Állami Szent Imre gimnázium, Csongrád, 1941
Valóban a Csongrád vármegyei Cserkészrepülők repülőtér és felszerelés dolgában az ország ilyennemű intézményei között a legelsők sorában foglal helyet. A vezetők lelkes, szívós, akadályt nem ismerő munkája és áldozatkészsége révén évek során át annyit fejlődött ez az intézmény, hogy a haderőn kívüli motornélküli előképzésnek az Alföldön Szentes lett a központja. A Csongrádvármegyei Cserkészrepülők, mint motornélküli repüléssel foglalkozó egyesület, a Magyar Aero Szövetség, mint sportfőhatóság, a m kir. Légügyi Hivatal mint légügyi hatóság ellenőrzése és a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap anyagi támogatása mellett folytatja a haderőn kívüli motornélküli repülő előképzést felelős oktatók és csörlőkezelők vezetése alatt. A motornélküli repülő előképzésben részt vehetnek mindazok, akik a kiképzés megkezdésének évében a 16 életévüket betöltik, legalább négy középiskolai végzettségük van, magyar állampolgárok, keresztény származásukat a nagyszülőkig bezárólag igazolják és kötelezvényt írnak alá, hogy kiképeztetésük esetén katonai kötelezettségüknek a Honvéd Légi Erők kötelékében fognak eleget tenni. A kiképzés teljesen díjtalan. A növendékeket I, II. és III. korcsoportba sorolják évfolyamaik szerint. A teljes előképzés 3 évig tart. Az iskolaév folyamán május, június és szeptember, október hónapokban négy egymást követő napon történik a kiképzés és minden növendék köteles résztvenni egy nyári három hetes tanfolyamon. Az első tanfolyam július 1-től 21-ig tart, célja a kezdők kiképzése csörlő rendszerrel „Vöcsök” típusú iskola gépekkel. A második tanfolyam július 23-tól augusztus 12-ig tart, célja a haladók kiképzése „C“ vizsgáig „Pilis” típusú gyakorló vitorlázó gépekkel és repülővontatás. A növendékek kinn a repülőtéren a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap „Repülő Otthonában“ nyernek elhelyezést és étkezést és ellátásukért naponta 50 fillért tartoznak megtéríteni. A fiúk ezenkívül több darabból álló és különféle alkalmakra szolgáló repülő egyenruhát és overallt kapnak, mely kiképzésük alatt állandó tulajdonukat képezi. A vezetők teljes tudatában vannak munkájuk jelentőségének, hisz a vitorlázó repülés ma a motoros repülésnek elengedhetetlen feltétele, a m. kir. Légi Erőkhöz jelentkező ifjaknak először ezen kell átesniök és csak azután kerülhetnek motoros kiképzésre. A repülőtéren és a Repülő Otthonban, mely ma már tökéletesen fel van szerelve, oly kedves és vidám az élet, hogy a fiúk alig várják már azokat a napokat, mikorra behívják őket. Ha valaki felveti valamelyik növendék előtt a kérdést, hogy nem félsz-e, hátha leesel, hátha valami bajod történik, akkor először elcsodálkozik a kérdésen, majd elgondolkodik és azt feleli, hogy ez még eszébe sem jutott. Érthető, mert számára a repülés már éppen olyan sport, mint a labdarúgás vagy az úszás és egy labdarúgónak sem jut eszébe, hogy eltörhetik a lába, vagy egy úszónak sem, hogy esetleg vízbe is fúlhat. Azonkívül éppen a Csongrád vármegyei Cserkészrepülők szentesi repülőtéren eddig már közel 100 pilóta ifjút képeztek ki egyetlen baleset nélkül. A vezetők előrelátása azonban még erre is kiterjedt, ugyanis minden növendéket biztosítanak bárminemű repülő vonatkozású baleset ellen. A szülői szeretet féltő hatása bizony érezhető volt a fiúk jelentkezésében az első években. Pár évvel ezelőtt aránylag kevés növendékkel indult meg az előképzés. Midőn a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap támogatásával megkezdődött a fokozottabb előképzés, 80 növendék évi kiképzését vették tervbe. Alig pár esztendő múlva, már az idei évben, az a keret kicsinek bizonyult, mert az intézménynek jelenleg 105 növendéke van a környező városokból.