Cukoripar, 1977 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1977-01-01 / 1. szám

A CUKORIPAR ÉS A MAGYAR ÉLELMEZÉSIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET CUKORIPARI SZAKOSZTÁLYÁNAK KÉTHAVI FOLYÓIRATA • 1977. JANUÁR—FEBRUÁR Kártevők elleni talajfertőtlenítési kísérlet ipari cukorrépában TÓTH ISTVÁN Az utóbbi években a cukorrépatermesztés je­lentős átalakuláson ment keresztül. A régi ha­gyományos vetést felváltotta a szemenkénti ve­tés, a többcsírás magot pedig a genetikailag monogerm vetőmag. Ennek következtében erő­sen csökkent az egy hektárra elvetett vetőmag mennyisége, különösen pedig a csíraszám. Ezért az optimális növényszám csak úgy érhető el, ha minden csírát és kikelő növényt megvédünk a különböző kártevőktől, különösen a talajban élőktől. Ennek leghatásosabb módja jelenleg a talaj­fertőtlenítés. A kísérlet célja Azt kívántuk megállapítani, hogy a kísérletbe vont inszekticidek hogyan befolyásolják a répa kelését és mekkora védettséget nyújtanak a csírázó magnak, illetve a fiatal növényeknek. Emellett azt is vizsgáltuk, hogy az egyes szerek hogyan befolyásolják a levéltetű korai fellépé­sét. A kísérlet beállítási helye és ideje Az összehasonlító kísérletet a Gödöllői Agrár­­tudományi Egyetem Tangazdasága kartali terü­letének B/7-es tábláján, ipari cukorrépa vetésé­ben állítottuk be. A vetést 1976. IV. 9-én végeztük el és a gra­nulátumokat a vetéssel együtt juttattuk ki sor­kezelés formájában. A vetés és talajfertőtlenítés egy menetben történt, Rau-Exakta cukorrépa-vetőgéppel, amely 12 soros és minden sorhoz granulátum­szóró adapter csatlakoztatható, ahol a kiszórt szer mennyisége is beállítható. Import Monofort magot vetettünk. Kipróbált szerek és kezelések: 1. Kontroll, inszekticid nélkül 2. Temik 10 G, 10 kg/ha sorba adagolva 3. Basudin 10 G, 10 kg/ha sorba adagolva 4. Chinufur 10 G, 10 kg/ha sorba adagolva. Az egyes kezelések egymás mellett négy-négy sorban, a tábla hosszában helyezkedtek el. Az egyes szereket 0,5 ha-os területre juttatták ki, kivéve a Basudin 10 G-t, amelyet a tábla többi részén is felhasználtunk. A kezelésenkénti fél­hektáros területek pontosan egy fordulóra jöt­tek ki, vagyis a 4—4 soros kezelések megismét­lődtek. A kezelésekben egy-egy parcella nagysága, amelyen az adatokat felvettük, 4 sor X 5 m volt, tízszeres ismétléssel. Az egyes parcellák között 20 m-es távolságok voltak. Vizsgálati eredmények Miután az idei tavasz kedvezőtlen volt a cu­korrépa kelésére, a tervezett két kelési adatfel­vételezés helyett csak egyet végeztünk el, ami­kor a szántóföldi kelés már befejeződött. A nö­vényszámlálást 1976. V. 27-én végeztük el. A kelésvizsgálatok mellett megfigyeltük azt is, hogy az egyes szerek milyen hatástartamú­­ak, illetve hogyan hatnak a levéltetű ellen. A levéltetű fertőzöttséget az első hat ismétlésnél 1976. VI. 7-én, a négy utolsó ismétlésnél 1976. június 10-én végeztük. A kelésvizsgálati eredményeket az 1. táblázat mutatja. Megállapítható, hogy az egyes kezelé­sek között szignifikáns különbség van, azaz az egyes szerek hatása között statisztikailag bizo­nyítható az eltérés. A legrosszabb kelés a Basudin 10 G kezelés­ben tapasztalható, amelynél még­ a kezeletlen kontroll is jobb eredményt mutat. Szembetűnő

Next