Csongrád Megyei Hírlap, 1988. november (45. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

NSZK Az NSZK sajtója válto­zatlan érdeklődéssel, általá­ban kedvezően kommentálja a Varsói Szerződés külügy­minisztereinek egy európai csúcsértekezlet megtartását és a bizalomerősítő intéz­kedések elmélyítését szor­galmazó budapesti felhívást, amelyet kormánya nevében vasárnap Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter is üdvözölt. A Stuttgarter Zeitung cí­mű lap hétfői hírmagyará­zata szerint a budapesti jel­zés kétségtelenül azt bizo­nyítja, hogy a Varsói Szer­ződés őszintén törekszik az Európában felhalmozott ha­talmas katonai potenciálok csökkentésére.­­ A NATO számára is feltárult az esély, hogy ese­dékes téli ülésszakán átgon­dolt és konkrét választ ad­jon a budapesti nyilatkozat­ra. Most elsősorban arra van szükség, hogy megkez­dődjenek a tárgyalások. El­vileg most már mindkét szö­vetség egyetért abban, hogy mi legyen az első lépés — írta a tekintélyes Stuttgarter Zeitung. A VSZ-külügyminiszterek javaslatait bő tudósításban dolgozta fel a Süddeutsche Zeitung, a Die Welt, a Frank­furter Allgemeine Zeitung és a Frankfurter Rundschau is. A Westfalenpost szerint a keleti vezető barátságos sza­vai ellenére a Varsói Szer­ződés folytatja a hagyomá­nyos fegyverkezést. Az egyensúlynak erre az — az újság kifejezésével élve — fenyegető hiányára —Scholz nyugatnémet védelmi mi­niszter is rámutatott Moszk­vában, mivel ebben rejlik minden bizalomerősítő in­tézkedés kiindulópontja. a budapesti felhívás sajtóvisszhangja A HUNGAROFEDER TOLLFELDOLGOZÓ Kft. PÁLYÁZATOT HIRDET ügyvezető igazgatói MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. A külföldi érdekeltséggel működő, 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező vegyes vállalatnál 1989. január 1-jétől tölthető be a munkakör. Pályázati feltételek: a felsőfokú közgazdasági, vagy műszaki végzettség, — 5 éves vezetői gyakorlat, — tárgyalóképes szintű német és lehetőleg angol nyelvtudás. Menedzser típusú, 40 év körüli férfiak jelentkezését várjuk. Fizetés: a munkakör jelentőségéhez igazodóan, megegye­zés szerint, a munkakörhöz vállalati lakást biztosítunk. Részletes önéletrajzot is tartalmazó pályázatot 1988. november 15-éig lehet benyújtani. Cím: Vízi István tsz-elnök Makói Lenin Mgtsz, Makó, November 7. tér 5. 2 Margaret Thatcher látogatása előtt Jaruzelski nyilatkozata a The Guardiannak Különös, hogy olyan poli­tikusok követelik a Szolida­ritás jogainak elismerését, akiknek magatartása aligha minősíthető barátságosnak saját szakszervezeteikkel sz­emben — jelentette ki Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel államtanács elnöke a The Guardiannak adott nyi­latkozatában. A lengyel ve­zető abból az alkalomból válaszolt a brit napilap írás­ban eljuttatott kérdéseire, illetve folytatott egyórás kö­tetlen beszélgetést Hella Pickkel, a The Guardian diplomáciai főmunkatársá­val, hogy Margaret Thatcher brit miniszterelnök szerdán megkezdi többször elhalasz­tott első lengyelországi lá­togatását. Jaruzelski hangoztatta: a (politikai pluralizmussal­ kapcsolatos) korlátokat a biztonságos államhatárai kö­zött élő szuverén, szocialista lengyel állam objektív érde­kei szabják meg. „Semmi­lyen körülmények között sem fogjuk megengedni, hogy megsértsék azokat a határokat, amelyek átlépése veszélyezteti az állam és a nemzet biztonságát” — szö­gezte le Wojciech Jaruzelski. A továbbiakban kifejtette, hogy a lengyel vezetés olyan koalíciós kormányzati mo­dell kialakítására törekszik, amelyben valódi politikai erőként részt vesz az Egye­sült Parasztpárt és a De­mokrata Párt, majd pedig a koalíció további bővítésének eredményeként helyet foglal­nak benne az ellenzéki erők is. Hangoztatta, hogy a Szo­lidaritással kapcsolatos kor­mányzati megítélés, illetve álláspont nem változott. „Elismertük — mondotta —, hogy a mozgalom a mun­kásosztály indokolt elége­detlenségének egyik fontos megnyilatkozása. Lojálisan együtt akarunk működni ve­lük. Nem titkoltuk azonban aggodalmunkat, amikor — hivatásos antikommunisták egy csoportjának hatására — a mozgalom államellenes szervezetté kezdett átalakul­ni...” Hangsúlyozta, hogy a lengyel vezetés keresi a módját annak, hogy kiutat találjanak a jelenlegi zsák­utcából. Az interjú végén a gazda­sági reformokra vonatkozó kérdésekre válaszolva Woj­ciech Jaruzelski kiemelte: „Aligha várható el, hogy négy évtized alatt kialakult struktúrák, magatartásfor­mák és mechanizmusok egyik napról a másikra megváltozhatnak. Úgy vé­lem azonban, hogy jó úton haladunk”. A The Guardian diplomá­ciai főmunkatársa megkér­dezte, vajon miként látja a lengyel államtanács elnöke Lengyelország szerepét an­nak a közös háznak az épí­tésében, amelyről Mihail Gorbacsov szovjet államel­nök beszélt Európa vonatko­zásában. „Thatcher miniszterelnök látogatásától azt várjuk, hogy a közmondásos brit diplomáciai művészet mó­dot talál a politikai és gaz­dasági tényezők és a megyes realitások egyeztetésére, ör­vendenénk, ha kiderülne, hogy London képes megfele­lően realisztikus perspektí­vában gondolkodni Európá­ról... Ami a közös európai otthont illeti, ez történelmi léptékű koncepció, amelyet közösen kell kifejlesztenünk. Egyetértek azzal, hogy a nyugati kultúrához és civi­lizációhoz évszázados szá­lakkal kötődő Lengyelország fontos híd lehet és kell is legyen ebben a tekintetben” — mondotta befejezésül Wojciech Jaruzelski. Szovjetunió—NSZK Múlt és jövő A múlt hangsúlyozása he­lyett a történelmi tanulságok levonása a jövő érdekében — a Rupert Scholz moszkvai előadásából kölcsönzött mon­dat híven kifejezi a moszk­vai legfelsőbb szintű szovjet —nyugatnémet tárgyalások alaphangját. Egyebek között ennek a kölcsönös törekvés­nek az eredménye, hogy Kohl kancellár októberi moszkvai útját mindkét fél az eredményes csúcstalálko­zók között könyvelheti el, s nem csupán az aláírt együtt­működési megállapodások számát tekintve. Moszkvában ugyanis azt tartják a legfőbb eredménynek, hogy sikerült megteremteni a kedvező po­­litikai feltételeket a Szov­jetunió és az NSZK viszo­nyában az utóbbi időben ta­pasztalt kedvező folyamatok tartóssá tételéhez, a kapcso­latok kiszélesítéséhez. Hiba lenne persze azt fel­tételezni, hogy Kohl látoga­tása egy csapásra elkergette a Moszkva és Bonn közötti viszonyt beárnyékoló felhő­ket. Először is azért, mert a moszkvai találkozót hosszú és szívós előkészítő munka előzte meg, elég itt utalni Weizsäcker államfő tavalyi moszkvai útjára, vagy Gen­scher külügyminiszter tár­gyalásaira. Másrészt azért, mert bizonyos dolgokat, így például az európai nukleáris fegyverek kérdését. Nyugat- Berlin helyzetét továbbra is eltérően ítélik meg a két fő­városban Bizalomra ad okot ugyanakkor, hogy mind Gor­bacsov, mind Kohl kifejezte elkötelezettségét az állás­pontok további közelítésére, ami önmagában véve az egyik legfontosabb záloga minden jövőbeni sikernek. Az áttörés megkezdődött, és Gorbacsov tavasszal ese­dékes bonni útja után való­ban új fejezet kezdődhet a Szovjetunió és az NSZK kap­csolataiban. Moszkvában és Bonnban nyomatékosan hangsúlyozták ugyanis, hogy a két látogatás egymással szervesen összefügg. Kissé leegyszerűsítve úgy lehetne megfogalmazni, hogy Moszk­vában megvetették a távla­tok tekintetében meghatáro­zó jelentőségű gazdasági együttműködés alapjait, ami­re a szovjet vezető bonni út­ja során felépíthetik az Eu­rópa szempontjából sem kö­zömbös szovjet—nyugatné­met politikai kapcsolatok szilárd vázát. A megkülönböztetett fi­gyelmet, az NSZK számot­tevő nemzetközi politikai és gazdasági szerepének elis­merését jelezte, hogy a szov­jet tömegtájékoztatás az ilyen szintű látogatások előtt megszokottnál sokkal érdemibb, nagyságrenddel szélesebb skálán mozgó anyagokkal segített megis­mertetni, megértetni a szov­jet—nyugatnémet viszony legfontosabb kérdéseit. In­terjúk, elemző cikkek. ri­portok sokasága jelent meg bemutatva az NSZK fő po­litikai erőit, gazdaságát, po­litikusait. Figyelemre méltó, hogy a Voproszi Filoszofii (A filozófia kérdései) című elméleti folyóirat legfrissebb száma éppen a látogatás alatt közölt interjút Lothar Späth baden-würtembergi tartományi miniszterelnök­kel, valamint az időközben elhunyt Franz Josef Strauss néhai bajor miniszterelnök­kel, a Keresztényszociális Unió elnökével. A tárgyalásokon is végig érzékelhető volt, hogy mind­két fél egy folyamat részé­nek tekinti a Kohl—Gorba­csov tárgyalásokat, s a kap­csolatok — egyebek között éppen a rendkívül élénk és ígéretes kilátásokban gaz­dag gazdasági együttműkö­dés révén — hosszú távra megalapozottak. A történelemből okuló, a jelen követelményeihez iga­zodó együttműködési kész­ség alapján akarja mindkét ország továbbépíteni a kap­csolatokat, ezzel is hozzájá­rulva egy új minőségű nem­­zetközi kapcsolatrendszer ki­alakításához és megszilárdí­tásához. Az ezért végzett munka újabb kiemelkedő állomása lesz Mihail Gorba­csov jövő tavasszal esedékes NSZK-beli látogatása. DOROGI SÁNDOR— SZÁNTÓ ANDRÁS Jogos és szükséges rendőri fellépés a Rudé Právo a pénteki tüntetésről Egyértelműen jogosnak és szükségesnek minősítette a csehszlovák rendőrség fellé­pését a tüntetők ellen a Ru­dé Právo. A CSKP lapja hétfőn terjedelmes cikkben foglalkozott a köztársaság megalakulásának 70. évfor­dulója alkalmából pénteken délután tartott ellenzéki de­monstrációval. Az újság a korábbi hetek­ben elhangzott hivatalos nyilatkozatok szellemében arról írt, hogy a szocialista demokrácia fejlesztésének nincs semmi köze az anar­chiához. A lap a csehszlo­vák hírszolgálati iroda pén­teki közelményéhez hason­lóan mintegy kétezer tünte­tőről beszélt, akik között — mint írta — együtt voltak bűnözők, „a válságos évek hajótöröttei” (itt az újság az 1968-as események részt­vevőire utalt), és olyan fia­talok, akik a lap szerint nem is képesek megmagyarázni miért vettek részt a pénteki demonstráción. A Rudé Právo megemlí­tette, hogy az illegális cso­portok aktivitása már az augusztusi tüntetésen meg­mutatkozott. Október köze­pén céljaikat azután teljesen nyíltan feltárták a Charta 77 „egyfajta fiókcsoportjá­nak” a létrehozásával, amelynek a „Mozgalom az állampolgári szabadságért” nevet adták. A Rudé Právo megírta, hogy a csoport „De­mokráciát mindenkinek” címmel kiáltványt jelente­tett meg. A lap szerint a pamflet teljesen figyelmen kívül hagyja a csehszlovák társadalomban jelenleg vég­bemenő változásokat. Az újság ellenforradalmi­nak minősítette a manifesz­­tumot, amely — mint beszá­molt róla — egyebek között követeli a kormány átadá­sát, a magántulajdon foko­zatos megújítását, nemcsak a gazdaságban, hanem a kul­túrában is, a mezőgazdasági szövetkezetek felparcellázá­sát, a külpolitikai orientáció megváltoztatását, a védelmi képesség megbontását, az oktatásban pedig szabad te­ret kíván biztosítani a szo­cialistaellenes orientációnak. A Rudé Právo értelmezése szerint a manifesztum szer­zői akár erőszakos eszkö­zöket is elképzelhetőnek tar­tanak céljaik megvalósítá­sára. A lap egyébként először számolt be arról, hogy a csehszlovák hatóságok még a tüntetés előtti napon őrizet­be vették az ellenzék több tucat tagját, és a felhívások terjesztői ellen lázítás cí­mén bűnvádi eljárást indí­tottak. Nő a Caola-termékek, az Ultra, a mosógépek és centrifugák ára A Caola Vállalat közli, hogy — főként legutóbbi forintleér­tékeléssel összefüggésben — az alap- és csomagolóanyagoknál bekövetkezett költségnövekedések­ miatt a vállalat által előál­­tott egyes háztartás-vegyipari és kozmetikai termékek árait november 1-jei hatállyal, átlagosan 9 százalékkal emeli. En­nek következtében a forgalmazó kereskedelmi vállalatok az új árakat fokozatosan — az új beszerzésekhez igazodóan — veze­tik be. Így például az 500 grammos TIP mosogató 2,50 Ft-tal, 1. 150 grammos Kék-fehér szappan 0,80 Ft-tal, a 75 grammos Óriás babakrém 1,40 Ft-tal kerül többe ezután. Az Egyesült Vegyiművek hasonlóképpen fenti okok miatt az Ultra mosogatószer termékek árát átlagosan 10 százalékkal emeli. Így például a 0,5 kilogrammos csomagolású Ultra mo­sogatópor 2,30 Ft-tal drágul. A Hajdúsági Iparművek és a forgalmazó kereskedelmi vál­lalatok tájékoztatják vásárlóikat, hogy az import és hazai alapanyagok áremelkedése miatt az automata mosógép fogyasz­tói ára 3,5 százalékkal, a keverőtárcsás mosógép és centrifuga ára pedig 10 százalékkal emelkedik november 1-jétől. (MTI) A román kormány nem fogadja az osztrák delegációt A román kormány rossz lelki­ismeretére vall, hogy egyelőre nem akarja fogadni az osztrák parlament kül­döttségét, amely szerette volna felkeresni az úgynevezett területrendezési program által érintett vidékeket is. Ezt Mergod Hubinek asszony, az osztrák parlament képviselő­házának néppárti másodelnöke jelentette ki, hétfőn tett sajtónyilatkozatában. Az ő vezetésével kedden készült Romániába utazni ötnapos látogatásra az osztrák parlament nyolctagú kül­­döttsége.A román meghívást az osztrák fél még júliusban fogadta el, kifejezve egyúttal azt a kívánságát, hogy a delegáció a helyszínen tanulmányozhassa a falufelszámo­lási programmal összefüggő tényeket. A román kormány azonban a hét végén, az utolsó pillanatban lemondta a korábban kitűzött látogatási időpontot, azzal a megokol­­­ással, hogy az osztrák politikusok útjának előkészítése hosszabb időt igényel, el fog tartani a jövő tavaszig. Hu­binek asszony elítélte a bukaresti döntést, amely — mint mondta — azt mutatja, hogy a román vezetés nem ér­dekelt a külvilág tárgyilagos tájékozódásában A kijelölt osztrák delegáció másik tagja, Josef Höchtl, a néppárt emberi jogi szóvivője a küldöttség uta-­zés­ íra­nk e­mamtását azzal hozta összefüggésbe, hogy Ausztria kezdettől fogva élesen bírálja a romániai falu­­felszámolást. Emlékeztetett: az osztrák parlament az utób­bi hónapokban már két alkalommal megbélyegezte a nemzetiségi jogokat is súlyosan sértő román intézkedése­ket és terveket, s osztrák politikusok — köztük ő maga is — nemzetközi fórumokon ugyancsak többször felléptek ezek ellen. Az Akadémia elnökségének ülése A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége hétfőn Székesfehérvárott, a Mező­földi Állami Erdő- és Vad­gazdaság központjában tar­totta ülését. A testület elsőként az er­dők szerepe a gazdasági és társadalmi fejlődésben cí­mű előterjesztést vitatta meg. Az írásos beszámoló­ban, illetve a három szóbe­li kiegészítésben egybe­hangzóan azt állapították meg, hogy az elmúlt fél év­tized egyik legeredménye­sebb hazai ágazata az erdő­­gazdaság és a vadgazdálko­dás volt. Az önállóvá vált erdészeti vállalatok korsze­rűsítették technológiájukat, munka- és üzemszervezésü­ket, s több sikeres beruhá­zást is megvalósítottak. Ezek együttes eredményeként a fűrész- és lemezipari fel­dolgozásra nem alkalmas fából import fenyőfát he­lyettesítő értékes terméke­ket gyártanak. Ugyancsak elismerésre méltó eredmény, hogy az üzemek fa- és fa­termékexportjának a bevé­telei fedezik a faimport költségeit. Az ország erdő­területe 1983 óta, mintegy 150 000 hektárral nőtt. A je­len és az elkövetkezendő időszak feladatairól azt mondják el a tanácskozáson, hogy a kormány további 150 ezer hektárnyi új erdő tele­pítését irányozta elő. Ezek egy részén új, gyorsan növő, és jó minőségű bútoripari alap­anyagot adó fafajtákat ültetnek el. E tervvel az el­nökség egyetértett. Ugyan­csak támogatta a vita so­rán elhangzott javaslatot, hogy a kedvezőtlen termé­szeti adottságaik miatt pénz­ügyi zavarokkal küzdő ter­melőszövetkezetek egy része — talpon maradása, fizető­­képességének megőrzése ér­dekében — tevékenységét bővítse ki erdőgazdasági ágazattal. A hozzászólók ar­ra is felhívták a figyelmet, hogy az erdőterület bővíté­se szükségessé teszi újabb feldolgozó üzemek létrehozá­sát, valamint a termékek feldolgozottsági szintjének javítását. Az elnökség megvitatta to­vábbá a tudományos minő­­zés és a tudományos to­vábbképzés korszerűsítésé­ről szóló minisztertanácsi előterjesztés tervezetét. Az MTA kezdeményezésére a kormány 1986-tól foglalko­zik az akadémikusok, vala­mint a tudományos címmel rendelkezők illetményki­­kiegészítésének felemelésé­vel. Az elnökség elengedhe­tetlenül fontosnak tartja, hogy a kandidátusi fokozat­tal rendelkezők jelenlegi il­letménykiegészítése 1989. január 1-jétől háromszoro­sára emelkedjen. Javasol­ják, hogy az érdekeltek ezt az összeget a fokozat meg­szerzésétől számított 5 éven keresztül havonkénti elosz­tásban, vagy a minősítés megszerzése után egy ösz­­szegben vehessék fel. Az el­nökség egyetértett az MTA elnöke által a nagymarosi vízlépcsőépítés esetleges ab­bahagyásának lehetőségeit és következményeit vizsgáló ad hoc bizottság állásfogla­lásával, és köszönetét fe­jezte ki a bizottság munká­jáért. (MTI) KEDD, 1988 NOVEMBER 1

Next