Csongrád Megyei Hírlap, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-01 / 261. szám
NSZK Az NSZK sajtója változatlan érdeklődéssel, általában kedvezően kommentálja a Varsói Szerződés külügyminisztereinek egy európai csúcsértekezlet megtartását és a bizalomerősítő intézkedések elmélyítését szorgalmazó budapesti felhívást, amelyet kormánya nevében vasárnap Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter is üdvözölt. A Stuttgarter Zeitung című lap hétfői hírmagyarázata szerint a budapesti jelzés kétségtelenül azt bizonyítja, hogy a Varsói Szerződés őszintén törekszik az Európában felhalmozott hatalmas katonai potenciálok csökkentésére. A NATO számára is feltárult az esély, hogy esedékes téli ülésszakán átgondolt és konkrét választ adjon a budapesti nyilatkozatra. Most elsősorban arra van szükség, hogy megkezdődjenek a tárgyalások. Elvileg most már mindkét szövetség egyetért abban, hogy mi legyen az első lépés — írta a tekintélyes Stuttgarter Zeitung. A VSZ-külügyminiszterek javaslatait bő tudósításban dolgozta fel a Süddeutsche Zeitung, a Die Welt, a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Frankfurter Rundschau is. A Westfalenpost szerint a keleti vezető barátságos szavai ellenére a Varsói Szerződés folytatja a hagyományos fegyverkezést. Az egyensúlynak erre az — az újság kifejezésével élve — fenyegető hiányára —Scholz nyugatnémet védelmi miniszter is rámutatott Moszkvában, mivel ebben rejlik minden bizalomerősítő intézkedés kiindulópontja. a budapesti felhívás sajtóvisszhangja A HUNGAROFEDER TOLLFELDOLGOZÓ Kft. PÁLYÁZATOT HIRDET ügyvezető igazgatói MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. A külföldi érdekeltséggel működő, 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező vegyes vállalatnál 1989. január 1-jétől tölthető be a munkakör. Pályázati feltételek: a felsőfokú közgazdasági, vagy műszaki végzettség, — 5 éves vezetői gyakorlat, — tárgyalóképes szintű német és lehetőleg angol nyelvtudás. Menedzser típusú, 40 év körüli férfiak jelentkezését várjuk. Fizetés: a munkakör jelentőségéhez igazodóan, megegyezés szerint, a munkakörhöz vállalati lakást biztosítunk. Részletes önéletrajzot is tartalmazó pályázatot 1988. november 15-éig lehet benyújtani. Cím: Vízi István tsz-elnök Makói Lenin Mgtsz, Makó, November 7. tér 5. 2 Margaret Thatcher látogatása előtt Jaruzelski nyilatkozata a The Guardiannak Különös, hogy olyan politikusok követelik a Szolidaritás jogainak elismerését, akiknek magatartása aligha minősíthető barátságosnak saját szakszervezeteikkel szemben — jelentette ki Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel államtanács elnöke a The Guardiannak adott nyilatkozatában. A lengyel vezető abból az alkalomból válaszolt a brit napilap írásban eljuttatott kérdéseire, illetve folytatott egyórás kötetlen beszélgetést Hella Pickkel, a The Guardian diplomáciai főmunkatársával, hogy Margaret Thatcher brit miniszterelnök szerdán megkezdi többször elhalasztott első lengyelországi látogatását. Jaruzelski hangoztatta: a (politikai pluralizmussal kapcsolatos) korlátokat a biztonságos államhatárai között élő szuverén, szocialista lengyel állam objektív érdekei szabják meg. „Semmilyen körülmények között sem fogjuk megengedni, hogy megsértsék azokat a határokat, amelyek átlépése veszélyezteti az állam és a nemzet biztonságát” — szögezte le Wojciech Jaruzelski. A továbbiakban kifejtette, hogy a lengyel vezetés olyan koalíciós kormányzati modell kialakítására törekszik, amelyben valódi politikai erőként részt vesz az Egyesült Parasztpárt és a Demokrata Párt, majd pedig a koalíció további bővítésének eredményeként helyet foglalnak benne az ellenzéki erők is. Hangoztatta, hogy a Szolidaritással kapcsolatos kormányzati megítélés, illetve álláspont nem változott. „Elismertük — mondotta —, hogy a mozgalom a munkásosztály indokolt elégedetlenségének egyik fontos megnyilatkozása. Lojálisan együtt akarunk működni velük. Nem titkoltuk azonban aggodalmunkat, amikor — hivatásos antikommunisták egy csoportjának hatására — a mozgalom államellenes szervezetté kezdett átalakulni...” Hangsúlyozta, hogy a lengyel vezetés keresi a módját annak, hogy kiutat találjanak a jelenlegi zsákutcából. Az interjú végén a gazdasági reformokra vonatkozó kérdésekre válaszolva Wojciech Jaruzelski kiemelte: „Aligha várható el, hogy négy évtized alatt kialakult struktúrák, magatartásformák és mechanizmusok egyik napról a másikra megváltozhatnak. Úgy vélem azonban, hogy jó úton haladunk”. A The Guardian diplomáciai főmunkatársa megkérdezte, vajon miként látja a lengyel államtanács elnöke Lengyelország szerepét annak a közös háznak az építésében, amelyről Mihail Gorbacsov szovjet államelnök beszélt Európa vonatkozásában. „Thatcher miniszterelnök látogatásától azt várjuk, hogy a közmondásos brit diplomáciai művészet módot talál a politikai és gazdasági tényezők és a megyes realitások egyeztetésére, örvendenénk, ha kiderülne, hogy London képes megfelelően realisztikus perspektívában gondolkodni Európáról... Ami a közös európai otthont illeti, ez történelmi léptékű koncepció, amelyet közösen kell kifejlesztenünk. Egyetértek azzal, hogy a nyugati kultúrához és civilizációhoz évszázados szálakkal kötődő Lengyelország fontos híd lehet és kell is legyen ebben a tekintetben” — mondotta befejezésül Wojciech Jaruzelski. Szovjetunió—NSZK Múlt és jövő A múlt hangsúlyozása helyett a történelmi tanulságok levonása a jövő érdekében — a Rupert Scholz moszkvai előadásából kölcsönzött mondat híven kifejezi a moszkvai legfelsőbb szintű szovjet —nyugatnémet tárgyalások alaphangját. Egyebek között ennek a kölcsönös törekvésnek az eredménye, hogy Kohl kancellár októberi moszkvai útját mindkét fél az eredményes csúcstalálkozók között könyvelheti el, s nem csupán az aláírt együttműködési megállapodások számát tekintve. Moszkvában ugyanis azt tartják a legfőbb eredménynek, hogy sikerült megteremteni a kedvező politikai feltételeket a Szovjetunió és az NSZK viszonyában az utóbbi időben tapasztalt kedvező folyamatok tartóssá tételéhez, a kapcsolatok kiszélesítéséhez. Hiba lenne persze azt feltételezni, hogy Kohl látogatása egy csapásra elkergette a Moszkva és Bonn közötti viszonyt beárnyékoló felhőket. Először is azért, mert a moszkvai találkozót hosszú és szívós előkészítő munka előzte meg, elég itt utalni Weizsäcker államfő tavalyi moszkvai útjára, vagy Genscher külügyminiszter tárgyalásaira. Másrészt azért, mert bizonyos dolgokat, így például az európai nukleáris fegyverek kérdését. Nyugat- Berlin helyzetét továbbra is eltérően ítélik meg a két fővárosban Bizalomra ad okot ugyanakkor, hogy mind Gorbacsov, mind Kohl kifejezte elkötelezettségét az álláspontok további közelítésére, ami önmagában véve az egyik legfontosabb záloga minden jövőbeni sikernek. Az áttörés megkezdődött, és Gorbacsov tavasszal esedékes bonni útja után valóban új fejezet kezdődhet a Szovjetunió és az NSZK kapcsolataiban. Moszkvában és Bonnban nyomatékosan hangsúlyozták ugyanis, hogy a két látogatás egymással szervesen összefügg. Kissé leegyszerűsítve úgy lehetne megfogalmazni, hogy Moszkvában megvetették a távlatok tekintetében meghatározó jelentőségű gazdasági együttműködés alapjait, amire a szovjet vezető bonni útja során felépíthetik az Európa szempontjából sem közömbös szovjet—nyugatnémet politikai kapcsolatok szilárd vázát. A megkülönböztetett figyelmet, az NSZK számottevő nemzetközi politikai és gazdasági szerepének elismerését jelezte, hogy a szovjet tömegtájékoztatás az ilyen szintű látogatások előtt megszokottnál sokkal érdemibb, nagyságrenddel szélesebb skálán mozgó anyagokkal segített megismertetni, megértetni a szovjet—nyugatnémet viszony legfontosabb kérdéseit. Interjúk, elemző cikkek. riportok sokasága jelent meg bemutatva az NSZK fő politikai erőit, gazdaságát, politikusait. Figyelemre méltó, hogy a Voproszi Filoszofii (A filozófia kérdései) című elméleti folyóirat legfrissebb száma éppen a látogatás alatt közölt interjút Lothar Späth baden-würtembergi tartományi miniszterelnökkel, valamint az időközben elhunyt Franz Josef Strauss néhai bajor miniszterelnökkel, a Keresztényszociális Unió elnökével. A tárgyalásokon is végig érzékelhető volt, hogy mindkét fél egy folyamat részének tekinti a Kohl—Gorbacsov tárgyalásokat, s a kapcsolatok — egyebek között éppen a rendkívül élénk és ígéretes kilátásokban gazdag gazdasági együttműködés révén — hosszú távra megalapozottak. A történelemből okuló, a jelen követelményeihez igazodó együttműködési készség alapján akarja mindkét ország továbbépíteni a kapcsolatokat, ezzel is hozzájárulva egy új minőségű nemzetközi kapcsolatrendszer kialakításához és megszilárdításához. Az ezért végzett munka újabb kiemelkedő állomása lesz Mihail Gorbacsov jövő tavasszal esedékes NSZK-beli látogatása. DOROGI SÁNDOR— SZÁNTÓ ANDRÁS Jogos és szükséges rendőri fellépés a Rudé Právo a pénteki tüntetésről Egyértelműen jogosnak és szükségesnek minősítette a csehszlovák rendőrség fellépését a tüntetők ellen a Rudé Právo. A CSKP lapja hétfőn terjedelmes cikkben foglalkozott a köztársaság megalakulásának 70. évfordulója alkalmából pénteken délután tartott ellenzéki demonstrációval. Az újság a korábbi hetekben elhangzott hivatalos nyilatkozatok szellemében arról írt, hogy a szocialista demokrácia fejlesztésének nincs semmi köze az anarchiához. A lap a csehszlovák hírszolgálati iroda pénteki közelményéhez hasonlóan mintegy kétezer tüntetőről beszélt, akik között — mint írta — együtt voltak bűnözők, „a válságos évek hajótöröttei” (itt az újság az 1968-as események résztvevőire utalt), és olyan fiatalok, akik a lap szerint nem is képesek megmagyarázni miért vettek részt a pénteki demonstráción. A Rudé Právo megemlítette, hogy az illegális csoportok aktivitása már az augusztusi tüntetésen megmutatkozott. Október közepén céljaikat azután teljesen nyíltan feltárták a Charta 77 „egyfajta fiókcsoportjának” a létrehozásával, amelynek a „Mozgalom az állampolgári szabadságért” nevet adták. A Rudé Právo megírta, hogy a csoport „Demokráciát mindenkinek” címmel kiáltványt jelentetett meg. A lap szerint a pamflet teljesen figyelmen kívül hagyja a csehszlovák társadalomban jelenleg végbemenő változásokat. Az újság ellenforradalminak minősítette a manifesztumot, amely — mint beszámolt róla — egyebek között követeli a kormány átadását, a magántulajdon fokozatos megújítását, nemcsak a gazdaságban, hanem a kultúrában is, a mezőgazdasági szövetkezetek felparcellázását, a külpolitikai orientáció megváltoztatását, a védelmi képesség megbontását, az oktatásban pedig szabad teret kíván biztosítani a szocialistaellenes orientációnak. A Rudé Právo értelmezése szerint a manifesztum szerzői akár erőszakos eszközöket is elképzelhetőnek tartanak céljaik megvalósítására. A lap egyébként először számolt be arról, hogy a csehszlovák hatóságok még a tüntetés előtti napon őrizetbe vették az ellenzék több tucat tagját, és a felhívások terjesztői ellen lázítás címén bűnvádi eljárást indítottak. Nő a Caola-termékek, az Ultra, a mosógépek és centrifugák ára A Caola Vállalat közli, hogy — főként legutóbbi forintleértékeléssel összefüggésben — az alap- és csomagolóanyagoknál bekövetkezett költségnövekedések miatt a vállalat által előáltott egyes háztartás-vegyipari és kozmetikai termékek árait november 1-jei hatállyal, átlagosan 9 százalékkal emeli. Ennek következtében a forgalmazó kereskedelmi vállalatok az új árakat fokozatosan — az új beszerzésekhez igazodóan — vezetik be. Így például az 500 grammos TIP mosogató 2,50 Ft-tal, 1. 150 grammos Kék-fehér szappan 0,80 Ft-tal, a 75 grammos Óriás babakrém 1,40 Ft-tal kerül többe ezután. Az Egyesült Vegyiművek hasonlóképpen fenti okok miatt az Ultra mosogatószer termékek árát átlagosan 10 százalékkal emeli. Így például a 0,5 kilogrammos csomagolású Ultra mosogatópor 2,30 Ft-tal drágul. A Hajdúsági Iparművek és a forgalmazó kereskedelmi vállalatok tájékoztatják vásárlóikat, hogy az import és hazai alapanyagok áremelkedése miatt az automata mosógép fogyasztói ára 3,5 százalékkal, a keverőtárcsás mosógép és centrifuga ára pedig 10 százalékkal emelkedik november 1-jétől. (MTI) A román kormány nem fogadja az osztrák delegációt A román kormány rossz lelkiismeretére vall, hogy egyelőre nem akarja fogadni az osztrák parlament küldöttségét, amely szerette volna felkeresni az úgynevezett területrendezési program által érintett vidékeket is. Ezt Mergod Hubinek asszony, az osztrák parlament képviselőházának néppárti másodelnöke jelentette ki, hétfőn tett sajtónyilatkozatában. Az ő vezetésével kedden készült Romániába utazni ötnapos látogatásra az osztrák parlament nyolctagú küldöttsége.A román meghívást az osztrák fél még júliusban fogadta el, kifejezve egyúttal azt a kívánságát, hogy a delegáció a helyszínen tanulmányozhassa a falufelszámolási programmal összefüggő tényeket. A román kormány azonban a hét végén, az utolsó pillanatban lemondta a korábban kitűzött látogatási időpontot, azzal a megokolással, hogy az osztrák politikusok útjának előkészítése hosszabb időt igényel, el fog tartani a jövő tavaszig. Hubinek asszony elítélte a bukaresti döntést, amely — mint mondta — azt mutatja, hogy a román vezetés nem érdekelt a külvilág tárgyilagos tájékozódásában A kijelölt osztrák delegáció másik tagja, Josef Höchtl, a néppárt emberi jogi szóvivője a küldöttség uta-zés írank emamtását azzal hozta összefüggésbe, hogy Ausztria kezdettől fogva élesen bírálja a romániai falufelszámolást. Emlékeztetett: az osztrák parlament az utóbbi hónapokban már két alkalommal megbélyegezte a nemzetiségi jogokat is súlyosan sértő román intézkedéseket és terveket, s osztrák politikusok — köztük ő maga is — nemzetközi fórumokon ugyancsak többször felléptek ezek ellen. Az Akadémia elnökségének ülése A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége hétfőn Székesfehérvárott, a Mezőföldi Állami Erdő- és Vadgazdaság központjában tartotta ülését. A testület elsőként az erdők szerepe a gazdasági és társadalmi fejlődésben című előterjesztést vitatta meg. Az írásos beszámolóban, illetve a három szóbeli kiegészítésben egybehangzóan azt állapították meg, hogy az elmúlt fél évtized egyik legeredményesebb hazai ágazata az erdőgazdaság és a vadgazdálkodás volt. Az önállóvá vált erdészeti vállalatok korszerűsítették technológiájukat, munka- és üzemszervezésüket, s több sikeres beruházást is megvalósítottak. Ezek együttes eredményeként a fűrész- és lemezipari feldolgozásra nem alkalmas fából import fenyőfát helyettesítő értékes termékeket gyártanak. Ugyancsak elismerésre méltó eredmény, hogy az üzemek fa- és fatermékexportjának a bevételei fedezik a faimport költségeit. Az ország erdőterülete 1983 óta, mintegy 150 000 hektárral nőtt. A jelen és az elkövetkezendő időszak feladatairól azt mondják el a tanácskozáson, hogy a kormány további 150 ezer hektárnyi új erdő telepítését irányozta elő. Ezek egy részén új, gyorsan növő, és jó minőségű bútoripari alapanyagot adó fafajtákat ültetnek el. E tervvel az elnökség egyetértett. Ugyancsak támogatta a vita során elhangzott javaslatot, hogy a kedvezőtlen természeti adottságaik miatt pénzügyi zavarokkal küzdő termelőszövetkezetek egy része — talpon maradása, fizetőképességének megőrzése érdekében — tevékenységét bővítse ki erdőgazdasági ágazattal. A hozzászólók arra is felhívták a figyelmet, hogy az erdőterület bővítése szükségessé teszi újabb feldolgozó üzemek létrehozását, valamint a termékek feldolgozottsági szintjének javítását. Az elnökség megvitatta továbbá a tudományos minőzés és a tudományos továbbképzés korszerűsítéséről szóló minisztertanácsi előterjesztés tervezetét. Az MTA kezdeményezésére a kormány 1986-tól foglalkozik az akadémikusok, valamint a tudományos címmel rendelkezők illetménykikiegészítésének felemelésével. Az elnökség elengedhetetlenül fontosnak tartja, hogy a kandidátusi fokozattal rendelkezők jelenlegi illetménykiegészítése 1989. január 1-jétől háromszorosára emelkedjen. Javasolják, hogy az érdekeltek ezt az összeget a fokozat megszerzésétől számított 5 éven keresztül havonkénti elosztásban, vagy a minősítés megszerzése után egy öszszegben vehessék fel. Az elnökség egyetértett az MTA elnöke által a nagymarosi vízlépcsőépítés esetleges abbahagyásának lehetőségeit és következményeit vizsgáló ad hoc bizottság állásfoglalásával, és köszönetét fejezte ki a bizottság munkájáért. (MTI) KEDD, 1988 NOVEMBER 1