Csongrád Megyei Hírlap, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-01 / 27. szám
Beszállítási kedvezmények Hagyománnyá vált, hogy ilyenkor év elején a MÁV vezérigazgatósága meghirdeti az előszállítási kedvezményt, amellyel a vasúti fuvareszköz-kapacitás jobb kihasználását kívánja elősegíteni. Mint ismeretes, a vasúti áruszállítások során szinte állandó problémát jelent a szállítási igények egyenetlensége, amely különösen az év második felében okoz számottevő nehézséget. Indokolt tehát, hogy azon árukat, amelyek jellegüknél, természetüknél fogva szoros időhöz nincsenek kötve, már az év első felében elfuvarozzák. Idén január 1-től március 31-ig hirdették meg az előszállítási akciót. Ennek lényege, hogy a kedvezménybe bevont áruk (kavics, homok, kő, mész, cement, salak, kohósalak, hamu, aszfalt, bitumen, műtrágya, mésztartalmú talajjavító anyagok, ipari fa, bányafa, beton- és vasbetonáruk, építőanyagok, égetett anyagból tégla, tűzifa) belföldi fuvarozásánál az előre meghatározott „küszöbérték” feletti fogadásánál jelentős fuvardíjkedvezményt ad a vasút. A kedvezmény alapját a vasútigazgatóságok (műtrágya esetén a vezérigazgatóság) és az érdekelt átvevő fuvaroztatókkal kötött írásbeli megállapodás képezi. Ilyen megállapodást kötött eddig a vasútigazgatósággal a megyéből a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat. A mostani előszállítási akcióban újdonságként említhető meg, hogy a vasút a kedvezményezett árukhoz a feladási állomáson garantált kocsikiállítást biztosít. S m még egy, vasúti kedvezménnyel kapcsolatos hír: azok a fuvaroztatók, akik január 1-je és június 30-a között az európai KGST- tagországok egymás közti forgalmában áruikat konténerben adják fel, szintén kedvezményben részesülnek. Ennek feltétele, hogy idén az első és második negyedévben több konténert adjanak fel, mint az elmúlt év azonos időszakában. A kedvezmény adását itt is előzetes megállapodáshoz kötötték. Az említett kedvezményekről részletes tájékoztatás a Közlekedési Közlöny ez évi 1—2., illetve 3. számában található. G. J. Lassuló ütemben? Csongrádon, a Hunyadi téri építkezésnél, a második lépcsőben épülő lakások egy részébe beköltöztek a lakók, de most mintha az építők felett megállt volna az idő: az utcarész befejezése nagyon lassú tempóban halad. Pedig az idő pénz a kivitelező Csomiép Vállalatnak éppúgy, mint az építkezésben részes partnereknek, a lakásokra váró családoknak meg nagy-nagy bosszúság. (Fotó: Enyedi Zoltán) Ülésezett a csongrádi városi pártbizottság Sebők László titkár elnökletével ülésezett a csongrádi városi pártbizottság, kedden délután. Rész vett a tanácskozáson Vastagh Pál, a megyei pártbizottság első titkára. Először a végrehajtó bizottság és a fegyelmi bizottság összetételére tett javaslatot ismertette Herczeg Mihály, a jelölőbizottság elnöke. A vitában szóba került Bekúti István és Thirring Ákos személye is, de a jelölőlistára való szavazásnál csak az előzetesen ismertetett 13 név került föl a szavazólistára.* Ezután a városi pártbizottságnak a következő kongresszusig szóló feladattervére tett javaslatot Thirring Ákos és az írásban kiadott anyaghoz szóbeli kiegészítést fűzött. Ebben az alapszervezetek működésének feltételrendszeréről beszélt — a döntés-előkészítésről, a nyilvánosság szerepéről és javasolta, hogy az érvényben lévő párthatározatokról készüljön gyűjtemény. Továbbá a pártalapszervezetek váljanak valódi közösségekké. Ezzel kapcsolatban szót kért Gál Istvánná, javasolva, hogy a határozatok gyűjteményét a pártbizottsági tagok is kapják meg. Justin Imre dicsérettel szólt a tervezetről, amely kellő szervezéssel végrehajtható. Licsicsányi István azt emelte ki, hogy ez a program a csongrádi hagyományokra épít. Eszenyi László a tájékoztatás fontosságáról szólt, ezt Sebestyén István kiegészítette azzal, hogy kapjon nagyobb nyilvánosságot a megyei lapban a csongrádi pártélet. Erdélyi Péter a múlt feltárását szorgalmazta. Nagy Imre azt emelte ki, hogy a követelményekkel összhangban van ez a program. Gulyás Katalin a párttagok személyes példamutatásáról szólt, megemlítve, hogy Csongrádon igen sok a nyugdíjas és a szegény ember. Fábián György első titkár a karitatív tevékenységről beszélt és azt hangsúlyozta, hogy a feladattervet nem szabad mereven értelmezni. Góg Mihály hiányolta, hogy a legfontosabb várospolitikai célkitűzések nincsenek benne a programban. Licsicsányi Imréné azzal foglalkozott, hogy kevés munkás kerül be a pártbizottságba. Erre válaszul Gulyás Katalin az értelmiségiek munkás és paraszt származását hozta fel érvül. Szóba hozta, hogy az orvosok igen nehéz körülmények között dolgoznak. Vincze Mária megemlítette: nemcsak a párttagság várja, hogy a pártértekezlet után mi történik, hanem a pártonkívüliek is, mivel a város lakosságára számítanak a közügyek intézésében. Molnár József a pártegységre hívta fel a figyelmet, mely igen lényeges követelmény. Ezután Vastagh Pál kért szót. Mint mondotta, a csongrádiak feladatterve reális, korszerű, összhangban van a megyei pártértekezleten elfogadott tennivalókkal. A vita túllépett az anyag kötöttségein, ez jó politikai érzékre vall. Beszélt ezután arról, hogy igen nehéz helyzetben kell a párttagoknak helytállni, ismertette a pártból kilépés tendenciáit és okait. Ugyanis nehéz ma a párt politikáját értelmezni, mivel rövidtávú program van, hosszú távú ellenben még nincs. Két lényeges kérdésre irányította rá a figyelmet. Egyik, hogy a párt nem találta meg az utat az értelmiséghez, a másik pedig, hogy az ifjúsággal sem tudott szót érteni. Majd a párttagok előtt álló belpolitikai „ütközetekről”, a tanácstagi és országgyűlési választásokra való felkészülésről és az új alkotmány elfogadásával kapcsolatos vitákról tett említést, amelyek igen lényeges munkát adnak a kommunistáknak. Thirring Ákos foglalta össze a vitát, majd Fábián György tett javaslatot a városi pártbizottság tagjainak feladataira. Ezt, vírta után, módosítással elfogadták. Ezután került sor a vég(Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Politikai Bizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága keddi ülésén február 10-ére összehívta a Központi Bizottságot. Napirendjéül időszerű politikai kérdések megtárgyalását javasolja. (MTI) Országos vonatkozásban is a legszámottevőbbek között jegyzik Csongrád megye kisüzemi állatállományát. Mintegy 60 ezer család tart valamiféle haszonállatot a tanyai, falusi vagy a városi portáján. Vannak, akik csupán a család ellátására fejnek tehenet, tartanak tyúkokat, hizlalnak sertést, de inkább a szerződéses árutermelés jellemző a háztáji gazdaságokra. Megyénk egész mezőgazdasága 8,2 milliárd forint értékű állattenyésztési produktummal zárta az elmúlt évet, s a tej 26, a vágóállatok 42 százalékát a kisüzemek adták. A termelés körülményeiről, a kisegítő gazdaságok szerepköréről, a további lehetőségekről tartott előadást Kiss Lajos, a megyei tanács szakfelügyeleti osztályvezetője Vásárhelyen. A Debreceni Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Főiskolai Kara adott helyet a kistermelők háromnapos továbbképzőjének, ahol neves szakemberek értékelik a kisüzemi termelés szakmai szintjét. Az adottságok és a felvevőpiac igényének párhuzamában. * A tegnapi előadások szakmai részletein túl a nagyüzem és a háztáji együttműködésének a jelentősége domborodott ki. A mezőgazdasági üzemek tulajdonában levő szarvasmarha-állomány 11, a sertések 23, a juhok 16 és a baromfi 33 százaléka van a kisüzemekben tartási, azaz gebines szerződések alapján. Így vált lehetővé megyénkben a tanyai és a települések körzetében levő kisebb állattenyésztési majorok, háztáji istállók, épületek hasznosítása kisvállalkozásban. A nagyüzem szaktanáccsal, törzsállománnyal, takarmánnyal és a termékek piaci elhelyezésével segíti a kisüzemi vállalkozókat. Egyben a családoknak jelentős jövedelemkiegészítést ad a háztáji. A jelen pillanatban a megye kisüzemi ágazata a háztáji, az illetmény-, a bérelt, s a magántulajdonú földeket összevéve a szántóterület 16,7 százalékát műveli, de az állatállomány 36 százalékát tartja el. Ez is jelzi a kistermelés hatékonyságát, leginkább családi vállalkozásokban. * Akad néhány gyenge oldala is a kisüzemi ágazatnak. Mivel vásárolják a gazdák a tenyészállatokat, a takarmányt, legjobban vannak kitéve a szabályozó rendszer változásainak. Sajnos most is 21 százalékkal növekedtek a takarmányárak, és így csökkent az állattartás nyeresége. Ez évtől megszűntek egyes termelési támogatások, így például a tehéntartásnál is. Nincs már nagyüzemi felár, ám ennek ellensúlyozására növekedett az átvételi ár. Megszűnt a húsipar által támogatott vemhes üsző kihelyezési akció. Eddig évente mintegy 6 ezer hasas, azaz vemhes koca került ki a kisüzemekbe, egyenként 1500 forintos kedvezménnyel. A támogatás szerencsére megmaradt, csak a feltételek lettek szigorúbbak. A tenyészjószág átvételénél 2 ezer forintot le kell szurkolni, s ha nem a szaporulattal fizet a termelő, semmiféle támogatásra nem jogosult. A juhágazatban csökkent a gyapjú átvételi ára, a baromfisok drágábban jutnak naposcsibékhez, mint eddig, miközben estek a húscsirke felvásárlási árai. * Rontja még a kistermelés gazdaságosságát, hogy megszűntek az előnyös kamatfeltételek. Igaz, hogy a jövőben a szerződéses termelésnél néhány egyéb feltétel kikötésével 3 millió forint maximális hitelfelvételre lesz lehetőség, de kérdés, mennyiben térül meg a 24 százalékos kamat, hogy lesz az egész ügyletből nyeresége a termelőnek? Egyébként a kistermelői tanfolyamon ismételten leszögezték, hogy alapvető szerepkört lát el az ágazat az élelmiszer-termelésben, számít a portékára a piac, de jobban szeretnék érezni a kisüzemek a kormány segítő kezét. A tanfolyam egyébként holnap, csütörtök délután egy szakmai fórummal, eszmecserével zárul, ahol a nagyüzemi gazdaságok, az iparszerű termelési rendszerek, a vállalatok, szövetségek képviselői egyeztetik érdekeiket, s az együttműködés lehetőségeit a kisüzemi termelőkkel. T. T. J. Alapvető szerepkörben A kisüzemi állattenyésztésről vásárhelyi kiadás AZ MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 46. évfolyam 27. szám ★ 1989. február 1., szerdai ára: 4,30 forint . Mozgásba kell hozni a párt fő erőit a tagság körében Pártnap Szentesen Vastagh Pál és Majoros Pál előadása Tegnap délelőtt pártnapon vettek részt Szentesen a város és környékének kommunista aktivistái. A városi tanács nagytermében Dóczi Gábor, a pártbizottság első titkára üdvözölte a jelenlevőket, majd a pártmunka megújulásának feladatairól beszélt Vastagh Pál, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára. Az országos, a megyei és a városi pártértekezletek híven és élesen demonstrálták a pártélet mai problémáit és tennivalóit. A demokratizmus új formái alakultak ki, nagyobb lett a nyilvánosság, és más módon működik a testületi mechanizmus. A helyzet ellentmondásosságára utal a tagságnak olyan elképzelése, hogy a problémák máról holnapra megszűnnek. Ugyancsak nem sorolható az előnyös jelenségek közé, hogy a viták főleg személyi kérdésekben csúcsosodnak ki, és egyes csoportok is ezekre szerveződtek, a valós társadalmi és politikai problémák megragadása helyett. Kár, hogy a pártértekezleti küldötteknél alacsony a 30 éven aluliak aránya. Őket egyébként májusban összehívják a megyei ifjúsági problémák megtárgyalására, és a kivezető utak meghatározására. A párton belül ellentmondásos a megújulási folyamat, mert a párt fő erői és tömegei még nem tették le igazán a voksukat a reformfolyamatok mellett. A belpolitikai élet számos fordulatával még nem tudnak mit kezdeni, és defenzívában vannak azokkal szemben, akik a szocializmus válságát emlegetik. Tisztában kell lenni azzal, hogy modellváltásról van szó, ez pedig alapvető feltétele a jól működő szocializmusnak. Ehhez a feladathoz kell megteremteni a párttagok akcióegységét, és ennek érdekében kell megérteni és alkalmazni az új fogalmakat. A cselekvéshez irányt ad a párt rövid távú programja, amelynek a lényege az, hogy gazdasági, politikai reformot kell, megvalósítani. A korábban meg nem hozott döntésekért most nagy árat kell fizetni. Szintén adóssága a pártnak, hogy szövetségesi alapon megnyerje a fiatalokat. A mai generációk más mértékkel mérnek, mint a ré(Folytatás a 2. oldalon.)