Csongrád Megyei Hírlap, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-01 / 77. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) mellett a fejlődést célzó programokat dolgoznak ki. „Az MSZMP kinyilvánít­ja, hogy kész két- és több­oldalú megbeszéléseket foly­tatni a hatalom gyakorlásá­nak új módjáról minden törvényes keretek között működő szervezettel. Az együttműködés feltétele az alkotmány, a törvények megtartása, a társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadása, nemzetközi szö­vetségi kötelezettségeink tiszteletben tartása, töre­kedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására.” A megbeszélések előkészíté­sére a Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg. Az érdemi tárgyalások tárgyköréül javasolja: az új alkotmány előkészítésével és tartalmával összefüggő vé­lemények egyeztetését, a vá­lasztási rendszer kidolgozá­sával és a választásokon va­ló együttműködéssel kapcso­latos kérdések megvitatását, valamint a gazdaság stabili­zálására és a szociális biz­tonság megteremtésére vo­natkozó nézetek összehan­golását. A megbeszélések el­vezethetnek egy állandó konzultációs fórum létreho­zásához. Mindez megteremt­heti annak lehetőségét, hogy I. Az MSZMP Központi Bi­zottsága tudomásul veszi, hogy 1. a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XII. kongresszusára 1989. ápri­lis 21—23. között, a Buda­pest Sportcsarnokban kerül sor; 2. A kongresszusi felké­szülés során megalakulnak az önálló tagszervezetek, amelyek megvitatják a KISZ Központi Bizottsága előzetes dokumentumait és a szövetség együttműködési szabályzatának tervezetét. II. Az MSZMP Központi Bi­zottsága álláspontja az, hogy 1. Az ifjúság részvétele, közreműködése nélkülözhe­­tetlen a társadalmi megúju­láshoz, a gazdasági-politikai modellváltás megvalósításá­hoz. A fiatalok élet- és munkakörülményeinek ja­vításában, önálló egziszten­ciájuk megteremtésében, közéleti szerepük érvénye­sítésében érdemi változást csak a következetesen vé­gigvitt gazdasági, politikai reformok hozhatnak. Az MSZMP meghatározó sze­repet akar betölteni egy de­mokratikus, hatékonyan működő és jólétet biztosító szocialista társadalom lét­rehozásában, az ahhoz ve­zető reformokban. Ennek érdekében a fiatalokkal szo­ros kapcsolatot, politikai szövetséget alakít ki. A párt megújulásának is lényeges feltétele, hogy minél több fiatal támogatását nyerje meg. E célok érdekében az MSZMP-nek új, az ifjúság megalapozódjon a nemzeti összefogás, s hogy koalíciós partnerként különböző poli­tikai tényezők részt vehesse­nek a hatalom gyakorlásá­ban. Ugyanakkor létezhet­nek alkotmányos keretek között ellenzékként megjele­nő mozgalmak, pártok. Az MSZMP ezekkel is párbe­szédre törekszik, vitázik, és amiben szükséges, politikai harcot folytat. Az állásfoglalás körvona­lazza a párt jövőbeni szere­pét, leszögezve: az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társa­dalmunkban meghatározó szerepet kíván betölteni. Eh­hez alapot ad politikai ereje, a demokratikus szocialista fejlődés képviselete, társa­dalmi bázisa, történelmi ta­pasztalata. Az MSZMP meg­határozó szerepét politikai eszközökkel, mindenekelőtt programjával, meggyőzéssel, tagjai személyes munkájá­val, magatartásával kívánja biztosítani. Ahhoz, hogy a párt a tár­sadalmi változások élén ha­ladjon, mindenekelőtt ön­magát kell megújítania. Ez csak a politikai versenyhely­számára vonzó programra, és annak megvalósítására van szüksége; ennek kereté­ben ki kell alakítania új if­­j­úságpoliti­káját. Az MSZMP érdekelt olyan ifjúsági szervezetek létrejöttében, amelyek poli­tikai tömegszervezeteikként, a fiatalok érdekeinek kép­viselőjeként a szocializmus ügye mellett elkötelezett, a párttal politikai-stratégiai szövetséget vállaló fiatalo­kat tömörítik. Lehetővé te­szik tagjaik részvételét a közéletben, küzdenek érde­keik érvényesítéséért. Való­ságos bázissal, befolyással rendelkeznek a fiatalok kö­rében. Lehetőséget teremte­nek öntevékeny és önálló közösségek létrehozására, demokratikus működésére. Együttműködnek minden je­lentős társadalmi, politikai tényezővel, állami szervvel. A párt fontosnak tartja, hogy ifjúsági szervezetei a Magyarországi Ifjúsági Szer­vezetek Országos Tanácsá­ban aktívan, kezdeményező­en vegyenek részt. 2. A KISZ szervezetei az MSZMP-vel politikai szövet­ségben és partneri kapcso­latban, önállóan végzik munkájukat Részt vesznek a párt politikájának, a he­lyi pártszervek és pártszer­vezetek programjának ki­alakításában, döntéseik elő­készítésében és ezek megva­lósításában. Aktív tevékeny­séget fejtenek le annak ér­dekében, hogy tagjaik minél nagyobb számban, párttag­ként is bekapcsolódjanak az MSZMP munkájába. Az együttműködés épüljön a vallott értékek azonosságá­ra, a közös politikai érde­zetre való felkészüléssel le­hetséges. Ennek érdekében világosabbá kell tenni hosz­­szabb távra szóló stratégiai céljainkat, és ki kell mun­kálnunk egy rövidebb idő­szakot felölelő politikai, vá­lasztási programot. E prog­ram körül kell vitákban ki­alakítanunk és megerősíte­nünk a párt politikai cent­rumát, szervezeteink akció­egységét. Tovább kell fej­lesztenünk a pártdemokrá­ciát. Ki kell munkálni a párt álláspontját a hatalomgya­korlás új módjáról, a nép­­képviseleti és önkormányzati szervekhez, az állam intéz­ményeihez fűződő viszonyá­ról. A politikai intézmény­­rendszer mélyreható átala­kulásában meghatározó sze­repe lesz az új alkotmány­nak és a választójogi tör­vénynek. „Pártunk felhívja tagjait és felkér minden cselekvésre kész erőt az országban, hogy felelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással le­gyenek részesei társadal­munk megújulásának” — fe­jeződik be a dokumentume­kekre, és együttes tevé­kenységgel valósuljon meg. A politikai versenyhelyzet megköveteli az azonosan gondolkodó erők összefogá­sát, így az MSZMP és ifjú­sági szervezetei közös érde­keken alapuló együttműkö­dését. A politikai szövetség fel­tételezi az elvszerű kritika és az eltérő vélemények ki­fejtésének lehetőségét, mind a két fél részéről. Ez igény­li az őszinte párbeszédet, a konstruktív vitát, a kölcsö­nös toleranciát. 3. Az ifjúsági szövetség közvetlen pártirányítás nél­kül, önállóan dolgozik. Te­vékenységének alapja az MSZMP elvi-politikai prog­ramja, a kongresszus és a Központi Bizottság határo­zatainak irányvonala. A­ párt arra törekszik, hogy befolyását a párttago­kon, s elsősorban az ifjúsá­gi szövetségben dolgozó kommunistákon keresztül érvényesítse. Ezt szolgálják az ifjúsági szövetség testü­leteiben megalakítandó kom­munista csoportok, mint a párttestületek és az ifjúsági szövetségben dolgozó pártta­gok kapcsolatának fő esz­közei Az MSZMP a jövőben növelni kívánja a fiatal párttagok részvételét a dön­tésekben. Ahol ezt a fiatal párttagok igénylik, a párt­­szervezetekben — saját plat­formjuk kialakítása és érvé­nyesítése céljából — mű­ködhetnek ifjúsági szekciók, tagozatok. A Központi Bizottság tu­domásul veszi, hogy az if­júsági szövetség a KISZ platformját elfogadó önálló tagszervezetek (területi, ré­tegszervezetek, stb.) föderá­ciójaként működik. A szövetség politikai plat­formjáról, eg­yüttműködési szabályzatáról, elnevezéséről, programjáról, tisztségvise­lőiről a KISZ XII. kong­resszusa dönt. A tagszerve­zetek saját programjukról, szervezeti és működési rend­jükről, elnevezésükről, veze­tőikről önállóan döntenek. III. A Központi Bizottság megérti az ifjúsági szövet­ség törekvéseit, és támogat­ja a megindult politikai, szervezeti megújulást. Szük­ségesnek tartja, hogy a pártszervek, a pártszerveze­tek és a párttagok — a Központi Bizottság elvi állásfoglalásának meg­felelően segítsék az ifjúsági szövetség átalakítását. A kongresszusi felkészülést is használják fel a politizálás­ra, a párt befolyásának nö­velésére Nyílt, őszinte pár­beszéd során az ifjúság mi­nél szélesebb körét nyerjék meg társadalmi céljaink megvalósításának; — a KISZ XII. kongresz­szusát követően rendszere­sen tekintsék át az ifjúsági szervezetekkel történő együttműködésük tartalmát, munkaformáit, és alakítsák ki a közös teendőket; — tájékozódjanak a párt politikájának, törekvéseinek fogadtatásáról, hatásáról a fiatalok körében. Hasznosít­sák ezeket mindennapi munkájukban,­­ igényeljék az ifjúsági szervezetek tisztségviselői­nek, illetve képviselőinek részvételét a párttestületek munkájában. A szervezeti szabályzat átdolgozása kere­tében vizsgálni kell annak lehetőségét, hogy a párttes­tületekbe — a pártalapszer­­vezetekhez és pártszervek­hez hasonlóan — az ifjúsági szervezetek is kapjanak de­legálási jogot. Pártdokumentumok : Az MSZMP KB 1989. március 29-ei állásfoglalása a KISZ továbbfejlesztésének irányairól (Folytatás az 1. oldalról.) ezüst fokozatot: Koltai Er­­nőné (Szinkron Kisszövetke­zet), Kis Gézáné (vásárhelyi Elektrofém Kisszövetkezet), Horváth Antal (szegedi ELSZO Kisszövetkezet); bronz fokozatot: Gál Sándor (Medikémia Kisszövetkezet), Juhász István (Makói Maros Cipőipari Kisszövetkezet). zöldért A Csongrád Megyei Zöl­dért Vállalatnál pénteken megtartott ünnepségen a Kiváló szövetkezeti Munká­ért kitüntetést kapták: Hor­váth Sándorné gazdasági igazgató, Ferencz Lászlóné osztályvezető, Varga Sán­dorné gondnokságvezető, makói területi igazgatóság, Torma Sándorné, a csongrá- Ünnepségek, di 124. sz. bolt vezetője, Ju­hász Sándorné, a szatymazi kirendeltség palackozó mun­kása, Szabó Lajos műszaki igazgató, Tóth Gyula, a sze­gedi területi igazgatóság la­katosa, Szabó József, a szen­tesi területi igazgatóság gép­kezelője. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést vett át Travány Ferencné, a szegedi 1. sz. ABC-áruház vezetője; a Mezőgazdaság Kiváló Dol­gozója kitüntetést vette át Zsivola Béla, a makói terü­leti igazgatóság telepveze­tője. Az Állami Biztosító Csongrád Megyei Igazgató­sága tegnapi, pénteki ünnep­ségén az Állami Biztosító kitüntetések Kiváló Dolgozója kitüntetést vehette át Merényi Mária osztályvezető jogtanácsos, Horpácsyné Kissfazekas Gabriella üzleti vezető (Sze­ged 1. sz. fiók), Tézsla Er­vinné fiókellenőr (Szeged, 1. sz. fiók), Tóth Sándorné fi­ókellenőr (hódmezővásárhe­lyi fiók), Viktor Györgyné fiókkönyvelő (makói fiók). Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesült Vin­­cze Lajos gépkocsivezető és Pető Györgyné manipuláns (Szeged 1. sz. fiók), akiknek az elismerést Budapesten adták át.­­ A Pénzügyminisztérium­ban tegnap megtartott ün­nepségen a Munka Érdem­rend bronz fokozatát kapta Szentgyörgyi Pál, a Buda­pest Bank Rt. Szegedi Igaz­gatóságának vezetője, a bank fővárosi központjában pedig a szegedi igazgatóság dolgo­zói közül Kiváló Munkáért kitüntetést vett át Badényi Jánosné csoportvezető és Kovács Pál főelőadó. * A Hungária Biztosító Csongrád Megyei Igazgató­sága dolgozói közül Pénz­ügyminisztériumi Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott Nagy Attila osztályvezető jogtanácsos és Mészáros Sándorné előadó. * Kiváló Munkáért minisz­teri kitüntetést vett át teg­nap Bőle István, a Délma­­gyarország rovatvezetője. * 2 Tegnap adták át Makón Diósszilágyi-emlékplakett Diósszilágyi Sámuel, a jeles makói főorvos és kór­házigazgató születésének 107. évfordulója alkalmából emlékülést tartottak teg­nap, pénteken délután a vá­rosi tanács dísztermében. Csenke László városi fő­orvos köszöntötte a jelenle­vőket, aki bevezetőjében méltatta a tudományokban jártas orvos, a művészetek mecénásának kimagasló életpályáját. Diósszilágyi Sámuel 1882. március 27-én született, 80 évvel ezelőtt kezdett prak­­szist, 1920-ban nevezték ki a belgyógyászati osztály élé­re. 1946-ban és 1947-b­en az intézet igazgatói teendőit látta el. Nyugdíjaztatása után is még évekig a gyó­gyításnak szentelte életét. Tóth Ferenc nyugalma­zott múzeumigazgató elő­adásában a közéleti ember oldaláról mutatta be az em­lékülés hallgatóságának. Samu bácsit — mert hiszen sokan így hívták — szoros barátság fűzte többek kö­zött Móra Ferenchez és­­Er­dei Ferenchez. Közel két évtizeden át fáradhatatlan szervezője volt a Stefánia Egyesület hangversenyei­nek, s neki köszönhető, hogy Bartók Béla 60 évvel ezelőtt koncertet adott a vá­rókban. Kortársai így jelle­mezték : „Minden művésze­tek értője és pártolója”. Ezután Sándor Zsigmond nyugalmazott főorvos sze­mélyes emlékeit is felidézve tartott előadást. A városi tanács egészség­­ügyi osztálya és a kórház­rendelőintézet a közelmúlt­ban tiszteletére emlékpla­kettet alapított. A bíráló­­bizottság elnöke, Fejes Magdolna kórházigazgató bejelentette: az alapellátás­ban nyújtott kiemelkedő munkásságáért ezt az elis­merést első­ alkalommal Sziehig Ferenc nyugalma­zott főorvosnak ítélték oda. Az emlékplakettet — amely Fritz Mihály szegedi mű­vész alkotása — Diósszilá­gyi Sámuel lánya, Nagyné Diósszilágyi Éva adta át. Az emlékülés további ré­szében a kitüntetett emlé­kezett a nagy tudású kollé­gára, a felejthetetlen igaz­gatóra. F. I. Igazgatótanácsi ülés Szentesen Részvénytársaság lesz a Tszker? „Váltásra” készül a Ter­melőszövetkezetek Értékesí­tő, Beszerző és Szogáltató Közös Vállalata, ismertebb nevén a Tszker. Bár a szak­mabelieknek ez a hír bizo­nyára nem hat majd az újdonság erejével, de a kí­vülállókat talán meglepi Homolya Ferenc vezérigaz­gató-helyettesnek tegnap délelőtt a szentesi Tszker­­nél tett bejelentése. A részigazgató-tanács ülé­sén Homolya Ferenc az el­múlt évi gazdálkodásról el­mondta, hogy gondjaikat nagymértékben fokozta a hi­telállomány csökkenése. Áruforgalmi, kereskedelmi elképzeléseiket lényegében sikerült megvalósítani, de a felvásárlási és az export terveiket nem teljesítették. Gazdálkodásukat kedvezőt­lenül befolyásolta a hitel­tőkével ellentétes irányban mozgó kamatláb. Ha ez a tendencia folytatódik, az a cég jár a legjobban, amely bankba teszi a pénzét, őszin­tén bevallotta: amennyiben a tőkehiány és a jelenlegi finanszírozási politika to­vábbra is fennmarad, akkor ők nem tudnak megfelelni a tulajdonosok elvárásainak. Két önálló egységüknél is felborult a gazdálkodás egyensúlya. Az országos központjuknál mintegy 74 millió forint volt a veszte­ség tavaly. Ez egyebek mel­lett azzal függ össze, hogy az elmúlt években sokat veszítettek az exporttevé­kenységen. Terveik között szerepel a szervezeti korszerűsítés. A kivitelezésben meghatározó jelentőségű a vagyon. Ezért elengedhetetlen annak pon­tos kimutatása mind a te­rületi központokban, mind országosan. Ennek ismere­tében maguk a tulajdonosok döntsenek arról, mit kezd­jenek a vagyonukkal. Az igazgatóság úgy foglalt ál­lást, hogy a területi köz­pontok — köztük a szentesi is — alakuljanak át önálló szervezeti egységgé. De a területi központok lehetősé­get kapnak arra, hogy va­gyonuk egy része az orszá­gos központban maradjon. Mint Homolya Ferenc el­mondta, ők az országos köz­pontban részvénytársaságot szeretnének alakítani. Ez a bankok egyfajta „revolvere­­zésével” is összefügg. Egyes bankok képviselői ugyanis azt vallják: csak akkor hagyják a Tszker-nél a pén­züket, ha az részvénytársa­ságként működik. A szentesi területi köz­pont elmúlt évi munkájáról Oros Dániel igazgató szá­molt be. Noha a mérleg szerinti eredményük több mint 5 millió forint volt, ám a tiszta „eredmény” négy millió mínuszban. A hátrányos pénzügyi politika miatt az ő helyzetük sem rózsás. Pénz nélkül egysze­rűen képtelenség keresked­ni. Az elmúlt években 150 —200 millió forint kereske­delmi hitelt kaptak, tavaly egyetlen fillért sem. Elfek­vő készleteik minimálisak és örülnek annak: nekik többen tartoznak, mint ahány cégnek ők. A bankok közül egyedül a mezőgazda­­sági állt szóba velük: 20 milliós úgynevezett likvidi­tási hitelt adott 20 százalé­kos kamattal. Az átszervezést­­ illetően ő támogatja a részvénytársa­sággá alakulást, de azzal nem ért egyet, hogy szét­szedjék a vállalatot. Mert az erős területi központok menekülnek, azt­ a vagyonu­kat féltve, amelyet az or­szágos központnak is kö­szönhetően szereztek. A szervezeti korszerűsítéssel összefüggésben több megkö­zelítés lehetséges. Működ­hetne a Tszker szövetkezeti Vállalatként, de átalakul­hatna részvénytársasággá, vagy kft-vé is. Náluk egy bizottság vizsgálta meg ezt a kérdést. Ez a bizottság azt javasolja, hogy a dön­tés előtt készüljön részletes vagyonkimutatás. S a va­gyoni felosztás módja a te­rületi elv legyen. A végső döntés tehát, hogy szövetkezeti vállalat, Rt. vagy kft lesz a Tszker, még várat magára. Ám a mos­tani helyzetet — képletesen — a tanácskozás egyik tsz­­elnök résztvevője így jelle­mezte: elhullott egy állat, s ők annak szőre között matatnak. B. I. Tanácskozás a szegedi pártbizottságon Az MSZMP Központi Biz ponti bizottsági ülés vitájá­­zottsága e héten megtartott­ról tartott tegnap, pénteken ülésén megvitatta a politikai délután tájékoztatót Vastagh nyilvánosság fejlesztésének Pál, a megyei pártbi- és a tájékoztatási törvény­­zottság első titkára. A nők alapelveit, a pártsajtó szegedi városi párt­fejlesztésének kérdéseit, a székházban rendezett tanács­politikai intézményrendszer hozáson részt vettek a me­­reformjának párton belüli gyes és a szegedi pártbizott­­yitájáról készült összegezést,­­ valamint a pártappará­­s tájékoztatót hallgatott meg . , ... a KISZ­ XII. kongresszusé­ fól és a pártsajtó kép­nak előkészületeiről. E kép­­viselői. SZOMBAT, 1989. ÁPRILIS 1.

Next