Református gimnázium, Csurgó, 1921
A Thököly család címerét a korinthusi oszlopokkal ellátott oltár angyalai tartják. Az oltárt díszítő s magyar királyokat ábrázoló faszobrok közül a legsikerültebb Szent Istváné. Teljes épségben látható Láng Kristóf renaissance stílusban készült imaszéke, melyet a támláján olvasható felirat szerint a 30 éves Láng János és Kristóf faragtak 1544-ben. E szék a késmárki asztalosok remekműve. Igen szép rajta az intarzia, mely egy oszlopcsarnokot ábrázol, előtte vízben úszkáló kacsákkal. A csarnok felett egy hosszú hajú s német kalapu férfi fej s egy női arc látható. Igen emelik a kápolna belső berendezésének pompáját a nálunk Divald Kornél szerint a XVI—XVII. században még ritka s többnyire olasz művészek által készített stukkók. Az újraépíttető Thököly István is olasz művészekkel készíttette el a mennyezet vallásos tárgyú képeinek keretét, melyek azonban mai állapotukban csak silány átfestő munka alkotásai. Az egyes képek közötti szabad tér gyümölcs- és virágfüzérekkel van kitöltve, a boltozat szélén pedig derűs arcú 12 angyalka kapaszkodik a füzérekbe. A stukkómennyezet 1657-ből való. E gyönyörű kápolna nemcsak istentisztelet céljaira szolgált, hanem a Thököly család mauzóleuma is volt s itt temették el Thököly Imre édesanyját, ráthóti Gyulafi Máriát. A kápolnának valamikor napórája is volt s tornyának egész teteje drága rézburkolattal volt bevonva. • Felekezeti jellege miatt nagy harc támadt a város és az akkori egyházat vezető pálosok között, mígnem Mária Terézia végzése folytán 1745-től fogva a kápolna a katholikus egyház tulajdonába ment át. Jamrich Béla. 1) Dr. Bruckner: Késmárk sz. kir. város műemlékei.