek között véleményezték, majd jóváhagyták a Kistelek és vonzáskörzete közlekedési helyzetéről készült tájékoztatót. Jelentős azok száma, akik Kistelekről naponta eljárnak a közeli és távolabbi helységekbe, a munkahelyükre, illetve iskolába. A vasúti közlekedést évente mintegy 140-150 ezren veszik igénybe. Főleg a távolsági vonatokon nőtt meg az utóbbi időben az utazóközönség száma, ami annak is tulajdonítható, hogy a MÁV különböző kedvezményeket biztosít. A Szegedre naponta bejárók száma 180 fő, Kiskunfélegyházára 50-en utaznak, zömmel a munkahelyükre Az üzemanyag áremelkedése óta nőtt az utasforgalom Budapest felé is. Kedvezőtlenül érinti a lakosságot a MÁV új 1988/89-es menetrendje, mely módosítja a Szeged—Pécs, illetve Szeged—Miskolc közötti járatokat, így a kistelekiek kérik az eredeti menetrend visszaállítását. Ugyancsak igény mutatkozik arra, hogy a délutáni Szeged Napfény expressz Kisteleken is megálljon. Az autóbuszjáratokon naponta 3 ezer 200 fő utazik. A Volán szerződést kötött a különböző vállalatokkal, a dolgozók munkahelyére történő szállítás lebonyolítására. Ezeken a járatokon naponta 7-800 főt szállítanak. A kisteleki szakorvosi rendelő beindításával a Volán az igényeknek megfelelően mikrobuszt közlekedtet a vonzáskörzetből be- illetve visszautazni szándékozóknak. Tapasztalat, hogy a sűrített járatok ellenére is a reggeli és a délutáni órákban a Szeged és Kistelek között közlekedő autóbuszok túlzsúfoltak. Kistelek és a vonzáskörzetébe tartozó községek között a megfelelően kialakított műúttal az autóbusz-közlekedés biztosított. A témához hozzászólva Zádori Károlyné kérte, hogy a Szegedre 13 óra 25 perckor induló buszjáratot később indítsa a Volán, hogy a gimnáziumba bejáró diákok és tartárok is minden esetben elérjék, s ne kelljen várakozniuk több mint két órát a következő busz indulásáig. Úgyszintén javasolta, hogy Kömpöc felé sűrítsék a buszjáratot. A testület a továbbiakban a falugyűlés összehívásáról és napirendjének meghatározásáról döntött, Ott József előterjesztése alapján. A falugyűlést december elején tartják a nagyközségben, ahol tájékoztatók hangzanak el a tanács idei költségvetéséről és gazdálkodásáról, a VII. ötéves terv feladatainak időarányos végrehajtásáról, a tdho 1987. évi felhasználásáról és az 1986—87 évi telek- és lakásgazdálkodásról. Kovács József hozzászólásában kérte, hogy vegyék fel a napirendek közé a környezetvédelem kérdését is. A testület az előterjesztést a kiegészítéssel együtt elfogadta. CS. M. Tanácsülés tárgyalta A tömegközlekedésről Kisteleken Kihelyezett Medosz-ülés Ásotthalmon Szociálpolitika — a körülmények szorításában A vendéglátók, köztük a Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója és szb-titkára meg is fogalmazták saját stratégiájukat. Mindketten egyetértettek abban, hogy a szigorúbb gazdasági körülmények ellenére sem mondhatunk le a szociálpolitika eddigi vívmányairól. Amire nem futja az államkasszából, azt a munkahelyeknek kellene megadni. Félő azonban, hogy egyes vállalatok eredménytelensége teljesen háttérbe szorítja a juttatásokat, szociális fejlesztéseket. Zsíros István, a Defag igazgatója elmondta, hogy a jövőben még körültekintőbben, személyre szólóbban intézkednek jóléti kérdésekben. Nem vonták vissza szociális programjukat, melynek garanciáját a gazdaság talpon maradása adja. Az elmúlt másfél évben a Defagnál szociális célokra 22 millió forintot terveztek, ténylegesen azonban majdnem 25 milliót költöttek. Ahol szorított a cipő, próbáltak segíteni. Megnövelték például az albérleti hozzájárulást, és a lakásépítési kölcsön összegét. A különböző juttatásokat a jövőben még differenciáltabban ítélik oda a rászorulóknak. Zsíros István azon javaslata is említésre méltó, hogy a gazdálkodó szervezetek adják át Mi lesz a jóléti alappal, a különböző juttatásokkal, az utazási kedvezményekkel? Hogyan lehetne a nyugdíjasok megélhetési gondjain enyhíteni? A fiatalok kénytelenek lesznek albérletben leélni az életüket? Többek között a fenti kérdések is megfogalmazódtak a tegnapi kihelyezett Medosz-ülésen, melyet ezúttal a Defag ásotthalmi kerületében tartottak, egymásnak a tapasztalataikat, ezzel is könnyítve a mind sürgetőbb szociális gondok (nem teljes) részleges megoldását. Török György azt fogalmazta meg, hogy nem lehet csupán a vállalati eredménytől függővé tenni a szociálpolitikát. Jó esetben ez legfeljebb tüneti kezelés lesz. De szép volna, ha az az álmunk megvalósulna, hogy Magyarországon ne legyen senkinek 3 ezer forintnál alacsonyabb a nyugdíja. Sarusi K. Mihály elmondta, hogy megnehezíti a szakszervezet helyzetét, ha a szociálpolitikáról, annak alakításáról lemond. Tömegek fordulhatnak el a szervezettől, ábrándulhatnak ki végképp belőle. Kovács Lajos szintén osztotta ezt a véleményt, és az eddigi szakszervezeti vívmányok védelmére hívta fel a figyelmet. Az ülés további részében Szél Ferenc, a Medosz megyei bizottságának munkatársa munkaügyi, munkajogi igazságtalanságokról, törvénytelenségekről beszélt. Előfordul, hogy nem teljes mértékben fizetik ki a munkabéreket. Gyakran díjazás helyett szabadnap jár a dolgozónak. A túlmunkát nem mindig számolják el, sőt megesik, hogy a túlóráztatásért csupán — jó esetben — „köszönöm szépen” jár. Sokszor szubjektív premizálási szempontok miatt megengedhetetlenül nagy különbségek alakulnak ki a dolgozók között. (Nem az eltérő teljesítmények miatt következik ez be.) Bacsa Mihály azt kezdeményezte, hogy a fizikai dolgozók éves bérfejlesztéséből ne tartsanak vissza összegeket jutalmazásra, fizessék ki azokat. Sebők János elmondta, hogy a munkahelyi szabályok érvényesítése az érdekvédelem fontos eszköze. Várható a gyors intézkedések során a szerződések, a szabályok mind gyakoribb megsértése. A szakszervezet vállalja fel a jogvédelmet az átszervezések idején is. B. E. Kitüntetések, elismerések A Magyar Honvédelmi Szövetségben huzamosabb időn át végzett kiemelkedő tevékenységük, valamint a honvédelmi nevelő-, kiképző- és sportmunkához nyújtott kiemelkedő segítségnyújtásuk elismeréséül Palotai Jenő alezredes, az MHSZ megyei titkára kitüntetéseket adott át tegnap Szegeden, a szövetség megyei székházában a fegyveres erők napja alkalmából. A Haza Szolgálatáért Érdemérmet kapták: arany fokozatot: Bartos Tiborné, Szabó, András, Kovács Zoltán, Futó Antal, Motika Dezső; ezüst fokozatot: Gera János, Kádár Szél László, Udvari Károly; bronz fokozatot: Ugri György, Fodor János, Gergely Lajos, Harcsás László, Justin Imre. Honvédelmi Érdemérmet vett át: 40 év után: Kelemen Miklós; 35 év utáni: Bicsak Vilmos, Forrai Imre, Hollósi Ferenc, Nagy Ferenc, Topor István, Vicsai István; 30 év után: Lővei György, Földvári Sándor, Pelle László, Szathmáry Emil, Vida László; 25 év után: Ardai Imre, Sipter Imre; 20 év után: Sántha Márton, Fehér András, Erdei Károly, Nobel Vilmos, Szetei József, Sibalin Endre, Tiszai Ferenc, Ungi Gyula, Mészáros Lajos; 15 év után: Bognár György, Bibók Istvánné, Ekker János, Elek József, Fórizs Sándor, Gábor Lajos, Gál Antal, Lóki Béla, Négyesi János, Surányi Tibor, Tóth Imre, Varga Ferenc; 10 év után: Csókási Pálné, Bagaméri Jenő, Fehér György, Gárgyán István, Hajós Ferencné, Juhász Ernő, Illés Tibor, Lele Gyula, Fábián Sándor, Siller István, Sáfrány Mihály, Szabó András, Szabó Imre, Szécsi Lászlóné, Rózsavölgyi István, Tanács Istvánné, Barna Lászlóné, Veres János, Zsengellér Gábor, Vörös Mihály. Az MHSZ Kiváló Munkáért érem kitüntetést kapták: arany fokozatot: Dóczi Gábor, Pap János, Tombácz József, Vincze Ferenc; ezüst fokozatot: Minyó Ádámné, Bánfi György, Csanádi József, Kádár György, Sándor László, Zsemberi Antal; bronz fokozatot: Kabódi Péter, Mészáros László, Koncz Mária, Kiss Sándor, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat, a szegedi Széchenyi István Gimnázium, a Hungarocemp Újszegedi Gyáregysége, a Budaprint Szegedi Gyáregysége, a szegedi Rózsa Ferenc Szakközépiskola, a szegedi 600. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, az Autófer Vállalat honvédelmi klubja és a Forráskúti Haladás Tsz honvédelmi klubja. * Ünnepséget tartottak Csongrádon, az MHSZ városi székházában is, ahol kitüntetéseket adtak át a legsikeresebben dolgozó klubtagoknak. Honvédelmi Érdemérmet kaptak: 40 év után: Szabó János; 35 év után: Demján Gyula, Havas Gyula; 20 év után: Muladi Imre; 15 év után: Gát László, Villay József, Laskai Imre, Siha László, Vallyon Aladárné. E kitüntetés 10 év szolgálat utáni fokozatát 29-en kapták meg. MHSZ Kiváló Munkáért kitüntetést kaptak: ezüst fokozatot: Hódút László, Pártáit Ferenc, Ruszka Miklós; bronz fokozatot: Brenner Vilmos, Makai Imre, Marton István, Nagypál Imre, ifj. Pót László, Stéhlikné Szálkai Mária, Varga Ferenc. A szövetség megyei titkárának dicsérő oklevelét nyolcan kapták meg, míg városi titkári dicséretben három klubtag részesült. * A fegyveres erők napja alkalmából Szegeden, a Tisza Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalatnál a Honvédelmi Érdemérem 10 év utáni fokozatát kapta: Hevesi András, Sarusi Jenő, Nagy Ferenc, Zödiné Sz. Mária, Rózsa Vince és Pántya Lászlóné. * A Szegedi Katonai Bíróság bírái közül a fegyveres erők napja alkalmából az Elnöki Tanács Márkus András hadbíró ezredesnek a Vörös Csillag Érdemrendet adományozta. A honvédelmi miniszter — ugyanezen alkalomból — Kónya István hadbíró századost a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával, Tóth Tibor hadbíró alezredest pedig a 25 évi szolgálat után adható Szolgálati Érdeméremmel tüntette ki. Gorbacsov Murmanszkba utazott Szerdán Murmanszkba Murmanszk az Oroszorutazott Mihail Gorbacsov, arszági Föderáció északi ré- SZKP KB főtitkára — részén, a Kola-félszigeten feklentette a szovjet hírügynök-vő jelentős tengeri kikötőváség. cos. CSÜTÖRTÖK, 1087. OKTÓBER 1.