Cukoripar, 1957 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1957-01-01 / 1-3. szám

Komáromi Gy.: Cukorrépatermelésünk néhány időszerű kérdése Cukoripar X. évf. (1957), 1—3. sz. 3 A cukorrépa tavalyi és ezévi árfeltételei alapján alakuló termelői jövedelem összehasonlító táblázata Cukor átszámítás 1956. évben 9,30 Ft-ért, 1957-ben 10,60 Ft-ért van számolva kg-ként. Szelet, melasz juttatás értékét 1956. évben levonásba hoztuk, mivel ezért fizetni kellett, viszont 1957. évben ingyen kapja a termelő, ami végeredményben jövedelmét emeli, ezért az árhoz hozzáadtuk. Ez a néhány számadat eldönti a vitát a cukor­répatermesztés jövedelmezőségéről. Természetes azonban az is, hogy a répatermesztésből a gazda részére előálló jövedelmet egyedül az árak emelé­sével nem lehet növelni. A cukorrépa ára — bár­­lgen kedvező legyen is —­ csak akkor biztosít meg­elégedettséget, ha a terméseredmények elfogadha­tók. Ez a fontos tényező pedig teljes egészében a gazda kezében van, s aszerint játszik bele növény­­termesztéséből, illetve állattenyésztéséből adódó bevételeinek alakulásába, amilyen gonddal, lelki­ismerettel, szorgalommal végzi a cukorrépater­mesztés munkáját. Különösen fontos erről most a cukorrépa el­vetése előtt néhány szót beszélni. Nem lehet eredményes cukorrépatermesztésre számítani, annak a termelőnek, aki gazdaságán be­lül nem a legmegfelelőbb helyet választja ki cukor­répavetése részére. Már ez a talaj kiválasztás is egy­magában, ha helyes szempontok szerint történik, biztonságos, nagyhozamú cukorrépatermesztést je­lenthet. A talaj tápereje, előveteménye, fekvése vezesse a gazdát a cukorrépaföld kijelölésében. Az ilyen jól kiválasztott termőhely további szakszerű előkészítése megköveteli azoknak a nö­vényi tápanyagoknak biztosítását, melyekre a cu­korrépának teljes értékű terméshozam nyújtásá­hoz szüksége van. Ezt az istállótrágyázással és mű­trágyák használatával kell elérni. Az istállótrágya megfelelő mennyiségén kívül döntő szerepe van a trágya kezelésének. Ezen a területen még aránylag kevés azoknak a gazdáknak a száma, akik helyesen végzik az istállótrágya kezelését. A sem­minemű többletkiadást nem igénylő helyes trágya­kezelés elmulasztásával, évről évre több tízezer fo­rint bevételtől esik el a maradi gazda. A műtrágyák mennyiségi és időbeni felhaszná­lási módja sem kielégítő hazánkban. Igaz, hogy sokszor nem állt a megelőző években a kí­vánt mennyiség a termelő rendelkezésére. Ebben az évben nincs hiány műtrágyából, s a cukorrépa­termelőnek még az az előnye is megvan, hogy a cukorgyártól az őszi elszámolásig kamatmentesen hitelezve kaphatja meg a nitrogén, foszfor- és káli­­műtrágyamennyiségeket. Itt a mennyiségekkel van a fő hiba. Bátortalanul nyúlnak a cukorrépaterme­lők a cukorrépa elengedhetetlen tápanyagait tar­talmazó tápszerekhez. Hiába szereti és lelkiisme­retesen ápolja is cukorrépavetését az a termelő, aki nem gondoskodik a megfelelő tápanyag utánpót­lásról. Az ilyen termelő nagyon hasonlít ahhoz a szülőhöz, aki szereti és agyondédelgeti gyermekét csak éppen ennivalót ad neki keveset. Hogy milyen alacsonyak a mi cukorrépaterme­lőink által felhasznált műtrágyamennyiségek, azt a külföldi termelők háromszor, négyszer nagyobb felhasználásai bizonyítják. A cukorrépatermelő or­szágok túlnyomó részében, 2—3 g nitrogén, 3—4 g foszfor és 1—1,5 g káli-műtrágyát használnak hol­danként átlagosan a termelők répakultúrájukhoz. A szántás minősége és ideje az a további elő­készítő munka, mely a terméseredmények alakulá­sát befolyásolja. Szántani tudni kell. Sajnos, ezen legalapvetőbb talaj­művelési munkában történik nálunk a legtöbb hiba és mulasztás. Cukorrépa alá a tarlóhántáson kívül, legkésőbb október végéig feltétlenül el kell végezni a mélyszántást. Az is­tállótrágya alászántását megelőzően, külön menet­ben, sekélyebb szántással végezzük el, ugyanígy, ha az időjárás megengedi, a kigazosodott mély­szántást mégegyszer szántsuk át. Az így előkészí­tett talaj tavaszi első munkája a talaj-egyengetés (simítózás) legyen, mely művelet akkor végzendő, amikor erre a talaj nedvességi állapota legelőször lehetőséget nyújt. A vetés részére így biztosítható a jó magágy. A vetés időpontján és minőségi elvégzésén van ezután a hangsúly. A vetés akkor jó, ha a csírázási idő leteltével, egyenletesen, erőteljesen bújik ki a föld­ből a kis növény. A cukorrépa egyenletes és erőtel­jes kelése csak akkor várható, ha 8—10 C°-ra fel­melegedett talajba, 2—3 cm-nél nem mélyebben vetjük géppel a magot. A talaj vetés utáni hen­­gerezéssel történő tömörítése, a kelés egyenletessé­gét nagymértékben növeli. A sorok egymástól való távolságának biztosítani kell az egyelés után az egy répa megfelelő kifejlődéséhez szükséges 65—70 cm 2-es tenyészterületet. Ezért 45 cm-nél széle­sebbre a répát ne vessük, mert a­­sortávolság to­vábbi növelése már komoly terméskiesést eredmé­nyez. Feltétlenül vessük el a cukorgyár által ki­adott 14—16 kg/kh vetőmagmennyiséget. Esetleges Tavalyi ár szerint q-ként kp-ben 9,— Ft.......... q-ként cukorban 2 kg (9,60) . Prémium kp-ben .................... Levonásra 1956-ban : q-ként 3 kg sz. szelet 35 Ft/q . q-ként 0,50 kg. melasz 24 Ft/q 100 q-os átlagterm.150 q-os átlagterm.200 q-os átlagterm. Idei ár szerint tavalyi ezévi tavalyi ezévi tavalyi ezévi ór ár ár q-ként 10,— Ft........... 900,— 1860,— 1000,— 3180,— 1350,— 2790,— 450,— 1500,— 4770,— 1800,— 3720,— 450,— 2000,— 6360,— q-ként 3 kg (10,60) . . . 1 Ingijen 1957-ben : u. azt 83,— Ft/q .... u. azt 80,— Ft/q­­ . . . 2760,— —105,— — 18,— + 240,— + 40,— 4590,— —157,50 — 18,— + 373,50 + 60,— 6970,— —210,— — 24,— +498,— + 80,— Összes bevétel 2643,— 4469,— 4414,50 6703,50 5736,­8938,—

Next