Református gimnázium, Csurgó, 1910
1835—1911. 1911. február 14-én elveszítette főgimnáziumunk Nesztorát, Héjas Pált. 76 évre terjedő munkás életéből 61 évet Csurgón töltött el. A gimnáziumunknak 6 évig volt kitűnő tanítványa, 44 évig kartársaitól és tanítványaitól egyaránt szeretett és becsült, lelkes tanára. Mint Csurgó nagyközség díszpolgára 9 évig köztiszteletben élte nemes munkája után a jól megérdemelt nyugalomnak békés napjait 1897-ben, 40 éves tanári jubileuma alkalmával ő felsége kegye az arany koronás érdemkereszttel tüntette ki. Patrióta volt a szó legnemesebb értelmében. Csurgót és főgimnáziumát régebben gimnáziumát — nem hagyta volna el a világ minden kincséért sem. Pedig kínáltak néki más, jobban jövedelmező fényesebb állásokat. Eszményeit s a lelki erőket, melyekkel különben nem igen erős testében — oly bőven rendelkezett a Bibliából és a klasszikusokból merítette. A legkisebb részletekig ismerte mind a kettőt. Tanításánál főleg ezeket az ismereteket használta fel. Már ebből önként folyt nemes idealizmusa, lelkének szelídsége, életpályájának és tanítványainak mindenek felett való szeretete; tanítványainak viszontszeretete és hálája. — Nagy szó, — de igaz: talán egy tanítványa sincs, ki a legjobb visszaemlékezéssel áldva ne említené nevét. — A nyugalom éveiben is gyakran feljárt az előadásokra, hogy mint mondá — ifjabb kollégáitól tanuljon és gyönyörködjék munkájukban. Élete utolsó éveiben elvesztette szeme világát. Még ekkor is ír Héjas Pál