Cukoripar, 1955 (8 . évfolyam, 1-12. szám)
1955-01-01 / 1. szám
4 Cukoripar VIII. évf. (1955), 1. sz. Dr. Sedlmayr: A magyar cukorrépanemesítés 5. A répa életrevalóságának további fokozása nemesítési munkánk központi kérdése. Ezt a célt egyidejűleg több oldalról igyekszünk megközelíteni. A beltenyésztés kikapcsolása, a túlzott formalizmus mellőzése, távoli alakok keresztezése, a párostenyésztés és heterózisnemesítés tervszerű alkalmazása máris jelentős eredményekhez vezetett. Répánál a heterózishatás azonban eddig elmaradt a heterózis kukoricanemesítés eredményei mögött, a párostenyésztés kimagasló eredményeit pedig nem sikerült nagyban reprodukálnunk. Az egyes répafajták és törzsek között fennálló ellentmondások nem elég nagyok és stabilok, a szelektív megtermékenyülés még nem elég biztos eszköz a heterózisnemesítés szolgálatában. Ezért az ellentmondások fokozására tetra- és diploid típusok keresztezéséből kiindulva kíséreljük meg az úgynevezett „öszvér, répafajták“ nemesítését. Az eddigi kísérletek mutatják, hogy helyes úton járunk és a kezdeti nehézségek leküzdése után hamarosan a nagy gyakorlatba vihetjük ki az eddigi hibrideknél is életerősebb és bőtermőbb triploid fajtáinkat. Ennek alapja azonban stabil poliploid formák előállítása. A poliploidia nagy szerepet játszik a növényvilág evolúciójában, de különösen kultúrnövényeink keletkezésében. (1) Amióta Geraszimov II. a múlt század végén tisztázta a sejtmag szerepét a sejt életében, az élettan is mind nagyobb figyelmet szentelt a poliploid fajok és formák tanulmányozásának. A Beta genusban előfordulnak ugyan természetes poliploid fajok, így pl. a hexaploid Beta trigyna, a tetraploid Beta lomatogena és Beta corolliflora. A Beta vulgaris fajban, kultúrrépánnk között azonban nem keletkeztek természetes poliploid fajták. Nem is keletkezhettek, mert a természetben néha előforduló esetleg tetraploid egyedek könnyen kereszteződnek a diploidokkal; az így keletkező triploidok terméketlenek és a természetes szelekció folytán hamarosan eltűnnek. Györffy Barna már 1940-ben (4) ismertette poliploidok előállításának lehetőségét és azóta segítségével a Sopronhorpácsi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézetben fáradoztunk poliploid répafajták előállításán. Sikerült tetraploid cukorrépafajtákat kapnunk, amelyek magukban véve nem jelentenek ugyan még gazdasági értéket, új kiindulási anyagot szolgáltatnak azonban a további nemesítéshez és a fentemlített öszvérrépák előállításához. Vetőmagtermesztés. Hiába azonban a jó fajta, ha a vetőmag elszaporítása nem történik elég gyorsan és szakszerűen. A cukoripar szakembereivel karöltve megszerveztük a magyar cukorrépamagtermelést és az idén először fedezzük az ország szükségletét hazai nemesített vetőmaggal. Ezen túl fedezzük Ausztria szükségletét cercospora rezisztens Beta cukorrépamaggal és Rosa Beta takarmányrépaelitmaggal is komoly tételeket exportálunk más országok felé. Végre megszűnt a felesleges és káros répamagimport, mely nemcsak komoly devizakiadást, hanem állandó bizonytalanságot és függőséget jelentett a nagy nyugati magtermeltető vállalatoktól. A répa agrotechnikájának javítása nélkül azonban a legszebb nemesítési sikerek sem mutatkoznak nagyobb termésekben és több cukorban. Ezért foglalkozik Intézetünk a cukoriparral karöltve agrotechnikai, növényvédelmi és gépesítési kérdésekkel is. A répa helyes elhelyezése a vetésforgóban, az őszi mélyszántás és istálló trágyázás szakszerű végrehajtása, a tavaszi talajelőkészítés és műtrágyázás, a vetés, sarabolás és egyelés pontos és időben való elvégzése, a fejtrágyázás és kapálás, kártevők irtása és betegségek megelőzése és leküzdése, nem receptszerűen, hanem a talajhoz és időjáráshoz alkalmazkodva vezetnek maximális, de egyúttal biztos termésekhez. A Sopronhorpácsról elindult 2000-s mozgalom kimagasló eredményei bizonyítják, hogy Magyarországon — szeszélyes időjárása ellenére is — hazai nemesített fajták segítségével nagy és biztos répaterméseket lehet elérni. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a magyar cukorrépanemesítés eredménnyel járt: az új cercosporaellenálló magyar BETA répafajták szilárd alapját képezik a hazai cukorrépatermelésnek és eddig ismeretlen nagy és biztos répatermések elérését teszik lehetővé. Biztosítják cukoriparunk ellátását kitűnő minőségű nyersanyaggal és ezzel hozzájárulnak a cukor előállítási költségeinek csökkenéséhez, nagyobb cukorkitermeléshez. Az új magyar BETA cukorrépafajták feleslegessé teszik a külföldi répamagbehozatalt, sőt határainkon túl is beváltak és így a magyar répamag és elitmag export megindítását teszik lehetővé, így a magyar répanemesítés túlnőtt határain. A répa Magyarországon modellnövénye lett a haladó biológiának, megmutatva az új módszerek helyes és eredményes alkalmazását. Bebizonyította, hogy univerzális fajták nemesítésére irányuló törekvés, a túlzott formalizmus, a beltenyésztés és az egyoldalú mechanisztikus kiválasztás a fajta leromlását okozza; a szülőpárok tervszerű kiválasztásával, szabad szelektív megtermékenyülés és irányított nevelés segítségével viszont új, ellenálló és életrevaló heterozigóta fajtákat nemesíthetünk. Megmutatja, hogy az elmélet és gyakorlat dialektikus egysége előfeltétele nagyobb és biztosabb terméseknek, növénytermelésünk és növénynemesítésünk további fejlődésének. IRODALOM: 1. Baranov P. A.: Poliploidiát a szovjet mezőgazdaság szolgálatába. Bot. Zsurn. 39: 157—179. 1954. 2. Bánlaki S. és Dobrovszky I.: Növénytermesztésünk tartalékai. Növénytermelés. I. 2—3. 209—228. 1952. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. 3. Csapody Gy.-né: A répa vegetatív szaporítása. Növénytermelés. I. 2—3. 155—160. 1952. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. 4. Győrffy B.: Die Colchicinmethode zur Erzeugung polyploider Pflanzen. Züchter. XII. 6. 139—149. 1940. Berlin. Julius Springer. 5. Heinisch O.: Aktuelle Probleme der Zuckerrübenzüchtung. 1954. S. Hirzel Verlag, Leipzig. 6. Kovács A.: A cukor- és takarmányrépa virusos sárgaságának elterjedése és kártétele. Növénytermelés. 2. 4. 251—261. 1953. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. 7. Margara J., Cagniart & H. Touvin: Essais effectués en 1952 sur le comportement des variétés de la betterave sucriére a l’égard du cercospora. 8. Novoczek N.: Ost. Ung. Ztg. f. d. Zuckerind. u. Landw. 20. 645. 1891. — Idézve: Fruhwirth G. Handb. d. Landw. Pflztg. IV. 4. 468. Berlin, Paul Parey. 9. Sedlmayr J.: Előzetes jelentés vegetatív répalhibridekről. MTA Biol. és Agr. O. Közl. I. 1—8. 1952.