Csongrád Megyei Hírlap, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-01 / 283. szám

Csúcstalálkozó Nyilvánosság előtt a részletes program A Fehér Ház ismertette az egy hét­ múlva kezdődő szovjet-amerikai csúcsta­lálkozó részletes programját. A bejelentés szerint Mihail Gorbacsov és Ronald Rea­gan a jövő hét keddjén, he­lyi idő szerint délután írja alá a­ közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati nukleáris eszközök felszá­molásáról szóló szerződést. .Gorbacsov már hétfőn, de­cember hetedikén dé­lután megérkezik az amerikai fő­városig.­. A szovjet állam­főt, feleségét és kíséretét szállító gép az Andrews légitámaszponton, Washing­ton mellett száll le, itt George Shultz külügyminisz­ter üdvözli majd az elnök és a kormány nevében. In­nen a delegáció gépkocsival megy majd a szovjet nagy­­követségen levő szálláshe­lyére. A nagykövetség mind­össze néhány háztömbnyire van a Fehér Háztól. A szovjet vezetőt decem­ber nyolcadikén, kedden, ünnepélyes fogadtatásban ré­szesítik, katonai tisztelet­­adással köszöntik a Fehér Ház előtt. Mind Gorbacsov, mind Reagan rövid beszé­det mond, majd megkezdik a tárgyalásokat. Az első meg­beszélés négyszemközt lesz az elnöki irodában, csupán a tolmácsok jelenlétében, majd bevonják a megbeszé­lésekbe legközelebbi mun­katársaikat, tanácsadóikat is. Erre a tanácskozásra abban a teremben kerül majd sor, ahol az amerikai kormány szokott ülésezni. Rövid ebédszünet után ír­ják alá a­ szerződést. Este Reagan elnök és felesége ad díszvacsorát Mihail Gorba­csov és felesége, Raisza tisz­teletére a Fehér Házban. Szerdám, december kilen­cedikén, a szovjet vezető lá­togatást tesz az amerikai törvényhozás épületében, a Capitoliumban, ahol talál­kozik a két ház vezetőivel és tagjaival. Ezt követi majd a második megbeszélés Reagan elnökkel, majd a külügymi­nisztérium épületében Schultz külügyminiszter látja ebé­den vendégül Gorbacsovot. Délután folytatódnak a ta­nácskozások, este a szovjet nagykövetségen Gorbacsov lesz Reagan házigazdája díszvacsorán. Szerdán reggel a szovjet vezető előbb George Bush alelnökkel találkozik mun­kareggelin, majd újabb, zá­ró megbeszélést tart Reagan elnökkel. A két vezető közös ebédje után kerül sor a tár­gyalások befejezésére, a záróbeszédekre. Mihail Gor­bacsov ezt követően még az amerikai üzleti körök ve­zető képviselőivel találkozik, és elutazása előtt sajtókon­ferenciát is tart az ameri­kai fővárosban a jelenlegi tervek szerint, így várható­an csak a késő esti órák­ban utazik el Washington­ból. A tárgyalásokról — a műszaki személyzettel együtt — a világsajtó mintegy 5000—7000 munkatársa tu­dósít majd, részükre a Fe­hér Ház közelében nyitnak sajtóközpontot egy szállodá­ban, illetve az egyik mi­nisztérium épületében. A két küldöttség szóvivői a saj­tóközpontban tartanak majd tájékoztatókat. Reagan elnök egyébként vasárnap, a késő délutáni órákban visszatért Washing­tonba. Az elnök néhány na­pot kaliforniai birtokán töl­tött. A tervek szerint Rea­gan a héten több beszédet is mond a csúcstalálkozóról, és az új szerződésről. Látványos fordulat Francia—iráni alku látványos fordulat a frank­­cia—iráni­­viszonyban a két ország nem­­ emelt vádat a kölcsönösen vizsgálóbíró elé idézett diplomaták ellen és feloldotta a két nagykövet­ség közel fél éve tartó, rend­őri zárlatát. A francia mi­niszterelnökség közlemén­ye szerint gyors ütemben folyik a többi vitás kérdés rendezé­se, s a diplomáciai kapcsola­tok helyreállítása. A fordulat egy nappal a két francia túsz Libanonból való hazatérése után követ­kezett be és immár vilá­gos, hogy az égést a kölcsö­nös­ normalizálási erőfeszíté­sek egybefüggő rendszerét alkotja. Vahid Gordzsi­t, az iráni nagykövetség tolmá­csát még júniusban meg­idézte a tavaly szeptemberi párizsi merénylethullám ügyével foglalkozó vizsgáló­­bíró. Gordzsi, a diplomáciai mentességre hivatkozva nem jelent meg a francia bíró előtt és június 30. óta nem mozdult ki a nagykövetség­ről. A kötélhúzásból diplo­máciai szakítás lett. Most elkezdődött a kibé­külés: két libanoni francia túsz szabadsága fejében, Gordzsi is visszanyerte sza­badságát. A formássá­gokat persze betartották: az iráni diplomata vasárnap este megjelent a párizsi igazság­ügyi palotában a vizsgálóbí­ró előtt. Az kihallgatta, de nem emelt vádat ellene, s Gordzsi így szabad ember­ként távozhatott. Minden elő volt készítve, ennek jele, hogy Orlyról különrepülőgép vitte a ciprusi Larnacába, ahonnan folytatta útját Te­heránba. Ezzel egyidejűleg az iráni fővárosban az iszlám bíróság is kihallgatta Paul Toni francia konzult, és szintén nem emelt vádat ellene. A francia miniszterelnökségi közlemény kilátásba helyezte a kölcsönös pénzügyi követe­lések gyors rendezésé, és a diplomáciai viszony helyre­állítását. Hétfőn hajnalban Torri is elindult Teheránból a francia fővárosba. • TRANSCOOP KFT. VALUTÁÉRT árusító üzletbe, kimondottan kereske­delmi beállítottságú, rendezett családi hátterű, nyelv­tudással rendelkező, jó megjelenésű munkatársat keres eladói munkakörbe Szeged, Pf. 713. 6701. 2 Halálos ítélet Halálra ítélték, és a ke­gyelmi kérvény elutasítása után a Szovjetunióban ki­végezték Szergej Zsukov sorkatonát, aki tavaly no­vemberben társával megöl­te Lukácsi Sándor budapes­ti taxisofőrt. Szergej Krickij sorkatonát bűnrészesség mi­att 8 évi szabadságvesztésre ítélték. A gyanúsítottakat a magyar hatóságok tartóztat­ták le, de a nyomozás lezá­rása után ügyükben a törvé­nyes előírásoknak és a két­oldalú szerződésnek megfe­lelően a szovjet bíróság ítél­kezett. Nadzsibullah­­ köztársasági elnök Az afgán nép legfelsőbb képviseleti szerve, a Laja Dzsirga hétfőn egyhangúlag köztársasági elnökké vá­lasztotta Nadzsi­bu Hahót. Elnöki minőségében el­hangzott első beszédében felajánlotta, hogy kész elő­feltételek nélkül tárgyalni a kormánnyal szembenálló csoportok vezetőivel a fegy­veres harc beszüntetéséről, a béke megteremtéséről és a hatalom megosztásáról. Be­jelentette: ha véglegesen és garantáltan megszűnik a külső beavatkozás az ország belügyébe, a szovjet csapa­tok tizenkét hónap alatt el­hagyják Afganisztánt. A visszavonásra javasolt idő­tartam csökkenthető, ha az afgán fegyveres szervezetek betartják a tűzszünetet. A Laja Dzsirga hétfőn be­fejezte kétnapos tanácskozá­sát. Az elnökválasztás előtt a társadalom rétegeit és cso­portjait képviselő csaknem ezerötszáz küldött kisebb módosításokkal szentesítette az ország — módosított ne­vén az Afgán Köztársaság — új alkotmányát. Két választás, tanulságokkal k­­ét választás volt esedé­­n’■ kés vasárnap a világ két, egymástól távoli pont­ján; mindkettő más-más okból számíthatott meg­különböztetett érdeklődés­re. Kezdjük a hazánkhoz közelebbi színhellyel: Tö­rökországban a jelenlegi kormányfő, Turgut Özal közgazdász jobbközép irányzatú politikai szer­vezete, a kormányzó ha­za pártja 294 helyet szer­zett a 450 tagú nemzet­­gyűlésben. Ez annyit je­lent, hogy a most követ­kező fél évtizedben özülék egyedül irányíthatják Tö­rökországot. S ez azért is figyelemre méltó, mert 1977 óta most először in­dulhatott valamennyi le­gális párt a választáso­kon. Az eredmény nem iga­zán meglepetés. Az anar­chia, majd a rendterem­tő kemény katonai ura­lom esztendei után Özal vezetésével kisebb „gazda­sági csoda” történt Török­országban, amely a jelek szerint a nehéz évek után most valóban elindult a gazdasági és politikai sta­bilitás ígéretes útján. Pontosan ennek az el­lenkezője történt a távo­labbi színhelyen, a föld­kerekség egyik legszeren­csétlenebb, legszegényebb országában, Haitin. Itt az állandósuló erőszak miatt egyszerűen nem lehetett megtartani a vasárnapi voksolást. Pedig ez a sza­vazás a hagyományosan zaklatott sorsú kis ország hosszú történetének talán legfontosabb választása le­hetett volna: a polgári de­mokrácia visszaállításának — egyesek szerint inkább születésének — mérföldkö­ve. Az idősebb és az ifjabb szörnyeteg, a két Duvalier rémuralma után egy hí­ján harminc esztendeje először lett volna lehetőség egy többé-kevésbé igazi véleménynyilvánításra — aligha véletlen, hogy bizo­nyos erők minden eszköz­zel pontosan ezt akarták megakadályozni —, és saj­nos, ez maradéktalanul si­került is nekik. A jelenlegi ideiglenes ál­lamfő, Henri Namphy ko­rábban Duvalier környeze­téhez tartozott. Ez a hajlé­kony gerincű tábornok ter­mészetesen nem a tömege­ket, hanem jórészt a ko­rábbi rezsim haszonélvező­it képviselte. Igazi vokso­lás esetén esélye sem ma­radt volna hatalma pro­longálására. Így viszont — minden jel szerint — a mögötte álló katonák ösz­­szefogtak Duvalier egykori hírhedt titkosrendőrsége, a Tonton Macoute tagjaival, és olyan helyzetet provo­káltak ki, amelyben fizi­kai lehetetlenségnek bizo­nyult a tömegek által olyan régen várt szavazás meg­tartása. Ilmák helyett lövések és a halottak — ez a va­sárnapi Haiti képe. Ami történt — és ami nem történt — azoknak „érv”, akik el akarják hitetni, hogy nélkülük, a „kemény kéz” nélkül Haiti­­ nem életképes. Így a kis közép­amerikai ország tovább botorkál egy totális zsákut­ca vérgőzös homályában. HARMAT ENDRE Ünnepnapok a Szovjetunióban (I.) A vendégváró Odessza A jutalomnak is beillő megbízatás a Szovjetunióba szólt. A nagy októberi szo­cialista forradalom 70. év­fordulója tiszteletére és an­nak megünneplésére közel 40 tagú küldöttség utazott Szeged testvérvárosába, Odesszába, majd hazafelé jövet két napig Kijev neve­zetességeivel ismerkedett. Krónikásként vehettem részt az utazáson, s mindvégig azon igyekeztem, hogy mi­nél több szempont szerint örökítsem meg az út során látottakat, tapasztaltakat. Az indulás a szokásos mó­don zajlott. Találkozó Sze­geden a nagyál­lomás kul­­túrvárótermében. Útiokmá­­nyok ellenőrzésére és némi ismerkedésre jutott idő az expressz indulásáig, amely­­lyel Budapestre utazott a csoport. Paulik József, a szegedi városi pártbizottság munkatársa, az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iunta „külsős” idegenveze­tője mindent rendben talált. A Keleti pályaudvaron — ahonnan a Budapest exp­ressz indult —, már egy­fajta utazóközönség alakult ki. Sokszor megfigyeltem már, hogy különösen kül­földi út alkalmával érdek­lődőbbek vagyunk egymás iránt, jobban odafigyelünk a másikra. Éjjel indultunk el a szov­jet határ felé. A szokásos elhelyezkedésen, csomag­­rendezkedésen kívül a ha­táron való átlépés és az ezzel járó adminisztráció adott elfoglaltságot. Aki te­hette, már hajnalban talpon volt, s gyönyörködhetett a Kárpátalja gyönyörűséges vidékében. Fehér táj foga­dott bennünket, hó, havas eső váltotta egymást. Bár november elejét írtunk, mégis szokatlanul festett a behavazott lankás, vízmo­sásos terület. Lvovban megszakítottuk az utazást, mivel az exp­­­r­esszvonat Moszkva felé tartott, a mi útirányunk pedig Odessza A Szputnyik Utazási Iroda autóbusza várt a pályaudvaron, egész napos városnézést adott kellemesen fárasztó programot. Este újra hálókocsiba szállt a csoport, moszkvai idő sze­rint 22 órakor indult a vo­nat Odesszába. A négysze­­­mélyes hálófülke negyedik utasa nem csoporttag, hanem egy odesszai férfi volt. Ha­zafelé tartott, Lvovban gyógykezeltette magát. Egyébként repülőgép-oktató, s a szeme is felvillant, ami­kor­­megtudta: Csongrád megyéből jöttünk, a csoport egy része szegedi. „Én pedig a Szegedi utcában lakom” — felelte. Ettől kezdve nyomban oldottabbá vált a beszélgetés. Mesélte, hogy fia már járt Szegeden, sokat mesélt a Tisza-parti város­ról. Ő maga szenvedélyes ita így új­tő. Több száz üveg közül büszkesége egy 1926- os évjáratú Napóleon ko­nyak, de ugyancsak meg­örült az ajándékba kapott csongrádi vörösbornak. Késő éjszakáig tartott a baráti beszélgetés. Jutott is rá idő bőségesen, hiszen a vonat csak másnap délelőtt 11-kor futott be az odesszai pályaudvarra. A sokadik át­szállás után már élelmessé vált a csoport: a nehéz cso­magoknak hordárt fogadott, bár a csomagonkénti 30 kopejka igazán nem nevez­hető olcsó árnak. A Junoszty Szálló adott otthont az elkövetkező négy napban. A 11. emeletről ki­tekintve egyik oldalról a város, a másikról pedig a Fekete-tenger látható. Szi­lárdan tartottam magam a még itthon kötött fogada­lomhoz: ha megfagyok is, belegázolok a vízbe — leg­alább bokáig. Nem sok idő maradt az elhelyezkedésre. Délután az 1-es számú tejipari vállalat­nál vártak gyárlátogatásra. Ikonnyikov Viktor Andreje­­vics, a gyár igazgatója mu­tatta be az 1978 óta üze­melő tejkombinátot. Szinte már az első mondataiból kitűnt az, amire sokan vár­tunk: vajon a változás jelei miként testesültek meg a mindennapi életben. Eddig Moszkvában döntötték el, miből, mennyit gyártsanak. Most már a területi tejipar­hoz tartoznak, az egész tej­ipari egyesülés pedig az Agráripari Minisztérium felügyelete alatt áll.. Meg­szűnt a központi tervelő­írás, számos fontos kérdés­ben helyi döntés születik. A nagyobb önállóság na­gyobb felelősséget ró rájuk, de így lényegesen könnyebb dolgozni. A nyersanyagot a környe­ző falvakból, kolhozokból kapják, az Odesszát körül­vevő három járás mind­egyikében van egy begyűj­tőhely. Ezekben a tej egy­ötödét dolgozzák fel (helyi szükségletre), a többit a vá­rosba szállítják. A 3,2 és 2,5 százalékos zsírtartalmú tejet egy, valamint félliteres üve­gekbe töltik. A 700 dolgozót foglalkoztató üzemben éven­te 150 ezer tonna tejet dol­goznak fel. A hagyományos­­tejtermékek mellett gyer­mek- és csecsemőtejet is gyártanak. Ez utóbbi az anyatej értékét megközelíti. A folyamatos három műszak termékét száz gépkocsi szál­lítja az üzletekbe (vasár- és ünnepnapokon is). A Csongrád megyeiekkel való kapcsolatról elmondta az igazgató, hogy várhatóan sor kerül kooperációra is. Eddig csak baráti látogatá­sok szerepeltek napirenden. Amikor tavaly Szegeden jártak, megismerkedtek a gümölcsízesítés technoló­giájával, azóta már gyár­tanak hasonló ízesítésű tej­termékeket. Ez már bizo­nyítja a kezdeti lépések eredményességét, hasznossá­gát. De az is, hogy a ma­gyarok a csecsemőtei iránt mutatnak nagy érdeklődést. Az Odesszában töltött első nap tehát a program szerint alakult. Nem nélkülöztük az ottaniak vendégszeretetét, kedvességét, amelyet a to­vábbiakban még inkább ér­zékelhettünk. FRANYÓ ISTVÁN (Folytatjuk.) II lengyel népszavazás eredménye A vasárnapi lengyelorszá­gi népszavazáson feltett két kérdés nem kapta meg a szükséges többséget, kö­zölte hétfőn Jerzy Urban kormányszóvivő. A gazdasá­gi reformra a választásra jogosultak 44 százaléka, a politikai reformok megva­lósítására 46 százaléka mon­dott igent. A népszavazási törvény szerint a jogosultak több mint felének kell a kormány javaslatát elfogad­niuk ahhoz, hogy kötelező­vé váljék. A választáson az arra jogosultak 67,3 szá­zaléka vett részt. Urbán sze­rint a népszavazást „társa­dalmi konzultációjellegűnek” tekintik, és kidolgozzák az előterjesztett kormányprog­ram alternatíváit. Gyorsmásolás A—4-es méretben 100 pld. felett 3 Ft/db. Stencilezés 150 pld. felett 50, laponként 25 Ft. Városgazdálkodási Vállalat könyvkötészet, Hódmezővásárhely, Lenin u. 21. szám alatt. Az óföldeáki szociális otthon vezetője pályázatot hirdet az óföldeáki szociális otthon­nál 1988. március 1. napjával megüresedő gazdaságvezetői munkakör betöltésére Képesítési feltételek: közgazdasági technikumi érett­ségi, felsőfokú KALÁSZ, költségvetési gazdálkodás­ban eltöltött 5 év gyakorlati idő. Bérezés: a 14/1983. ÁBMH számú rendelet alapján. A pályázatokat a szo­ciális otthon címére, Óföldeák, Lenin utca 2. szám alá kérjük megküldeni. KISTERMELŐK, FIGYELEM! Gazdaságunk megkezdte az 1988-as évre bérhizlalási szerződés kötését SZARVASMARHA, SERTÉS, NYÚL. Rendkívül előnyös feltételek! Szerződés nélkül is elő­nyös áron vásárolunk. Érdeklődni: Szentes, Bercsényi utca 98., Bors János felvásárlónál, mindennap, 17 óra után, szombat, vasárnap is. ▲ csongrádi Állami gazdaság KEDD, 1987. DECEMBER 1.

Next