Csongrád Megyei Hírlap, 1988. szeptember (45. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-01 / 209. szám
Mit lehet tenni a kontárokkal? — Az Iparosok és a tanács Iparigazgatási fórum A Kisiparosok Országos Szervezetének Csongrád megyei titkársága kezdeményezése volt, hogy megrendezze az iparigazgatási fórumot, melyet tegnap délelőtt tartottak Szegeden, a megyei titkárság székházában. Miért gondolták fontosnak az eseményt? Orcsik Sándor, a megyei titkárság vezetőségének elnöke szerint azért, hogy a kisiparosok számára hasznos információkat tudjanak nyújtani. * — Már előzetesen 23 kérdést kaptunk kisiparosoktól és a Kiosz szervezetétől — mondta Hubert Bertalan, a megyei tanács ipari osztályának vezetője. Ez mutatja, hogy mekkora az érdeklődés a kisipar és a tanácsok közötti kapcsolat iránt. Az osztályvezető elmondta: napjainkban égető kérdésként merül fel a lakásépítés. Vannak, akik csak épületjavításra kaptak engedélyt , ám újat is építenek. Mit tehet ilyenkor a hatóság? „Lazán” kell kezelni a jogszabályokat, hiszen például ácsból jóval kevesebb van a kívánatosnál. Márpedig lakás kell... Sok gond van az úgynevezett vásárosokkal is. Legtöbbször nincs náluk a vásárlók könyve, nem tüntetik fel az árakat, de olykor még az iparjogosítványt is „otthon” felejtik. Olyan is előfordul, hogy az iparengedélyét már régen beadó kisiparos nem veszi le a cégtábláját. Ez visszaélésre adhat okot. N Ám csak jogellenes hirdetés révén lehet őket felelősségre vonni. Ez bizony kevés. „Kényes” kérdés: milyen a tanácsok szabálysértési munkájának hatékonysága? ■ Hubert Bertalan erre azt felelte: jó is, nem is. Ugyanis nő a szabálysértések száma, a bírság, viszont csök■ bent ezek visszatartó ereje. A hozzászólások során Borda Sándor, a csongrádi alapszervezet titkára kifogásolta, hogy adóügyekben az iparosoknak mindenféle ‘ igazolásért Szegedre kell jönniük. Gera Imre, a Kisosz kisteleki titkára jónak ■ tartaná, ha iparjogi tanfolyamon vehetnének részt a vállalkozók — még az ipar kiváltása előtt. Így tudo■ mást szereznének róla, ■ mennyi nehézséggel állnak szemben, s talán csökkenne az iparengedélyt visszaadók száma is. Rögtön erre a kérdésre reflektált Szekeres Ferencné, a makói titkár. Náluk már két éve jól bevált gyakorlat, hogy minden hónap második hétfőjén tájékoztatót tartanak a kisiparosoknak. Szerinte máshol is jó eredményeket lehetne elérni ezzel az oktatási formával. Egy iparos nem árulhatja egyszerre több helyen portékáját, hiszen az engedélyének eredetiben kell a helyszínen lennie — mondta Kaszás Ferenc, a makói tanács osztályvezetője. Igen rossz a bizonylati fegyelem a piacokon. Túl sok időt fordítanak a tanácsi dolgozók újabban munkaidejükből arra, hogy bejegyezzék a kisiparosok családtagjainak ki- és bejelentését. Darázs Sándor a sándorfalvi tanácstól elmondta, náluk, ha minden szükséges okirat megvan, a kisiparos egy órán belül megkapja az engedélyt a működéshez. Viszont, ha beteg az ügyintéző, akkor ők sem tudják tartani a határidőt. Nem érti, miért van az, hogy az építőipari technikus levezetheti az építést, de nem végezheti el azt. Javasolta, hogy a teherfuvarozó kisiparos is kaphassa meg a balesetmentes vezetésért járó elismeréseket. Orcsik Sándor szerint legalább annyi megyénkben a kontár munka, mint amenynyit a kisiparosok végeznek el. A kontárok megközelítőleg azonos árakon dolgoznak, mint a kisiparosok, ám nem fizetnek adót, társadalombiztosítást. Erélyesebben kellene fellépni ellenük. Sok egyéb gond, probléma is felmerült még a tegnapi fórumon, például, hogy nevetséges az a rendelet, amely szerint a fodrásznak, pedikűrösnek 3 hónapi garanciát kell vállalnia munkájára! (Megkérdezném a rendelet alkotóját: mi van akkor, ha esik az eső? Menjünk vissza a fodrászhoz, mert elromlott a frizuránk!?) Természetesen az ilyen és hasonló jogszabályokat — mivel nem tarthatja be senki — nem is tartja be S. Z. Tanévnyitó a szegedi új gimnáziumban Nem szoktunk beszámolni középiskolai tanévnyitókról, most mégis kivételt teszünk, hisz Szegeden a József Attila sugárúton új, két tannyelvű (magyar és angol) gimnáziumot vettek birtokba tegnap délután a tantestület tagjai és a diákok. Igaz, az iskola még nem nevezhető teljesen késznek, mert néhány kisebb belső berendezési és külső építési-szerelési munka, valamint a hatalmas sportcsarnok építésének befejezése hátra van. „November végéig, a határidőig minden elkészül” — mondta Kovács László, a gimnázium megbízott igazgatója, aki a következő szavakkal köszöntötte a tanévnyitó résztvevőit: „Megismételhetetlen, de nem hagyományos, amolyan munkaévnyitón gyűltünk itt egybe. Nem szeretnénk, ha a mai évnyitó oly magasztos lenne, mint amilyet októberben szeretnénk. Ekkor lesz ugyanis a hivatalos névadó ünnepség, iskolánk Deák Ferenc nevét kívánja fölmenni. Amikor ez év februárjában átvettem az épületet, ezzel nem csupán egy iskola irányítását, hanem az építkezés féléves késését is vállaltam. Hála a Délépnek, iskolánk tanárainak és diákjainak, a mai napon mindössze két nappal maradunk el a tervezettektől.” Az igazgató elmondta még, hogy ebben a minden igényt kielégítő, európai mintákat követő épületben modern, de elveiben konzervatív, azaz a mindenkori értékeket tisztelő és megőrző iskolát szeretnének működtetni. Hagyomány, hogy az új tanév kezdetén az új tanerőket bemutatják az iskola diákjainak. Itt, ezen az ünnepségen mindenkit be kellett mutatni, többek között Pálvölgyi Imrét, aki verset írt erre a napra, és Réti Attilát, aki elmondta a kolléga költeményét. Az idegen nyelvi oktatásra utalt, hogy a Gyüdi Sándor vezette Canticum három angol kórust adott elő. Az ünnepségen — az alkalomhoz illően — a diákság részleteket hallhatott István király intelmeiből. D. I. (Fotó: Enyedi Zoltán) CSÜTÖRTÖK, 1988. SZEPTEMBER 1. A megyei pártbizottság munkájának megújításáról Szemelvények a feladattervhez fűzött párttagsági véleményekből A párttagság megjegyzései a megyei párttestület feladattervének általános értékelésével, szerepével, jellegével, is foglalkoztak. A hódmezővásárhelyi pártbizottság a beérkezett párttagsági véleményeket a következőképpen foglalta össze: Hódmezővásárhelyen a párttagok úgy vélik, hogy e programjavaslat „a Központi Bizottság feladattervéhez hasonlóan igen nagy területet ölel fel, ezért többen a részfeladatok kimunkálását, a végrehajtás módszereinek megjelölését hiányolják. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a létrehozni javasolt sok munkabizottság a részletes kidolgozás igényének eleget tesz, de adott kérdéskörökben a döntést elodázza, így az országos pártértekezlet állásfoglalása megvalósításának dinamikája megtörik”. A szegedi városi pártbizottság összesítése azt hangsúlyozza, hogy: „a Csongrád megyei pártbizottság feladatterve lényegében nem tartalmaz több konkrétumot, mint az országos pártértekezlet állásfoglalása, a tagság számára éppen olyan általános, a végrehajtás módját, garanciát nem tartalmazza. A nyilvánosság szélesítése megkezdődött ezzel, de a párttagság nem ismeri a megyei pártbizottság munkastílusát, így azt sem tudja megítélni, hogyan illeszkedik ez az eddigi határozatokhoz, mennyiben képvisel ez megújulást, milyen társadalmi-politikai változások közepette kellene ezt végrehajtani”. A Dégáz pártbizottsága a következőkre hívja fel a figyelmet: „a tagság már korábban is kifejezte azt az igényét, hogy meg szeretné ismerni a megyei pártbizottság munkáját, az ülések témáját, az ott elhangzott nem egyező véleményeiket és a végleges döntéseket. Meg szeretné ismerni, hogy a különböző határozatokat hogyan hozzák, milyen szempontok alapján, hiszen egyetlen egyszer sem fordult elő az elmúlt években, hogy a megyei pártbizottság döntéseihez, határozataihoz a párttagság előzetes véleményét kikérték volna. Mindezek alapján összességében pozitívan értékeli pártbizottságunk, hogy a megyei pártbizottság vitára bocsátotta a következő időszak feladataira vonatkozó elgondolásait”. „A megyei pártbizottság tekintélyének visszaszerzése, megteremtése érezhetően csak határozottabb irányítómunkával, döntésekre képes testülettel, nyíltabb politikai munkával lehetséges. Ehhez az elváráshoz kell igazítani a kádercseréket, de mindenképpen olyanokkal, akik akarják és tudják a testületben az új vonásokat erősíteni, akik a megye párttagságának szemében munkával, erkölcsi, emberi magatartással személyesítik meg a pártot” — olvasható a Szegedi Ruhagyár pártbizottságának véleményében. A Kontakta Villamosszerelési Vállalat pártbizottsága úgy véli, hogy: „a megyei pártbizottságnak javítani kell a politikai irányító tevékenységét. Az alapszervezeti taggyűléseken, pártcsoportüléseken elhangzott hozzászólások külön kiemelték, hogy a megyei döntéshez minden esetben véleményt vagy előzetes egyetértést legyen kötelező kikérni azoktól, akiket érint. A várható döntés-előkészítésről legyen időben információ”. A Szegedi Autófer pártbizottsága a párttagság akaratnyilvánításának garanciáival foglalkozik: „A párttagság szemszögéből a pártvezetés fogalma felöleli az alapszervezeti vezetőségektől a legfelsőbb szervekig a teljes Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága ez év június 27-i ülésén elfogadta az országos pártértekezlet állásfoglalása alapján a saját feladataira vonatkozó javaslatot. E dokumentum az alapszervezeti tájékoztató ez évi negyedik számában teljes terjedelemben megjelent, amelyet a megyében minden alapszervezet megkapott. A megyei pártbizottság azzal a céllal juttatta el feladattervjavaslatát minden pártszervezetbe, hogy a párttagság véleményezze azt, javaslataival, észrevételeivel járuljon hozzá gazdagításához. A párttagság véleményét, javaslatait a városi pártbizottságok gyűjtötték össze és megküldték a megyei pártbizottságnak. Ezekből az észrevételekből közlünk szemelvényeket — bízva abban, hogy ezzel is elősegítjük a megyei pártbizottság munkájának megújításáról folyó eszmecserét, hierarchiát, beleértve a megyei pártbizottságokat, azok szerepét. Ebből adódik, hogy markánsabban kell megfogalmazni és biztosítani azt, hogy a párttagság széles körben jelentkező akaratnyilvánítása megfelelő kényszerítő erőként hasson a felsőbb és a legfelsőbb pártvezetésre. Konkrétan meg kell határozni az alulról jövő kezdeményezések kezelési és érvényesítési módját, a megyei pártbizottság ez irányú szerettét és felelősségét”. Több helyen figyelmet fordítottak az alapszervezeti önállóság kérdésére, illetve arra, hogyan kívánja ezt a megyei pártbizottság biztosítani. A Dégáz pártbizottsága így foglalta össze az ezzel kapcsolatos véleményeket: „Rendkívül pozitívan értékeli a párttagság a javaslat azon részét, amely az alapszervezeti munka erősítését tűzte ki célul. Fontosnak ítéljük, hogy növekedjen önállóságunk, ehhez kapjuk meg a megfelelő hatáskört, hogy a helyi kérdésekben teljes felelősséggel tudjunk nyilatkozni és állást foglalni.” A szegedi városi pártbizottság összefoglalója inkább a párttagság kérdéseit összegezte: „Az egyik legfontosabb kérdés, hogyan kívánja a megyei pártbizottság az alapszervezeteket felkészíteni, hogy az oly sokat emlegetett önállóságnak meg tudjanak felelni. Ez a három műszakban dolgozó párttagoknál borzasztó nehéz, szinte lehetetlen. A feltételek hogyan biztosíthatók ezzel?” A Szegedi Ruhagyár pártbizottsága a párttagság e témakörrel kapcsolatos álláspontját fogalmazta meg: „Alapszervezetektől jövő vélemény, hogy saját feladataik elvégzésére készek, de egy megyei, városi vagy akár országos szerv feladatait ne osszák le nekik! Bár tudják, hogy felsőbb szervekben csak elvi dolgokban lehet gondolkodni, de akkor azok átgondoltabbak legyenek, és a feltétel oldalait is biztosítsák, mert az elvi döntéseket — ha jó, ha rossz — csak a végrehajtás után, a gyakorlatban, az alapszervezetek szintjén lehet értékelni, sőt elrontani is”. A véleményekben helyet kapott a politikai intézményrendszer korszerűsítésével összefüggő megyei feladatok észrevételezése is. A KISZ megyei bizottságának titkársága e kérdésről a következőket írta: „A legelmosódottabb és legellentmondásosabb a politikai intézményrendszer megyei korszerűsítésére vonatkozó rész. Nem vázolja fel a változtatások tartalmi, lényegi elemeit — legfeljebb elismeri annak szükségszerűségét — ennél fogva nem lépi túl a korábban megszokott és beidegződött kereteket, a feladattervi rész már ki sem tér rá. Úgy véljük, a kritikus helyzetbe került gazdasági alapot csak akkor lehet helyreállítani, ha a megváltozott körülményekhez a felépítményt is hozzáigazítjuk. Ehhez az ifjúságnak, mint az egyik fő teherviselő rétegnek és a KISZ-nek is alapvető érdekei fűződnek, a jövő alakulása szempontjából pedig kulcskérdésnek tekintjük az intézményrendszer reformját, amely Csongrád megyét sem kerülheti el. Ezért javasoljuk, hogy a megyei pártbizottság alakítson munkabizottságot saját testületi tagjaiból és a megye főbb társadalmi, érdekképviseleti szerveinek, valamint a JATE képviselőiből azzal a céllal, hogy készüljön vitaanyag a politikai intézményrendszer korszerűsítésének megyei feladataira, és terjessze a testület elé, majd az bocsássa társadalmi vitára, amelynek lezárása után döntsön véglegesen a megyei pártbizottság testülete. Nem tartjuk szükségesnek mindemellett a különböző központi irányító testületek állásfoglalásait megvárni, így határidőként szeptember 30-át javasoljuk munkabizottság megalakítására és 1988. december 31-ikét a vitaanyag elkészítésére. A vitaanyag középpontjába az állami és a társadalmi élet döntési mechanizmusának kifejtése kerüljön. Tegye vizsgálódás tárgyává azt, hogy hogyan lehet a társadalomban ható érdekpluralizmust intézményesítetten működtetni a nyilvánosság bevonásával, milyen döntési fórumok szükségesek ehhez, melyek azok a programok, amelyek meghatározzák az érdekérvényesítés lehetőségeit, hogyan alakítható ki a társadalmi viták szervezésének módszere.” Az észrevételekből, javaslatokból közölt szemelvények ízelítőt adnak abból, hogyan értelmezi a megye párttagsága a megyei pártbizottság munkája megújításának kérdéseit és felelősséggel vállalja feladatait az egész pártélet korszerűsítésében. T. M. 3